Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-30 / 255. szám
8 M Itt-Hon 1995. Október 31., Kedd MISKOLCI PORTRÍ: Nagy Attila Miskolc (ÉM - Bi.I.J - A Miskolci Bölcsészegyesület harmadéves hallgatója Nagy Attila, aki Várhegyi Márta színházában táncos-komikusi vénával megáldva meglepő biztonsággal éne- kelt-táncolt a pódiumon, holott nem erre a pályára készül. Majdan zenetanári diplomát tudhat magáénak, bár nem nagyon szeretne tanítani. Lehet, hogy a színpad felé kacsingat? Mindenesetre Attila szavaiból az derül ki, hogy nagyon sokat köszönhet Várhegyi Mártának és Herédy Évának, akik észrevették egy szunnyadó tehetséget. A Csárdáskirálynő „Jaj cica...” számát már sokszor bemutatták Attila szereplésével, így az előadások gyakorisága folytán egyre otthonosabban érzi magát a színpadon és ebben a műfajban. Nagy Attila elsősorban klasszikus zenét tanul, de a nóta-népdal éneklés sem áll tőle távol. Már gyermekkorában is magyarnóta-énekes szeretett volna lenni. Mint mondja, ez náluk családi vonás. Nagyszülei és kedves szülei is szeretnek nótázni, énekelni. Attila már kisfiú korában a jászjákó- halmi - oda való - Pávakör tagja volt, ahol az idősebb generációtól nagyon sok szép magyar nótát és népdalt tanult. Vallja, hogy minden magyar embernek kötelessége bemutatni és terjeszteni ezt a csodálatos kincset. Attila büszke arra, hogy ezt az intézményt választotta. Mind a diákok, mind pedig a tanári kar egy emberként ténykednek. A tanárok már az első napokban felméi’ték, mely diák milyen adottságokkal rendelkezik. Nagy Attila jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskola operett-musical tanszakára. Az első rostán átment, a második azonban nem sikerült. Gencsy Sári művésznő - aki szintén a felvételi bizottság tagja volt - könnyezve gratulált Attilának. A felvételi után a művésznő megkereste, s elmondta, hogy szívesen felvenné az osztályába, de a bizottság többi tagja másként vélekedett. így hát maradnak az egyetemi évek, a színház és a dal szerete- te, de próbálkozni fog, ígéri. Mindenesetre köszöni az eddigi segítséget tanárainak, s legfőképpen szüleinek. Édesapja a helyi termelőszövetkezet traktorosa, édesanyja rokkant nyugdíjas. A Téli zsoltár kora tavasszal Miskolc (ÉM - B.I.) - Nemrég vendégeskedett a Rónai Sándor Művelődési Központban a budapesti Evangélium Színház. Udvaros Bela a darab rendezője beszélgetésünk során elmondta, hogy színházuk produkciói többnyire egyházi támogatással készülnek, immáron ez az ötödik bemutatójuk, amivel székesfővárosunkban történő előadásaik után járják a vidéket. Színházi „vérfrissítésnek” hat a többnyire ismeretlen vagy kevésbé ismert szerzők darabjainak műsorra tűzése.- Ilyen meggondolások alapján és égj' kicsit a vallásosságot figyelembe véve mutattuk és mutatjuk be több helyen is Kovách Aladár drámai játékát Apáczai Csere Jánosról. Az író, a régi Nemzeti Színház lektora, dramaturgja, majd rövid ideig igazgatója volt. E művét 1941-ben mutatták be, azóta hazánkban nem játszották. Az előadást nézve ez érthető is, meg nem is. A megjelenítés szintjén eseménytelen, a dialógusokból megértett cselekmény röviden ennyi: a XVII. században élt sokoldalú tudós, pedagógus, a kálvini reformáció híve egyetemi tanulmánya után maradhatna Hollandiában, ahol professzori cím és katedra várna rá, de ő visszatér hazájába, Erdélybe feleségével, Aletta von der Maettel, hogy jelenet az előadásból „kimosdassa nemzetét a tudatlanságból, az elmaradottságból”. Ám itthon meg nem értés és konfliktusok sora után belebukik a harcba. Az előadás kiváltképp középiskolásoknak adhatott volna maradandó emlékű történelmi és irodalmi áttekintést, amenynyiben ők, nézők lettek volna többen. A lelkes publikum tapssal köszönte meg az élményt az Apáczait játszó 0. Szabó Istvánnak, az Alettát alakító Forgács Szilviának, Kenderessi Tibornak (öreg Keresztúri), Sárosi Gábornak (II. Rákóczy György fejedelem). De akik igazi hús-vér Fotó: Fojtán László figurát, életteliséget hoztak a színpadra, az Antal Anetta (Peleinél és Simon György (az öreg von der Meat) voltak. Ez külön öröm számunkra, a miskolci nézők közül még sokan emlékeznek e két utóbbi művészre, hiszen színházunkban több évet töltöttek. Beszélgetésünk során kiderült: ők is örömmel térnek visz- sza Miskolcra - ha mindjárt nem is a Nagyszínház színpadáig. Visszavárjuk őket éppúgy, mint az Evangélium Színház legközelebbi bemutatóját; Thornton Wilder: A mi kis városunk című színművét. Gyerekek honi rajzasztala Napközben Kálmán Attila hétéves miskolci kisfiú rajza A falu közbiztonsága is romlik A békés, csendes bükkaljai községben nemrég három betörés történt Fotó: Laczó József Kisgyőr (ÉM - NJ) - A fenti megállapításra jutottak a helyi önkormányzati képviselők, akiknek többsége évtizedek óta minden néven neyezhető történést, eseményt ismer és őriz is az emlékezetében. Pontosan tudják, hány lopás, verekedés miatt kellett rendőrt hívni, hány ügyben sikerült eredményesen felvenni a küzdelmet az elkövetők, a rendbontók ellen. Ami az előző évtizedeket illeti, a kisgyőriek két kezükön megszámlálhatják, mikor volt itt szükség a rend hivatalos őreinek határozott fellépésére. Azóta sajnos új helyzet állt elő, ugyanis mára hihetetlen mértékű munkanélküliség sújtja a községet, és még az újabb és újabb munkahelyteremtő kezdeményezések is sorra kudarcba fulladtak, a helyiek szerint a vállalkozások gazdáinak hibájából. Mert itt dolgos kézben nincs hiány, s a kisgyőri embert messze túl a falu határain is szorgalmasnak ismerik. Csakhogy a közeli nagyüzemek eddig már szinte minden bejárótól (persze nem csak tőlük) megszabadultak különböző hivatkozásokkal. Ahol nincs pénzkereső elfoglaltságuk az embereknek, előbb-utóbb a teljes letargia lesz úrrá. Aztán pedig mert élni valahogy csak kell, megragadnak mindent a fennmaradásuk érdekében. Miért éppen Kisgyőrben lenne az másképp? Csak az elmúlt hetekben (szeptember vége, október közepe) három idős ember otthonát rabolták ki a faluban, mondja Kovács Károly polgár- mester. Szerencsére az idős emberek épségében az elkövetők nem tettek kárt, mint ahogy arra hasonló esetben másutt sok példa adódik. Kisgyőr az emődi rendőrőrshöz tartozik, ezért aztán időről időre akad is dolguk a terület rendjére vigyázóknak. Az említetteken kívül ugyanis a korábbinál gyakoribbak a „sima lopások”, mások anyagi javainak megdézsmálásai. A polgárőrség működési és feladatkörének tisztázatlansága miatt nem alakult ki a községben a civil védelmi szervezet, és ahogy a faluban mondják, nem ritka, hogy a családok féltik az egyébként tetterős, bátor férfiakat egy esetleges kemény bandával való megütközéstől, ami ellen mint emlegetik, a polgárőrségi karszalag senkit sem véd meg. Persze a polgárőr hívhat rendőrt, ha bajban van, ha valamilyen bűncselekményt fedez fel, csakhogy napjainkban nagyon felgyorsult az ilyen esetek lefolyása, amikor az elszánt bűnözők gépkocsival közlekednek, fegyvert tarthatnak maguknál, ezért olykor percek alatt tragikusan végződhet egy egyszerű igazoltatás, feltartóztatás is, vélekednek az óvatosabbak. Lehet, hogy már az is változást hozna, ha az őrsöt egy helyi rendőrrel megerősítenék, vagy ha új alapokra helyeznék a polgárőrség működését. A kisgyőriek valamilyen jó megoldást, a mostaninál nagyobb biztonságot garantáló gyakorlat bevezetését váiják. Egy éve ismét az egyházé A Diósgyőri Református Iskola érdekes története (4. oldal) _A TARTALOMBÓL Új munkahelyek Miskolc környékén Ami manapság ritkaságszámba megy: néha azért új munkahelyek létesítéséről is számot adhatunk abban a megyében, amélyik az elsők között található a foglalkoztatási gondokkal küszködő területek között. Jóllehet, a most nyilvánosságra hozott munkaalkalmak száma meglehetősen csekély, de nehéz időkben ennek is örülhetünk. (2. oldal) A Selmeci Könyvtár külföldi látogatói A Miskolci Egyetem műemléki könyvtárába, a Selmeci Könyvtárba, ahol számos kiemelkedő értéket képviselő könyv található, a város majd minden rangos vendégét elkísérik. Újabban pedig több külföldi kutató is felkeresi az intézményt szakmai, szakmatörténeti kutatásainak folytatásához. (2. oldal) Közmeghallgatás az iparűzési adóról Felsőzsolcán már évek óta nem hoznak olyan döntéseket a helyi önkormányzat tagjai, melynek fogadtatásáról semmiféle információval nem rendelkeznek. Ezért most legutóbb is közmeghallgatást tartottak arról, legyen-e a községben iparűzési adó, s ha igen, azt hogyan fogadják a helybéliek. (2. oldal) A megyeszékhely településszerkezete Hogyan alakult ki, milyen irányban fejlődött Miskolc városa itt az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, milyen szándékok mozgatták a helyi vezetőket a különböző korokban az új lakó- és intézményi területek kialakításának meghatározásakor? Érdemes végigböngészni az erről szóló tanulmányt. (3. oldal)
