Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-30 / 255. szám

4 B Itt-Hon 1995. Október 31., Kedd ^MOZIMŰSOROK November 1-7-ig Kazincbarcika November 2-3-4.: Waterworld. Színes szinkronizált amerikai kalandfilm. Ki­emelt helyéi'. Kezdés csütörtök-péntek 18.00, szombat 16.00 és 18.00 óra. November 5. és 7.: Crimson Tide (Az utolsó esély). Színes amerikai akció­film. Kiemelt helyár. Kezdés vasárnap 16.00 és 18.00, kedd 18.00 óra. November 6.: Camilla. Színes kanadai film. Felemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Mezőkövesd November 3.: Die Hard - Az élet min­dig drága. Színes szinkronizált ame­rikai akciófilm. Kiemelt helyár. Kez­dés 19.00 óra. November 4-5.: A lény. Színes ameri­kai sci-fi horror. Kiemelt helyár. Kez­dés 19.00 óra. Ózd November 2. és 4.: Eszelős szerelem. Színes amerikai film. Kiemelt helyár. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. November 6-7.: Az első lovag. Színes amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. Tiszaújváros November 2-3.: Congo. Színes ameri­kai kalandfilm. Kiemelt helyár. Kez­dés 19.00 óra. November 5.: Rejtekhely. Színes ame­rikai thriller. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. November 6.: Gyújtóhatás. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. Ki­emelt helyár. Kezdés 19.00 óra. November 7.: Dermedt szív. Színes francia film. Kiemelt helyár. Kezdés 17.30 óra. Amatőr poéták Ősz Hűvös szél jár a fákon, nincsen madár az ágon. Pereg a sárga levél s viszi tovább az őszi szél. Kopasz a fák koronája; Varjú károg, de hiába. Eljött az ősz, leszállt a dér; Köd gomolyog, fagyos az éj. Pókok ezer fonalkája dérbe borult, mintha fázna! Sündisznó is aludni tér, tüskéin már látszik a dér! Az emberek is egyre fáznak, ideje már a kabátnak! Jó melegben ülni csendben; s várni, hogy az ősz tovamenjen. Hisz hűvös szél jár a fákon, s nincsen madár az ágon. Pereg a sárga falevél; s viszi tovább az őszi szél. Gulyás Krisztina a Tiszapalkonyai Általános Iskola VIII. osztályos tanulója Fél évszázada alakult a gimnázium Ózd (ÉM - S.J.) - Az iskola fél évszázados működését nem lehet egy rövid írás ke­retében ismertetni. Szinte csak címszavakban sorolha­tók azok a változások és elért eredmények, amelyek ötven év alatt érintették az intézményt. A költő szelleme A politikai változások, irányza­tok nyomot hagytak az intéz­ményjellegében, elnevezéséven is. Egy biztos pont volt az évek során: József Attila szelleme, amely a mai napig iránytű ma­radt az iskola számára. Érde­kességként említem, hogy érde­mes végignézni az iskola elne­vezéseit és pecsétjeit, azok vál­tozásait. A pecsétekben talál­ható címerek sorrendben: koro­nás, Kossuth-címeres, aztán szovjet majd kevert típus ’56 után (szovjet típus keverve a Kossuth-címerrel) és legújab­ban ismét koronás címer látha­tó a pecsétekben. Az oktatási intézmény az el­ső pillanattól kezdve lehetősé­get biztosított azok számára, akik munka mellett érettségi oklevelet akartak szerezni. Ezért a mai napig párhuzamo­san működik a nappali tagozat mellett a dolgozó tagozat is. De Ózd város több középiskolájá­nak a bölcsője ringott ebben az intézményben. Itt szerveződött meg a mai Bródy Imre Ipari Szakközépiskola, innen vált ki a II. Sz. Ózdi Gimnázium, amely később beleolvadt az ipa­ri szakközépiskolába. Ezeknek az intézményeknek a leválása­kor az anyaiskola tanári kará­nak egy része a diákokkal együtt átment az új iskolába. A megye első egészségügyi szak- középiskolája itt létesült, ame­ly a mai napig egy igazgatás alatt működik a gimnáziummal. Hosszan lehetne sorolni azo­kat az eredményeket, amelyek az iskola tudatformálásban, művelődésben, önművelésben betöltött. Az irodalmi és a szín­játszó csoportok, az énekkar szereplései, a szavaló- és sport- versenyek, a televízió nagymér­vű elterjedése előtt a kultúra fáklyavivői voltak. Mostanában kezdik felismerni, hogy milyen nagy veszteséget jelentett ezek elsorvadása országos szinten is. Híres emberek Nem áll módunkban a felsorol­tak részletes ismertetése, de engedtessék meg, hogy példá­val is szolgáljak. Az ország Jó­zsef Attila nevét viselő középis­kolái 1962-től 1980-ig évente más-más helyen rendeztek sza­valóversenyt, ahol a költő leg­józsef Attila testvére, Etelka (balról a második) a gimnázium­ban tartott 1966-os országos szavalóverseny zsűrijében A gimnázium fennállásának 25. évfordulóján felavatták a névadó mellszobrát (a metszet erre az alkalomra készült) szebb versei hangzottak el. (1980-ban minisztériumi utasí­tásra megszüntették!) Ózd két alkalommal - 1966-ban és 1974-ben - látta vendégül a testvériskolákat. Mindkét alka­lommal a költő még élő testvé­re, József Etelka (Etus) szemé­lyes részvételével tisztelte meg a rendezvényt. Egy-egy ilyen látogatás hatása az ifjúságra nem mérhető fel számokkal, de a résztvevők számára felejthe­tetlen élmény volt. De a kortárs híres írók, művészek iskolánk-, ban való személyes megjelené­sei hasonló emóciókat váltott ki tanítványainkból (Nagy Lász­ló, Jókai Anna, Czine Mihály, Ágh István, Szécsi Margit, De­rne László stb. látogatásai). Végezetül néhány jellemző számadat az iskola 50 éves tör­ténetéből. A nappali tagozaton 1945 és 1995 között 125 osz­tályban 4474 diák tanult, s kö­zülük 789-en tettek sikeres érettségi vizsgát. Ezen idő alatt a dolgozó tagozaton 676-an ta­nultak, illetve 99-en érettségiz­tek. Összességében viszont az ötven év alatt 7811-en szerez­ték meg az érettségi bizonyít­ványt. Az 1992-es tanévtől kí­sérleti jelleggel hat évfolyamos gimnáziumi osztály nyílt 1-1 osztállyal. Diákból tanár Néhány adat a tanári karról: Ötven év alatt az iskolának 11 igazgatója volt. Az oktató mun­kát 173 kinevezett tanár látta el - közöttük az utóbbi három évben öt amerikai állampolgár -, segített az angol nyelv taní­tásában. Volt aki 37 évet töl­tött aktív tanárként az iskola falai között (Szentjóbi Attila), de mások is dicsekedhetnek 35 éves szolgálattal (Farkas Géza, Takács József), viszont voltak olyanok is, akik csak 1-2 évet tanítottak. Büszkék lehetünk arra, hogy olyan kolléga is volt, aki a „tanítványának a tanít­ványával” együtt tanított, mert az itt érettségizettek közül töb­ben lettek tanárok. A jelenlegi 46 tanárból az ózdi József At­tila Gimnáziumban 23-an érettségiztek. Sok mindenről lehetne még írni; a tanárok szakmai, iro­dalmi, művészi tevékenységé­ről, volt diákjaink tudományos munkásságáról, világhírű eredményeikről, felfedezéseik­ről, díjaikról, kitüntetéseikről. Azonban erre nincs lehetőség, és ők is Ózdra visszatérve nem a dicsekvés miatt jönnek az érettségi találkozókra. Mert ezek az „öreg diákok” bárho­vá vesse őket a sors - Auszt­ráliába vagy az Északi-sark­kör közelébe - időnként visszatérnek megkeresni azt a néhány utcát, néhány házat, termet vagy padot, amely szá­mukra Ózdot, a fiatalságot je­lenti. József Attila szavaival hívják a múltat: „Libbenjetek elő, ti gyönge pillék!” (Vége) 1995. Október 31., Kedd Itt-Hon B 5 Szerelem a grafológia szemszögéből (I.) A betűk formája csak a szakembernek ad tájékoztatást Csapóné Kelemen Andrea Mezőkövesd (ÉM) - „... csak az enyém légy, néha azt szeret­ném, majd, hogy a világ lássa kincsemet”; Nehéz, sokszor el­lentmondásos kapcsolatrend­szer viszonyait tükrözi hűen Shakespeare szonettjének két sora. Az örök konfliktus kivetí­tése mellett jelen van a ragyo­gás, a szeretet és a birtoklás vágya is e gondolatban. A férfi szeretné magáénak mondani a nőt, s a nő a férfit. A párkap­csolat rendkívül fontos ténye­zője az ember létezésének, s nagy hatással van a személyi­ség fejlődésére is, hiszen a sze- reteten kívül még tolerancia, empátia és alkalmazkodás is szükségeltetik ahhoz, hogy két önálló egyéniség harmóniában élhessen. Már korán felkeltette a gra­fológusok figyelmét, hogyan, mi módon jelentkezik az írásban az én-te viszony. Először Z. Gánti Péter volt az, aki meg­fogalmazta, a magyar íráshasz­nálatban a páros betűk, azon belül is elsődlegesen a „gy” be­tű szimbolizálja a társkapcso­lati kötődést, persze az egész grafikum figyelembevétele mel­lett. A „g” - melyet a szemé­lyiség betűjének is nevezhet­nénk - kifejezi az én-tudatun­kat, én-érzetünket, s utal a sze­xuális tevékenységünkre is. Az „y” jelképezi az érzelmileg hoz­zánk legközelebb álló személyt, s a kettő együtt mutatja meg, hogyan látjuk, értékeljük ön­magunkat, társunkat. Ez a társ természetesen nem mindig há­zaspárt kapcsolatra értendő, le­het szülő, gyermek is. Most mégis néhány házasságban élő ember társkapcsolatát szeret­ném bemutatni a fent leírtakon keresztül. Az 1-es ábrán láthatjuk, hogy a grafikum létrehozója ki­emeli a partnerét, azon belül is szellemiségét, úgy véli, értelmi­leg társa magasabb értéket képvisel mint ő. Tehát mint ember elismeri őt, de már ér­zelmileg nem igazán kötődik hozzá, s a szexuális kapcsola­tukat sem érzi harmonikusnak. Most nézzük meg, a feleség ho­gyan gondolkozik együttműkö­désükről - 2. sz. ábra. Magá­nyossága, elzárkózása mutatja, sem érzelmileg, sem szexuáli­san nem kötődik már féijéhez. Magánemberként nem becsü­li, igaz, munkájában elért sike­reivel tisztában van, mégis úgy érzi - jobbat érdemelt volna. A3, sz. ábrán egy harmincas éveiben járó hölgy írása látha­tó, aki úgy gondolja társa telje­sen rátapad, szexuálisan szin­te bekebelezi őt. A férfit szel­lemileg is erősebbnek látja ön­magánál, felnéz rá. Önállótlan- sága miatt azonban igényli ezt a szoros kapcsolatot, irányítást. (folytatjuk) A káptalan pincéje volt a legnagyobb id. Dobosy László Sajógalgóc (ÉM) - A telepü­lés szőlőterülete 1836-ban 19, 1951-ben 23 hold volt, de a fi- loxéravész miatt ez lecsökkent 9 holdra. 1935-ben 11, 1965- ben 21 hold szőlőt tartottak számon. A községben a Pesty Frigyes Helynévtár 1864. évi összeírása szerint a Majláthot és Kétszőllőköz völgyet jegyez­ték fel szőlőhelyként. Most ez bővült a Nagy- és a Kis-hegyen, a Zsórin, a Baglyoson és az Ár­ván. A Kis-hegy aljai pincék, a község legmagasabban fekvő utcáján, a Bajcsy-Zsilinszky úton, nyugati irányban halad a szőlők felé, és az utolsó háztól mintegy 100 méterre kétfelé ágazik. Az északi irányban ha­ladó út a Kis-hegy aljába vezet, és alig 50 méterre az út hegy­felőli oldalán kezdődik a pin­cesor. Húsz, ma is használatos pincét számoltam meg, ebből kilenc lyukpince, hat présházas és öt a kunyhós pince. A pin­cesor keleti végében lévő erdő­ben még négy elhagyott, beom­lott pincehelyet találtam. A pincék kőzete puhakő (ri- olittufa), ami kiválóan alkal­mas borospincének és könnyen munkálható. Felette 2-4 méter vastagságban laza homokréteg van. E rétegen át kell hatolni, hogy a jó, tartós puhakő réte­get elérjék, s ebbe alakítsák ki a pincelyukat. így mély lejárót kell készíteni. Találtam olyan lejárót, ahol 19 lépcsőn lehetett lejutni a pinceajtóhoz. A pin­cesor nyugati végén lévő pin­céknél kisebb lejárót kellett ké­szíteni, mert a jó kőzet köze­lebb volt a felszínhez. A kuny­hós pincék cseréppel fedettek. Régebben szőlővenyigével, ku­koricaszárral, vagy szalmával fedték. Régen a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül hajtották ki az állatokat a legelőre. A Kis-hegy7 aljához vezető út elágazásától délre, a hegyoldalba vezető utat ezért Csapásnak nevezték. A Csapás kezdetétől egy új pince­sort alakítottak ki 1961-től. Nyolc pincét ástak itt egymás mellett. Ezeknél lejáró nincs, mert a kőzet olyan, hogy az út­tal egy szinten építhették be az ajtót a hegyoldalba. A pincebe­járat és a présház kialakításá­ban nagy eltérések vannak. Nem alakult ki egy, a falura jellemző forma sem kivitelezés­ben, szerkezetében, sem a fel­használt anyagban. Egyéni el­képzelés és anyagi lehetőség szerint készítették el ezeket. A Csapás melletti pincék mögött egy kis völgyrészben volt a káptalan pincéje. Hossza 10 méter körüli. Ez volt a leg­nagyobb pince. A második vi; lágháború alatt a lakosság itt rejtette el az élelmét. A pincét elfalazták, de a községet meg­szálló román katonaság azt ki­bontotta és az élelmet elvitte. A pincét tovább nem gondoz­ták, így7 lepusztult. Á Szőlőhegy-tetőn, a szőlők között is volt régebben néhány pince, de azokat ma már nem használják. 1945 előtt csak öt olyan pince volt, ahol préshá­zat is építettek. A présházak nyeregtetősek, zsúpszalmával fedettek voltak, csak a római katolikus pap pincéje volt fa­zsindelyes. 1960 után fokozó­dott az új szőlők telepítése. 1970-től megélénkült a falu ide­genforgalma, s e két tényező hatására megindult a pincék felújítása, azok pihenő-, szóra­kozóhelyként történő használa­ta. A zsúptetőt cseréptetőre cse­rélték, s újabb présházakat épí­tettek, alkalmassá téve vendég- fogadásra is. Az Itt-Hon konyhája Töltött tojás batyuban Hozzávalók 4 személy részére: 8 tojás, 15 dkg tehéntúró, 1 csomag újhagyma, 2 evőkanál reszelt sajt, 25 dkg mirelit levelestészta, 5 dkg füstölt sonka, 2 te­áskanál mustár, 1 evőkanál olaj, 1 evő­kanál apróra vágott petrezselyem, só, bors. A tojásokat keményre főzzük, megtisztítjuk és félbe vágjuk. A sárgá­ját áttörjük a túróval együtt, majd só­val, borssal és mustárral kikeverjük. A vékony karikára vágott újhagymát (szárával együtt) olajon üvegesre pá­roljuk, a füstölt sonkát apró kockákra szeleteljük. Az elkészített tojáskrémet kétfelé osztjuk, az egyiket sonkával, míg a másik felét a hagymával kever­jük össze. A tojáscsónakot megtöltjük púposra hol a hagymás, hol pedig a sonkás töltelékkel, legvégül az üres to­jásfelekkel beborítjuk. Ä felengedett, vékonyra nyúj­tott tésztából 15 centis négyzete­ket vágunk, és mindegyik köze­pére rátesszünk egy-egy töltött tojást. Reszelt sajttal és apróra vágott petrezse­lyemmel meg­szórjuk és ba- tyuszerűen, fo­gójával összetűzzük. Olajjal kikent tep­sibe rakjuk, a tetejét tojássárgájával megkenjük, és forró sütőben 10-15 per­cig sütjük. Göngyölt hús Hozzávalók 4 személy részére: 4 nagy szelet hátszín, 15 dkg sertéstaija, 15 dkg nyers füstölt sonka, 2 fej hagy­ma, 1 gerezd fokhagyma, fél kávéska­nál őrölt bors, 1 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, 2 kávéskanál pirospaprika, olaj, só. Az egyik hagymát lereszeljük és hozzáadjuk a darált sertéshúst és a füstölt sonkát. Borssal, pirospapriká­val, zúzott fokhagymával és majorán­nával ízesítjük. A hátszíneket alapo­san kiveregetjük, besózzuk, és az egyik oldalára kenjük a tölteléket. Össze­göngyöljük. Forró olajba rakjuk, és minden oldalon hirtelen megpirítjuk, majd kivesszük és félretesszük. A visszamaradt zsiradékon üvegesre pá­roljuk a másik, kockára vágott hagy­mát', meghintjük pirospaprikával és visszahelyezzük a tekercseket. Kevés vízzel felöntjük, és lefedve kb. fél óra alatt puhára pároljuk. Az elfőtt ned­vességet időközben pótolni kell. A lisz­tet csomómentesre keverjük a tejföl­ben, majd behabaijuk vele a paprikás szaftot. Burgonyafánkot és ecetes ubor­kát kínálunk mellé.

Next

/
Thumbnails
Contents