Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-24 / 250. szám
1995- Október 24Magyar reagálás a NATO-bejelentésre Luxembourg, Brüsszel (MTI) - Semmilyen szempontból nem okoz •visszaesést a NATO és Magyarország közötti kapcsolatokban az a tény, hogy Willy Claes lemondása miatt a Szövetség kénytelen volt elhalasztani a főtitkár tervbe vett kelet-európai körútját - közölte Simo- nyi András nagykövet, a brüsszeli Atlanti Összekötő Hivatal vezetője. Simonyi utalt arra, hogy Magyarország éppen a múlt héten, az újdö- rögdi, igen sikeresnek minősített békepartnerségi gyakorlattal csak még tovább erősítette együttműködését a NATO-val. „Claes egyébként a kelet-közép-európai országok közül egyedül Magyarországon járt, tavaly decemberben, az EBEÉ/EBESZ csúcstalálkozóján” - jegyezte meg végül. Az atlanti szövetség központjában az MTI kérdésére elmondták, hogy a NATO főtitkára a tagországok fővárosainak körbelátogatása után kereste volna fel a kelet-európai partnerállamokat is. Mivel azonban pillanatnyilag nincs főtitkára a szervezetnek, így a látogatások tervét is átmenetileg ejteni kellett. Minden új NATO-főtitkár, miután átvette hivatalát, az első hónapokat egyebek között azzal tölti, hogy ellátogat valamennyi tagországba, és személyesen is felveszi a kapcsolatot az adott állam politikai, katonai vezetésével, parlamenti bizottságainak képviselőivel. Claes esetében történt volna meg először, hogy ezt a hivatalos körutat kiterjesztik a békepartner-országok egy részére is, mintegy ezzel is hangsúlyozva a NATO és a keleteurópai új demokráciák kapcsolatainak fokozottabb intézményesülését. Tornacsarnok-avató Füzesabonyban Füzesabony (MTI) - A nemzet történelme folyamán bizonyította, hogy alapvető érdekei és értékei ellenében senki sem birtokolhatja tartósan a hatalmat. Ezt az üzenetet hordozza számunkra 1956. október 23. - mondta Bo- ross Péter, az MDF alelnöke, volt miniszterelnök hétfőn azon a füzesabonyi ünnepségen, amelyen a nemzeti ünnep alkalmából felavatták a város új tornacsarnokát. A politikus hozzátette: amíg a magyarság tudatában él a szabadságharcok, így az 1956-os szabadságharc szelleme is, addig a nemzetnek van jövője. Az avatás alkalmával elhangzott, hogy az 1100 négyzetméter alapterületű modern tornacsarnok átadásával régi vágya teljesült a 8500 lakosú város polgárainak. A nemzetközi szabványoknak is megfelelő, korszerű világítótestekkel és kiszolgálólétesítményekkel felszerelt csarnok építését 1994 januárjában kezdték meg. A beruházáshoz szükséges 76 millió forint 35 százaléka állami céltámogatás, a többi az önkormányzat saját kasszájából származik. Demonstráció a rádió előtt Budapest (MTI) - A MIÉP vasárnapi kormányellenes tüntetését követően a késő esti órákban a felszólítás ellenére többen a rádió elé vonultak. A Magyar Népjóléti Szövetség elnöke, Szabó Albert az összegyűlt 100-150 tüntető előtt felolvasta a MIÉP 12 pontját, s a kormány tagjait azonnali távozásra szólította fel. Hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a magyarok Magyarországát. A tüntetők között volt több kopaszra nyírt fiatal. A tüntetőknek nem volt lehetőségük, hogy a rádió Bródy Sándor utcai bejáratánál elhelyezett emléktáblánál gyertyát gyújtsanak, mivel a rádió köré kordont vontak. A televízióban nem hangzik el a MI- ÉP 12 pontja - döntött Horváth Ádám elnök. A TV Híradó közlése szerint az MTV-nek csak választási kampány idején engedi meg az intézmény két és fél éve érvényben lévő etikai szabályzata pártközlemények beolvasását, és akkor is csak szigorúan szabályozott keretek között. Az MTI érdeklődésére a Magyar Rádió ügyeletes vezetője kijelentette, hogy a kérdésben a TV-vel azonos álláspontot képviselnek, pártközlemények szó szerinti beolvasására csak a választási törvény kötelezi őket kampányidőszakban. Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 A megértés és a szolidaritás szelleme Kegyeletteljes megemlékezés a Rákoskeresztúri temetőben Budapest (MTI) - Az ’56-os forradalom öröksége mindazoké, akik magukénak érzik a szabadságharc célját: a független, virágzó és demokratikus Magyarország megteremtését. Nem öröksége azonban 1956 azoknak, akik az ünnep kapcsán veszélybe sodorják a demokráciát, a jogállamiságot és szélsőséges eszmékkel bemocskolják az emlékezést - jelentette a Rákoskeresztúri temető 300-as és 301-es parcellájánál rendezett állami koszorúzási ünnepségen Kovács László. A külügyminiszter beszédében emlékeztetett arra is, hogy hazánknak demokratikus úton megválasztott kormánya van, ellene forradalmat nem, csak alkotmányellenes zendülést lehet meghirdetni. Utalt arra is, hogy 1956-tól idegen volt a kirekesztés, ezért méltatlan a szabadságharc szellemiségéhez a forradalmi örökség kisajátítása. A külügyminiszter rámutatott: újra és újra ki kell mondani, hogy a forradalom hőseinek önfeláldozása nem volt hiábavaló. A vereség ellenére a forradalom csapást mért az önkényuralomra. 1956 hatása máig érezhető, szellemiségének továbbélése vezetett el a vértelen rendszerváltoztatásig. 1989 után megvalósult a forradalom legfőbb célkitűzése, ám a társadalomnak most súlyos gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie. Az általunk választott úton azonban végig kell mennünk, mert ha saját gyengeségünk miatt megállunk, elveszítjük utolsó esélyünket arra, hogy csatlakozhassunk a fejlett országokhoz. Ismét 1956 összefogására, és áldozatvállalására van szükség, hiszen esély nyílt előttünk, hogy hazánk - a kényszert szünet után - ismét elfoglalhassa helyét Európa fejlett és demokratikus államai között. Csatlakozásunk az euroatlanti szövetségekhez nemcsak rajtunk múlik, de az ország stabilitásának megszilárdításával, a szomszédos országokkal fennálló vitáink európai módon történő rendezésével mi is sokat tehetünk azért, hogy szívesen lássanak minket a kontinens fejlettebb felén. Kovács László végül leszögezte: 1956 üzenete az, hogy a szabadság, a demokrácia és a függetlenség értékei a napi politikai érdekek felett állnak; rajtunk múlik most, hogy összefogás legyen a mindennapok feladatainak megoldásában is. A külügyminiszter után Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szabaddemokrata elnöke, egykori ’56-os elítélt mondott beszédet. Hangoztatta, hogy október 23-a az öröm ünnepe, hiszen arra az 1956-os napra emlékezünk, amikor a magyar nemzet magára talált, az emberek közé a megértés és a szolidaritás szelleme szállt. Az ünnepi beszédek után - katonai tiszteletadás mellett - Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán házelnök - a külföldön tartózkodó Göncz Árpád államfő nevében is - és Kovács László külügyminiszter hajtott fejet a hősök és mártírok emléke előtt. A közjogi méltóságokat követően az ’56-os társadalmi szervezetek, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a fővárosi és X. kerületi önkormányzat, valamint a parlamenti pártok koszortztak. A Szózat elhangzása után a forradalom veteránjai, az áldozatok hozzátartozói és Budapest polgárai helyezték el az emlékezés virágait az emlékműnél és a sírokon. Megyénkben avatták a 200. rendőrőrsöt A jó közérzethez a közbiztonság, a közrend is hozzátartozik Bódvaszilas (ÉM - FL) - Tizenhat település mintegy nyolcezer lakójának közérzetét javítja, közrendjét szolgálja az ORFK és az érintett települési önkormányzatok összefogásával létrehozott új rendőrőrs. A lakosság jó közérzetéhez nem csak jó egészségügyi ellátásra, közoktatásra, egészséges ivóvízre van szükség, ehhez a közrend és a köz- biztonság is hozzátartozik - mondta Tóth Sándor polgármester. Tizenhat határ menti település és az ORFK szándékának találkozása, összefogása eredményeként szombaton délelőtt rendőrőrsöt avattak Bódvaszilason. Az önkormányzatok ehhez az épületet adták és a felszerelési tárgyakat 1,5-2 millió forint értékben. Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója beszédében kiemelte: a fejlesztési program keretében a 200. rendőrőrsöt avatták Bódvaszilason. Megvalósításával szeretnék elérni, hogy javuljon a térség lakónak szubjektív biztonságérzete. Mert hiába szépek a statisztikai adatok, ha a lakosság nem érzi biztonságban magát. Úgy látszik, hogy a népgazdaság nehéz helyzete miatt az őrsfejlesztő programot egy időre szüneteltetni kell. Minden rendelkezésre álló anyagi eszközt arra kell fordítani, hogy a jól kiképzett állományt a rendőrség kötelékében megtartsák Az új rendőrőrs megtekintése közben- mondta Túrós András, majd átadta az új rendőrőrsnek az ORFK ajándékát: egy Skoda személygépkocsit a szükséges felszerelésekkel együtt és egy fénymásolót. Barnócz- ki Lajos főhadnagy, az új rendőrőrs parancsnoka köszönte meg az ajándékot és azt a segítséget, amelyet a megyei rendőr-főkapitányságtól, valamint az edelényi kapitányságtól kaptak. Az utóbbitól többek között a tizenegy fős létszám biztosítását. Az őrsparancsnok kerte a települési önkormányzatok vezetőit és a lakosságot, hogy bizalommal forduljanak hozzájuk, mert ők itt, együttműködve akarnak szolgálni és védeni. "Az avatóünnep alkalmából többen előléptetésben, dicséretben, jutalomban részesültek. A rendezvényen a helyi általános iskola tanulói adtak 1956 októberére emlékeztető műsort. Ezt követően Túrós András átvágta az avatószalagot és a közönség megtekintette a szépen kialakított, jól felszerelt rendőrőrsöt. Nemzeti ellenállásra buzdított a MIÉP Budapest (MTI) - Nemzeti ellenállásra és polgári engedetlenségre szólított fel Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke a MIEP vasárnapi, budapesti kormányellenes tüntetésén. Mint kijelentette, a szervezetlen lázadást még ez a jelenlegi gyenge hatalom is képes lenne letörni, a polgári engedetlenséggel szemben azonban tehetetlen. A Szabadság téren összegyűlt, becslések szerint több tízezres tömeg előtt a pártelnök többször hangsúlyozta: a kormánynak mennie kell. Csurka István szerint Magyarországon pénzügyi diktatúra működik, a gazdaságirányítás húsz év óta ugyanannak a „pénzügyi-banki” maffiának a kezében van. Ez az álelit, az idegeneket kiszolgáló oligarchia érdekében ténykedik. A MIÉP elnöke azzal vádolta a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy .mind az előző, mind a jelenlegi kormányt gyakorlatilag ez a párt irányítja annak ellenére, hogy niindkét választást elvesztette. Úgy vélekedett, hogy a hatalomnak az a célja, hogy a nép tudatát megtörje, amely így bármilyen uralmat elfogadna és kiszolgálná az idegeneket, a „betelepí- tendőket”. A polgári engedetlenség konkrét formáiról szólva Csurka megemlítette például azt, hogy nem engedik a gyerekeket iskolába, ha a parlament elfogadja a véleménye szerint nemzetellenes nemzeti alaptantervet, nem nézik addig az Ob- jektívet, amíg Bánó András a fő- szerkesztője, vagy engedetlenséggel lehet válaszolni újabb energiaáremelés esetén. A MIÉP elnöke végül sorsfordítónak minősítette a mostani, Őszi Nyitánynak nevezett megmozdulást. Szabó Lukács, a MIÉP alelnöke felszólalásában azt a véleményét hangsülyozta, hogy Magyarország nem független demokratikus ország, és nem jogállam. A jelenleg külföldön tartózkodó Göncz Árpád köztársasági elnökkel kapcsolatban kijelentette: „világíttassa át magát, és maradjon ott, ahol van”. A „késért hátország” nevében a társadalom különböző rétegeihez tartozók - munkás, egészségügyi dolgozó, gyesen lévő anya, értelmiségi, vállalkozó - vádolták a kormányt. A Szabadság térről a tízezres tömeg egy 1956-os Csepel teherautó vezetésével — „Vesszen Pető, vesszen Horn” jelszavak skandálá- sával - a Kossuth térre vonult. A Kossuth téren elsőként Dörner György színművész olvasta fel a MIÉP 12 pontját, amelyet a demonstráció résztvevői közfelkiáltással elfogadtak. Az Őszi Nyitány 12 pontja többek között a kormány lemondását, Bokros Lajos és Surányi György azonnali menesztését, a közpénzeket elherdáló bankok átvilágítását, a privatizáció nyilvánossá tételét, a csalárd vételek és eladások megsemmisítését, valamint ezek felelőseinek megbüntetését követelte. A dokumentum elfogadása után Balczó András, Szabó Lukács és Mózsi Ferenc a Televízióhoz indult, hogy a 12 pont beolvasásáról tárgyaljon az intézmény vezetőivel. Ezt követően a Kossuth téren Csúcs László, a MIÉP fővárosi frakcióvezetője szólt az egybegyűltekhez, s az ország kiárusításával, a szülőotthonok és kórházak felszámolásával, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió kisajátításával, a „nemzeti hang” elnémításával vádolta a kormányt. A kabinet hibájaként rótta fel az ország függetlenségének feladását, valamint az IMF és a Világbank diktátumának kiszolgálását. A kormánynak mennie kell - szögezte le -, mert egyetlen olyan hatalom sem maradhat posztján, amely szembekerült a társadalom minden csoportjával. - Legyen 1996 a fordulat éve - tette hozzá a szónok, majd rámutatott: a MIÉP alkotmányos úton akarja elérni a kormány távozását; visszautasítja az erőszakot. Göncz Árpád és Kucsma találkozója New York (MTI) - A közös érdekeket szolgáló infrastrukturális beruházásokról és a mezőgazdasági együttműködés bővítésének távlatairól volt szó főképpen azon a találkozón, amely vasárnap zajlott le New Yorkban Göncz Árpád magyar és Leonyid Kucsma ukrán elnök között. Az ENSZ megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából megrendezett emlékülés margóján megtartott eszmecserén Leonyid Kucsma köszönetét mondott azért, hogy Magyarország támogatja Ukrajna beilleszkedését az európai intézményekbe. Göncz Árpád jelezte, hogy Kijev a jövőben is szánúthat a magyar segítségre, hiszen Magyarországnak is jó az, ha Ukrajna minél több szálon kapcsolódik az európai integrációhoz. A két ország közötti infrastruktúra fejlesztését, nevezetesen az M3-as autóút és a Tisza- híd építési munkálatait illetően Göncz Árpád felhívta ukrán partnere figyelmét, hogy a beruházások megvalósítása Kijev érdekeit is szolgálja. Egyetértettek abban, hogy a mező- gazdaság területén mindkét részről nagy lehetőségek vannak az együttműködés bővítésére. A köztársasági elnök azt kérte Leonyid Kucsmától, hogy az ukrán kormány tegyen további konkrét lépéseket a beregszászi korház felépítése ügyében, gondoskodva a munkálatok folyamatosságáról. Felmerült a beregszászi főiskola kérdése is, különös tekintettel az ott szerzett diploma elismerésére. Göncz Árpád utalt rá, hogy a nyíregyházi tanárképző oktatói minden szakmai és emberi segítséget megadnak a létesítményhez. Az ukrán elnök megígérte, hogy személyes figyelemmel fogja követni a felvetett témákat. Göncz Ái-pád a találkozó után részt vett azon az ünnepségen, amelyet mintegy tizenöthúsz helyi magyar szervezet hirdetett meg az ’56-os események évfordulójára. Most első alkalommal került sor a közös megemlékezésre, amelyen egy-két otromba közbekiabálást leszámítva hosszan tartó tapsviharral és lelkes ünnepléssel fogadták a köztársasági elnököt. Rövid beszédében Göncz Árpád úgy fogalmazta meg 1956 jelentőségét, hogy a szabadság eszménye egységbe tudta ötvözni a különböző gondolkodású embereket. A köztársasági elnök vasárnap este részt vett azon a fogadáson, amely'et Bili Clinton amerikai elnök és felesége adott az ENSZ-em- lékülésen résztvevő állam- és kormányfők tiszteletére New York városi könyvtárában. Határon Túli Magyarok Fesztiválja Pécs (MTI) - Erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, horvátországi, vajdasági és burgenlandi magyar népi táncosok mellett írók, képzőművészek és üzletemberek találkozóival bővült az idén a Határon Túli Magyarok Fesztiválja, melyet már negyedszer rendeztek meg Baranya megyében. Vasárnap, a fesztivál zárónapján a Pécsett összegyűlt magyar hagyományőrző népi együtteseket köszöntve Labody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta: a többnemzetiségű Baranya olyan hagyományt teremtett, amely a Kárpátmedence magyarságát tagoló határok sokat emlegetett légiesítését, a közös Európa eszméjének megvalósítását, a sokszínű magyar kultúra értékeinek megőrzését szolgálja. A vendégegyüttesek szombaton hét baranyai tele- , püíésen mutatták be szúkebb pátriájuk népzenei és népitánc-kincseit, vasárnap egy-egy facsemetét ültettek el a pécsi városfal előtt, este pedig az orvostudományi egyetem aulájában gálaműsorral búcsúztatták az idei fesztivált. A Határon Túli Magyarok Fesztiválja keretében Pécsett irodalmi esten mutatkoztak be a marosvásárhelyi Mentor Kiadó szerzői: Káli Király István, Jánosházi György, Vida Gábor és Markó Béla. Pécsváradon megrendezték a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságához tartozó tizenöt alkotó tárlatát. Magyar—kínai megbeszélések Peking (MTI) - Pekingben hétfőn megkezdte 8. ülésszakát a Magyar-Kmai Gazdasági, Kereskedelmi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság. A magyar küldöttséget Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára, a Bizottság magyar tagozatának megbízott elnöke, a kínai delegációt Si Ku- ang-sen, a Külkereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Minisztérium miniszterhelyettese, a Bizottság kínai tagozatának megbízott elnöke vezeti. Az ülésszakon a felek értékelni fogják a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés alakulását és áttekintik a kapcsolatok fejlesztése érdekében soron lévő teendőket.
