Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-24 / 250. szám
4 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Levelezés, Szólástér 1995. Október 24», Kedd Szívszorongató morzsák a nyárból Strand, napfény, csillogó víztükör. Napközis tábor gyerekeit hozzák élvezni a vizet, a napot. Majd némelyik gyerek megunva az úszkálást, kiül a gyepre. Előkerülnek az uzsonnás csomagok. Az egyik bikinis kislány „Benetton” hátizsákjából elővesz egy papírzacskót, abból pedig egy túrósbatyut. Jóízűen falatozni kezd. A mellette ülő kislány a szikrázó napon is fázósan összehúzódzkodva nézi a falatozót. De az nem veszi észre a sóvárgó kis verebet, hogy legalább csak egy törésnyit adna édes lakomájából. Eszik tovább jóízűen, önfeledten. Ekkor a sóvárgó kéz elindul. Először bátortalanul, szinte lopva csipegeti fel a zacskó mellé hulló morzsákat. A bikinis szeme sem rebben, talán nem látja, vagy nem is akaija látni a pöttömnyi falattól is nagyokat nyelőt. Majd a kis veréb belelendül, s nem leplezi tovább éhét. Egymás után kapkodja a felcsíphető morzsákat és eszi, eszi, eszi - mintha igazán enne. A tűrósbatyunak vége lett. A víg falatozó bele- törli száját az üres zacskóba és azt könnyed mozdulattal a fűre dobja. A kis éhező utá- nanyűl, szétnyitja és tenyerébe rázza a sarokban megbújó morzsákat. S amikor abból már cseppnyi sem hull, összehajtja, s a szemetes felé indul. Úgy dobja a kukába a zacskót, mintha abból ő evett volna. Somossy Katalin Ál átalánydíjas javítási szerződésről Nem új a nap alatt az átalánydíjas javítási szerződés, amit lassan két évtizede köthetnek, s időről időre megújíthatnak, de meg is szakíthatnak az érdekelt felek. Volt idő, amikor 3600 tévékészülék-tulajdonos állt ilyen kapcsolatban a néhai Villamoskészü- lék-javító Kisvállalattal. Időközben számuk felére apadt, de sokan ma is ragaszkodnak e javítási lehetőséghez. így G. László miskolci olvasónk is, aki 1983-ban szerződött a Gel- kával, majd 1991-ben jogutódjával, a Vili- késszel. A kezdeti 30 forintos átalánydíj mára 150 forintra emelkedett. Az összeget panaszosunk természetesen továbbra is szívesen fizetné, ha tehetné. Am a napokban a Vilikész Kft. leveléből arról értesült, hogy új tartalmú szerződést kell kötnie, s ha a megküldött ajánlatot elfogadja, készülékének átalánydíjas javítását a folyamatosság fenntartása mellett átvállalják. Mindez egyértelműnek és követhetőnek tűnik, illetve tűnne a levélhez mellékelt szerződés 3. pontjának ismerete nélkül. Ez a kitétel azonban ellentmond a felkínált lehetőségnek, mivel arról szól, hogy a cég csak a Magyarországon forgalomba hozott és max. 10 éve gyártott készülékek esetében vállalja a szerződésben rögzített feltételeket. G. László fekete-fehér készüléke viszont már 14 éves, amitől esze ágában sincs megválni, már csak azért sem, mert e hosszú idő alatt mindössze háromszor hagyta cserben. Most aztán mitévő legyen? Észrevételével megkerestük a Vilikész Kft.-t, amely mint megtudtuk, szerviztevékenységének ellátására 1995. január 1-jével megalakította a Vilikész Szerviz Kft.-t, mely utóbbi az átalánydíjas szerződéssel rendelkező ügyfeleket a változásról kezdetben (január) személyesen, az idő előrehaladtával írásban tájékoztatta. A megküldött ajánlat lényeges pontjaiban (így vállalási feltételeiben) azonos a korábbi szerződéssel, melynek felmondása nem jelenti azt, hogy egy hasonló tartalmú megállapodás ne jöhessen létre a felek kölcsönös érdekeit figyelembe véve. - informálta lapunkat a kft. ügyvezetője. Továbbá elmondta: érdekük, hogy vállalásaikat betartsák és teljesítsék a szerződésben foglaltak szerint, amit 15-20 éves készülékek esetében szinte lehetetlen lenne a közismert alkatrészbeszerzési nehézségek miatt. Nem szeretnék azonban régi készülékkel rendelkező ügyfeleiket kizárni az átalánydíjas formulából, így velük kérésükre külön megállapodást kötnek. Otthonukat szíves örömest felcserélnék Merucza Attila feleségével és három kiskorú - 5 hónapos, 2 és 4 éves - gyermekével él egy miskolci bérlakásban. E komfort nélküli ingatlanban korábban apósa lakott, kinek jogviszonyát több mint egy éve megörökölték. Az 1 szobából, konyhából, spajz- ból és előtérből álló otthonukat azonban szíves örömest felcserélnék akár csak egy zugra is, ha az egészséges lenne. A 67 %- os rokkantnyugdíjas fiatalember és a legnagyobb gyermekük után ápolási díjban részesülő édesanya azonban anyagiak híján mozdulni sem tud, ezért más kiutat - megoldást - nem látván a családsegítő szolgálathoz fordultak segítségért, lapunkhoz pedig nyilvánosságért. A környezettanulmányt az illetékes családgondozó elkészítette, melyben többek között ez áll: „A családlátogatás alkalmával nagyon rossz körülményeket tapasztaltam. A család a konyhában lakik, mert a szoba padozata üreges, és már két alkalommal beszakadt. A konyha falai is nagyon vizesek. A lakás egészségtelen, a gyerekek betegesek, gyakran szenvednek bronchitisben. A család halmozott problémáin sokat segítene, ha lakáshelyzetük megoldódna.” De kínálkozik-e egyáltalán valamilyen elfogadható megoldás? Telik-e napjainkban az igen-igen szűkös lakásállományból cserére? Ennek járt utána a családgondozó, s járt utána lapunk. A szerzett információ bizony nagyon lehangoló. Egy helyi önkormányzati rendelet 1994. április 1-jétől a minőségi csere lehetőségét megszüntette felkínálható (felajánlható) bérlemények híján. Egy lakás egészségtelenné nyilvánítása viszont (ami sajnos nem egyedi) nem elégséges egy más jellegű cseréhez. Egyedül az életveszélyesség az, aminek okán szükséglakásba költöztethetnék a családot, - ám a mostanihoz hasonló kategóriájúba. (A szükséglakások többségének állagát ismerve nem biztos, hogy ilyetén jogosultságuk esetén jobban járnának! - szerk. megj.) Cserélhet viszont bérlő és bérlő egymás között, de ebben a családnak kellene lépnie. Egyelőre más megoldás híján marad a toldozás-foldozás, illetve ezúttal — hiszen már kétszer tömették be a beszakadt betont - több. Az ingatlankezelő még a tél beállta előtt teljesen felújítja a szoba padozatát, és kicseréli a falban lévő villanyvezetéket. Szorongató ügyek Szemere kerti torzók A helyesírásban vessző kell, hogy hogyozni tudjunk. De hol „hogyozzunk” a városban, ahol oly kevés a nyilvános illemhely, és ami van, az is csak este 18 óráig tart nyitva. Furcsállom azt is, hogy a 15-20 forintos belépti díj mellett (ellenére) sem éri meg ezen - sok más intézménynél nehezebben nélkülözhető - intézmények meghosszabbított nyitva tartása. A magas ár és a rövid nyitva tartás következményeként „hogy- szagú” a belváros valamennyi kapualja, a színház melletti te- recske a virágbolt mögött, az ún. Alma és banán Szeretek az utcán nyitott szemmel járni. Feltűnt, hogy a közeli gyümölcsös standon egy kg alma 110 Ft, míg a banán 78 Ft. Érdemes ezen elgondolkodni! A magyar gyerekek lassan több banánt esznek - már akinek jut -, mint almát. Ez bizony nem tesz jót a jelen generáció fogazatának, nem szólva a drága fogászati ellátásról. Pedig de kellene OTP-tömb, a Szinva partja, stb. Jó orrú emberek sokat szenvednek tőle, de az idelátogatók számára is emlékezetes marad Miskolc „hogyszaga”. Az a tény, hogy a hölgyek hogyan oldják meg a kérdést, külön rejtély számomra, mivel náluk a víztől való megkönnyebbülés is „világító testet” képez. Ennek fényénél a férfiak szívesen látnak, de a nők bizony nem szívesen világítanak. így ők a hátrányos helyzetű kisebbség, akik állandó szo- rongattatásnak vannak kitéve, mint a vajdasági magyarok. Békés Gábor a jó piros alma is, ami alaposan megdolgoztatná a fogakat, a rágóizmokat. Évekkel ezelőtt láttam, hogyan húzatták ki a földből traktorra! a termő almafákat az állami gazdaságban, mert nem érte meg vele foglalkozni. Sajnos láthatjuk az eredményt az alma árában! - észrevételezi pontos névvel és címmel megküldött levelében egyik miskolci olvasónk. Alig fél éve, hogy megjavították a belváros egyik szép pihenőhelyének, a Szemere kertnek vandálok által megcsonkított padjait. A háttámlák egy részének pár hónap leforgása alatt ismét lába kelt. A padok sajnos csak néma tanúk. Fotó: Fojtán László Szerkesztői üzenetek „Rokkantság” jeligére: Az 1994. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb összege III. rokkantsági csoportban 8400 Ft, II. csoportban 8820 Ft, míg I. rokkantsági csoportban 9100 Ft. * T. János, Kazincbarcika: Kárpótlási ügyekre is hoztak egy, a kárpótlásra jogosult érdekeit szolgáló új illetékességi szabályt. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elsőfokú határozatának felülvizsgálatára ugyanis ezután a kárpótlásra jogosult lakhelye szerint illetékes megyei bíróság hivatott. * M. J.-né, Miskolc: Mint pedagógus naptári évenként legfeljebb öt munkanap szabadságot az ön által megjelölt időpontban, így a szorgalmi időben is kivehet. McDonald’s-uzsonna A mai nehéz gazdasági helyzetben, de fogalmazhatnék úgy is, hogy ebben a kegyetlen világban van még olyan ember, aki nem pénzügyi haladását tartja elsődleges célnak, hanem a közügyet. Mert közügynek tekinthető az is, amikor figyelmet szentelnek az idős emberekre, akiknek a törődés nagyon sokat jelent. így lehettem a közelmúltban mintegy 30 társammal együtt vendége a miskolci McDonald’s- nak, ahová a vendéglátóhely vezetője invitált bennünket egy üzem- látogatással egybekötött uzsonnára. Valóban, akik erre az eseményre vendégként elmentek, meghívás nélkül talán sohasem tértek volna oda be. No nem azért, mert ott olyan drága minden, hanem mert a nyugdíjasok általában nem jutnak el ilyen helyre. Köszönöm valamennyiünk nevében a szívből jövő vendéglátást. Olajos Andrásáé _SZÓLÁSTÉR írja: az Olvasó Nyugdíj as-tiltakozás Az MSZOSZ Nyugdíjasválasztmánnyal együtt a Borsod Megyei Nyugdíjas Koordinációs Bizottság egyre több elkeseredett nyugdíjas jelzése ismeretében tiltakozik a nap mint nap bejelentett - és megvalósított - szinte minden területet érintő áremelések ellen. Ebben az évben 15 %-os nyugdíjemelésben részesültünk, melyet nem tartunk kielégítőnek, ezzel az átlagnyugdíj alig haladja meg a 15 600 Ft-ot. Ennek fejében felemelték 37 %-kal a gyógyszereket, továbbá a gázt, a villanyt, - a fűtőolajat pedig háromszorosára! A lakótelepeken 30-50 %-kal a közös költségeket, a családi házaknál a víz- és csatornadíjat. A temetési költség ez évben már minimum 50 000 forintba kerül. Októbertől ismét emelik 6 %-kal a medicinákat, továbbá a lisztet, a cukrot, a húst, a kenyeret. A gyümölcs a nyugdíjasok többségének ismét megfizethetetlen lett. A helyi ön- kormányzatok segélykerete (a ’94-es és a ’95-ös évet tekintve) ugyanakkor 7,4 milliárd forinttal csökkent. Az elmúlt héten napontajelentettek be 1996 januárjától kezdődő újabb áremeléseket felelős gazdasági és önkormányzati vezetők. A BKV 39 %-os, a vasút 15-20 %-os, a Matáv 28 %-os áremelést tervez. Jövő tavasszal ismét mintegy 16 %-os energia-áremelés várható, s nem maradnak ki a sorból a gyógyszerek sem. Mindez sokkoló hatással van a nyugdíjasokra! Nagyon sokan már most is rettegve néznek a tél elébe, mert vagy fűtenek, vagy esznek. A kettő együtt sok százezer öreg, beteg, főként egyedülálló idős embernek megvalósíthatatlan. A nyugdíjasválasztmány és a megyei koordinációs bizottság tiltakozik a hatásvizsgálatok nélküli várható áremelések ellen! Követeljük, hogy sürgősen dolgozzák ki az áremelések kompenzációját, és év végén ismételten téljenek vissza az éves nettó keresetek növekedése arányában a nyugdíjemelésre. A kompenzációt mielőbb vitassák meg az Érdekegyeztető Tanácsban, és tegyenek hathatós intézkedést a rendszeres árfigyelés érdekében. Szeghő István elnök MSZOSZ Megyei Nyugdíjas Koordinációs Bizottság Tényleg gazdátlan az erdő? Az erdő kettős természetű vagyontárgy. Léte, megőrzése a közösség számára előnyös és szükséges - tehát e tekintetben közvagyon -, melyet tartamosán fenn kell tartani. Magántulajdonként hozamai - gazdaságos erdőművelés mellett - a tulajdonos szükségleteit elégítik ld. A köz- és magánérdek közti ellentmondást az állam feloldja úgy, hogy az erdőtulajdonosokra szigorúbb kötöttségek vonatkoznak, mint a többi művelési ág gazdáira, így az erdő korlátozott rendeltetésű tulajdon. A korlátozásra közérdekből van szükség, ez pedig nem más, ' mint a tartamos gazdálkodás érdekében tett intézkedés. A hazai erdők tulajdonviszonyainak változása miatt a szakszerű erdőkezelés fenntartása közös érdekünk. A megszűnő termelőszövetkezetek esetében átmenetileg - esetleg éveken át, a tulajdonviszonyok végleges rendeződéséig - gazdátlan erdőterületek jöhetnek létre, például a kárpótlásra kijelölt és árverezésen magánkézbe kerülő természetvédelmi oltalom alatt álló erdőknek, az osztatlan tagi tulajdonban lévő erdőknek a földkiadó bizottságok vontatott munkája miatt nincs tulajdonosi képviselete. Ezen esetekben a szakhatóságnak haladéktalanul gondoskodni kellene a tulajdonosok szakmai irányú támogatásáról. A jelenleg is hatályos 1961. évi VII. törvény - Erdőtörvény -, továbbá az 1992. évi II. törvény 24. paragrafusa szerint a szövetkezeti gazdálkodásból kikerült erdőkben az osztatlan közös gazdálkodást fenn kell tartani. A tulajdonviszonyok megváltozása előtt és napjainkban is az üzemterv - erdőállomány gazdálkodási terv - szerint köteles gazdálkodni a tulajdonos. Törvényes úton több lehetőség adódik erdőgazdálkodásra, így:- Érdőbirtokossági társulat létrehozásával, melyet a vonatkozó törvény szerint erdőgazdálkodósra, illetve az ahhoz közvetlenül csatlakozó tevékenység végzésére már két erdőtulajdonos létrehozhat.- Erdőbirtokosok szövetkezete - melynek az 1992. évi I. törvény alapján már öt fő erdőtulajdonnal vagy erdősítésre alkalmas földterülettel rendelkező természetes személy és jogi személy is, így önkormányzatok, pénzintézetek, szövetkezetek tagjai lehetnek.- Különböző társasági formákban, így bt., kft., kkt. is végezhető erdőgazdálkodás az oszthatatlan közös gazdálkodás szem előtt tartásával. Fentiek figyelembe vételével az erdőtulajdonos elsődleges kötelessége, hogy az erdejében csak érvényes üzemterv birtokában, annak előírásai alapján gazdálkodhat. Az üzemterv tartalmazza az erdőről, annak állapotáról, a szükséges beavatkozásokról, fakitermelési lehetőségekről szóló információkat. Attól eltérni csak az illetékes szakhatóság engedélyével lehet. Az erdő őrzéséről és védelméről a tulajdonosnak kell gondoskodnia, ami érdeke is, mivel a vagyonát védi. A szakhatóság az üzemtervtől eltérő engedély nélküli termeléseket, továbbá a szakszerűtlen gazdálkodást büntetni. Megemlítendő és a szakszerű kezelés szempontjából elengedhetetlen követelménye a törvénynek, hogy kötelezi a tulajdonost szakember alkalmazására. Ez történhet teljes munkaidős állandó foglalkoztatással vagy részmunkaidőben, esetleg megbízásos alapon a feladatok jellegétől, az erdőterület nagyságától függően. Amennyiben az erdőtulajdonosok kellő felelősséget érezve, a törvényt betartva gondozzák, szakszerűen kezelik az erdőjüket, talán garancia lehet mindannyiunk részére az erdők jelen állapotának megőrzése, a visszafordíthatatlan leromlás megakadályozása. Tóth László Szemere ;.v V iv-.y 1 y, :;;y . Olvasóink figyelmébe! Kedves olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a Szólástér rovatban ..megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontját tükrözik.] A rovatba beküldött leveleiket terjedelmi lehetőségeinket figyelembe vé-. ve esetenként kénytelenek vagyunk szerkeszteni, tömöríteni. A személyeskedő; bántó hangvételű, a jogrendet, az etikai normákat sértő írások 1 e helyütt sem jelenhetnek meg. X
