Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-10 / 239. szám
8 A ItT'Hon 1995. Október 10., Kedd _ABAÚTI PORTRÉ A lokálpatrióta Boldogkőváralja (ÉM - N.Z.) - Nagy szeretettel, de férfias visszafogottsággal beszél szülőfalujáról. A tettei önmagukért beszélnek. Vavrek László immár húsz éve dolgozik a község élén polgármesterként,, pontosabban 90-ig tanácselnökként. Édesapjától vette át e tisztséget 1975-ben. Sokan csodálkoztak a vállalkozásán, hiszen bányamérnöki diplomát szerzett, de csak egy évig dolgozott a Tigáznál, visszakívánkozott a szülőföldre. Hívták a falubéliek és ő hazaköltözött,- Boldogkőváralján születtem 1950- ben, itt végeztem az általános iskolát, majd Sárospatakon érettségiztem. ’74- ben szereztem diplomát, az akkori Nehézipari Műszaki Egyetemen — ma Miskolci Egyetem - a bányamérnöki karon. A Tigáznál kezdtem, majd hazajöttem. Édesapám nyomdokaiba léptem, aki tanácselnök volt. Három-ciklusban elnökösködött, legutóbb pedig másodszor választották meg polgár- mesternek.- Viszonylag későn alapítottam családot, 33 éves koromban. Éeleségem itt dolgozik az általános iskolában. Ótéves kislányunk van. Testvéreim is itt élnek, a szüleim már meghaltak. Mivel a műszaki életből kiesett, jelentkezett az Államigazgatási Főiskolára, amit most fejez be. Szakdolgozatát községe infrastruktúrájának alakulásáról írja.- Közigazgatási szakemberként szeretnék dolgozni a továbbiakban is. Rengeteg tapasztalattal a háta mögött higgadtan, de fiatalosan dolgozik. A testületben is, a községben is köz- megegyezésre törekszik, a demokratikus vezetés híve'. Aforizmák a Bibliából „Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, / s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár.” (Sirák 20,6) „A vas keménységét a tűz próbálja meg, / a könnyelműeknek a bor a nagy' próbakő.” (Sirák 31, 26) Bőségesen terem a gomba Megjelent az őszi erdők csemegéje, a rizike (ÉM - KL) - Pótolta a nyári hónapok mulasztását a természet. A szárazság, az aszályos időjárás miatt még véletlenül sem nőtt a gomba, most, hogy beköszöntött az esővel tarkított őszi időszak, valósággal botladozni lehet az erdei gombákban. A gomba kedvelőinek van miből válogatni. A piacokon kosárszám kínálják a különböző gombaféléket, így például a tinómnak csaknem tucatnyi ehető fajtáját. Árulják a szegfűgombát, megjelent a piacokon a csuprosgomba, a széntmihá- lyi gomba, a hófehér mezei sampion, csakúgy, mint a süt- nivaló őzlábgomba. Aki pedig kirántva szereti ezt az ízes csemegét, az vásárolhat kőgombát, népies nevén pöfeteget. Nem csak a kirándulók keresik az avarlepte erdőségekben a különböző gombákat, amelyből a szakértők több mint félszázát tartanak ehetőnek mind a bükki, mint pedig a zempléni erdőségekben. S mindezek mellett megjelent az őszi erdők csemegéjének tartott rizike, más néven a fenyőgomba. Elsősorban - mint a neve is mutatja - a fenyőerdőkben található és szedhető. Hála a kedvező időjárásnak, nem is kis mennyiségben kerül piacra. Szedik a Bükkben, a Hollóstető környéki, mintegy 60 hektárnyi fenyvesben, de igen gazdag termőhelye a Szendrő környéki fenyvesek, a Tomanádaska körüli fenyőtelepítések. A rizike könnyen felismerhető. Kalapja tégla- vagy narancsszínű. Később elfakul, zöldfoltos lesz. Körkörösen világosabb és sötétebb karikák találhatók a kalapon. Tönkje Az idén sok a nagy pöfeteg hasonlóan színezett, mint a kalap. Amíg fiatal, addig tönkje tömött, később odvas. Erre figyelemmel kell lenni a vásárlásnál. Bár szárítani is lehet, legjobb felhasználásra a savanyítás. Különösen azok kedvelik, akik télire hagymával és különböző fűszerekkel ízesítve teszik el. Kitűnő, ízletes valódi savanyúság csemege, elsősorban sültekhez. Fotó: Mészáros István Gyerekek honi rajzasztala Csipegető kiscsibék a szüleikkel Orbán Tamás alsózsolcai óvodás rajza Exportra is értékesítik a borsodi erdők fáit Érték a borsodi fa Fotó: Fojtán László (ÉM - KL) - Sikeres üzleti együttműködést alakított ki az Északerdő Rt. külföldi partnereivel - tájékoztatta lapunkat az idei exporttevékenységről Varga József, a részvénytársaság vezérigazgató-helyettese. A mára jo kapcsolat alapjait a korábbi években rakták le, amikor is az erdészet dolgozói a szerződésben vállalt meny- nyiséget mindig időre, mindig megfelelő minőségben teljesítették. Az olasz cégnek mintegy 40 ezer tonna tűzifa minőségű árut szállítottak, melyre a hazai piacon nem mutatkozott kereslet. A vékonykérgű bükköt és gyertyánt főként a pálházi, a parasznyai erdészetben tér-, melték ki, míg a durvakérgű csert, tölgyet, kőrist elsősorban a putnoki és a szendrői erdőkből szállították. Miként az igazgatóhelyettes elmondotta, a papírfa továbbra is kellő export- tétel. Az ehhez való bükköt a bükki, a zempléni erdőségekben termelik ki, az alapanyagra pedig elsősorban osztrák és svéd cégek a vevők. Az erdészet több mint 5000 köbméter nyárfát is exportál úgynevezett lemezrönkként. Jó hír, hogy mostanra a különböző fafélék kitermelése, szállítása, értékesítése egyenletessé vált. Ez természetesen a gazdaság mérlegénél pozitívan érezteti hatását. Remény van rá, hogy az rt. idei gazdasági évét sikeresen záija. Az abaúji diákok Borsiban Elzarándokoltak II. Rákóczi Ferenc szülőházához is _ (4. oldal) _A TARTALOMBÓL Fiatalodik Telkibánya, érkezik a gáz A fiatalodás tendenciáját jól példázza, hogy korábban, vagy tíz évvel ezelőtt csak 8-10 gyerek járt óvodába, most 31. Mester Lászlóné polgármester asszony a munkahelyteremtés mellett a megfelelő intézményhálózat, az infrastruktúra fejlesztését tartja fontosnak. (2. oldal) Forráshiánnyal küzdenek Ez évi költségvetésüket 6,2 millió forint forráshiánnyal fogadta el a képviselő-testület. A benyújtott pályázatot azonban elutasították. A pénzügyi gondok ellenére az önkormányzatnak biztosítania kell az alapellátást és a település üzemeltetését. Az elkerülhetetlen és indokolt fejlesztéseket - ha áldozatok árán is -, de meg akarják valósítani. Ezek a beruházások úgyszólván teljesen lakossági hozzájárulásból és egyéb nem állami, hanem saját bevételekből jöttek létre - nyilatkozza a halmaji polgármester. (3. oldal) . Kígyófészekbe nyúltunk Mit tegyünk hát a viperás helyen? A legfontosabb mindenekelőtt, hogy ha netán’ találkozunk, látunk viperát - melynek igencsak kevés az esélye -, ne kergessük, ne szaladjunk utána, ne turkáljunk bele a likba, hová bemenekült, ne akarjuk megfogni, közelről megnézni, fényképezés kedvéért sem. Ha már ott napozik, hadd napozzon, hadd menjen. Ha mégis megmar valakit, az mit tegyen... Helytelen a marás helyének kiszívása, mivel a méreg így a szájba kerül. (5. oldal)
