Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-19 / 195. szám

6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995- Augusztus 19-, Szombat „TÁRLAT Ars sacra Kisléghi Nagy Ádám festőművész kiállítása nyílik augusztus 20-án, délután 5 órakor Sá­rospatakon a Képtárban. A tárlatot Kuklay An­tal plébános, művészettörténész nyitja meg. (Közreműködik: Telenkó János, fagott.) „Kisléghi Nagy Ádám kiállításán kaotikus idők nemzette képekkel találkozunk. Min­dannyian magunkban hordjuk, s ide is elhoz­zuk ezt a zűrzavart. Érzelmek és stílusok káo­szával nézünk szemközt, s mintha a művész is utat, netán kiutat keresne ebből a kilátásta­lan kavargásból... Ars sacra, szent művészet Kisléghi Nagy Ádám művészete. Szent a te­matikájában. Nincs benne semmi profán, semmi olyan, ami nem kaphatna helyet a szent ligetben, a művészetek templomában, de nem kell kívül rekednie a keresztény temp­lomok küszöbén sem... Kisléghi Nagy Ádám elindult és kitartóan jár a via sacrán, a művészetnek szent útján. Talán kanyargósnak tűnhet útja, hiszen mindig eltér a sznob di­vatostól..." - olvashatjuk Benhegyi B. Miksa gondolatait a művészről. „TÉKA Dimenziók (ÉM - B.I.) - A szerkesztők nevében Viga Gyula köszönti az Olvasót és köszön el a Tisz­telt Olvasótól a Dimenziók című Felső-magya­rországi Szemle idei 2., 3. számában. Két év után az utolsó kötet ez; s ezért ebben a rend­hagyó recenzióban a hattyúdalból idézünk. „Amiért fel kell adnunk, s a Dimenziók vélhe­tően utolsó számát tartja Ön a kezében, az a szegénység, az anyagiak hiánya. Van ebben szervezési hiba is... Megítélésünk szerint tér­ségünkben még akár évtizedeknek kell eltel­nie ahhoz, hogy valaki olyan kulturális célok­ra adjon támogatást, amiből rövid távon nem remél - akár közvetve - hasznot, sikert.” Hát ennyi... De nézzük mit kínál a 250 ol­dal három tucat tanulmánya. Szira Tamás „Gazdaságpolitikai balítéletek” című írása megállapítja: „A médiumokban is, a szaksajtó­ban is ma a pártpolitikai töltésű, ideológiai - vagy inkább „megideologizálási” - indíttatású lózungok uralkodtak el. Amelyek persze tar­talmazzák az igazság egy részét, megfogalma­zásuk pedig nemegyszer kelti a tudományos egzaktság látszatát, evidenciának tüntetve fel a bizonyíthatatlant, a vitathatót.” Érdekes képet fest a reklámpiac helyzeté­ről Zsolt Péter. „A hírérték mindig az adott in­formáció igényére, a reklámérték mindig a reklám jóságára utal... A reklámok többségé­nek nincs is hírértéke, hiszen egyik vagy má­sik ’legjobb’ mosópor, pelenka stb. közötti kü­lönbséget tenni nem nagyon lehet.” Sziklai László Péter időszerű dolgozata a család és a társadalom viszonyát értékeli, nem hallgatva el, hogy egy gondokkal küszködő nagy közös­ség problémái kikezdik a kisebb családi köte­lékeket is; elsősorban a hagyományos értékek átrendeződése miatt. Kapcsolódik némileg a fentiekhez Dávid Zoltán népesedéstörténeti áttekintése, szomorú tényként regisztrálva, hogy Magyarország népessége 1981 óta fogy, s 1989-től évente mintegy 30 ezerrel több a ha­lálozások száma a születéseknél. Szomorú, el­gondolkodtató elemzését adja a magyarok sor­sának alakulásáról az utódállamokban Tóth Pál Péter, Az illeszkedő írások (például a kár­pátaljai magyar iskolaügy) teszik teljessé, il­letve sötétebbé a képet... Hasznos olvasmány a miskolci önkormányzat kulturális bizottságá­nak és a megyei önkonnányzat oktatási, köz- művelődési és sportbizottságának négy évet értékelő élveboncolása. A könyvismertető írá­sok elsősorban szűkebb hazánkhoz (Sárospa­tak, Tállya, Miskolc) kötődnek. A kiadványt Mezey István grafikái illusztrálják. Kész, passz. Vége. Ende. Fine. Kaput. Sfir- sit. Konyec... A koronakutatás relatív igazságai A magyar Szent Korona őrzi titkát Fotó: ÉM-repró Méhes László Pákozd (ÉM) - Árpád-házi kirá­lyainktól alig maradtak ránk tárgyi emlékek. Azok pedig, amelyek múzeumi tárlókban, vagy - ereklyeként - egyházi kincsek között ma is fellelhe­tők, évszázadok múltával is őr­zik titkukat. Kevés olyan egye­dülálló tárgy akad azonban, amit annyi hiedelem és legenda övezne, mint éppen a Szent Ist­ván koronájának tartott ma­gyar Szent Koronát, a magyar államalapítás zálogát, a királlyá avatást egyedül hitelesítő jel­vényt...- Közismert, hogy a magyarság kö­rében a Szent Koronához kettős tu­dat kapcsolódik. Egyrészt az utóbbi kétszáz évben az akadémikus tudo­mány fokozatosan igyekezett bizo­nyítani, hogy Szent Istvánnak és az államalapításnak semmi köze nem volt ehhez a koronához. Ezzel szem­ben áll viszont az a népi közvéle­mény - ami máig tartja magát, kü­lönösen az idősebb korosztály és a határokon kívül élő magyarság kö­rében -, amely szerint a magyar Szent Korona II. Szilveszter pápá­tól került István királyunkhoz - halljuk Csömör Lajos ötvös-művé­szettörténésztől. Csömör Lajos - a koronát először vizsgáló kutatócso­port tagjaként - az elsők között volt, akik kezükbe vehették a Szent Ko­ronát. Évtizedes - ötvösművészeti szempontú - korona-kutatásairól több könyv és publikáció látott nap­világot, eredményeit azonban máig nem fogadja el az akadémikus tudo­mány. Hivatalos tudomány- A magyar Szent Koronával kap­csolatos első, tudományosnak mondható kutatások 1795. után kezdődtek. Az azóta elmúlt évtize­dek vizsgálatait azonban mindig csak filológusok, illetve művészet- történészek végezték, akik azt a sa­játos nézetet ültették el a köztudat­ban, hogy a Szent Korona nem az, aminek tartják, sőt, nem is egysé­ges műalkotás. Véleményük - amely szerint a korona két részből áll - indoklásakor abból indultak ki, hogy az ereklye alsó részének zo­máncképein (amelyek az abroncson találhatók) görög nyelvű, a felsőkön (a keresztpánton) pedig latin nyel­vű feliratok találhatók. S mivel há­tul Mihály és Konstantin bizánci császárok, valamint egy Geobicász nevű, Istenben hívő türk király kép­mását ábrázolták, arra a következ­tetésre jutottak, hogy ez két bizánci császár ajándéka valamelyik ma­gyar király részére. Magyar király­ként első Gézát nevezték meg. Ez a légből kapott nézet azóta bár­mennyire is beivódott a tudomá­nyos köztudatba, a nép nemzettu­data ezt soha nem fogadta be, s azt a tudományos vélekedések ellenére mindig is Szent István koronájának tartotta. 1983-ig azonban soha nem volt még olyan korona-vizsgálat, amit aranyművesek, ötvös szakem­berek végeztek volna el. Ez csak azután vált lehetségessé, miután a koronát az amerikai kormánytól visszakapta a magyar állam. Egységes egész- A szerkezeti vizsgálatokból első­ként arra a következtetésre jutot­tunk, hogy a korona egységes egész. A másik nagyon fontos eredmény az lett, hogy kiderült: a három hátsó képet utólag szerelték fel a koroná­ra. Mivel akkor még semmi más támpont nem volt, ezért olyan öt­vösműveket kezdtünk el keresni, amelyek elkészítési módja és stílu­sa megegyezik a Szent Koronáéval. Mivel abból indultunk ki, hogy a Szent Korona egységes egész, ezért olyan támpontot kellett keresni, ami ehhez az egészhez hasonlatos, tehát nem csak a párta vagy az ab­roncs részéhez. Olyan műhelyt kel­lett keresnünk, ahol az egész koro­na elkészülhetett. Ez a vizsgálat majd tíz évig tartott. Az első lépés­ben sikerült a koronát elhelyezni Csömör Lajos Fotó: a szerző egy nagyobb kincsben, amelynek véleményünk szerint az része volt. így találtunk rá az úgynevezett Nagy Károly kincsre. Ez a Nagy Ká­roly kincs - aminek darabjai ma szétszórva, vagy egészben nyugati múzeumokban találhatók - viszont 795-96-ig az avar kagánok birtoká­ban volt. Négy évszázad Csömör Lajos kutatásainak ered­ményeiről az első könyv 1986-ban látott napvilágot, amelyet nem sok­kal később egy második is követett. A két kötet három kiadást élt meg, s összesen százezer példányban je­lent meg. Akik olvasták, azoknak nagyon tetszett - állítja a szerző -, a tudo­mányos világ azonban még a megje­lenése előtt elutasította. Ne forszí­rozzuk, miért...- Az, hogy a magyar Szent Koro­na egységesre tervezett és kivitele­zett aranyműves alkotás, s hogy a keresztpánt mindig is a korona ré­sze volt, más tárgyat soha nem dí­szített, kézzelfoghatóan bizonyított - folytatja Csömör Lajos. - Ezt tá­masztják alá Szigeti István, Aa­chenben élő egyháztörténész kuta­tásai is — könyve tavaly jelent meg A Szent Korona titka címmel -, aki a koronát Isten földi és égi birodal­mának jelképeként értelmezi. A ko­rona korának meghatározása kissé nehezebb volt, azt azonban bizo­nyosra vehetjük, hogy a korona hát­só részén eredetileg nem volt rajta annak a három uralkodónak a képe, akik miatt a görögnek tartott részt a hivatalos tudomány az 1074-1077 közötti időkre keltezte. A keletkezés ko­rábbi idejére az utóbbi időben találtam meg a régészeti párhuzamokat. A korona pártájának a „párját” egy hun sírban találták meg. Van­nak falfestmények Belső-Ázsiában, amely hunokat ábrázol ilyen koro­nával. Egy szobor Franciaország­ban, amely keresztpántos koroná­val ábrázol egy hun, vagy pártus ki­rályt. A korona zománcképeinek más kaukázusi zománcképekkel és régészeti leletekkel történt össze­hasonlítása során arra a következ­tetésre jutottam, hogy a magyar Szent Korona valószínűleg a Krisz­tus utáni negyedik században ké­szült... Közelebb Szent Istvánhoz Míg Szigeti István történész-egy- háztörténész kutatásai is Csömör Lajost látszanak igazolni, vélekedé­seiket máig nem fogadják el. Az Élet és Tudomány legutóbbi számá­ban megjelent publikáció szerzője, Tóth Endre - aki a korona készíté­sének idejét a rajta található zo­máncképek betűtípusainak elemzé­se felől közelítette meg - azonban kijelenti: „a korona apostollemezeit nem készíthették a XI. század kö­zépső harmada után”, mint azt a hi­vatalos korona-kutatók állították. Ez a kijelentés pedig ismét közelebb viszi az időben a Szent Koronát Szent István személyéhez... Néptáncfesztivál a Kossuth téren Amerikai, lengyel, spanyol, ör­mény, olasz, portugál és albán együttesek részvételével még a hét­végén is tart az V. Zemplén Nem­zetközi Néptáncfesztivál. Ma, szombaton délelőtt Sárospatakon lesz táncos felvonulás, de Pálhá- zán, Pácinban és Ricsén is láthatják a táncosokat az érdeklődők. A zá­róprogram augusztus 20-án délután 5 órakor Sátoraljaújhelyen táncos­zenés felvonulással kezdődik, majd este 6-tól tartják a Szent István ki­rály-napi ünnepséget a Kossuth té­ren. A fesztivál gálaműsora este fél 7-kor kezdődik a sátoraljaújhelyi művelődési ház színháztermében, este 9-től pedig a búcsúbállal zárul a rendezvénysorozat. Felvételünk tegnap délelőtt a magyar együtte­sek „hívogátóján" készült. Fotó: Farkas Maya Premontreiekről Miskolc (ÉM) - A Keresztény Ér­telmiségiek Szövetsége szervezésé­ben Bartal Károly Tamás, jászói premontrei apát tart előadást au­gusztus 22-én, kedden délután 5 órától A premontreiek jászói-kassai története címmel, a Szent Anna plé­bánia új Kolping-házának nagy elő­adótermében. Mazsoretfesztivál Miskolc (ÉM) - Tegnap este el- özönlötték Miskolcot a táncoslábú lányok: hét hazai és négy külföldi fellépő közreműködésével kezdetét vette a városban második alkalom­mal megrendezett Nemzetközi Ma- zsoretfésztivál. A hétfőig tartó ren­dezvény fellépőit - akik egyéni és zenekari számaikat is bemutatják - ma délután Tiszaújvárosban és Szikszón, vasárnap délelőtt a Diós­győri várban, délután pedig Kazinc­barcikán láthatják az érdeklődők. A résztvevők műsora augusztus 21- én, hétfőn délután 5 órától pedig a lillafüredi Palotaszálló parkjában is látható. A lányokat középkori ruhá­ba öltözött olasz - úgynevezett - zászlódobálók kísérik, esténként pedig görög táncházba invitálják a nézőket. Az idei fellépők között lát­hatjuk többek között a kömlődi ma- zsoreteket (az országos megméret­tetésen holtversenyben végeztek az első helyen a házigazda miskolciak­kal), a kisvárdaiakat (akik a napok­ban érkeztek haza Izraelből), a me­zőkövesdieket és a paksiakat is. Ez utóbbi a bábot és a táncot ötvözi műsorában. A lányokat a nagykál- lói, a tiszafüredi és a tiszaújvárosi fúvószenekarok kísérik.- A mazsoret olyan mint a dzsessz. Ezért ha valami tetszik, abba ne restelljen senki beletapsolni - mondja Fügeczky Róbert, a rendez­vény szervezője. - Igazi fesztivál­hangulat csak akkor lesz, ha a né­zők sem maradnak ki az esemé­nyekből, és nem hagyják otthon a konfettit sem. Színházbérietek Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemze­ti Színház jövő évi nagyszínházi műsortervében szerepel musical , dráma operett, vígjáték, opera, ze­nés-táncos mesejáték . A Csarnok­ban Webster Amalfi hercegnő című rémdrámáját és Weedeking Lulu cí­mű színművét tervezik bemutatni, a Játékszínben pedig Horváth Gita Azértse és Forgách András Pincér című darabja lesz műsoron. Az ér­deklődők - augusztus 21-től, jövő hétfőtől - válthatnak Bemutató, Felnőtt, Egyetemi és ifjúsági, illetve Csarnok bérletet. A jegyiroda (Szé­chenyi u. 23.) naponta délelőtt 10- től este 6 óráig tart nyitva. Évnyitó tanácskozás Miskolc (ÉM ) - Tanévnyitó tanács­kozására várják a megye vala­mennyi oktatási intézményének ve­zetőjét augusztus 22-én, kedden dé­lelőtt 10 órára a Nemzetközi Keres­kedelmi Központ nagytermébe (ITC székház, Miskolc, Mindszent tér 3.)- A rendezvény meghívott előadója Szabó Zoltán, a Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium politikai ál­lamtitkára, aki az oktatásügy aktu­ális kérdéseiről ad tájékoztatást. Nyelvtanfolyam Miskolc (ÉM) - A Quali-School Nyelviskola a hagyományainak megfelelően indítja a tanév angol nyelvtanfolyamait szeptember 4. és 15. között. Beiratkozás, szintfelmé­rés a Soltész Nagy Kálmán u. 27. sz. alatt, munkanapokon délután 3 és este 6 óra között. Érdeklődni a kö­vetkező telefonszámokon lehet: 60/350-637 vagy 46/431-213. Falumúzeum Berkenye (MTI) - Falumúzeumot avatnak a Nógrád megyei Berkenyén augusztus 20-án. A helyi önkormány­zat egy régi parasztházat újíttatott fel erre a célra. Az ötletet voltaképpen Schmidt József helybeli szobafestő mester sok éven át gyűjtött, gazdag néprajzi gyűjteménye kínálta, mely önmagában is szinte teljes értékű múzeumi anyag. A helyi önkormány­zat a falumúzeum alapításával e tár­gyi anyagot kívánja az utókornak megmenteni. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents