Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-16 / 192. szám
8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1995- Augusztus 16., Szerda Tolerancia-pályázat Budapest (ÉM) - A „Te is más vagy - Te sem vagy más” európai ifjúsági kampány magyar- országi bizottsága két pályázatot is meghirdetett a közelmúltban. Pénzdíjas fotópályázatuk - amelyet amatőr, illetve 35 év alatti profi fotósok számára írtak ki - témája a mássággal való együttélés, a tolerancia és az intolerancia hétköznapi megnyilvánulásai, a hazánkban élő bármely kisebbségi csoport élete, kultúrája, kapcsolata a többséggel. A pályázatra önálló képekkel, fotóesszékkel, vagy képriportokkal lehet jelentkezni. Amatőröktől minimum 18 x 24, profiktól pedig legalább 30 x 40 centi- méteres képeket kérnek. Az egyéb kiállításon még nem szerepelt pályamunkákat - név, lakcím és a kategória megjelölésével - szeptember 1-jéig lehet beküldeni. A másik pályázat - benyújtási határideje szeptember 8. - „tolerancia napok” megrendezéséhez kíván anyagi segítséget nyújtani. Céljuk, hogy olyan rendezvények valósulhassanak meg, amelyek viták és kulturális rendezvények keretében mutatják be a Magyarországon élő etnikai, társadalmi, vallási vagy más kisebbségi csoportok kultúráját, életformáját és gondolkodásmódját, a kisebbségekkel való harmonikus együttélés lehetőségeit. Pályázati űrlapot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ügyfélszolgálati irodáján, további információt az 1/153-0600 telefon 1615 és 1655-ös mellékén lehet kérni. Mindkét pályázatra a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Európai Ifjúsági Kampányának címén - 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.-lehet jelentkezni. _ÉM-portré Az of igamis Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Neszádeli Gyulát a gyerekek is tegezik. Öt év alatt sikerült társaival olyan családias légkört teremtenie szakköreivel, táboraival, hogy a kis lurkók közül sokan az iskola után előbb ide jönnek „haza”. Ő a kazincbarcikai Gyermekek Házának igazgatója.- A gyerekeket főleg az alkotási láz hajtja hozzánk, de gyakran megesik, hogy csak azért jönnek el, mert jól érzik itt magukat. Minden dicsekedés nélkül mondhatom, hogy a Gyermekek Háza egyedülálló hely a környéken. Egy épületen belül tizenhárom kézműves szakkört működtetünk, számos tanfolyamot és tábort indítunk minden évben. A gyerekek választhatnak a szövő-, a fafaragó-, a kerámiaműhely között. Megismerkedhetnek a bő- rözéssel, a kosárfonással, a modellezéssel vagy éppen az origamival. Nyolc-tíz fős kis kuckók vannak, ahol szabadon barkácsolhatnak, alkothatnak. Közben sütünk nekik fánkot, pogácsát, mikor mit...- Nagy szerelmem az origami. Nem tudom mikor kezdődött nálam ez a szenvedély, de tény, hogy a kezemnek még tévénézés közben is bütykölnie kellett valamit. Aztán egyszer megláttam és megtetszett. Az eredmény azonnal lemérhető: vagy sikerül kihajtogatni az ábrát vagy nem. Ez nap mint nap megmérettetésekre késztet. Az emberek leginkább erről az oldalamról ismernek. Megtörtént egyszer, hogy a telefonban Origami Gyulát keresték. Neszádeli Gyula legutóbb egy spanyolországi nemzetközi origami versenyen második helyezést ért el. De nem csak a saját sikereit tartja fontosnak. Amit megtanul, azt igyekszik másoknak is továbbadni. A Gyermekek Házán kívül a Miskolci Bölcsészegyesület japán szakos hallgatóit is tanítja hajtogatni. Szeptemberben már a negyedik tanévet kezdik. Amiről a székek beszélnek... Drozsnyik István székművészeti alkotó győri székfoglalója Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Székeket nem csak asztalosok, nem csak iparművészek készítenek. Ez az ülőalkalmatosság témája lehet a képzőművészetnek is. Drozsnyik István miskolci alkotó a győri művésztelepen is „székes” alkotásaiért kapta meg a zárókiállítás nagydíját, és a Műcsarnokban látható Helyzetkép a mai magyar szobrászatról című bemutatón szintén székes szoborral szerepel. • A tavalyi kiállítás-sorozatomnak is ez volt a címe: Szék-leletek. A salgótarjáni Nögrád Történeti Múzeumban, a nyíregyházi Jósa András Múzeumban és a kassai Löffler Béla Múzeumban egyaránt e témakörben született munkáimat mutattam be, de mindhárom helyen más-más anyaggal szerepeltem. Az egyik városba a grafikáimat, a másikba a festményeimet, a harmadikba a szobraimat vittem el. Most a győri művésztelepen mindenkinek volt egy estje. Én is beszélhettem arról, mivel is foglalkozom, megmutathattam, milyen lehetőségeket jelent számomra a szék. Azt hiszem, az ottani hallgatóságot is megleptem, mert, bár nem volt szokás, de megtapsoltak. A kiállításon pedig nagydíjat kaptam a színes ceruzarajzaimért, és az ott felépített „székszövő” objek- temért. □ Székszövő, szövőszék, Luca-szék, trónszék.... • Gyóntatószék, szószék, törvényszék... És még sokáig folytathatnánk. A nyolcvanas években találtam rá erre a témára. Számomra a szék személyt is jelent, tulajdonképpen az ülő ember alakját mutatja. Eredetileg a hatalom ősi szimbóluma, az államiság jelképe. Földrajzi neveink is mutatják, Miskolc (ÉM) - Zemplénben, a magyar szabadságeszme egyik forrásvidékén, a hazai kultúra fellegvárában, a magyar irodalmi nyelv szülőföldjén immár negyedik alkalommal rendezik meg augusztus 18. és 26. között a Zempléni Művészeti Napokat. A gazdag koncertprogramoknak, kiállításoknak és színházi előadásoknak az idén is több település - így Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj, Hollóháza, Füzér- radvány és Karcsa - ad otthont, sőt a rendezvény egy része Kassára is „áthúzódik”. A kilenc napon át tartó rendezvénysorozaton - amely pénteken este fél 7-kor a sárospataki Rákóczi- vár Vörös tornyának ünnepélyes átadásával, a „Perényiek kora” című kiállítás megnyitójával, majd a Kassai Filmharmonikus Zenekar hangversenyével veszi kezdetét - találkozhat a közönség a MÁV Szimfonikusokkal (Izaki Masahiro vezényletével), a Danubia Ifjúsági hogy a szék mindig valamilyen központi helyet jelölt. Gondoljunk csak Székesfehérvárra. Persze nemcsak a hatalom fejezhető ki a székkel, hanem az alárendeltség is, és szinte minden helyzet, minden emberi viszony, a legkülönfélébb gondolat. □ Ha bemegy valahová, nem az embereket, hanem a székeket figyeli? Műalkotássá tudná tenni ezt az ócska fotelt is, amin éppen ül? • Azért ennyire nem veszélyes! Én Zenekarral, a Capella Savaria, az izlandi Selkorinn, a szolnoki Bartók kórusokkal, a Magyar Kamarakórussal és a Cantemus Gyermekkarral. A napok alatt a Rákóczi korabeli zenét tárogató és csembaló muzsika idézi, míg a régi és a kortárs zenét a Mandel Quartet reneszánsz esten hozza közelebb a hallgatósághoz. A könnyebb műfajú muzsikát ugyan magányos alkotó vagyok, de nagyon is odafigyelek az emberekre. Persze a székeket is megnézem. Hogy ezzel a fotellel mit csinálnék, arra most hirtelen nem tudok válaszolni. De soha sem a szék van előbb, hanem a gondolat. Volt idő, amikor még gyűjtöttem székeket, de most már a legtöbbet én csinálom. Nem kész bútordarabokat építek be a kompozícióba, hanem ahogy az egész megkívánja, olyan lesz szék is.. Deseő Csaba és jazz-együttese képviseli. Neil Simon: Furcsa pár című darabját Pécsi Ildikó rendezésében láthatjuk, a budapesti Térszínház pedig vásári komédiát ad elő. A Zempléni Művészeti Napok eseményei augusztus 26-án - a sárospataki várudvaron - a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyével zárulnak. Ecsegi nap Sajóecseg (ÉM) - Egész napos rendezvény lesz augusztus 20-án Sajó- ecsegen. A sportversenyek mellett (ahol megválasztják például a falu legerősebb emberét) a Kalamajka Bábszínház műsorát, kutyabemutatót láthatnak az érdeklődők. Este fél 7-től a református templomban ünnepi istentiszteletet tartanak, Kurilla Attila református lelkész és Kohajda Zoltán katolikus pap közreműködésével, fél 8-tól az Alapkő együttes ad koncertet. Néptáncfesztivál Sátoraljaújhely (ÉM) - Amerikai, lengyel, spanyol, örmény, olasz, portugál és albán együttesek vesznek részt a tegnap elkezdődött és a hét végéig tartó V. Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztiválon. Ma a program Sátoraljaújhelyen, Alsó- regmecen és Tokajban folytatódik, sőt ezen a napon Királyhelmec is bekapcsolódik a rendezvénysorozatba, ott este 6 órától az olasz együttes lép színpadra. Csütörtökön este 6 és 7 óra között mutatkoznak be az együttesek Sátoraljaújhelyen, Mi- kóházán, Karcsán, Tiszakarádon és Tokajban. Pénteken délelőtt 11 órától Sátoraljaújhelyen járják a bálba hívogatót a magyar együttesek, este 6-tól pedig a Dohánygyári Fúvószenekar ad koncertet a Kossuth téren. A nap a Mozi-közben nemzetközi táncházzal zárul. Augusztus 19-én Sárospatakon, Pálházán, Pácinban és Ricsén is láthatják a táncosokat az érdeklődők. A záróprogram augusztus 20-án délután 5 órakor Sátoraljaújhelyen táncos-zenés felvonulással kezdődik, majd este 6-tól tartják a Szent István király-napi ünnepséget a Kossuth téren. A fesztivál gálaműsora este fél 7-kor kezdődik a művelődési ház színháztermében, este 9-től pedig a búcsúbállal zárul a rendezvénysorozat. Macskássy-tárlat Nyékládháza (ÉM) - A marosvásárhelyi születésű Macskássy Izolda grafikus-festőművész selyemre festett, úgynevezett selyemkollázs képei itthon és külföldön egyaránt elismertek a tárlatlátogatók körében. A művésznő alkotásaiból most Nyékládházán nyílik kiállítás augusztus 17-én, csütörtökön délután 5 órakor a művelődési házban. A plébános képei Eger (MTI) - Demeter István munkásságát bemutató emlékkiállítás nyílt hétfőn az egri Ifjúsági Házban. A művész Jászapátiban született, Egerben szentelték pappá. Demeter István maradandót alkotott mind a költészetben, mind a festészetben. Nonfiguratív képei még életében számos hazai és külföldi kiállításon arattak sikereket. A 63 éves korában elhunyt művész hagyatékának nagyobb részét a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény őrzi. Az egykori sajószentpéteri plébános munkásságát bemutató tárlaton a művész nagyrészt vegyes technikával, papíralapra festett képeit láthatja a közönség. A kiállítás szeptember 7-ig tekinthető meg. Drozsnyik István: Székkorpus. E kép alapján készült a Műcsarnokban látható Nagypéntek című szobor is. Fotók: ÉM-repró Zempléni Művészeti Napok ÉSZ-LELET Színháztechnikai Fórum helyett Horpácsi Sándor A minap elegáns (és drága: 200 forint) folyóiratot kaptam kölcsön. Mert noha valóban sokféle folyóiratot „fogyasztok", de ez a kifejezetten a szakmának szóló lap csak most kerül (hetett) a kezembe. Magánügy, de messze nem magánügy a Színháztechnikai Szakosztály vezetőségének nyilatkozata (Miért nem Miskolcon?), ha úgy tetszik a lapszám vezércikke. Legszívesebben az egész cikket idézném. Az Optikai, Akusztikai Film és Színháztechnikai Tudományos Egyesület kétévenként tartja a Magyar Színháztechnikai Napot és Kiállítást. Ennek az a célja, hogy a szakma a mindenkori legmodernebb színházban megismerkedhessen az új berendezéssel, eszmét cseréljenek, vitatkozzanak a legjobb megoldásokról. Nos - s ezt büszkén írom le ma a legmodernebb színpadtechnikával Magyarországon az 1994- ben felújított Miskolci Nemzeti Színház rendelkezik. Kézenfekvő lett volna tehát, hogy itt tartsák meg a tanácskozást. De Szekszárdon tartották meg a Német Színházban és a Művészetek Házában. Miért?Szó szerint idézem „az idei Színháztechnikai Napok előkészítésének időszakában a Miskolci Nemzeti Színház vezetősége részéről olyan igény merült fel, hogy az általa biztosítandó terület (a színház teljes területe) ellentételezéseként egy nagy értékű - mintegy egymillió forintot érő - műszaki berendezést kér. A kérés alapvetően ellentétes volt az eddigi gyakorlattal, ennek ellenére a szakosztály vezetősége hajlandó volt egy megállapodás megkötésére, melynek értelmében a színház teljes területét a rendezvény rendelkezésére bocsátotta volna. A kiállítási területek végleges helyszíni kijelölésekor derült ki, hogy a színház raktározási nehézségekre hivatkozva nem biztosítja a szükséges teljes területet, ily módon - megszegvén a megállapodást-megakadályozta a XII. Színháztechnikai Napok ottani megrendezését. A továbbiakban a színház igazgatója mindenfajta egyéb javaslat megtárgyalásától elzárkózott. Figyelembe véve a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket és a színház vezetőségének hozzáállását, a szakosztály vezetősége úgy döntött, hogy az ez évi Színháztechnikai Napokat és Kiállítást nem Miskolcon rendezi meg. Mindannyian sajnáljuk, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban a felújítás során alkalmazott műszaki újdonságokkal az érdeklődő szakemberek ezúttal nem tudtak megismerkedni és szakmai tapasztalatcserével nem tudtak a tervezett második ütem minél célszerűbb megvalósításához a színház segítségére lenni." Megint egy elszalasztott lehetőség...! Ha nem lenne olyan ismerős (megszokott?) Miskolcon, szóvá se tennénk. De nem igaz, hogy Miskolc- nak csak ez, csak ilyen hagyománya van! Bizonyság rá éppen a Miskolci Nemzeti Színház, az első állandó magyar színház (1823), amelynek története - a felújítás ismertetésével együtt - szintén olvasható a lapban. Köztudott, de a lokálpatriótának jól esik felidézni, hogy a Rondella lebontása után épület nélkül maradt szín- társulatot megyénknek, városunknak mintegy átadta Pest-Pilis-Solt vármegye, s a korabeli városi és megyei vezetés vállalta, hogy kőszínházat emel. A mai helyén, mert az eredeti 1843- ban leégett, de hála Szemere Bertalanéknak újra felépítették. Azóta persze többször felújították, átalakították, de a mostani felújítás - Bo- donyi Csaba tervei alapján - minden eddigit felülmúl koncepciójában is, méreteiben is. Igen izgalmas ennek a leírása is - a szakmai -, de a laikus magának a ténynek örül és csodálkozik, hogy egy ilyen depressziós régió menynyit áldoz a színházára, amelyre méltán, joggal lehet büszke. Most már csak tartalommal és nézővel kell feltölteni. A MÁV Szimfonikusokat Sárospatakon Izaki Masahiro vezényli majd