Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-01 / 179. szám
8 B Itt-Hon 1995. Augusztus 1., Kedd „BORSODI PORTRÉ Az ezermester Fotó: Szatmári Irén Mezőkövesd (ÉM - SZÍ) - Kovács Molnár Gáspárt mindenki csak Gazsi bácsinak hívja. Nagy szenvedélye, a mezőgazdasági gépek kicsinyített másolatainak készítése, gyermekkorától kíséri. Akkor még napraforgószárból, az asztalfiókból elcsent késsel fabrikált. És amikor a körmöstraktor végigpöfó- gött az utcán, úgy rohant feléje, hogy alig tudták a kerekek elől elkapni. A szüleinek volt egy kis gazdasága. Cséplés idején az udvarukon dolgozó gépeket figyelte testvéreivel, naphosszat. Még csak színre különböztette meg a cséplőgépeket. Saját gépük nem volt, a szülők idegenkedtek a modem technikától. Lovaskocsival jártak ki a határba, így hát Gáspár első alkotása is egy kocsi volt. Nem hiányzott arról semmi, olyan hű másolata volt az eredetinek. A DIMÁVAG volt az első munkahelye. Ikertestvérével összerakosgatták a fizetésüket, és vettek egy Ganz cséplőgépet. Három évig örülhettek a csodamasinának, aztán, 1952-ben elvette az állam. Ha tetszett, ha nem, a kövesdi gépállomásra kellett menni dolgozni. Ott aztán volt munka bőséggel. Ott Fordson-királynak hívták, mert abból a traktorból volt a legtöbb a gépek között. A kisujjában volt a szerelés. Akár egész éjjel is dolgozott, ha egy traktor elromlott. Ám hajnalban már újra indult a gép. Hogy hogyan tanulta meg? Érdekelte! Szerette, ennek volt a rabja. Csak megfigyelésből szerezte ismereteit, nem vették fel sehová továbbtanulni. Kuláklistán volt a szülei 30 hold földje miatt... Ha nem lehetett saját cséplőgépe, hát készített magának egy kicsinyített, működő modellt. Mindent megépített, ami gyermekkora paraszti világára emlékeztette. Gyönyörű lovaskocsikat készített, és elküldte ajándékba 1983- ban Losonczi Pálnak és Kádár Jánosnak. Ma is őrzi az érte kapott köszönőleveleket. Gazsi bácsi nyugdíjasként is dolgozik, el-eljár napszámba, kiállításokra. Mindenkinek kedvesen magyarázza a régi gépek működését. Legutóbb meghívták a Miskolci Nemzetközi Vásárra is, ahol sajátságos modellekből épített világát mutatta be. Minden korosztálynak: régi anekdoták Szepesi Sándor (ÉM) - MIT ÉR, HOGY TUD? - Jóska bá a város felé szeke- rezett a feleségével. Egyszerre gyalogos turista tűnt fel előttük az úton, aki bevárta őket, és megkérdezte: - Nehem Sie mich nach Debrecen? (Nem vinnének el Debrecenig?) Jóska bá értetlenül bámult a turistára, majd vállát felhúzva jelezte, hogy nem érti mit mond. Amaz próbálkozott még néhány német mondattal, majd lemondóan legyintett, és újra nekieredt az útnak. Jóska báék hallgatagon szekereztek tovább, majd egy idő múlva meg- kérdezte az asszonyt: - Értette kelmed, amit ez az idegen ember mondott? - Nem én, egy kukkot se ... - ingatta a fejét Jóska bá. A felesége tovább perdolt: - Látja férjemuram, mennyivel többet érne kelmed, ha németül is tudna beszélni, és megértette volna ennek az atyafinak a beszédjét... Jóska bá jól megnézte a feleségét, majd így válaszolt: - Nono Kata! Az a vándorló ember akit elhagyónk, ugye tudott németül?- Tudott bizony, hiszen kegyelmed is hallhatta... - No látod- érvel Jóska bá - oszt mire ment vele, hogy tudott? Még azt se tudta elérni a nagy német tudásával, hogy felvetesse magát a szekérre... VELED SEM JÓ - A fiatal házasok között napirenden volt a veszekedés. Ennek oka egyrészt az asszony nyelvességében keresendő, másrészről viszont a férfi sem akart engedni, mert úgy érezte, hogy ő hordja a kalapot. Egyszer egy parázs veszekedés után az asszony összeszedte a holmiját, és otthagyva nyakas élete párját, hazament a szüleihez. Égyedül maradva az ember megvolt egy darabig, de aztán megunta az egyedülvaló életet, és elment a felesége után. - Érted jövék, Julis! - lépett be az asszony szülői házába. - Tudom - válaszolta az asszony örömrepesve, s várta az engesztelő, kedves szavakat, de az ember csak legyintett: - Gyere haza Julis, mert ugyan veled sem jó, de nélküled is rossz. / •• HÉTVÉGI UGYELETEK TÉRSÉGÜNKBEN ORVOSOK Sajószentpéter: augusztus 5-6- án (szombat-vasárnap) 24 órás ügyelet. Kossuth út 200. Tel.: 48/345-108. Kazincbarcika felnőttügyelet: Városi Kórház Május 1. út 56. (péntek 17-től hétfő reggel 8 óráig). Tel.: 311-000. Kazincbarcika gyermekügyelet: Május 1. út 13. (szombat-vasárnap 8 és 16 óra között). Tel: 311-411/322 mellék. Kazincbarcika fogászati ügyelet: Városi Kórház épületében Május 1. út 56. (szombat 8 és 14 óra között). Mezőcsát: augusztus 5-6-án Hősök tere 33. (szombaton 7 órától hétfő reggel 7 óráig). Mezőkövesd: augusztus 5-6-án Mátyás király út 75. GYÓGYSZERTÁRAK Mezőkövesd: augusztus 5-6-án Szent László tér 6. Sajószentpéter: augusztus 5-6- án (szombaton 16 órától hétfő reggel 8 óráig) Kossuth út 218. Tel.: 48/345-101. Kazincbarcika: augusztus 5-6- án Egressy út 3. (szombat-vasárnap 8-16 óráig, ügyelet 16 órától reggel 8 óráig). Mezőcsát: augusztus 5-6-án Hősök tere 22. (szombaton 16 órától vasárnap reggel 8 óráig délután 16 órától hétfő reggel 8 óráig). Szombat-vasárnap 6-16 óráig a Gyógyszertár rendes nyitva tartással üzemel. Tel.: 352-324. ÁLLATORVOSOK Mezőkövesd: augusztus 5-6-án Jacsó Attila (szombat 9-11 óráig) Ady Endre út 36. Kazincbarcika: augusztus 5-6- án Jaczkó Géza 7.30-8.30 és délután 16.30-18.30 óra között). Berkenyi ut 21. Tel: 315-155. (A lista lezárva július 26-án) Gyerekek honi rajzasztala AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI MELLÉKLETE • 1995. augusztus 1. • III. évf 31. szám Hangversenyek énekesekkel, fúvósokkal A művészeti táborokat sok európai fiatal látogatja Nemes Mónika, Lénáit Katalin, Somlai Anita is tellépett július 20-án, a mezőkövesdi zeneiskolában Fotó: Szatmári Irén Bogács (ÉM-FB) - A Bogácsi Ifjúsági Zenei Tábor nemzetközivé nőtte ki magát - magyarázta egy évek óta Bogácsra visszajáró holland úr, aki lelkes zenebarát és műértő. S hogy valóban igaza van, bizonyítja, hogy a bogácsi zenei tábor felhívása megjelent a Jeu- nosse Musicales nyári táborokat hirdető brüsszeli világkiadványban. így most már nemcsak a szomszédos országokból, hanem Franciaországból és Spanyolországból is jelentkeztek hallgatók. Bogács kulturális életét ez ideig a töretlen fejlődés jellemzi. Ez több irányú, és minden vendég számára a megfelelő kulturális és sportprogramok sorát kínálja, a diszkótól, a komolyzenei hangversenyekig, a lábtenisztől, az autócross versenyig. A bogácsi nyár művészi programjai között első helyen szerepel a VII. alkalommal megrendezett if úsági zenei tábor, amely július 6-tól augusztus 13-ig tart, tíznapos kurzusokban. Véget ért a Kamaraéneke- sek Tábora, Regős Zsolt karmester, Almássy Tibomé kar- vezető és Körei Katalin énekművész vezetésével. A táborban kóruséneklésben gyakorlott fiatalok vettek részt, s június 9-15. között öt koncerten léptek fel: Igriciben, Tiszabá- bolnán, Egerben és két ízben helyben. A fiatal énekesek nyári találkozója László Margit operaénekes, Mura Péter karmester, Oberfrank Péter karmester vezetésével indult. E tábornak pályakezdő fiatal művészek lehettek hallgatói. Koncertprogramjukra július 20-a és 26-a között hat alkalommal volt lehetőség Mezőkövesden, Cserépfaluban, Egerben és három alkalommal Bogácson. A Zeneiskolások Fúvós Tábora Panyi Zoltán karmester, Balogh Sándor harsonaművész vezetésével tart. A tábort fúvószenekari játékban gyakorlott fiatalok számára hirdették meg. Koncertprogramjuk augusztus 6-án 17.00 órakor a bogácsi fürdőben kezdődik, ezt követi augusztus 10-én 17.00 órai fellépésük a Tardi Tájházban, majd végezetül augusztus 11-én 17.00 órakor a Bogácsi Pincesoron adnak ízelítőt zenei tudásukból. A zenei tábort támogatta a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, valamint az Országos Játék Alap Kezelő Szervezet. Vállalati támogatással újabb szakma Az oktatási terv, hosszú távú stratégiát szolgál (3. oldal) „A TARTALOMBÓL Védelemre szorulnak Az elmúlt esztendőben fehérgólya- számlálás volt egész Európában, amihez hazánk is csatlakozott. Kedves madarunk hazai állománya 5 ezer pár körül van, s szinte kizárólag emberi településeken fészkel, táplálkozási helye viszont a vizes élőhely. A Tisza mentén Egerlövő-Szentistván-Mezókeresz- tes-Hejőbába vonalától északra csak 3-5, a Bükk lábánál már csak 1-1 gó- lyapár él a településeken. Fokozott védelmük ezért is indokolt. (2. oldal) Nemzetközi tábor Kilenc országból - a magyar képzőművészekkel együtt - 24 művészt lát vendégül Tiszaújváros. A művésztelep támogatásban részesül, amelyet főként a helyi önkormányzatnak, és a Nemzeti Kulturális Alapnak köszönhetnek a résztvevők. A tábor célja az együttgondolkodás, kapcsolatteremtés. A rangidős osztrák Jozef Tichy szerint ez remekül alakul, a vendéglátók sokat tesznek a jó kontaktus kialakításáért. (3. oldal) Népi hiedelmek Általánosan tartja magát az a vélemény, hogy Lőrinc-nap után a dinnye már nem jó, hasmenést okoz. Két- asszony közéről azt tartják, hogy a gyűjtött tojás a legtovább eltartható. Nagyboldogasszony napjától beérik a bódi8zilva. Ha eddig nem érik be, már nem lesz jó pálinkának. Ám a kukorica ritkításának is e nap a határideje. Egyed-napkor Urajban úgy tartották a régiek, hogy meg kell kezdeni a vetést. Ha rossz idő miatt többet nem is, de legalább egy vékát el kell vetni. (4. oldal) Cserkésztanulók A nyár az egész éves cserkészképzés igazi vizsgája. Ilyenkor az ország legszebb részein lépten-nyomon cserkész- táborokra bukkan az ember, amelyeknek a célja mindig az, hogy a szabadban való élet szerteágazó tudáshalmazából mennél többen sajátítson el az if ú ember, emellett mind jobban ismerje meg népének múltját, történelmi emlékeit, díszítőművészetét, dalait, táncait. Hadd örökítsék át az új nemzedékek kultúránk e részét, (5. oldal) Mesekönyvem hősei Mihály Róbert 8 éves. Szögliget
