Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-09 / 186. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Augusztus 9., Szerda TELEVÍZIÓ A harmadik testőr Horpácsi Sándor Annyira elszoktunk tőle, hogy ma már a meglepetés erejével hat egy magyar tévéjáték. Pedig a magyar irodalom gazdag, és kiváló rendezőben sincs hiány. Mégsem értem, hogy Mihályi! Imre miért ezt a habkönnyű Herczeg Ferenc-művet választotta. A harmadik testőr kicsit megtévesztő cím, mert Dumas-t idézi, holott semmi köze hozzá. Pollacsek, a gazdag borkereskedő sodródik bele egy furcsa párbajtörténetbe. A film hangulata, stílusa Mikszáthot idézi. Azt a világot, amikor az újságírás még titokzatos mesterségnek számított, de az már komikus, amit a műsorújság ír, ti.: a sajtó nagyhatalom. Ha így lett volna, így lenne, a börtönök teli lettek volna, lennének a leleplező cikkek nyomán. Én inkább iróniát érzek abban a módban, ahogyan Herczeg Ferenc Rátky szerkesztő úr (Máté Gábor) manipulációit, házasságtól való félelmét, s végül férjül vételét ábrázolja. Nem a sajtó a nagyhatalom, hanem a pénz. A pénz, ami bátorrá, okossá, széppé teszi azt, akinek sok van, mert mindent megvehet. A pénz uralja a politikát is, de nem az ifjú hölgyek szívét. Legalábbis, ha eleve van elég pénzük, mint Lizának (Hegyi Barbara), Pollacsek úr (Hau- mann Péter) akaratos unokahúgának. Mert az már úgy volt a múlt század végén is, hogy a nők választottak, férjül vették, akit akartak. Azért ne sajnáljuk nagyon Rátky szerkesztő urat, mert ő is jól tudja, hogy egy gazdag feleség, a vagyon esély a karrierre. Ma még nem tartunk itt? A gründolás korát éljük, azaz a politika az ügyeseknek esély a vagyonszerzésre (is). Herczeg Ferenc világa, képlete még áttekinthetőbb volt, de ha jól értem arrafelé (vissza?) tartunk. Talán ezért sem tudtunk olyan felszabadultan nevetni a hajdani urak, hölgyek szerelmi és egyéb bonyodalmain. Ki emlékszik ma már például a párbajkódexre? Ma már nem karddal, pisztollyal vívunk. Az iszapbirkózásnak nincsenek szabályai... _ÉM-portré A népzenész Miskolc (ÉM - FG) - A augusztus 20-i ünnephez kapcsolódva az idén is megrendezik a Budai várban a mesterségek ünnepét. Az esti gálaműsorban fellép a miskolci népzenész, Boncsér Gábor is. Elviszi Budára a borsodi dallamokat, a szüleitől, nagyszüleitől tanult geszti énekeket és a citerái közül a legszebben szólót. Négy hangszer közül is választhat. De nem a legkedvesebbet viszi. Az még nem készült el.- Mindig mondja édesapám, hogy csinál nekem egy citérát, de még nem kezdett hozzá... Talán, ha több ideje lesz... Pedig „adósa” a fiának. Még 79 karácsonyán történt, hogy a gyerekek citerát ajándékoztak az édesapjuknak.- A szüleim borsodgesztiek. Nagyon sokat hallottuk tőlük, milyen is volt a fiatalságuk. Hogyan éltek annak idején a faluban. így találtuk ki a testvéremmel, hogy mi is legyen a karácsonyi meglepetés. Édesapám nagyon örült az ajándéknak, ahogy elment dolgozni, gondosan eltette a szekrény tetejére. Ennek ellenére én titokban kipróbáltam: mindjárt elszakadt három húr... Viszont elkezdődött egy népzenész pályafutása. Előbb az iskolába vitte be a hangszert, és bemutatta tudását. A tanárnője közvetítésével bekerült a Görömbölyi Pávakörbe. Ő volt a legfiatalabb, ennek ellenére nagyon jól érezte magát ebben a közösségben. Jó volt olyanokkal találkozni, akik szívből énekelnek, örömmel muzsikálnak. Tanult mestersége szerint felszolgáló lenne, de már évek óta „csak” a népzenével foglalkozik. Felsorolni sem tudja, hányféle hangszere van. És mindegyiknek külön története. Ezekről is mesél a gyerekeknek. Mert a muzsikálás mellett tanít is. Óvodai, iskolai foglalkozásokat tart zenésztársaival. Az ónodi általános iskolában citeraszakkört vezet, de volt alma materében, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzőben is van egy népzenei együttesük.- Szeretek együttjátszani a gyerekekkel. Szeretném, ha már az óvodások is megismernék a népzenét. Örömmel teszem a dolgom, vállalt feladatom szerint azt szolgálom, hogy minél szebben szólaljon meg a Kodály Zoltán által százhangúnak nevezett orgona: a magyar népzene. Jelet hagyni, hogy voltunk...” Szanyi Péter szoborról szóló szobra kerül a harckocsi helyére Szanyi Péter Munka közben. A csónakban!?) a szobrászművész. Fotók: Dobos Klára Filip Gabriella Encs (ÉM) - A tank már békeidőben került a parkba. így is elég félelmetes volt. Viszont a gyerekek szívesen mászkáltak rajta. És a képzőművészeket is megihlette. Ügy három éve lehetett, hogy az akkori alkotótáborosok látványos tűzijátékot terveztek köré. Hadd csináljanak néhány különleges képet a fotósok! Aztán eltűnt a tank. Augusztus 11- én, pedig - az Abaúji Alkotótelep keretében - szobrot állítanak az encsi vasútállomással szemben található parkba. A művészt éppen a kompozíció közepén találjuk. Mintha egy csónakban guggolna. A mester keze alá igazgatja az összehegesztendő vaslemezeket. Még csak találgatni lehet, hogy mi is lesz ebből.- Úgy tervezzük, hogy pénteken már a helyére kerül a szobor, de még nagyon sok munka van hátra - mondja Szanyi Péter szobrászművész miközben kezünkbe adja a makettről készült fotót.- Hasonló térplasztikát vittem a Műcsarnokban látható tárlatra. Az egy hat méter magas acélkompozíció, ez is olyasmi lesz. A terv már HIRDETÉS ........... —..............— k orábban megvolt, a várostól megkaptam a szükséges anyagot, itt a szakmunkásképző műhelyében pedig a segítséget a kivitelezéshez. Még a szoboravató időpontját sem tudják pontosan. Nem lesz látványos ünnepség sem. Különösebb apropót sem érdemes keresni, hogy miért éppen most és itt állítják fel az alkotást. És ahhoz sem nagyon ad segítséget az alkotó, hogy miről is „szól” a műve. Ilyen lesz az új encsi szobor- Kitalálhatnék valami érdekes mesét, születhetne belőle akár egy regény is, csak az akkor már egy más műfaj leime. Persze ennek is megvan a maga története. Az első munkacím az volt: Jelet hagyott. Kondor Béla írta a következő sorokat: „Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és jelekben a magyarázat...” De van egy másik címem is: Felhők fölé. Eredetileg a földtől elszakadó háromszög helyén egy arany színű felület maradt volna. És így már utalhat a teremtő elmére, utalhat a géniuszra. Egy nonfiguratív alkotásban éppen az a csodálatos, hogy számtalan jelentést hordozhat. A szemlélő, a befogadó fogékonyságától is függ, hogy milyen mélységek nyílnak meg számára. Hogy miként fogadják majd az új műalkotást az encsiek, miről szól majd az abaújiak számára a szobor, erre a kérdésre előbb csak annyit mond: ez lesz a szobor.- Előbb bizonyára találgatják majd, hogy mi is lehet, mit akar ábrázolni. Aztán elfogadják, hogy nem csak a „három tavasziról készülhetnek köztéri szobrok. És megszokják, megismerik, a maguk számára értelmezik. Ez lesz számukra a szobor. WESTEL IRODA: MISKOLC, 3530 SZÉCHENYI U. 70., TEL: (06 46) 411-550, l ! I í I RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351 -000 j »* * * # ™ > • • 1 i 1 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÜNT: SZIGETI LÁSZLÓ TEL.: (06 60) 351-011, KECSKÉS BÉLA TEL.: (06 60) 351-015 .Uiíiíiim» im Az ár az áfát nem tartalmazza. Az akció csak azon vásárlóinkra vonatkozik, akik a 1 szolgáltatást is a Westel Kft. irodájában vásárolják, a készülékkel egyidöben. Kis telefon nagy kedvezménnyel! A Westel Rádiótelefon Kft. augusztus 2-től 11-ig rendkívüli kedvezménnyel kínálja az egyik legnépszerűbb GSM-rendszerű mobiltelefont! Tállyai tárlat Tállya (ÉM - S.L.) - Az elmúlt hét végén zárta be kapuit a Közép-európai Művésztelep Tállyán, mely egy hónapos működése alatt mintegy száz művésznek adott otthont, és biztosított számukra alkotási lehetőséget. Az tábor ideje alatt született alkotásokból a Balogh-kastély- ban rendeztek kiállítást. A művészek rövid turnusokban váltották egymást, de nagy részük végig a településen maradt, egyszerre hatvanan is tartózkodtak a községben. A Tállyán készült több száz alkotás nagy része a Közép-európai Művészeti Gyűjteményt gazdagítja. Tállya óvodájának játszóteret ígértek a fafaragók, melyet teljesítettek, már csak a beszerelés van hátra, és a gyermekek augusztus végétől örülhetnek az állatfigurás hintáknak. Elkészült az a hatalmas pannó, amely a település nevezetes épületeit, történelmi hagyományait eleveníti fel. Jakobi Anna festménye már tavaly félkész állapotban volt, de akkor egy családi tragédia miatt nem tudta befejezni. A festmény a Polgármesteri Hivatal tanácstermét díszíti majd. Jakobi Anna készített még egy nagy méretű festményt, amely az abaújszántói házasságkötő terembe kerül. A kiállított tárgyak közül mindenképpen említést érdemelnek Tomka Zsóka rézkarcai, különösen nagy tetszéssel fogadták Béka című munkáját saját kollégái is. Ortutay Zsuzsa beregszászi művésznő kisplasztikáin színházi jelenetekre ismerhetünk, de megörökítette a hétköznapi élet eseményeit is. A „Béka" és az alkotója: Tomka Zsóka Fotó: Serfőző László Eszperantisták Tata (MTI) - Több száz fiatal részvételével Nemzetközi Ifjúsági Hét kezdődött kedden Tatán a Magyar Ifjúsági Eszperantista Szövetség rendezésében. E programmal együtt tartják - első ízben Magyar- országon - a Közép-európai Ifjúsági Hetet, amelynek házigazdái a nemet, svájci, osztrák, horvát, szlovén, cseh, szlovák és a magyar eszperantista ifjúsági szövetségek. A rendezvényen választják meg 3 Magyar Ifjúsági Eszperantó Szövetség új vezetőségét, és kezdeményezik, hogy 1997-ben rendezzék meg az Eszperantó Ifjúsági Világkongresszust. Felnőttoktatás Gyula (MTI) - Országos felnőttoktatási tanévnyitóval egybekötött továbbképzést szervez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közreműködésével a Békés Megyei Pedagógiai Intézet. A szeptember 2-án es 3-án Gyulán, a Hőforrás Üdülőben sorra kerülő rendezvényre az egesz országból - az állami és magániskolákból egyaránt - várják az érdeklődő szakembereket. A kétnapos eszmecserén egyebek közt az új felnőtt- oktatási elképzelésekről, az iskola- rendszerű felnőttoktatás jogi szabályozásáról, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda szerepéről, 3 szakképzési törvény időszerű vonatkozásairól és az országos képzo- si jegyzékről hangzanak el előadások, amelyeket a művelődési minisztériumon kívül a munkaügyi, a földművelésügyi, a népjóléti, a pénzügyi, valamint az ipari s kereskedelmi tárcák képviselői tartanak. A programra augusztus 15-ig leho jelentkezni a Békés Megyei Pedagógiai Intézetnél (5601 Békéscsaba, Luther u. 5/b.). .
