Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-06 / 157. szám

1995. Július 6., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Első a privatizációs technikák kidolgozása Elérhető közelségbe került a gyógyszertárak magánosítása A patikusok mérlegeltek, száz gyógyszertárra van vevő Fotó: L. J. Ipari szeminárium kezdődött Miskolc (ÉM) - A Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Rt. és az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egye­sület Miskolci Szervezete 31. alka­lommal rendezi meg a Tüzeléstech­nika ’95 elnevezésű szemináriumot. A tegnap kezdődött esemény hely­színe a Tudomány és Technika Há­za. A kétnapos esemény programja a hazai tüzelés és hőtechnikai kuta­tás-fejlesztési eredmények bemuta­tására épül. A rendezvény jó lehető­séget biztosít a gyakorlati szakem­berek és a KF szféra képviselőinek a véleménycserére. Olcsóbb a portéka az ÁFÉSZ-nél Budapest (ISB - HM) - A jövő hé­ten hétfőtől péntekig a mintegy 6000 ÁFÉSZ-boltban számos cikket az eredeti árnál 10-30 százalékkal olcsóbban kínálnak. Az országos ak­cióban mintegy 100 féle termék kö­zött lehet válogatni. Az ÁFÉSZ-bol- tok a nyári szezon legkeresettebb portékáit kínálják olcsóbban, azo­kat, amelyek üdülés során is jól használhatók. Úgy mint például a dobozos üdítők, ásványvizek, a sör, jégkrém, levespor, alufólia, kávé és kekszféleségek. A legnagyobb kereskedelmi láncot maga mögött tudó szövetkezet or­szágos akcióval immár negyedszer kíván kedveskedni vevőinek. A többnyire kisvárosokban, falvakban üzemelő ÁFÉSZ-boltok a kisebb pénzű vásárlókra számítanak, akik ha kihasználják az egy hétig tartó akciót, 200-300 millió forintot taka­ríthatnak meg a családi költségve­tés számára. Az ÁFÉSZ a jövő héten elkelt árukból 1,3-2 milliárd forint árbevételt remél. Új osztályozási rendszer Budapest (MTI) - A Központi Sta­tisztikai Hivatal 1996. január else­jétől új hazai termékosztályozási rendszert vezet be - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Lendvai János, a hivatal elnökhelyettese. Elmondta: a belföldi termékosztá­lyozás (BTO) rendszerére való átté­rés az Európai Unióhoz való csatla­kozás egyik előfeltétele. A BTO rendszerében tíz számjeggyel tud­ják azonosítani a termékeket. Az el­ső hat szám az Európai Unió előírá­sainak megfelelő besorolást tartal­maz, a második négy pedig a tevé­kenységi körre, illetve az egyedi sa­játosságokra utal. A BTO használata 1996. január el­sejétől kötelező. Ettől kezdve a nemzetgazdaság valamennyi ága­zatában a BTO csoportosítási rend­szerét kell alkalmazni. Beszállítói nap az Audinál Győr (MTI) - Beszállítói napot ren­dezett győri motorgyárában az Audi Hungária Motor Kft. anyavállalata, :,z ingolstadti Audi AG szerdán, erhard Hűmmel, a kft. ügyvezető ■;azgatója köszöntötte a mintegy 50 magyarországi cég képviselőjét, majd Klaus Milztrey, az Audi ÁG beszerzési vezetője vázolta a lehető­ségeket. Egyebek között- elmondta: a Győrött gyártott motor 1200 alkatrészből all, és egy kivételével az ingolstadti 'aktái ból érkeznek Győrbe. Közü­nk jelenleg 37 részegységre keres­nek beszállítót Magyarországon, amelyeknek beszerzési volumene eves szinten mintegy húszmillió márkát tesz ki. Szőlőtermés­kilátások Budapest (MTI) - A szőlőültetvé­nyeken befejeződött a virágzás. A szakemberek szerint a terméskilá­tások jelenleg közepesnek tűnnek. Az erős peronoszpóra-fertőzés a fo­lyamatos növényvédelemnek kö­szönhetően a fürtökben eddig nem okozott kárt. A jégverés is csupán Fejér megyében és a Bükkalján oko­zott jelentősebb károkat. Az ismét­lődő záporok miatt a dombvidéki ül­tetvényeken több helyen fordult elő úgynevezett eróziós kár. A hegyköz­ségek szervezése a legtöbb érintett településen jó ütemben folyik. Ezek a megállapítások a szaktárca me­gyei földhivatalainak legfrissebb felméréseiből származnak. Miskolc (ÉM) - A megyei önkor­mányzat közgyűlése június 29- én döntött a Libra Gyógyszer­kereskedelmi Vállalat rész­vénytársasággá alakulásáról. Hosszú ideje húzódó ügy végére került ezzel pont, egészen pon­tosan ez a döntés lehetővé teszi a patikák privatizációjának megkezdését. Révész János, a társaság elnök-ve­zérigazgató elmondta a patikusok mindennapi munkájában nem je­lent módosulást az új felállás, összességében azonban mégis válto­zott a helyzet, hiszen ezzel az átala­kulással végre elérhető közelségbe került a gyógyszertárak privatizáci­ója. A gyógyszerész kamara felmé­rése szerint a megyében működő 102 patikára - kettő kivételével - van vevő, a kérdés most már az, mi­kor kezdődhet meg a magánosítás? Mint Révész János kifejtette, eh­hez a privatizációs technikákat kell kidolgozni a kamarák, a szakszer­vezet és az üzemi tanács képviselői­vel közösen. Arról, hogy melyik va­riáció alkalmazható, a részvénytár­saság első közgyűlésén döntenek majd. A megyei közgyűlésen el­hangzott; a Libra vezetésének — ép­pen piaci szempontok miatt - nem áll majd érdekében a privatizáció, hiszen ezzel saját magát fosztja meg biztos üzleti partnereitől. Erre reagálva az rt. első embere elmond­ta, jogosan vetődött fel ez a kérdés, azonban véleménye szerint egészsé­ges kompromisszummal áthidalha­Szarvas Dezső Miskolc, Tiszakeszi, Tiszado- rogma (ÉM) - Nem csak a szö­vetkezetieket, a magángazdá­kat is szorongatja az infláció. Ilyenkor aratás kezdetén szá­molnak, összevetik a művelés költségeit a felvásárlási árak­kal, s kiderül, hogy az ár nem is­meri el a drága növényvédősze­reket, a százforintos benzint. A Tiszamenti Szövetkezetben azt mondják, tonnánként 15 ezer forintot kellene kapni a búzá­ért, Tiszadorogmán, Lakatos Zoltán, aki tizennyolc hektáron arat majd búzát, azt számolta ki, mennyit is ér tulajdonkép­pen egész évi munkája? Megyénkben az idén 100-120 ezer hektár kalászos gabona betakarítá­sa vár a gazdaságokra és a gazdák­ra. A szakemberek becslése alapján elérhetők az elmúlt évi hozamok, amikor is a búzából 4,65, árpából 3,59, rozsból 3,17 tonna termést ta­karítottak be hektáronként. MESZ: állami garancia kell Nem javult viszont a gépek techni­kai színvonala, az aratandó terület ugyanakkor jóval nagyobb, mint a korábbi években. Ez a tény megkér­tó az ellentmondás és azon lesznek, hogy mielőbb magántulajdonba ad­ják a gyógyszertárakat. A társaság egyébként július else­jétől közvetlenül a gyártóktól szerzi be a gyógyszereket, ami javítja és dőjelezi a felhőtlen aratást - tudtuk meg Dósa Leventénétől, a megyei mezőgazdasági érdekvédelmi szö­vetség növényvédelmi szaktitkárá­tól. Szerinte további bizonytalansá­got okoz az is, hogy késnek azok a kormányzati döntések, amelyek a termelőket mentesítenék az aratást megelőző gondoktól. Az Országos Gabonaválasztmány 1995. május 25-i ülésén, a várhatóan nagyobb termésmennyiség okozta piaci fe­szültségek levezetésére két javasla­tot dolgozott ki, és terjesztett az ille­tékes tárcához.- A gabonaválasztmány javasla­tára hivatalos reflektálás nem tör­tént - mondja Dósáné. - A sajtóban megjelentek ugyanakkor nyilatko­zatok arról, hogy beavatkozásra nincs is szükség, mert a belföldi és a világpiaci árak kedvezően alakul­nak a következő hónapokban, nem lesz gond az értékesítéssel. Szerin­tünk viszont lesz, mert nincsennek biztonságban a termelők, és nem ad biztonságot az állami garancia. Me­gyénkben ugyanis közel 320 ezer tonna termés várható búzából —160 ezer tonna étkezési minőséget szá­mítva - ebből 140 ezer tonna a me­gyében találhat gazdára, míg 80 ezer tonna a vetőmag- és takar­mányszükséglet. A fennmaradó rész kerülne exportra és más feldol­gyorsítja is a gyógyszertárak ellá­tását. Á központi raktár és 81 pati­ka között számitógépes összekötte­tést építettek ki, így pár perc alatt kideríthető, a hiányzó gyógyszerből van-e raktáron? gozókhoz. Úgy véljük, az értékesí­tést, illetve a felvásárlást csak álla­mi garanciával lehet ésszerűen le­bonyolítani, hogy a termelők pénz­hez jussanak, hogy törlesszék a banki hiteleket, finanszírozzák a fo­lyamatos gazdálkodást. A szövetkezet még vár A termelés költségeinek növekedé­sét, illetve a szinte változatlan fel- vásárlási árakat panaszolja a tisza­keszi szövetkezet elnöke, Baranyi András. Korábban a szövetkezetét a megye legnagyobb gabona termesz- tójeként tartották számon.- Négy évvel ezelőtt még kétezer hektáron vetettünk búzát és 350 hektáron árpát - mondja az elnök. A földterület a kárpótlással, a részaránytulajdon kiadásával le­csökkent, az idén 900 hektáron ve­tettünk búzát, 250 hektáron árpát. Ennek arányában számoltuk fel a gépparkot is; korábban 12 kombájn, az idén hat öreg gép - akad közöt­tük tizennégy éves is - megy ki a táblákra. Cserélni kellene a kom­bájnokat, de hát újak vásárlására gondolni se merünk. Az idei búza­termés pénzét már csaknem elköl­töttük, hiszen az elmúlt évben fel­vett vetési hitelek augusztusban le­járnak. Ezért a termést rögtön az aratás után értékesítenünk kell. Még várunk, igyekszünk elfogadha­tó árat elérni, nem is kötöttünk ed­dig értékesítési szerződést. Hogy mennyi lenne az elfogadható ár? Számításaink szerint búzából má­zsánként 1500, vagyis tonnánként 15 ezer forint. Megemelkedett a műtrágya, a növényvédószerek ára, drágább á benzin, a gázolaj, a búza ára ugyanakkor alig változott. A gazda számol- A magángazdákat is szorongatja az infláció, a költségek növekedése- állapítja meg Lakatos Zoltán Ti- szadorogma határában. A harminc­négy éves fiatalember húsz hektárt művel, saját és bérelt földet. Az el­múlt évben és az idén is 18 hektá­ron vetett búzát.- Korai lenne még az öröm, mert még jó néhány napig kint alszik a kalász - mondja. - Jöhet eső, szélvi­har. De ha minden így marad, meg­adja hektáronként a negyven má­zsát, ami ezeken a gyenge dorogmai földeken igazán nem szégyellnivaló. Mégse örülhetek igazán, ha a ti­zennyolc hektár művelési költségét számba veszem. A minap összead­tam a kiadásokat, azt mutatta a számla, hogy hektáronként ötezer forint hasznom lesz a búzán, de az is csak akkor, ha sikerül jól eladni. Tessék csak megszorozni ti­zennyolccal ezt az ötezret, akkor majd kiderül, mennyit is ér búzá­ban az én munkám? Cserélni kellene a kombájnokat... Fotó: Fojtán László Kérdőjelek, számítások aratás előtt Közelebb kerül Abaújhoz Zemplén Megyaszó, Szentistvánbaksa (ÉM) - Egy rég használatos földút nyomán elkészült a Megyaszó és Szentistvánbaksa közötti, 5 kilométeres útszakasz, amely tájegysé­geket hoz közelebb egymáshoz. Ünnepé­lyes átadása szombaton lesz. Még az 1070. sz. kormányhatározatnak kö­szönhetően, a múlt évben megkezdődhetett a Megyaszót és Szentistvánbaksát összekötő, 5 kilométeres út építése. A kistérségeket támo­gató program jóvoltából 31 millió 920 ezer fo­rint állami támogatást kaptak a beruházásra az érintett települések. A fennmaradó 24 mil­lió forintot az önkormányzatok, így Megyaszó, Szentistvánbaksa, valamint a Hemádkércsi Szövetkezet adta össze. A Megyaszói Szövet­kezet ingyen adta a területet, amelyen az új út vezet, és a megyaszóiak hétmillió forint érték­ben végeztek még földmunkát többek között a Fenyér patak medrét áthidaló áteresznél. Most Szerencstől Halmajig 46,3 kilométert kell autózni, az új út átadása után pedig már csak 25,6 kilométert. Az 5 kilométer végered­ményben tájegységeket, így Abaújt, Zemplént, a Taktaközt és a Hernád-völgyét hozza köze­lebb egymáshoz. Átadásával csökken a 3-as számú és a 37-es számú fó közlekedési út for­galma, és a benzin- és időmegtakarítás mellett a mezőgazdasági termelés számára is kedvező lesz. A hemádkércsi, halmaji és a többi szövet­kezet ezután rövidebb úton tudja eljuttatni például a cukorrépát Szerencsre a cukorgyár­ba, és a folyékony műtrágya is gyorsabban jut el a földekig. A négy méter széles út egy régi, jól bevált földút nyomvonalán halad, száraz időben ed­dig is ezt vették igénybe a szövetkezetek. Mint Gecső Gyula, Megyaszó polgármestere el­mondta, a községek lakói számára is nagy je­lentőséggel bír az út, hiszen közelebb került a szerencsi egészségügyi és szociális intézet, nem kell annyit utazni az áruházakig és a tü- zéptelepekig. „ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - 392 üzletben 631,792870 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapes­ti Értéktőzsde a tegnapi napon árfolyamérté­ken. A részvények forgalma (320 kötés) névér­téken 88,07880 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 210,822706 millió forintot tett ki. Összesen 137 730 darab részvény csereit gazdát. Kárpótlási jegy Tőzsde IMI Index július 5. 1464,87 +10,26 Hivatalos árfolyamok \ Érvényben: 1995. július 5. 89,18 23,26 ** ' tWW*: 25,97 Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középarf. Angol fart 198,92 203.8**“ Ausztrál dollár 88.55 90,35 Belga es lux,fi*. *486.06 Í46.66 Dán korona 23.06 23,52 »isüWäis Francia frank 25,74 26,24 : Holland fömt 80.38 81,96 4 Ír font 204,70 208,66 205.95 aMMMW«.* ............^ MÉM K anadai dollár 90,78 92,56 91,69 Kuvaiti dmar 416.53 424.84 MÉNÉI Nemet márka 90.01 91,79 90,86 MÜÜÜMI 20,22 20,82 «g Olasz líra** 76,82 78,30 77,60 HMMH 12,79 13,05 ; , ä: Portugal esc * 85.32 86,98 86,13 103^7 105,27 BíictiSil 8-»7dka '~k 110.61 l'SA-dollar 124.54 12696 125,83 ■NNHMKtoM* 169,26 «Mai» A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzintézetek irányadó kamatai f ? hitei betét f utamú«» 20 25 30 JS 40 3 hónap gazd. 12 hónap gazd. 3 hónap msz. 12 hónap msz. 3 hónap 12 hónap éven tuti 45: ' • a r»\. i*cTa -nPt'l "tt «an ME »S a aptamat «nt, Tal ; 28% jinthbjtn il£i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents