Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-04 / 155. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995» Túlius 4.» Kedd TÉKA Fókuszban a tehetség Miskolc (ÉM - CsM) - A megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet lapja, a Fókusz leg­újabb 3-4. számának középpontjába a „tehet­ség” került. Ami ezen kívül esik, az az ezeréves magyar iskola ünnepének előkészítéséről, va­lamint a nagyon is modem, a megújulás útját járó intézményekről, az ezekben is „eladható”, piacképes pedagógusokról szóló írás. Vagy ta­lán ezek szerzői is a tehetségről szólnának? Hiszen mitől ünnepelhető ezer év a kerek szám adta apropón kívül, ha nem attól, hogy számtalan tehetséget fogadtak be és bocsátot­tak ki - nem számyaszegetten, de repülni tu­dón - az intézmények? Es mit érne a megúju­lás, ha csak számokkal játszana, de nem jelen­ne meg benne a gyermek, nem lenne - mini­mum szinten - elvárás az egyéniség megőrzé­se. És persze a pedagógus egyéniségé is. Aki leginkább mégis attól piacképes, amit a tanít­ványai produkálnak. A „csodagyerekekről” szóló írások tudós de- finícókat is felsorakoztatnak, hogy tisztázzuk, mit is érthetünk tehetség alatt. Énnek eldön­tésében azonban nemigen segítenek. És nem kapunk választ (nem is várhatunk) azokra a kérdésekre, mit is tehetünk a Marcikkal, a Kálmánokkal, a Nyuszikkal, ha egyszer összetalálkozunk? És felismeijük-e egyáltalán képességeiket? Persze, a tehetség utat tör ma­gának. De a kibontakozáshoz szükség van a le­hetőségekre is. És akkor jönnek a beszámolók a diákszínpadokról, és a TIT-ről, a kultúrát őr­ző-ápoló civil szervezetekről. De maradjunk a diákszínpadnál. Önmagában is érdekes meg­nézni, mitől éledt újra ez a korábban ellaposo­dott, sokszor formálissá vált műfaj. A „cso­dagyerekek” bemutatása után azonban még fontosabb a diákszínpad adta lehetőség: az át­lagosnak mondott fiatalok megmutathatják magukat, kiderülhetnek osztályzatokkal nem mérhető képességeik. Mert bár közhely, hogy minden ember tehetséges valamiben, mégis hajlamosak vagyunk erről elfeledkezni. A hiányzó szekció Sárospatak (ÉM - FG) - Mint arról már be­számoltunk: megkezdte munkáját a Sárospa­taki Népfőiskolái Egyesület idei nyári kurzu­sa. Magyarország minden részéből, Szlovákiá­ból, Kárpátaljáról és Erdélyből összesereglett több mint 60 résztvevő jelenlétében vasárnap este a Domján-ház udvarán nyűt meg a népfő­iskola. A korábban meghirdetett kurzusok so­rából az idén hiányzik a református szekció. Vinnainé Vékony Mártától, a szekció ani- mátorától megtudtuk, hogy negyedik alkalom­mal hirdették meg nyári programjukat. Felhí­vásukra jelentkeztek is a fiatalok, volt közöt­tük több visszatérő, illétve határainkon túl élő magyar hallgató. Viszont a szekció vezetője, Balázsi Zoltán betegsége miatt kénytelenek voltak visszautasítani a jelentkezőket. Mint a szekció animátora elmondta, nagyon sajnál­ják, hogy az idén elmarad ez a kurzus, de sem­miképpen sem tudták volna megtartani, hi­szen a program erősen kötődik a lelkész-veze­tő személyéhez. Viszont nem szeretnék, ha megszakadna ez a sorozat, bízva Balázsi Zol­tán mihamarabbi gyógyulásában, a következő évben újra indul református szekció. Szerencsi alkotók Szerencs (ÉM) - Tavasszal hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a hidas­németi székhellyel bejegyzett Alkotótábort Egyesület a szerencsi önkormányzattal, így az egyesület Szerencsen ez évben első alkalom­mal rendezheti meg képzőművészeti alkotótá­borát. A kéthetes tábort Győri Lajos, Szerencs alpolgármestere és Kiss Attila helyi képviselő, az oktatási és közművelődési bizottság elnöke nyitotta meg július 2-án, vasárnap a Bocskai Gimnáziumban, ahol a tábor szakmai munká­ja folyik. A résztvevők - az országból közel szá­zan - neves művészektől tanulhatják a festé­szet, a kerámia, a fotó, a plasztika és a grafika mesterfogásait. A tábor vezetője Fajó János festőművész. Összevont tábor Encs, Hejce (ÉM) - Az idén tizenkilencedik alkalommal hirdették meg az encsi amatőr képzőművészeti tábort. Fajó János képzőmű- vész-táborvezető, illetve a Hidasnémetiben be­jegyzett Alkotótábort Egyesület által szerve­zett tábor Szerencsre való „költözése” után - visszatérve az eredetekhez - újra Szathmáry Istvánt kérték fel az abaúji tábor vezetésére, viszont a művészeti irányítást Horváth Ist- ván, a nyíregyházi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola docense vállalta, aki egyébként évek óta Hejcén is vezet nyári alkotótelepet, így a két tábor közelebb került egymáshoz, és július 1-től 14-ig Hejcén dolgozhat az encsi Közművelődési Intézmények által meghirde­tett táborba érkezett húsz fiatal is. A grafikai szekciót Kovács Ferenc irányítja, a fotósok munkáját Matkócsik András, a keramikuso­két pedig Vincze Ildikó. Művésztalálkozó magiszterekkel Tornaijai alkotók munkáiból nyílt kiállítás Rudabányán Viktor Gyula és Zsámbok Tamás a kiállításon Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Rudabánya, Tornaija (ÉM) - Tornaiján és környékén élő al­kotóművészek munkáiból nyílt kiállítás az elmúlt pénteken Ru­dabányán, a Gvadányi Művelő­dési Házban. A kiállítás nem­csak az alkotók képeinek bemu­tatására adott lehetőséget, ha­nem apropó volt arra is, hogy a helyi alkotókor tagjai és a ven­dégek a művésztalálkozónak nevezett programjukon jobban megismerjék egymást... Bármüyen furcsa, az alig harminc kilométeres távolság ellenére a két alkotókor eddig nem került kapcso­latba egymással. Most is egy külön­leges alkalom kellett a találkozás­hoz: mégpedig Tornaija alapításá­nak 750 éves évfordulója. Néhány néhány héttel ezelőtt a rudabányai- ak mutatkoztak be alkotásaikkal a szlovákiai városban. így ez most a látogatás viszonzása. A kiállító művészek: Mgr. Zsám­bok Tamás, Bódi Bertalan, Po- lomsky Dusán, Mgr. Benicky Tibor, Horváth Árpád, Csizi János, Olajos Barnabás és Fertő Dezső. Az aszta­lon Fertő Dezső szépen faragott, a cigányok életének mozzanatait megörökítő szobrocskái, a falakon nagyrészt tájképek, csendéletek. A megjegyzésre (hogy talán sok a csendélet) a rendezők válasza: na­gyon sok szép aktokat is készítet­tek, de úgy gondolták, azokat in­kább nem hozzák el, mert akkor a gyerekek kevésbé nézhetnék meg a tárlatot... Érthető a gondolat, hi­szen a kiállítók között tanárok is vannak (a Mgr. Szlovákiában a ma­giszter, a tanár jelzése). Zsámbok Tamás megnyitójában Gömör üdvözletét adja át, hangsú­lyozza, mennyire fontosak ezek a kapcsolatok. Megtudjuk, Tornaijá­nak hatezer lakosa van, 85 százalé­kuk magyar. Aztán beszélgetésünk­kor még visszatér a gondolatra. — Örülök nagyon ennek a kiállí­tásnak, mert ezelőtt nem jártam még erre. És jó érzés, hogy „törőd­nek velünk” az anyaországiak, a múltban ez nem így volt. Mindig el­szomorított, hogy nem tudtak ró­Budapest (MTI - TI) - A szak­képzés igen bonyolult össze­függéseket hordoz: ráépül az oktatási rendszerre; közvetíti a társadalmi munkamegosztást, foglalkoztatást; ugyanakkor enyhítheti a munkanélküliség okozta feszültségeket, mind­emellett rendkívül dinamikus, hiszen minden változásra érzé­kenyen reagál. Gondoljunk csak a piacgazdaság kiépülésé­vel összefüggő nagy és mélyre­ható változásokra, vagy korunk hallatlan technológiai fejlődé­sére, beleértve a telekommuni­kációt és mindazt, ami hirtelen új helyzetet teremtett a világ­ban, s magas szakmai követel­ményeket támaszt. □ Mindezeket figyelembe véve, ho­gyan jellemezhető a hazai szakkép­zés? - kérdeztük a Munkaügyi Mi­nisztériumban Benedek András he­lyettes államtitkárt. • A magyar szakképzést sommásan úgy jellemezhetjük: a mai gazdasá­gi helyzethez képest relatíve jó, ám egy dinamikus konjunktúrában ki­éleződnének a minőségi hiányossá­gok. A magyar munkaerő ugyanis nem eléggé képzett a piacgazdaság feltételei által diktált termelési, szolgáltatási tevékenységre. Tény azonban, hogy a magyar szakokta­tási rendszer azt az igényt, amit ma a jelentős vegyesvállalatok - Gene­ral Electric, Susuki, General Mo­tors, Audi, Éord stb. - támasztanak minőségben és mennyiségben ki tudja elégíteni. A külföldi szakértők meglepően jó véleménnyel vannak a magyar szakemberekről, szakmun­kásokról, technikusokról. Bár két­ségtelen, ők a legmagasabb képzett, legjobb minőségű munkaerővel ta­lálkoznak. Am a tény elgondolkoz­tató: miközben a magyar szakkép­zés ilyen teljesítményekre képes, ugyanakkor ez nem áll fönn a hazai lünk, sokszor ránkcsodálkoztak, hogy jé, ti Szlovákiában éltek, és be­széltek magyarul?! Most viszont anyagi és erkölcsi támogatást egy­aránt kapunk. Elmondja még, hogy az itt látha­tó kiállításuknak otthon nagy sike­re volt, sokan megnézték. Az alkotó­körüknek tíz-egynehány tagja van, többen pedagógusok, tehát nem tel­jesen amatőrök. Nem nagyon jár­nak össze, csak alkalmanként, ha kiállításra készülnek. Velünk van az irodában Viktor Gyula is, a rudabányai alkotókor vezetője, ő is bemutatja „csapatát”. Mint mondja, heten vannak, s talán abban különböznek a tomaljaiak- tól, hogy nem csak képzőművészet­tel, de irodalommal is foglalkoznak, illetve elég gyakran találkoznak, ígéretet is kaptak az önkormány­zattól arra, hogy kialakíthatnak egy alkotótermet... Tornaiján helyiség volna, de nem nagyon foglalkoztak még a gondo­lattal. Ennek ellenére a szellemi élet elég pezsgő, régóta működik a Palóc Klub, ahol már tartott elő­adást többek között Czeizel Endre, László Gyula, Czine Mihály. — És a rudabányaiak kiállítása hogy tetszett? - kérdezem a tornai­jai tanárt. Mire széttárja karját, és belehümmög a levegőbe. De kiderül, ez nem a nemtetszésének hangja munkaerő átlagánál. Következés­képpen, ha az igény megnő a minő­ségi irányában, akkor a magyar szakképzési teljesítményeket javí­tani kell. □ Milyen szakképzési teljesítményre vagyunk képesek? • A hazai intézményrendszer bár rendkívül tagolt, de méreteinél fog­■ va nagy kibocsátásra rendezkedett be: a fiatalok száma 400 ezer és évente mintegy 100 ezer felnőtt lép be a szakképzésbe. Tehát a népes­ség egészéhez képest meglehetősen nagy az átbocsátás és ez megfelel annak a törekvésnek, amit Nyugat- Európában is szeretnének elérni. A szakmai mobilitást nagymértékben segíti, ha minél képzettebb a lakos­ság, könnyebb a továbbképzése, át­képzése a szakképzetteknek, s a munkanélküliség szempontjából is a leghátrányosabb helyzetűek a szakképzetlenek. Vagyis az említett vonatkozásokban a magyar rend­szerjó sajátosságokkal rendelkezik, ami azonban nagy gondot jelent, hogy szakképzési profiljaink még a régi gazdasági szerkezethez alkal­mazkodnak. Ázok a bonyolult intéz­ményi rendszerek, amiben ma még a szakképzés folyik, inkább gátol­ják, mint előmozdítják az új, a piac- gazdaság követelményeinek megfe­lelő szakképzést. □ Hogyan lehetne a rendszer korsze­rűsítését elősegíteni? • A Munkaügyi Minisztériumnak ez éppen egyik fő gondja. A tanulói létszámhoz kötött állami és önkor­mányzati normatív támogatás ugyanis nem juttat többet a jóknak és kevesebbet azoknak, akik kon­zervatív, elavult technikákat oktat­nak. A legnagyobb dilemma, ho­gyan lehetne a fejlesztést jobban tá­mogatni, a változást a gazdaságban zajló folyamatokhoz kapcsolni. En­nek egyik eszköze a szakképzési hozzájárulás és alap intézménye, ebben a gazdálkodók azokat az is­— Úgy szervezték meg a kiállí­tást, hogy mi nem is tudtunk róla - meséli. - Nagyon sajnálom, hogy ott volt, és nem láthattam. Pedig igazá­ból nekünk kellett volna megnézni, akik foglalkozunk ezzel... Most viszont a művésztalálko­zón a vendégek megismerhettek né­hányat az itteniek munkáiból is, de programjukban nemcsak ez szere­pelt. Hanem múzeumlátogatás, a református templom megtekintése, sőt, bányalátogatás is. Ez utóbbi ki­csit meglep, ezért megkérdezem, ér­dekes lehet-e egy képzőművész számára a bánya?- Hogyne, minden érdekes lehet — mondja Zsámbok tanár úr, mire a rudabányai alkotó talányosán arra kér, menjünk vele. Az előcsarnok­ban rámutat egy képre: „Nézze meg ezt!” - szólít fel. (A kép - kazincbar­cikai alkotó munkája - egy bányát ábrázol, érdesen és mégis mintegy romantikusan.) - Egyébként sza­bad program ez - teszi még hozzá -, a vendégeink azt néznek meg, ami őket érdekli... Hogy nem terveznek-e közös al­kotótábort - például - a bánya kör­nyékén? Erre a kérdésre mindkét részről „miért ne?!” a válasz. És Zsámbok Tamás még mentegetőzik egy kicsit: az ember sokszor mesz- szebb megy, a közeli értékeket ne­hezebben veszi észre... kólákat támogatják, amelyek kép­zésére igényt tartanak. Ez a támo­gatás kevésbé veszi figyelembe a normatív ellátást, mert az érdekek mentén kerül az oktatási intézmé­nyekhez. A szakképzési törvényt 1993-ban fogadta el az országgyű­lés, ami rövidesen új elemekkel bő­vül a már említett szakképzési és hozzájárulási alap korszerűsítésé­vel, továbbá a szakképzés finanszí­rozásának olyan rendszerével, mely az új helyzetnek megfelelő fejlesz­tést szolgálja. □A szakképzés két fő ága: a szakkö­zépiskolák és a szakmunkásképzés milyen jellegzetességeket hordoz­nak? • A szakközépiskolák dinamikusan fejlődnek és az ott végzettek iránt nő a gazdaság igénye. A magyará­zat: az itt végzettek általános mű­veltsége megfelel azoknak a köve­telményeknek, amit a kis és közép- vállalkozások támasztanak; általá­ban több munkaszerepre lehet őket alkalmazni, rugalmasabban képe­sek váltani; alkalmasak arra, hogy a szolgáltatások keretében kultu­ráltan kommunikáljanak az ügyfe­lekkel. Másként alakult a szakmun­kásképzés helyzete, hosszú éveken át ez volt a középfokú képzés domi­náns iskolatípusa, a népesség fele azonban az iskolákban tanult. A nagy­üzemek leépülése és szétaprózó­dása ennek az iskolatípusnak a megrendülését jelentette. Noha a tradicionális szakmákban, a kéz­műiparban változatlanul jelentős az igény, ám a nagyvállalati típusú, szűkén specializált szakmunka iránt megcsappant az igény. Ezt a változást tükrözi, hogy az utóbbi években 10 százalékkal csökkent a szakmunkásképző iskolákban a je­lentkezők száma. Mindez nem je­lenti azt, hogy szakmunkásképzés megszűnnék Magyarországon, sőt a kézműves szakmák reneszánszukat élik. Kódolt muzsika Budapest (MTI) - A Magyar Ká­beltelevíziós Hálózatok Szövetsége szerint téves volt a Multichoice Ma­gyarország Kft. tájékoztatása, mi­szerint a Music Television Europe (MTV Europe) július 3-i kódolása a kábelhálózatok nézőit nem érinti, mert a központi vételért az adást közvetítő társaságoknak már eddig is fizetni kellett. Ä szövetség hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kábelhálózatoknak koráb­ban külön díjat nem kellett fizetni­ük a zenei csatorna sugárzásáért, így a mostani díjfizetési kötelezett­ség miatt várhatóan az ország leg­több hálózatában - az MTV Europe- pal való megállapodás hiányában - megszűnik a program továbbítása. Rajkai László elnök a közlemény­ben utal arra is, hogy azon hálóza­toknak, amelyek megállapodtak a műsorszolgáltatóval, a kódolás után licencdíjat kell fizetniük az MTV Europe számára. Ezt a költsé­get a hálózat üzemeltetőjének át kell hárítania a kábeltelevíziós szol­gáltatást igénybe vevő nézőkre. így az előfizetőknek a programért köz­vetlenül vagy közvetve díjat kell fi­zetniük. Ez pedig - az MTV Europe tájékoztatásával szemben - alapve­tő változás a korábbi állapothoz ké­pest - áll a közleményben. A Multichoice Magyarország Kft. (az MTV Europe-t előfizetésért to­vábbító hálózat) ügyfélszolgálatá­nak munkatársa, Ferenczy Zsolt hétfőn az MTI-nek elmondta: nem érti, hogy a Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetsége miért nem tudott arról, hogy az MTV Europe továbbításáért a kábelhálózatok­nak korábban fizetniük kellett vol­na. Az MTV Europe a program kó­dolását egyébként éppen azért ve­zette be, mert Európa-szerte több kábeltelevíziós társaság nem fizette a másfél-két éve számukra előírt költségtérítést a program sugárzá­sáért. Mivel a díjfizetés betartását nem tudták ellenőrizni, ezért dön­töttek az ASTRA műholdról sugár­zottjel kódolásáról. így ezután Ma­gyarországon várhatóan több kábel- televízió is megszünteti a zenei mű­holdas csatorna továbbítását - tette hozzá a Multichoice illetékese. Kövesdi tárlat Mezőkövesd (ÉM) - Arcok és sor­sok címmel Demjén István festőmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 5 órakor Mezőkövesden, a Városi Galériában. A kiállítást Cseh Károly költő, műfordító ajánl­ja a közönség figyelmébe. Minősített dalosok Hemádnémeti (ÉM) - Mint teg­napi lapszámunkban tudósítottunk róla, július 1-jén, szombaton ren­dezték meg Hemádnémetiben a népdalkörök és népzenei együtte­sek nyolcadik országos találkozóját A népdal és népzenei körök a követ­kező minősítéseket kapták a ta­lálkozó szakmai zsűrijétől. Arany minősítés: a Felsózsolcai Férfikórus, a Tiszataijáni Hagyo­mányőrző Népdalkor, a Nagyrédei Asszonykórus - ők az Aranypáva- díjat is elnyerték - és a helyi Naple­mente Pávakör. Ezüst minősítésben részesültek: a gesztelyi Csokonai Népdalkor, a Mezőzombori Népdalkor, a Felső- zsolcai Rozmaring Női Népdalkor, a Szlavóniából érkezett zsitkóci Gyöngyvirág Népdalkor és az Apát- falvai Pávakör, Citerazenekar. Bronz minősítést kapott: a Tisza­taijáni Citeraegyüttes, valamint az Apátfalvai Gyermek Citerazenekar. A felsoroltakon kívül részt vett a találkozón, de nem kért minősítést a miskolci Avas Nyugdíjas Klub, az upponyi Gyöngykaláris Népdalkor, az Alsószuhai Népdalkor, az ormos­bányai Bányász Nyugdíjas Ének­kar valamint a fiizéri Nemzetiségi Népdalkor. Tanfolyam Miskolc (ÉM) - A TIT Borsod­Abaúj-Zemplén megyei szervezete 30 órás szabás-varrás tanfolyamot szervez július 10-től folyamatosan. A jelentkezők kezdő és haladó szin­ten sajátíthatják el a női ruhakészí­tés szakmai fogásait. Érdeklődni a 46/354-011-es telefo­non, vagy személyesen a Széchenyi u. 14. sz. alatt a TIT-székházban le­het hétköznapokon délelőtt 9-től délután 3 óráig. j-. Szakképzésünk jelene és jövője Beszélgetés Benedek András munkaügyi államtitkár-helyettessel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents