Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-04 / 155. szám
A SZELLEM VILÁGA . Az Eszak-Magyarország keddi meíléklete « 1995. Július 4Tudomány Fizikus halála Dublin (MTI) - Belfast egy kórházában 92. életévében elhunyt Ernest Thomas Sinton Walton Nobel- díjas ír atomtudós, fizikus. Walton és J. D. Cockcroft 1932-ben maguk szerkesztette részecskegyorsítójukkal létrehozták az első atommag-reakciót mesterségesen felgyorsított részecskékkel. 1951-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki mindkettőjüket. Munkásságuk elősegítette az orvostudományokban és a fizikai kutatásokban napjainkban nagy szerepet játszó radioaktív izotópok előállítását. Walton 1903. október 6-án Waterford ír grófságban, Dungarvanban született. Alapfokú iskolái után a belfasti metodista főiskolán folytatta tanulmányait, majd később fizikát és matematikát tanult a dublini Trinity College-ben. 1927 és 1934 között a cambridge-i egyetemen dolgozott, Lord Rutherford keze alatt. Ott találkozott Cockcrofttal. 1934- ben mint docens visszatért a Trinity College-ba, ahol 1946-tól egészen 1974-ben történt nyugalomba vonulásáig a természeti és kísérleti filozófia professzora volt. A bagoly a szemének jobban hisz A gyöngybaglyok (Tyto alba) látással és hallással találják meg zsákmányukat, például az egeret. A Stanford Egyetem néhány kutatója föltette magának a kérdést: ha a bagoly más helyen lát valamely tárgyat, mint ahonnan hallja, a szemének vagy a fülének hisz-e? Hogy e kérdést megválaszolhassák, a kutatók egy tucat gyöngybagolyra olyan szemüveget helyeztek, amelyik az általuk látott képet jobbra eltolja. Ezután egy olyan hangszórót készítettek, amelynek közepébe egy lámpát tettek, majd figyelték, hogy merre mozdul el a bagoly feje, amikor eszközüket egy koromsötét terem különböző pontjain működésbe hozzák. Míg a baglyok rendesen mindig egyenesen a fény-, illetőleg a hangjelre tekintenek, e szemüveges kísérleti állatok következetesen a fény- és hangforrástól jobbra néztek, s így tettek azután is, hogy a szemüveget levették róluk. A kísérlet szerint a gyöngybaglyok tájékozódásában a látás fontosabb, mint a hallás. (Science News) A felismerhetetlen félelemről Aranyevő baktérium Budapest (MTI) - Hogyan képződhettek azok a parányi aranyrögök, amelyeket az aranymosók nem kis fáradsággal gyűjtenek össze egyes folyók vizéből, amelyek útjuk során aranytartalmú kőzeteken is átfolytak? A kutatók már régóta gyanítják, hogy a rögök képződésében fontos szerepük lehet bizonyos baktériumoknak. Most úgy tűnik, eldőlt a kérdés. Ausztrál kutatók ugyanis e rögökben elektronmikroszkóppal készült felvételeiken baktériumokra emlékeztető lenyomatokat találtak. Úgy vélik, ezek a baktériumok élettevékenységük során megkötik ezt a nemesfémet, és mintegy aranyburkot hoznak létre maguk köré. Egyes kutatók azonban kétségbe vonják az ausztrálok állítását, és nem tartják döntő bizonyítéknak a lenyomatot, hiszen ez sok egyébtől is származhat. Csak akkor hiszik el, hogy ez így van, ha sikerül eleven „aranyfaló baktériumokat” találni. Budapest (MTI) - Egy asszony, aki nem ismeri a félelmet... Ilyen és hasonló szalagcímekkel közölték a nyugati lapok és tudományos folyókátok Antonio Domasiónak, az iowai egyetem professzorának és kutatócsoportjának szenzációsan érdekes megfigyelését, amely alighanem hozzájárul majd agyunk működésének alaposabb megértéséhez. A történet úgy kezdődött, hogy az iowai egyetem neurológiai klinikáján azzal a panasszal jelentkezett egy hölgy, hogy epilepsziás rohamok kínozzák. Az orvosok azonban megállapították, hogy a nő nem epilepsziás. E rohamait egy rendkívül ritka agyi károsodás, az Urbach- Wiethe betegség váltja ki. Ennek az a lényege, hogy az agy amigdala nevű részében nagymértékben felgyülemlik a kalcium, és ezért ez a mandula alakú agyterület nem működik. Szerepe egyébként az, hogy hozzájárul az erős érzelmi reakciókkal összefüggő testi változások, például a szívdobogás, az izzadás szabályozásához. Ezután az iowai kutatók különböző lélektani teszteket végeztek az asszonyon. Például fényképeket mutattak neki, és arra kérték, mondja meg, milyen érzelmi állapotok tükröződnek az egyes arcokon. Könnyen felismerte az öröm, a boldogság, az elégedettség arckifejezéseit, de amikor dühöt, haragot, rémületet, megdöbbenést mutató arcképeket tettek eléje, egyszerre zavarodottá vált, és értetlenül szemlélte azokat. Az asszony tehát képtelen arra, hogy az ijedtség, a félelem jeleit felismerje az arcokon. Úgy is mondhatnánk, nem ismeri, illetve nem ismeri fel a mások arcán tükröződő félelmet. Ennek felismerésében az iowai kutatók szerint fontos szerepe lehet az említett mandula alakú agyterületnek. Domasio szerint ez azt jelenti, hogy a fejlődés során egy külön agyi szerkezet alakult ki a félelem felismerésére. És ez korántsem véletlen, hiszen az állatvilágban a túlélés egyik fontos feltétele, hogy az állat felismerje a félelmet, a fenyegetettséget, fajtársain vagy a többi állaton. Valószínű - véli Domasio —, hogy a pozitív emóciókat egy másik agyi rendszer dolgozza fel, de hogy ez hol lehet, az még rejtély. Eddig ugyanis még egyetlen olyan pácienst sem találtak, aki nem tud felismerni egy boldogságtól sugárzó arcot. Robert Koch-díj - sejthalálért Ősi város Teherán (MTI) - Az időszámítás szerinti III—VII. századból megmaradt város romjaira bukkantak Dél- Iránban. A régészek egy túzimádó templom, egy üvegfúvó műhely, egy szentély és egy erődítmény romjait tárták fel eddig a Perzsa-öböl kikötővárosától, Búsehrtől 70 kilométerre fekvő terepen. A mintegy száz hektáron elterülő település lakó-, ipari és vallási negyedre, valamint egy temetőre oszlott. A várost Irán 640 körül történt arab elözönlése során fosztották ki, és ekkor menekült el a 14 ezer lakos is. Hamburg (MTI) - A százezer márkával járó Robert Koch-díjat az idén egyenlő arányban megosztva egy német és egy japán tudós kapta. A heidelbergi Peter H. Krammer és az oszakai Nagata Sigekazu professzor a genetikailag programozott sejthalál (apoptosis) kutatása terén végzett úttörő munkásságáért részesült a magas kitüntetésben. Egyidejűleg a Robert Koch-Aranyérmet Charles Weissmann zürichi professzor kapta, aki a molekuláris biológiai kutatások úttörői közé sorolható. A díjakat és az érmet október 23-án adják át ünnepélyes külsőségek közt a bonni egyetemen. Krammer a heidelbergi Német Rákkutatási Központ immungenetikai részlegének a vezetője, Nagata az Oszakai Biotudományos Intézetben dolgozik. Az évente odaítélésre kerülő Robert Koch-díj egyike a legnagyobb pénzjutalommal járó és nemzetközileg legelismertebb tudományos kitüntetéseknek Németországban. Míg a Robert Koch-díjat olyan kutatók kapják, akik jelentős ismeretekkel gazdagították az orvostudományt, addig az Aranyérem egy-egy tudós életművének elismerését jelenti. A Robert. Koch-Alapítvány célja az alapkutatás szorgalmazása a fertőző és más, széles körben elterjedt betegségek területén. Robert Koch (1843-1910) német orvos a modem bakteriológia megteremtője. 1876-ban kimutatta a lépfene (anthrax) kórokozóját. 1882-ben felfedezte, hogy a tbc fertőző betegség, amelyet a mycobacterium tuberculosis okoz. 1905-ben tudományos munkásságáért Nobel- dijjal tüntették ki. Hajkereső Budapest (MTI) - Ott, ahol 10 ezer évvel ezelőtt egyik ősünk felborzolta a haját, most ujjongva hajol le a régész, aki eddig inkább fogakat, csontokat és szerszámokat keresett, köb Bonnichsen, az Oregon Állami Egyetem (USA) kutatója ugyanis egy általa kifejlesztett módszerrel — víz és nátrium-metafoszfát segítségével - fel tudja oldani a régi üledékeket anélkül, hogy a bennük levő szerves anyagok károsodnának. Azután a haj- és szőrszálakat egy kádban flotációval összegyűjti. A hajszálakból most DNS-t próbálnak izolálni, és rendszerezik a genetikai információkat. Ebből ugyanis a különböző helyeken lakott embercsoportok lélekszámúra és vándorlási útvonalára lehet következtetni. Az emberi hajban ugyan nincsenek nukleinsavak. A DNS csak mint a hajhoz tapadt szennyezés fordul elő, vagy a keratinszálak között, az elhalt epidermisz bőrpikkelyeiben. Ezért a hajszálakat rendkívül szigorú tisztasági előírások közepette kell vizsgálni, nehogy a kutatók maguk szennyezzék be őket a saját DNS-ükkel. Égből hullott gyilkos kődarab Megtörtént-e valaha is, hogy egy lehulló meteorit embereket sújtott halálra? Amerikai tudománytörténészek szerint történelmileg hitelesnek tekinthető kínai leírások bizonyítani látszanak, hogy Földünkön valóban történtek ilyen balesetek. Bár több ismert elbeszélés és legenda számol be efféle eseményről (például egy hajó fedélzetén 1648-ban agyonsújtott tengerészekről, vagy egy 1879-ben Kentucky államban földre hullott meteorit áldozatáról, egy farmerről), a források megbízhatatlansága miatt a tudomány eddig nem fogadta el hitelesnek ezeket a történeteket. Az amerikai kutatók által most vizsgált kínai történelmi feljegyzéseket azonban számos csillagászati megfigyelések (napfogyatkozások, az üstökösök megjelenése és leúasa, a bolygó-együttállások) tudományosan pontos és igazolható leírása hitelesíti. A Kr. e. VII. századtól kezdődő feljegyzések többek között tartalmazzák a Kínában megfigyelt meteorithullásokat is. Az elmúlt tizenhárom évszázad során hét olyan esetről számolnak be, amikor az égből hullott kődarab végzetes balesetet okozott. Időben viszonylag közeli az az eset, amely a feljegyzések szerint 1907. szeptember 5-én történt: nagyméretű meteorit esett egy házra, s az egy teljes családot temetett maga alá. Hihetetlenebbnek hangzik egy másik leírás, amely egy 1490-es valóságos „kőesőról” számol be: az égből hullott köveknek állítólag mintegy tízezer áldozata volt. A kutatók szerint - ha az áldozatok száma túlzottnak is mondható — maga az esemény nagy valószínűséggel megtörtént, ugyanis a kőesőről számos más feljegyzés, sőt, az akkoriban uralkodó Ming dinasztia hivatalos krónikája is beszámol. Igaz, ez utóbbi nem ír áldozatokról. (Sky and Telescope) Chipbe zárt idegsejt London (MTI) - Egy brit tanulmány szerint ötven éven belül lehetővé válik az emberi agy és a számítógép közvetlen összeköttetése. Peter Cochrane professzor, neves brit technológiai jövőkutató meggyőződése szerint 2020 táján a kutatók már elkezdhetik egy olyan nagy teljesítményű chip kifejlesztését, amely képes arra, hogy közvetlen összeköttetésbe kerüljön az emberi aggyal. A professzor elképzelése szerint ez fizikai kapcsolat lenne, amely úgy valósítható meg, hogy idegsejteket építenek az adott chipbe. Ha létrejön az összeköttetés az emberi agy szénalapú memóriája és a számítógép szilikon-memóriája között, az emberek képesek lesznek akár az egész Encyclopaedia Britanni- cát tárolni a fejükben. A fenti jövendölés csak egyike Cochrane professzor fúturisztikus technikai elképzeléseinek: a tanulmányban szó esik még mesterséges orról, amely szagok egész sorát képes nyomon követni és azonosítani - ennek megvalósulását a téma avatott szakértője 2008-ra teszi. Arra viszont már csak öt évet kell várnunk, hogy személyi számítógépünk akár telefonon ellenőrizze egészségi állapotunkat. A brit futurista szerint viszont csak 2011-re lesz olyan hordozható készülékünk, amely egyszerűbb társalgásainkat képes lesz két vagy több nyelvre lefordítani. Biztonságosabban Budapest (MTI) - A kozmikus sugárzás „gondolkodási zavarokat” okozhat a magasan szálló repülőgépek vagy műholdak adattárolórendszerében. Elvileg minden energia vagy részecskesugár nyomot hagy abban az anyagban, amin áthatolt: nyomában megváltozhatnak az elektromos töltésállapotok. így például egy elemi információegység (bit) átpólusozód- hat „0”-ról „l”-re, vagy szemléletesen „igen”- ről „nem”-re. Ezt a változást egyetlen kozmikus sugárrészecske is előidézheti. A Darmstadti Nehézion-kutató Intézet gyorsítóiban a tudósok most a kozmikus sugárzás részecskéihez hasonló ionokkal tesztelik a különböző információtároló-rendszereket. Megállapították például, hogy a memóriaelemeken a fénysebesség 5 százalékával átrepülő argon-ionok találatainak 11 százaléka okoz bitváltozást. A mikrométeres pontosságú célzás lehetővé teszi a chipek sugárzásra különösen érzékeny pontjainak kiderítését. A kísérletek célja a kozmikus sugárzásra érzéketlen, kifejezetten nagy magasságban alkalmazható elektronikus tárolóelemek kifejlesztése. Jézus csónakja? A Cenezáret-tónál újságíróknak bemutattak egy csónakot, amely a régészek szerint akár jézus csónakja is lehetett. A csónakot közelben lakó halászok találták meg 1986-ban, s azóta konzerváló oldatban tárolták. A kutatók szerint a csónak mintegy 2000 éves, azaz abból az időből való, amikor Jézus a tavon halászott, a környéken prédikált és - a legenda szerint - éppen ezen a tavon a vízen járt. A csónak nyomára néhány régi pénz vezette a halászokat, miután a tó rendkívül alacsony vízszintje miatt olyan partrészek is szárazra kerültek, amelyek máskor mindig víz alatt voltak. A csónak restaurálási munkálatainak eredménye még bizonytalan: körülbelül egy év múlva derül ki, hogy sikerült-e vagy sem a konzerválás. Ha igen, a nagyközönség állandó kiállításon tekintheti majd meg az értékes / Egykori meteorithullás-ábrázolás
