Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-25 / 173. szám
1995. Július 25., Kedd 6 B Itt-Hon ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGANSZEMELYEK! Időt, pénzt, fáradságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Tiszaújváros, Bártók Béla út 7.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes vagy apró) illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 1/8 1/4 1/2 1/1 2/2 2/1 ff ff ff tt ff ff 3 050 6 100 12 100 23 950 47 900 48 600 97 200 Ft+áfa Ft+áfa Ft+áfa Ft+áfa Ft+áfa Ft+áfa Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 06/49/343-316 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. Kérésükre felkeressük Önöket! HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! Az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG LAPKIADÓ KFT. tiszaújvárosi szerkesztősége sürgősen- teljes komfortfokozatú helyiségeket bérelne a város központjában. Ajánlatokat a helyi 343-316-os illetve a 46/341-817-es telefon/fax számon várunk. A mellékletben megjelenő , hirdetéseket ■ bét közepéig kérjük eljuttatni >ís yí ffi ' \-V "í f /'V - - -V szerkesztőségünk címére. Bartók Béla út 7. 1995. Július 25., Kedd Itt-Hon B 3 Az integrációnak köszönheti fennmaradását A bánya a tervek szerint 2012-ig biztosít tüzelőanyagot Lyukóbányából évente közel 1 millió tonna barnaszén kerül a felszínre Lyukóbánya (ÉM) - Harminc évvel ezelőtt negyvenhárom mélyművelésű bányája volt a borsodi szénmedencének. Ez a szám az elmúlt években jelentős mértékben csökkent. Jelenleg már csak négy bányát művelnek a területen. Egyelőre. 1998 végén ugyanis - a kormány és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének megállapodása értelmében - a fekete völgyi, az edelényi, a putno- ki szénbányákat is - gazdaság- talanságra hivatkozva, bezárják. Lyukóbánya a Tiszai Erőmű Rt.-vel történt integrációnak köszönheti fennmaradását. Megfelelő körülmények- Az integráció a továbbélés lehetőségét jelentette Lyukóbá- nyának - mondja Kovács Ló- ránd bányaigazgató. A kilencvenes évek elején ugyanis minden magyar bányavállalat, így a borsodi is, felszámolás alá került. Az volt a cél, hogy azokat a bányákat, amelyek nem működhetnek gazdaságosan a jövőben, meg kell szüntetni. Lyukóbánya szénvagyonát tekintve, a többi telephelynél hosz- szabb életű, ezért a Tiszai Erőmű Rt.-vel integrálni kell. A Kovács Lóránd: Szükség lehet a fellelhető szénkészletre többit viszont be kell zárni. Ez volt a kormány állásfoglalása. Lyukóbányán a három évig tartó felszámolás alatt, nyilvánvalóan nem volt lehetőség fejlesztésre, az erősen eladósodott Borsodi Szénbányák Vállalatnak nem volt módja arra, hogy ilyen célokra költsön. így, egy folyamatosan romló gépparkkal a hátunk mögött értük meg az integrációt. A többségi tulajdonosnak, a Tiszai Erőmű Rt.-nek az első lépése az volt, hogy elfogadható körülményeket biztosítson számunkra. Mindenekelőtt berendezéseink felújítására kaptunk lehetőséget. A bánya jövőképe- A korábban veszteségesen működő egységek helyzete - Lyukóbánya mellett a Borsodi Hőerőműre gondolok - egyelőre nem változik lényegesen. Két veszteséges cég integrációjából nem lesz ugyanis egy nyereséges harmadik, legalábbis a jelenlegi helyzetben nem. Ezt úgy is lehet fogalmazni, hogy egy olyan házasságból, ahol az egyik félnek az inge, a másiknak a nadrágja szakadt, nem keletkezik szmoking. Az együttműködéstől tulajdonképpen azt várjuk, hogy mérséklődjenek veszteségeink. A számok tanúsága szerint ezen a téren már most pozitív irányú elmozdulás tapasztalható. Lyu- kóbányát Magyarország legnagyobb mélyművelésű bányái között tartják számon jelenleg is. Évente 900 ezer — 1 millió tonna barnaszenet hoznak a felszínre. Ebből a mennyiségből mintegy 700 ezer tonnát a Borsodi Hőerőmű hasznosít, a többit a lakosság körében értékesítik. (A Tiszai Erőmű Rt.- nek a szénelőkészítő-mű szállítja a szenet. A szükséges mennyiséget a medence négy bányájából szerzik be.) Mi várható 2012 után- Mivel a térségben működő erőművek esetében (a Tiszainál, a Borsodinál is) fejlesztések, bővítések várhatók, úgy tűnik, szükség lehet a borsodi medencében fellelhető szénkészletre. Lyukóbánya szénva- gyona körülbelül 2012-ig tart elképzelésünk szerint. A hozzánk tartozó Dubicsányban viszont nyitható lenne egy új bánya, ami megközelítőleg 60 miihó tonnás készlettel rendelkezik. Ebből 800 ezer tonnás évi termeléssel 26-27 millió tonnát lehetne lefejteni. A bányanyitáshoz persze lassan hozzá kell kezdeni, hiszen az előkészítő munka a mi esetünkben hosszú időt vesz igénybe. 2005-től kisebb intenzitással már a termelésnek is meg kellene indulnia Dubicsányban. Már csak azért is, mert Lyukóbánya bezárásával, vagyis 2012-től ott folytatódhatna a kitermelés. Ez a terv, hangsúlyozom, csak a mi elképzelésünk, sajnos problémát jelent az, hogy a kormánynak nincs kidolgozott energetikai koncepciója. Nincs pontos elképzelés arról, hogy Magyarországon szükség van-e egyáltalán szénbányászatra. Ha igen, mely telephelyekre, ha nem, mivel lesz helyettesíthető ez az energiaforrás. Energetikai koncepció nélkül a privatizáció sem jelent gyógyírt a gondokra. HETI IEGYZET Bodri Védelmében Priska Tibor A falusi porták gazdái közül bárki tudna egy-egy szép történetet, néhány dicsérő szót mondani a saját kutyájáról. Ragaszkodásról, hűségről, okosságról, bátorságról. Megismeri a saját tyúkokat, azokat nem kergeti ki az udvarról, miként tűri el a házhoz tartozó macskát, miként kapar magának megfelelő meleg fészkelőhelyet a téli hidegekben valamely szalmakazalban, hogyan kereste meg az elkódorgott jószágot, miként védi meg halálra elszántan a gazdát, a kisbarátját, ha úgy adódik akár a sárkány ellen is, miként örül egy-egy jó szónak, simogatásnak, hányféle hangon tudja közölni mondandóját, már csak éppen nem beszél, meg ilyesmi. Bobinak, Bodrinak, Bujzinak, Bundás- nak, Csöpinek nevezik ezeket a kutyákat, melyek még sosem hallottak törzskönyvről, nincs nemesi előnevük, mesz- sze visszanyúló családfájuk, egyszerű keverék kutyák ezek, sokan ostobán, helytelenül korcsnak mondják. Csakhogy: ha valahol érvényesül a természetes kiválasztódás, hát köztük igen! Az okosak, a bátrak, az erősek, a kemény körülményekhez alkalmazkodni tudók megmaradnak, tovább szaporodnak, a gyengék elpusztulnak. A Bodrikat, Bundásokat nem ajnározzák, nem dédelgetik, a mínusz húsz fokban ugyanúgy kinn a helyük, mint a kánikulában, esőben, sárban, szélben. Találja meg magának a helyet, tudja, mikor hová menjen, hogy kivédje mindezt, közben résen is legyen, lássa el tisztességgel házőrző feladatát. Mind erre alkalmasak is. Szívósak, kemények, legtöbbjük portáját messze kerüli a lopakodó ember, mert tudja, hogy azonnal talpra ugranak, akkora lármát csapnak, hogy a falu összeszalad, és ha elkapják a betolakodót, leszednek róla mindent, ami leszedhető, meg ami nem, azt is. Minderről azért esik most szó, mert elképesztő divat lett nyugati, eddig sohasem látott ebek beszerzése, sétálta- tása, ajnározása. Egyik-másik persze szép is, ügyes is, de azért... Somolyogva hallgatom az egyik történetet. Tisza menti faluban vásárolt magának öreg házat egyik városi polgár, pár napja ott is tanyázott családostul, kemény, félelmes küllemű nyugati származású kutyástul, melyre ránézni is ijesztő. Éjjel ellenben a zárt udvaron álló kocsit feltörték, a benzint leszívták, elvitték, amíg mindenki aludt. A kutya? Az is szunyókált, természetesen benn a szobában, nehogy kinn megfázzon, vagy netán ráhulljon az eső. Lehet, hogy hallotta az idegen érkezését, matatá- I sát, de legföljebb ásított egyet és a má- I sik oldalára fordult. / Hej, ha Bundás ott lett volna!
