Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-25 / 173. szám
1995. Július 25., Kedd 4 B Itt-Hon .MOZIMŰSOROK Július 25-től aug. 1-ig KAZINCBARCIKA 25-én: I.Q. - A szerelem relatív. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18.00 óra.) 27- 28-án: Star trek - Nemzedékek. Színes amerikai sci-fi. (Kezdés: 18.00 óra.) 29- én: Mestercsapda. Színes kanadai akciófilm. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra.) 30- án: Richie Rich. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra.) Augusztus 1-jén: Bad boys. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés: 18.00 óra). MEZŐKÖVESD 28- 29-én: Double dragon. Színes amerikai sci-fi akciófilm. (Kezdés: 19.00 óra.) 30- án: Star trek - Nemzedék. Színes amerikai sci-fi. (Kezdés: 19.00 óra.) NYÉKIÁD HÁZA 28-án: Tommy boy. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17.00 óra.) ÓZD 25-én: F.uss T. ovább W.ells! Színes amerikai krimi. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra.) 27-én: A préda. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra.) PUTNOK 25-én: A holt költők társasága. Színes amerikai film. (Kezdés: 18.00 óra.) 27- én: Dzsungelháború. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés: 18.00 óra.) 28- 29-én: Szenvedélyek viharában. Színes amerikai film. (Kezdés: 18.00 óra.) 31- augusztus 1-jén: Streetfighter. Színes amerikai sci-fi akciófilm. (Kezdés: 18.00 óra.) TISZAÚJVÁROS 27-28-án: Bad boys. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés: 19.00 óra.) 30-31-én: Egy igaz ügy. Színes amerikai film. (Kezdés: 19.00 óra.) Amatőr poéták Őserejű ösztönök Vágyunk a táplálékra vágyunk az ismeretre vágyunk az igazságra életünk értelmére. Vágyunk a jobb világra vágyunk a boldogságra vágyunk a beteljesülésre életünk értelmére. Őserejű ösztönök diktálják tetteink. A végtelen utáni vágy értelmünk maradványait. Zvadáné Farkas Erzs&ei Kaancbardka Az emberi érintkezések íratlan szabályai A „névjegykártya” 1. Nehéz megtanulni telefonálni! Ezért jegyezzük meg: telefonáláskor mindig a hívó fél mutatkozik be, és nem azzal kezdi: halló ki beszél? Ha valakit nem a munkahelyén, hanem a lakásán zavarunk, bocsánatkéréssel kezdjük a beszélgetést, amelyet mindig a hívó fél és nem a hívott fejez be. 2. Vendégségben étkezés alatt nem illik dohányozni, csak ha erre a házigazda engedélyt ad. Nők az utcán ne dohányozzanak. Nőknek mindig tüzet kell adni. 3. Beszélgetés közben ne vágjunk mások szavába, ellen- véleményünkkel várjuk be partnerünk okfejtésének végét. De arra is vigyázzunk, hogy a beszélgetés ne váljék egyoldalú kiselőadássá. Társunkat is engedjük szóhoz jutni. A nyers hangú ellenvetés, a letorkolás - még ha érdemben igazunk is van - durva hiba. Eszem-iszom 1. Ha befejeztük az evést, a kést és villát egymással párhuzamosan a tányérra helyezzük. Ha a nyelek jobbra-balra néznek, szüneteltetjük az evést, ha keresztbe rakjuk, s a tányér üres, azt jelenti, kérünk még. Erre a házigazda (gazdasszony) is figyeljen. 2. Kézzel eszik a fánkot, a pogácsát, a virslit és szendvicset, a minyont, a legtöbb gyümölcsöt. Csak villával a főtt tésztaféléket, a sűrű főzeléket, a fasírozottat, a karfiolt, salátát, gombát, pástétomot, tortát. Sulthöz, sonkához, felvágotthoz kést-villát használunk. Tilos a kés: metélt tésztánál, nokedlinél, egyes tojásételeknél. Az ételből (pl. hús) csak annyit vágunk le egyszerre, amennyit a szánkba teszünk. Előre feldarabolni az adagot illetlenség. 3. A kenyeret törjük, jobb kézzel tesszük a szánkba, és nem harapjuk. Sót a sótartóból ujjal nem veszünk, még késheggyel sem. A háziasszony gondja a sószóró kiskanál. Halat késsel nem eszünk, csak villával - ha nincs halkés -, esetleg kenyérdarabkával segítünk. Hogy szabad-e szárnyast kézzel enni? - Örök vitatéma. Díszebéden semmi esetre sem, kivéve ha állófogadáson a hideg sült (comb) egy része sztaniolba van csomagolva. Az almát, körtét késsel negyedelik, az őszibarackot kézzel nyitják szét, villával teszik a szájba, a görögdinnyét kés- sel-villával eszik. 4. Fogpiszkálót az asztalnál nem illik használni, még akkor sem, ha van az asztalon. Erre szolgál a mosdó. 5. A szalvétát leüléskor félig szétterítve ölünkbe tesszük, az étkezés során a száj peremére került ételdarabkát töröljük le vele, vagy felitatjuk a szánk szélére került nedvességet. Étkezés után lazán összegyűrve (nem összehajtva) az asztalra tesszük. 7. Étkezés után az asztalt a háziak bontják meg. Búcsúzáskor illik köszönetét mondani a meghívásért, a házigazdának viszont nem illik a köszönet- nyilvánításkor szabadkoznia. Ez álszerénység. Családnevek-ragadványnevek Id. Dobossy László Csermely (ÉM) - A település régebbi lakói Sturmán földesúr jobbágyai voltak. Nagyobb bevándorlás csak a szénbányák környékbeli megnyitása után volt. Az Antal, Barta, Dobos, Lóczi, Szabó, Vincze és Kovács családot, mint ősi hadat tartják számon a község öregjei. Valóban az 1700-as évekből származó dézsmajegyzékeken is ezek a családnevek szerepelnek. A birtokiratokban már a XVIII. században feljegyezték a ragadványneveket. A plébánia anyakönyveiben ekkor nem, de a későbbi években sem írták be ezeket a megkülönböztető neveket. Az ifjú, öreg, felső, középső, megkülönböztetéseket mindig a családnév elé írták. Az ifjú és öreg szót kisbetűvel, míg a telek elhelyezkedésére utalót, nagy kezdőbetűvel írták. Általános gyakorlat volt, hogy a ragadványneveket a család és az utónév közé írták kis kezdőbetűvel, pld: Szabó vég Mátyás, Barta bozser József. Nagy ritkán az utónév után került, ez azonban inkább a névíró gyakorlatának tudható be, és nem a falusiak szokását mutatja. Azonban akiknek neve előtt a telekre utaló helyjelölés volt és külön ragadványnevük is, ezt minden esetben az utónév után jegyezték fel, pld: Alsó Dobos István petrotra. A temetőben, sírfeliratoknál régebben nem jelölték a ragadványneveket. Ilyet csak az újabbaknál találtam. Minden esetben a család és utónév között, nagy kezdőbetűvel jelölve, pld: Vincze B. János, Jakab K. András. Ragadványnevek. Barta család: alsó, báska, bózser, csira, deák, felső, fuijes, gázsi, gena, kanyar, kató, kosa, kondás, középső, léka, nagy, pálinkafőző, pap, szőrgeci, taku, tyúkász, vámos. Kovács család: bocsi, dobos, förtelmes, kocsis, kupa, Puskás. Vincze család: felső, guba, gyurka, fancsó, kataonabera, kis, kis- bodnák, lőrinc, peva, piper, senye, sós, sudri, szarvas, rezi, alsó, bandi, boza, bulág, büdü. Bárczi család: Czecze, Lackó. Juhász család: bacsó. Antal család: beder, bodor, göröggeci, prémes, balog, bura, külső, szalmás, belső, csipesi, ménkő, széles, bemát, eszkera, pikó, suri. Biró család: dékán, gázsi, külső, fecske. Forgács család: gazda. Seres család: vakjuhász. Dobos család: alsó, bader, botos, bába, felső, hegyi, karika, kispálya, kocsis, miklós, patika, petcsotra, senye, szalai, vájom, petrotra. Tóth család: pa- zser, pecset. Kalo család: figura, suso. Nagy család: budu. Szabó család: bagestók, bagi, bari, barna, bacsó, bozó, csanyi, kocsmá- ros, lipe, tina, vekemyó, vég. Lóczi család: bekenyés, csordás, files, kiskata, mező, pipás, puskaporos, veres. Bárdos család: makó. Fónagy család: laci. Névmagyarázat: csak nagyon kevés szó eredetére tudtak magyarázatot adni. Többsége már 150 évvel ezelőtt is használatos volt, eredeti jelentése feledésbe ment. A belső, külső, alsó, felső - a tulajdonos telkére mutatók, a falu különböző részeit jelölték. Fürjes, Léka, Vámos, Szarvas, Boza, Dobos - házasságból eredők. Az anya családi neve vált ragadványnévvé, a házasságon kívüli gyermekeknél. Amikor az anyag házasságot kötött, a gyermeket törvényesítették és az apa családi nevét kapta, az anya családi neve megmaradt ragadványnévként. Volt olyan szokás is, hogy az anya családneve lett a ragadványnév, ha módosabb, tekintélyesebb volt a feleség, mint a férj. Pálinkafőző: Egyik ősük bérelte a kocsmát a földesúrtól. Saját pálinkafőzője volt, ahol titokban kifőzte a szilvát, s úgy adta el, mint az uraságét és azzal nem számolt el. Kovács, Kocsis, Bacsó, Juhász: - a földesúr majorjában mint majorságiak dolgoztak, vagy az állatokat látták el. Bocsi: Egerbocsból költöztek a faluba mint falusi csordások. Leszármazottaik is a falu jobbágyainak voltak fogadott csordásai. 1995. Július 25., Kedd Itt-Hon B 5 Tudósítások - hazai tájakról Szendrő főterén Fotó: PT Priska Tibor A tojásleves még csak hagyján! De rántott leves is szerepel itt az étlapon, márpedig rántott levest ugye... Hát a fiatalabbak közül kevesen ismerhetik. A szülék, de leginkább a nagyszülék annak idején csak-csak elkészítették hirtelenjében, ha nem jutott idejük, esetleg tehe- tősségük másra, valami komolyabbra, de mikor volt az már! Most meg Szendrő kellős közepén magánvendéglő kínálja ezt, sok igencsak rangos-flancos étek között. És? Megy! Viszik bizony! Nem az ára miatt - megvan egyébként ennek is az ára -, hanem talán a nosztalgia, a régi ízek felelevenítésének kedvéért. Akár így, akár úgy: föl van fedezve ismét a rántott leves! Miként lassan Szendrőt is újfent fölfedezhetjük. Évtizedekkel korábban az erre utazóknak központul, pihenőhelyül szolgált, sokáig szó volt róla, hogy éppen ezt kellene várossá fejleszteni, ez lenne földrajzilag is a tájegység központja, de Edelényben ügyesebb, gyorsabban döntő emberek éltek, mozgatták az eseményeket, hát Edelény lett a város. Szendrő hosszú ideig csendessé vált, szinte mozdulatlanná, ahol már nem volt miért megállni, nézelődni. Mostanában viszont mintha egyre inkább megállásra kényszerítené az erre haladót. Tisztaságával, gondozottsá- gával, szépen kialakuló főterével, vagy ki tudja mivel. Üzletek nyílnak, fák növekednek, virágok díszlenek, a vendéglátás is formálódik. Híre ment már annak is, hogy a környéken ismert, kedvelt hurkát, miegymást éppen innen viszik, ráadásul, ugyancsak a hírek szerint egy fiatal, keménykötésű nő a hentes, ő tudja a hurka, kolbász és minden egyéb fortélyát, márpedig ebben a szakmában főnökként nőt, hentes asszonyt ugyan hol lehetne még találni széles-e hazában? Mindenesetre nagy a forgalom ezen az úton, sokan megállhatnak, ismerkedhetnek Szendrő- vel, azok is, akik különösen így a nyári napokon a Rakaca-ta- vat célozzák meg. Érdemes is, hiszen most víz is van a tóban, nem úgy, miként tavaly, amikor száz métereket lehetett begyalogolni a betonná száradt iszapon, amíg vízhez ért a horgász. Fürdésről akkor nem is igen lehetett szó. Sajna, a fürdésre kijelölt részen, a Karola-dűlőnél, annál a bizonyos felső büfénél ma sem lehet szó erről. A büfé átalakult, gazdát cserélt, ami persze nem baj, hiszen többet tud, többet adhat a korábbinál, csak hát... Csak hát nem lehet véletlen, hogy ottjártunkkor egyetlen ember sem lézengett ezen a részen. Fűzfákat vágtak itt ki, ennek meglehet a maga oka, de annak már nemigen, hogy a fahasábok szinte elzárják az utat a tóhoz, némely fa egyenesen a tóban ázik, a víz felszíne pedig elborítva, sűrűn befedve fűrészporral, egyéb hulladékkal. Ezen nehéz lenne átvergődni a tiszta vízig, meg gusztustalan is. Megy is hát mindenki odább a honvédséginek vagy határőrséginek nevezett üdülő környékére, ahol a tó partján tisztes nagyságú sima terület ad helyet sátraknak, kocsiknak, bográcsoknak, napozóknak. Mostanra már büfék is települtek ide, itt a mozgás, a forgalom, pedig évekkel előbb ama bizonyos felső büfé volt a központ. Sokan járnak ide, a terület olyan is. Igaz, erről már nem a terület tehet. Arról például, hogy zacskót, konzervdobozt, flakont kényszerülünk kerülgetni, pedig ugye, aki itt letanyázik, a saját papírját, zacskóit akár össze is gyűjthetné egy nagyobbacska szatyorba. Összegyűjt- hetné, a környezetét tisztán tarthatná, lehetne benne eny- nyi igény maga iránt, de miként tudjuk, nincs ilyen igény, nem gyűjti biz ezt össze egyik folyónknál, tavunknál sem, de leginkább - nemrég éppen lapunk is hírül adta - még a szemétgyűjtéshez kirakott hordókat is ellopja, pedig ezeket már direkt kilukasztva teszik a partra. A Mályi-tónál is ott a tábla sok fán, miszerint kutyát fürdetni tilos, de a kutyák nem tudnak olvasni, a gazdikat meg nem érdekli a tábla, mivel demokrácia van. A Csorba-telepi tavak, a Tisza-parti strandok, horgászhelyek környéke csakúgy szemetes, akár a Bükk fennsíkja, ahol a kirándulók megjelennek, hogy élvezzék a természet lágy ölét. Ez már csak így marad, hozzá kell szoknunk. Amúgy a Rakaca-tavat körítő erdők szépen zöldellnek, a víz tükre csillámolva fodrozódik, a horgászok sátrai igen hangulatossá teszik a partot, a bográcsok alatt barátságosan pattog a tűz, a szalonnacsur- dítás sercegése, illata messze eljut. Mi kell még? Az Itt-Hon konyhája Citromszelet Hozzávalók: 48 dkg liszt, 18 dkg zsír, 10 dkg porcukor, 2 dkg kakaó, 2 db citrom leve, 1 db citrom héja, 1 db tojás, 1 csomag sütőpor, az összeállításhoz tejföl. A lisztet a zsírral elmorzsoljuk, a cukrot hozzáadjuk. A citromot, a tojást, a sütőport tejföllel közepes keménységű tésztává gyúrjuk. Három részre osztjuk, a középső tésztába a kakaót belegyúrjuk. Az első lapot beletesszük a tepsibe, lekvárral megkenjük, majd darált dióval beszórjuk, és a kakaós tésztát erre helyezzük. Ezután ismét lekvár, dió, és a harmadik lappal beborítjuk. Tetejére a bevonat: 3 db tojássárgája, 1 tojásnak a fehéije, 1 csomag vanília cukor, 15 dkg porcukor. Ezeket habosra keverjük és rákenjük a tésztára. Képviselőfánk Tészta hozzávalói: 20 dkg finomliszt, 10 dkg zsír, 5 egész tojás, 2 dl forró víz, kevés só. A vizet zsírral felforraljuk, majd beleöntjük a lisztet és simára keverjük, amíg összeáll. Tűzről levéve egyenként hozzáadjuk az 5 tojást és a sót. Jól kikeverjük. Tepsibe dió nagyságú ( vagy ennél nagyobb ) halmokat rakunk 6 cm távolságban. Előmelegített lassú tűzön ropogósra sütjük. Ha megsült, kettévágjuk, a közepét kiszedjük és krémmel betöltjük. Töltelék: 5 db tojás, fél liter tej, 15 dkg simaliszt, 20 dkg porcukor, 3 csomag vaníliacukor. A tojásokat, a cukrot, a lisztet és a vaníliát habosra keverjük, és a felforralt tejjel összeelegyítjük, majd lassú tűzön sűrűre főzzük. Rigó Jancsi 5 tojás súlyú porcukrot, 4 tojás súlyú lisztet, 4 tojássárgáját habosra keverünk. Hozzáadunk két evőkanál vizet, egy evőkanál kakaót, egy marék nagyra vágott diót, egy csomag sütőport és végül a négy darab tojásfehérje kemény habját. Lisztezett tepsibe öntve kisütjük. Krém: 2 dl tejbe 1 db tojást, 2 evőkanál lisztet sűrűre főzünk és hagyjuk kihűlni. Később hozzáadunk, 20 dkg vajjal kikavart 20 dkg porcukrot és 2 evőkanál rumot. Mindezeket összekeverve a kihűlt tésztára kenjük. Máz: 10 dkg margarint felolvasztunk, hozzáadunk 3 dkg kakaót és a meleg krémmel megkent tésztára öntjük. Melegített késsel szeleteljük.
