Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-25 / 173. szám

1995. Július 25., Kedd 2 B Itt-Hon HA ARRA TÁRNAK ____ N ádfedeles ház (ÉM) - Rangot kap ismét a nád, vagyis inkább visszaszerzi régi tekin­télyét. Sok évtizeddel ezelőtt nemigen lehetett úgy betérni bármely faluba is, hogy a vándor ne láthatta volna a nád­fedelek sokadalmát, akkor a pala, a cserép számított kuriózumnak, a tehe- tősség bizonyságának. Később ritkult, veszett a nádfedél, mindenki igyeke­zett is megszabadulni tőle, az egyko­ri, falut jelképező nádfedelű házak a skanzenekbe szorultak. Napjainkban pedig igen gondos, szépen munkált fedeleket láthatunk a folyók közelében lévő településeken. Természetesen ott, ahol a nád, ez a ki­váló szigetelőanyag magától megte­rem. Egyre többen vállalják már ara­tását is, csak-csak megkérdik az öre­geket hogyan, miként is kell száríta­ni, kévézni, zsúppá formálni, tetőre rakni, hogy aztán ott is maradjon. Mu­tatósak, szépek ezek a fedelek, nyáron hűvöst, télen meleget tartanak, ami különös viszont: többe kerülnek, mint a cserepezés. Megfordult az egykori sorrend, érték. Ma leginkább a pénzes emberek tudják a nádfedelet előterem­teni. Ha éppen a Tisza menti községek valamelyikébe járnak, érdemes meg­nézni egy-egy szépen nádazott házat. Képünk is dél borsodi faluban készült. Fotó: Priska Tibor Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580, Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Telefon/Fax: 49/343-316 Terjesztési panaszaival hívja a (49) 349-025, illetve a (46) 358-522- es telefonszámot! Elsorvasztott bükkaljai gyerektáborok (ÉM - RZ) - Az elmúlt évtize­dekben a Bükkalján hét tábor­ban tudtak táborozni - döntő többségben - az általános isko­lás korúak. A táborhelyek tulaj­donjoga változó volt, nagy ré­szük kő- és faház volt, kisebb ré­szük sátortáborként működött. Voltak kizárólag üdültető jelle­gű táborok, de hosszú évekig működött szaktábor is (képző­művész - ez ma is működik -, nyelvi, turisztikai és természet­védelmi, képzési). Közel tíz évig járták a Dél-Bükköt a Matyó Vándortáborban táborozó gyer­mekek az egész országból, amelynek hat bázishelye volt. Összesen a Bükkalján a nyári szünidőben a hét táborban mintegy 1500-2000 gyermek örülhetett a természetnek, és szerezhetett élményt egy életre. 1990 után egy csapásra megszűnt e táborozási rend­szer. A táborok egy részét a he­lyi önkormányzatok kapták meg. Bogácson kempinggé ala­kították át, ahol a gyermekcso­portok ha jelentkeznek, előnyt élveznek. Cserépváralján to­vábbra is gyermektáborként működtetik. Más részük át­ment alapítványi tulajdonba, és a hat bázishelyéből csak mindössze kettő maradt gyer­mekek táboroztatására. A töb­bi megszűnt. Kácsott kft. vette meg az üdülőt, némi renoválás után „ottmaradt” az üdülő, és a fürdőben még a tavalyi víz­ben ^fürödhetnek a ...békák!” Az enyészet itt az úr, s úgy tű­nik hosszú ideig marad. Óriá­si a kár, a több évtizede mű­ködött fiirdőkultúra elsorvasz­tásával. Óhatatlanul felvetődik egy sor kérdés azokban, akik ismerték az ifjúság táborozásá­nak csínját-bínját és foglalkoz­tak vele. Bűn nem élni az adott lehetőséggel. Statisztikailag ne­héz bizonyítani a visszaesést, de mint gyakorlati ember (a szerző) látom, hogy mily kevés gyermek túrázik a Bükk gyö­nyörű tájain, természetvédel­mi értékeinek környékén, és csendesek lettek a táborhelyek. Az iskolák jelentős része nem tud táboroztatni anyagi okok miatt, az úttörőmozgalom pe­dig már nem tudja pótolni a hiányt Dél-Borsodban. A me­zőkövesdi cserkészek évente csupán 30-40 gyermekkel szá­molnak. Indokolt lenne, ha az érin­tett szervek, az alapítványok, az új tulajdonosok felismer­nék a gyermekek hosszú távú táboroztatásának fontosságát, az egészséges életmód gyakor­latát, az általános tudásszint növelését, a szűkebb, tágabb haza természeti kincseinek megismerését, s ezen belül az élő környezet hatékonyabb vé­delmét. Még nincs döntés a tűzoltóság ügyében A piroskakas ellen a jövőben is küzdeni kell. (Felvételünk csak illusztráció) Fotó: ÉM-archiv Kazincbarcika (ÉM - SL) - A városban 1954-ben alakult meg a helyi tűzoltóság, amely főleg a Borsodi Vegyi Kombinát ellátá­sára szakosodott, bár a környe­ző vidék tűzbiztonsága is hatás­körébe tartozott. Jelenleg is 43 település tűzvédelmét látja el. A szervezet rendjében za­vart okozott az 1991-es XX. számú törvény rendelkezése: ez év július 1-jétől ugyanis a tűz­oltóság kikerült az állami irá­nyítás alól és a törvény alapján a helyi önokrmányzat fennha­tósága alá tartozik. Az önkor­mányzat kötelessége, hogy te­rületén gondoskodjon a tűzvé­delmi feladatokról. A város­atyák már több ízben tárgyal­tak arról, legyen-e önkormány­zati hivatásos tűzoltóság a vá­rosban vagy sem. Egy akkora település, mint Kazincbarcika, nem mondhat le egykönnyen Szent Flórián „alattvalóinak” szolgáltatásairól. A kérdés csak az: miből tartsa el a szerveze­tet, mert finanszírozása - ter­mészetesen - tovább terhelné a város költségvetését, s olyan pénzösszegeket von el a város­tól, amelyekből egyéb célokra is szűkén fűlj a. Másrészt, a hó­nap elejétől a megyei tűzoltó­ság is lemondott a városi tűzol­tók istápolásáról: a bérek szám­fejtéséről, az állomány jármű­veinek karbantartásáról stb... Úgy tűnik, hogy a tűzoltók két szék közt a földre huppan­hatnak... Az egyik felelős szerv már,Jeírta”, a másik még nem képes átvenni őket. Pedig a jár­műpark - hogy csak egyet em­lítsünk gondjaikból - már na­gyon elavult: húsz-huszonöt éves gépkocsikkal látják el fel­adataikat. Hogy ezek után mi lesz velük, az a jövő zenéje. A legutóbbi júniusi ülésen az ön- kormányzati képviselőtestület szeptemberre napolta el a dön­tést ez ügyben. Addig csak vár­ni és reménykedni lehet, hogy kedvezőre fordul helyzetük, s nemcsak Szent Flórián közben­járása, de a helyi önkormány­zat határozata folytán is... 1995. Július 25., Kedd Itt-Hon Élő természettanórák Szlovákiában Kazincbarcika (ÉM - SL) - A hónap elején a kazincbarcikai Regionális Környezetvédelmi Központ szervezésében hat ta­nár és 73 tanuló egy hetet töl­tött szlovákiai körúton. A 8-14 éves diákok zömmel a Herman Ottó, a Dózsa György úti, vala­mint a Kazinczy Ferenc általá­nos iskolák diákjai voltak, de akadtak akik Felsődobszáról és Jósvafőről kerültek a csapatba. A túra elsődleges célja volt: Kelet-Szlovákia növény- és ál­latvilágának megismerése, emellett betekintést nyerhettek a Szlovák természetvédelmi munkába is. A tanulmányi út során eljutottak a Szádelői- völgybe, ahol megcsodálhatták a szebbnél szebb sziklatornyo­kat, felmásztak Torna várának romjaihoz, meglátogatták a dobsinai barlangot, majd kirán­dultak Poprádra, ahol meg­szemlélhették a város műemlé­keit. A Tátra Múzeumban pe­dig megismerkedtek a gazdag növény- és állattani gyűjte­ménnyel. Ezt követően Igló és Lő­cse, majd Rozsnyó voltak az út további állomásai. Megmásztak a Pozsáló 1298 méter magas bér­cét, ahonnan Miskolcig is ellát­tak. Gyönyörködhettek a krasz- nahorkai vár és a beléri kastély szépségeiben, végül elmentek Hanvára, ahol virágot helyeztek el Tompa Mihály sírjára. Egy hét múltán azzal az ér­zéssel térhettek haza, hogy ez a kirándulás nemcsak élmény­teljes időtöltés, hanem ugyan­akkor ismeretszerző túra is volt. Pincéket ásnak, bővítenék a megyében (ÉM - KL) - A szőlőtermelő borosgazdák most sem repes­nek az örömtől, mikor az érté­kesítésről van szó - azonban a korábbi évek pangása után azért valami „megmozdult”. Ré­szint a privatizáció, részint pe­dig a kárpótlás következtében az ismét magántulajdonba ke­rült. Ahol szőlő terem, s azt borrá dolgozzák fel, ott piacra is szükség van. Mert tárolni a mustot, azt borrá kiforralni sokféleképpen lehet - de az iga­zi, amikor pincében érlelődik a bor nemes nedűvé. Erre pedig a borospince való, ahol mást nem is szabad tartani. A mésztufába vágott pincé­ben elsősorban kistermelők, „hobbi” szőlészek-borászok tart­ják majd termésüket. De váj­nak pincét állékony kőzetben a dél-borsodi községek határában is, Bogácson, Rácson, s egyéb községekben. Aprólékos mun­ka a borospince készítése. Szakértelmet is kíván. A földa­latti munkában jártas bányá­szok a falun jól ismert ezermes­terek vállalják fel ezt. A pincekészítés nem új mes­terség. A 15. és a 16. század­ból írott emlékek maradtak fenn a magyar pincékről, ame­lyek már akkor is magában ál­ló épületek voltak. A Nádas- dyak tokaji és tarcali udvarhá­zában volt kőboltos korcsmár- ló pince mellett borházas lyuk­pince is, míg a regéci vár pin­céit török rabokkal ásatták. Az Itt-Hon keresztrejtvénye ? t 3 í F l--­r $ 5 — to it Oó h 5 * r £ 7 a ? 10 fi Olasz módra Mivel ilyen típusú rejtvényt még nem közöltünk, ismertetjük a megfejtés módját. A vízszintes és függőleges sorok meghatáro­zásánál számozásos módszert alkalmaztunk. Ha egy sorban több kifejezés is található, arra kötőjeles elválasztás utal. A sza­vakat kilenc fekete négyzet, és az ábrát cikcakkosan kettészelő elválasztó vonal különíti el. Az egyetlen zárt betűt nem ha­tároztuk meg. Ez a rejt­vény a nehezebb fajtából való, teljes megfejtése igazi sikerél­mény. VÍZSZINTES: 1. Okmány ha­zánkban, leghíresebb a tihanyi 2. Ritka szakma tanulója - Ki­csinyítő képző 3. Több labda­játék szakkifejezése - Lakoma 4. Régész a magyar művészet- történet úttörője (Flóris) - Gép­kocsi rövidítve - Számítógép­márka 5. Török tiszti rang volt - Amerikai hírügynökség - Úrhatnám 6. Valamennyi teke­bábut ledönti - Vissza: Duna menti település - Szamár, fran­ciául 7. Néma látás! - Jupiter egyik holdja - Nemesgáz vegy- jele - Szándékozik 8. Adós egy- neműi - Kelet, németül - Nö­vényi főzet - Becézett Attila 9. Idegen művészet - Tolózár - Akna fele! 10. Szélsőséges - Ce­lebeszi vadtulok - Fiat autók egyik típusa 11. Peru fővárosa - Városállam a Távol-Keleten. FÜGGŐLEGES: 1. Szándék nélkül 2. Nagy orosz állóvíz - Kínai hosszmérték 3. Lódulj in­nen! - Nyomás elavult mér­tékegysége 4. Középkori neme­si apród - ...bukik, elesik 5. Termelési lehetőségről készített jegyzék 6. Ezekről az a atyafi­akról írt Mikszáth - Szám és ige is - Orosz elöljáró, magya­rul már rag - Razzia fele 7. Ré­giség elavult szóval - A közel­múlt neves francia labdarúgó­ja 8. A tévé házi szerzője (Dé­nes) - USA-tagállam 9. ...gros, nagyban - Alföldi település - Dunakeszi része 10. Fontos fém - Régi kettős betű 11. Leggya­koribb kötőszó - Japán politi­kus volt - Utolsó posta 12. Fon­tos bírósági szereplő 13. Trópu­si hiánybetegség. B 7 A szalonnái körtemplom Szalonna (ÉM) - Átalakított formá­ban ugyan, de ma is áll az Árpád-kori körtemplom a Bódva menti Szalonnán. A történelmi keresztény szentély, több szempontból is figyelemre méltó. Á XII. századi rotundához félköríves apszis kapcsolódik, s keskeny téglalizinák és a faragott kő friz és szűk, bélletes résablak teszik festőivé az egykori kör­templomot, amely a XIV. századi át­alakítás és toldás után az új templom szentélyéül szolgált. Töredékesen fennmaradt belső fal­képei két periódusban készültek. A ro­mán-kori falképtöredék Antiochiai Szent Margit vértanúságát örökíti meg színes, mozgalmas naiv előadásmódban. A diadalívben kör alakú mezőkben próféták mellképei sorakoznak, az ízá- radékban Isten Báránya látható. A fal­képeket 1426-ban a szepességi szárma­zású András mester festette. Tovább fokozza a szalonnái templom belsejé­nek szépségét az 1777-ben készült fes­tett berendezés, valamint a gazdagon díszített szószék és korona, ami az észak-magyarországi festőasztalosság legszebb emlékei közé tartozik. Makán Ferencné Kazincbarcika A templom külső stílusjegyei máig sem változtak Fotó: Fojtán László A Ill-tól a X. helyig A Magyar Köztársaság 1995. évi juni­or, ifjúsági serdülő „Ä” korcsoportos egyéni bajnokságát rendezték meg jú­nius 23-25-én Nyáregyházán. A KVSE atlétáinak eredményei: Magasugrás: III. Bagyinszki Ádám Magasugrás: VI. Bede Zsanett 3000 m síkfutás: X. Parókái Katalin Az egykor híres kácsi fürdőkúria, lassan feledésbe merül

Next

/
Thumbnails
Contents