Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-25 / 173. szám
1995. Július 25., Kedd 2 B Itt-Hon HA ARRA TÁRNAK ____ N ádfedeles ház (ÉM) - Rangot kap ismét a nád, vagyis inkább visszaszerzi régi tekintélyét. Sok évtizeddel ezelőtt nemigen lehetett úgy betérni bármely faluba is, hogy a vándor ne láthatta volna a nádfedelek sokadalmát, akkor a pala, a cserép számított kuriózumnak, a tehe- tősség bizonyságának. Később ritkult, veszett a nádfedél, mindenki igyekezett is megszabadulni tőle, az egykori, falut jelképező nádfedelű házak a skanzenekbe szorultak. Napjainkban pedig igen gondos, szépen munkált fedeleket láthatunk a folyók közelében lévő településeken. Természetesen ott, ahol a nád, ez a kiváló szigetelőanyag magától megterem. Egyre többen vállalják már aratását is, csak-csak megkérdik az öregeket hogyan, miként is kell szárítani, kévézni, zsúppá formálni, tetőre rakni, hogy aztán ott is maradjon. Mutatósak, szépek ezek a fedelek, nyáron hűvöst, télen meleget tartanak, ami különös viszont: többe kerülnek, mint a cserepezés. Megfordult az egykori sorrend, érték. Ma leginkább a pénzes emberek tudják a nádfedelet előteremteni. Ha éppen a Tisza menti községek valamelyikébe járnak, érdemes megnézni egy-egy szépen nádazott házat. Képünk is dél borsodi faluban készült. Fotó: Priska Tibor Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580, Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Telefon/Fax: 49/343-316 Terjesztési panaszaival hívja a (49) 349-025, illetve a (46) 358-522- es telefonszámot! Elsorvasztott bükkaljai gyerektáborok (ÉM - RZ) - Az elmúlt évtizedekben a Bükkalján hét táborban tudtak táborozni - döntő többségben - az általános iskolás korúak. A táborhelyek tulajdonjoga változó volt, nagy részük kő- és faház volt, kisebb részük sátortáborként működött. Voltak kizárólag üdültető jellegű táborok, de hosszú évekig működött szaktábor is (képzőművész - ez ma is működik -, nyelvi, turisztikai és természetvédelmi, képzési). Közel tíz évig járták a Dél-Bükköt a Matyó Vándortáborban táborozó gyermekek az egész országból, amelynek hat bázishelye volt. Összesen a Bükkalján a nyári szünidőben a hét táborban mintegy 1500-2000 gyermek örülhetett a természetnek, és szerezhetett élményt egy életre. 1990 után egy csapásra megszűnt e táborozási rendszer. A táborok egy részét a helyi önkormányzatok kapták meg. Bogácson kempinggé alakították át, ahol a gyermekcsoportok ha jelentkeznek, előnyt élveznek. Cserépváralján továbbra is gyermektáborként működtetik. Más részük átment alapítványi tulajdonba, és a hat bázishelyéből csak mindössze kettő maradt gyermekek táboroztatására. A többi megszűnt. Kácsott kft. vette meg az üdülőt, némi renoválás után „ottmaradt” az üdülő, és a fürdőben még a tavalyi vízben ^fürödhetnek a ...békák!” Az enyészet itt az úr, s úgy tűnik hosszú ideig marad. Óriási a kár, a több évtizede működött fiirdőkultúra elsorvasztásával. Óhatatlanul felvetődik egy sor kérdés azokban, akik ismerték az ifjúság táborozásának csínját-bínját és foglalkoztak vele. Bűn nem élni az adott lehetőséggel. Statisztikailag nehéz bizonyítani a visszaesést, de mint gyakorlati ember (a szerző) látom, hogy mily kevés gyermek túrázik a Bükk gyönyörű tájain, természetvédelmi értékeinek környékén, és csendesek lettek a táborhelyek. Az iskolák jelentős része nem tud táboroztatni anyagi okok miatt, az úttörőmozgalom pedig már nem tudja pótolni a hiányt Dél-Borsodban. A mezőkövesdi cserkészek évente csupán 30-40 gyermekkel számolnak. Indokolt lenne, ha az érintett szervek, az alapítványok, az új tulajdonosok felismernék a gyermekek hosszú távú táboroztatásának fontosságát, az egészséges életmód gyakorlatát, az általános tudásszint növelését, a szűkebb, tágabb haza természeti kincseinek megismerését, s ezen belül az élő környezet hatékonyabb védelmét. Még nincs döntés a tűzoltóság ügyében A piroskakas ellen a jövőben is küzdeni kell. (Felvételünk csak illusztráció) Fotó: ÉM-archiv Kazincbarcika (ÉM - SL) - A városban 1954-ben alakult meg a helyi tűzoltóság, amely főleg a Borsodi Vegyi Kombinát ellátására szakosodott, bár a környező vidék tűzbiztonsága is hatáskörébe tartozott. Jelenleg is 43 település tűzvédelmét látja el. A szervezet rendjében zavart okozott az 1991-es XX. számú törvény rendelkezése: ez év július 1-jétől ugyanis a tűzoltóság kikerült az állami irányítás alól és a törvény alapján a helyi önokrmányzat fennhatósága alá tartozik. Az önkormányzat kötelessége, hogy területén gondoskodjon a tűzvédelmi feladatokról. A városatyák már több ízben tárgyaltak arról, legyen-e önkormányzati hivatásos tűzoltóság a városban vagy sem. Egy akkora település, mint Kazincbarcika, nem mondhat le egykönnyen Szent Flórián „alattvalóinak” szolgáltatásairól. A kérdés csak az: miből tartsa el a szervezetet, mert finanszírozása - természetesen - tovább terhelné a város költségvetését, s olyan pénzösszegeket von el a várostól, amelyekből egyéb célokra is szűkén fűlj a. Másrészt, a hónap elejétől a megyei tűzoltóság is lemondott a városi tűzoltók istápolásáról: a bérek számfejtéséről, az állomány járműveinek karbantartásáról stb... Úgy tűnik, hogy a tűzoltók két szék közt a földre huppanhatnak... Az egyik felelős szerv már,Jeírta”, a másik még nem képes átvenni őket. Pedig a járműpark - hogy csak egyet említsünk gondjaikból - már nagyon elavult: húsz-huszonöt éves gépkocsikkal látják el feladataikat. Hogy ezek után mi lesz velük, az a jövő zenéje. A legutóbbi júniusi ülésen az ön- kormányzati képviselőtestület szeptemberre napolta el a döntést ez ügyben. Addig csak várni és reménykedni lehet, hogy kedvezőre fordul helyzetük, s nemcsak Szent Flórián közbenjárása, de a helyi önkormányzat határozata folytán is... 1995. Július 25., Kedd Itt-Hon Élő természettanórák Szlovákiában Kazincbarcika (ÉM - SL) - A hónap elején a kazincbarcikai Regionális Környezetvédelmi Központ szervezésében hat tanár és 73 tanuló egy hetet töltött szlovákiai körúton. A 8-14 éves diákok zömmel a Herman Ottó, a Dózsa György úti, valamint a Kazinczy Ferenc általános iskolák diákjai voltak, de akadtak akik Felsődobszáról és Jósvafőről kerültek a csapatba. A túra elsődleges célja volt: Kelet-Szlovákia növény- és állatvilágának megismerése, emellett betekintést nyerhettek a Szlovák természetvédelmi munkába is. A tanulmányi út során eljutottak a Szádelői- völgybe, ahol megcsodálhatták a szebbnél szebb sziklatornyokat, felmásztak Torna várának romjaihoz, meglátogatták a dobsinai barlangot, majd kirándultak Poprádra, ahol megszemlélhették a város műemlékeit. A Tátra Múzeumban pedig megismerkedtek a gazdag növény- és állattani gyűjteménnyel. Ezt követően Igló és Lőcse, majd Rozsnyó voltak az út további állomásai. Megmásztak a Pozsáló 1298 méter magas bércét, ahonnan Miskolcig is elláttak. Gyönyörködhettek a krasz- nahorkai vár és a beléri kastély szépségeiben, végül elmentek Hanvára, ahol virágot helyeztek el Tompa Mihály sírjára. Egy hét múltán azzal az érzéssel térhettek haza, hogy ez a kirándulás nemcsak élményteljes időtöltés, hanem ugyanakkor ismeretszerző túra is volt. Pincéket ásnak, bővítenék a megyében (ÉM - KL) - A szőlőtermelő borosgazdák most sem repesnek az örömtől, mikor az értékesítésről van szó - azonban a korábbi évek pangása után azért valami „megmozdult”. Részint a privatizáció, részint pedig a kárpótlás következtében az ismét magántulajdonba került. Ahol szőlő terem, s azt borrá dolgozzák fel, ott piacra is szükség van. Mert tárolni a mustot, azt borrá kiforralni sokféleképpen lehet - de az igazi, amikor pincében érlelődik a bor nemes nedűvé. Erre pedig a borospince való, ahol mást nem is szabad tartani. A mésztufába vágott pincében elsősorban kistermelők, „hobbi” szőlészek-borászok tartják majd termésüket. De vájnak pincét állékony kőzetben a dél-borsodi községek határában is, Bogácson, Rácson, s egyéb községekben. Aprólékos munka a borospince készítése. Szakértelmet is kíván. A földalatti munkában jártas bányászok a falun jól ismert ezermesterek vállalják fel ezt. A pincekészítés nem új mesterség. A 15. és a 16. századból írott emlékek maradtak fenn a magyar pincékről, amelyek már akkor is magában álló épületek voltak. A Nádas- dyak tokaji és tarcali udvarházában volt kőboltos korcsmár- ló pince mellett borházas lyukpince is, míg a regéci vár pincéit török rabokkal ásatták. Az Itt-Hon keresztrejtvénye ? t 3 í F l--r $ 5 — to it Oó h 5 * r £ 7 a ? 10 fi Olasz módra Mivel ilyen típusú rejtvényt még nem közöltünk, ismertetjük a megfejtés módját. A vízszintes és függőleges sorok meghatározásánál számozásos módszert alkalmaztunk. Ha egy sorban több kifejezés is található, arra kötőjeles elválasztás utal. A szavakat kilenc fekete négyzet, és az ábrát cikcakkosan kettészelő elválasztó vonal különíti el. Az egyetlen zárt betűt nem határoztuk meg. Ez a rejtvény a nehezebb fajtából való, teljes megfejtése igazi sikerélmény. VÍZSZINTES: 1. Okmány hazánkban, leghíresebb a tihanyi 2. Ritka szakma tanulója - Kicsinyítő képző 3. Több labdajáték szakkifejezése - Lakoma 4. Régész a magyar művészet- történet úttörője (Flóris) - Gépkocsi rövidítve - Számítógépmárka 5. Török tiszti rang volt - Amerikai hírügynökség - Úrhatnám 6. Valamennyi tekebábut ledönti - Vissza: Duna menti település - Szamár, franciául 7. Néma látás! - Jupiter egyik holdja - Nemesgáz vegy- jele - Szándékozik 8. Adós egy- neműi - Kelet, németül - Növényi főzet - Becézett Attila 9. Idegen művészet - Tolózár - Akna fele! 10. Szélsőséges - Celebeszi vadtulok - Fiat autók egyik típusa 11. Peru fővárosa - Városállam a Távol-Keleten. FÜGGŐLEGES: 1. Szándék nélkül 2. Nagy orosz állóvíz - Kínai hosszmérték 3. Lódulj innen! - Nyomás elavult mértékegysége 4. Középkori nemesi apród - ...bukik, elesik 5. Termelési lehetőségről készített jegyzék 6. Ezekről az a atyafiakról írt Mikszáth - Szám és ige is - Orosz elöljáró, magyarul már rag - Razzia fele 7. Régiség elavult szóval - A közelmúlt neves francia labdarúgója 8. A tévé házi szerzője (Dénes) - USA-tagállam 9. ...gros, nagyban - Alföldi település - Dunakeszi része 10. Fontos fém - Régi kettős betű 11. Leggyakoribb kötőszó - Japán politikus volt - Utolsó posta 12. Fontos bírósági szereplő 13. Trópusi hiánybetegség. B 7 A szalonnái körtemplom Szalonna (ÉM) - Átalakított formában ugyan, de ma is áll az Árpád-kori körtemplom a Bódva menti Szalonnán. A történelmi keresztény szentély, több szempontból is figyelemre méltó. Á XII. századi rotundához félköríves apszis kapcsolódik, s keskeny téglalizinák és a faragott kő friz és szűk, bélletes résablak teszik festőivé az egykori körtemplomot, amely a XIV. századi átalakítás és toldás után az új templom szentélyéül szolgált. Töredékesen fennmaradt belső falképei két periódusban készültek. A román-kori falképtöredék Antiochiai Szent Margit vértanúságát örökíti meg színes, mozgalmas naiv előadásmódban. A diadalívben kör alakú mezőkben próféták mellképei sorakoznak, az ízá- radékban Isten Báránya látható. A falképeket 1426-ban a szepességi származású András mester festette. Tovább fokozza a szalonnái templom belsejének szépségét az 1777-ben készült festett berendezés, valamint a gazdagon díszített szószék és korona, ami az észak-magyarországi festőasztalosság legszebb emlékei közé tartozik. Makán Ferencné Kazincbarcika A templom külső stílusjegyei máig sem változtak Fotó: Fojtán László A Ill-tól a X. helyig A Magyar Köztársaság 1995. évi junior, ifjúsági serdülő „Ä” korcsoportos egyéni bajnokságát rendezték meg június 23-25-én Nyáregyházán. A KVSE atlétáinak eredményei: Magasugrás: III. Bagyinszki Ádám Magasugrás: VI. Bede Zsanett 3000 m síkfutás: X. Parókái Katalin Az egykor híres kácsi fürdőkúria, lassan feledésbe merül
