Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-25 / 173. szám
6 M Itt-Hon 1995. Július 25., Kedd i íi >'4zA TOTH FERENCNE sz. Demeter Ilona Miskolc Drága édesanyám! 70. születésnapod alkalmából köszöntünk, sok boldogságot, erőt, egészséget és még számos születésnapot kívánunk! Szeretettel: Feri, Laci és a Maczkó család. Tóth Ferenc Miskolc Kedves Édesapánk! 75. születésnapja alkalmából köszöntjük. Nagyon sok boldogságot, erőt, egészséget, és még számos születésnapot tessék elérni. Szeretettel: Feri, Laci és a Maczkó család. A mellékletben megjelenő •• • a hét közepéig / /> kérjük eljuttatni címére. . 15. ' .y ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes vagy apró), illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 3 100 Ft+áfa 1/ 8 Cl 6 200 Ft+áfa 1/ 4 U 12 400 Ft+áfa 1/ 2 Cl 24 300 Ft+áfa 1/ 1 Cl 48 600 Ft+áfa 2/ 2 u 49 250 Ft+áfa 2/ 1 u 98 500 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 411-425 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. ^ Kérésükre felkeressük Önöket! HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! HÍREKET VÁRUNK Az ITT-HON várja az egyesületek híreit! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékletünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. Várjuk maximum 5 soros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információkat rendezvényeikről, az egyesület életével kapcsolatos eseményekről, az egész megye területéről. Híreiket térségük regionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: ITT-HON SZERKESZTŐSÉG Miskolc, Bajcsy-Zs. 15 Tel.: 46/341-611 Az egyesület neve:. ................................................................................................... C íme:................................................................................................... Telefonszáma:................................................................................... H ivatalos képviselő neve:.................................................................................................... Szöveg:.............................................................................................. 1 995. Július 25., Kedd Itt-Hon M 3 Ha íesz rá bátor vállalkozó, akkor bérbe adják a miskolci fürdőket Az idei őszig eldől a miskolci fürdők sorsa Nagy József Miskolc (ÉM) - Rövidesen lejár a pályázati határidő, és akkor kiderül, mennyire kapósak a miskolci fürdők. A tulajdonos, a városi önkormányzat úgy döntött, hogy lehetőségeinek megfelelően hasznosítja Miskolc jó nevű fürdőit. Ez már akkor nyilvánvaló volt, amikor a régi Miskolci Vízművekből részvénytársaság lett, s a jogutód ettől kezdve csak üzemeltetője a strandoknak, fürdőknek. Aki ismeri, szereti a selyemréti, a tapolcai fürdővizeket, szívesen időz el napsütéses időben az egyik, vagy a másik strandon, azt is látja, hogy az éves felújításokkal már nem lehetet széppé varázsolni azt, aminek a felújítására, korszerűsítésére tíz-, vagy akár százmilliókat is lehetne költeni ahhoz, hogy megközelítsék az európai színvonalat, netán felzárkózzanak a szomszédos keleti országok fürdőinek színvonalához. Ebből a helyzetből úgy szeretne kijutni a város, hogy a pályázók elé egy kiérlelt koncepcióval állt ki. Arról van szó, hogy csak olyan bérlő teheti le a voksot, aki nyilatkozik és fizet: aki milliókat ruház be előre - látható, kézzelfogható módon - a mi megkopott fürdőinkbe. Ez lenne a legjobb megoldás a város számára és a fürdőző közönségnek is. Am a város felkészült arra is, hogy ha nem kelnek el a felkínált fürdők, akkor mit lépjen. Feledy Péter a Mivíz Rt. fürdőmenedzsere arról tájékoztatta lapunkat, ha nem sikerül bérbe adni pályázat útján a létesítményeket, akkor nagy valószínűséggel egy kft. veszi át üzemeltetésre a város tulajdonát képező strandokat, fürdőket. Miskolc város közgyűlése előreláthatóan szeptemberben tűzi napirendre a témát, és dönt ebben a filléresnek korántsem nevezhető ügyben. Hogy mit remélhetünk mi, akik az így is magas belépők ellenében néha megmártóztunk a város jó vizű medencéiben, arra most még korai lenne választ adni. Ha az első változat jön be, akkor bizonyára további emelésekre számíthatunk, hiszen a vállalkozóknak maguknak is alaposan a zsebükbe kell nyúlniuk, s amit rákölte- nek a létesítményekre, azt mielőbb szeretnék visszanyerni. Egyelőre persze nem lehet választ találni rá, mit kapunk a magas belépőkért cserébe. Ha jól fordul a fürdők sorsa, akkor talán nem kell ütött-kopott falu, agyonmázolt, elaggott falak között öltöznünk, hanem részünk lehet némi fürdőeleganciában is. Ráfér a felújítás a strandokra is Fotók: Farkas Maya _HETI IEGYZF.T Bodri Védelmében Priska Tibor A falusi porták gazdái közül bárki tudna egy-egy szép történetet, néhány dicsérő szót mondani a saját kutyájáról. Ragaszkodásról, hűségről, okosságról, bátorságról. Megismeri a saját tyúkokat, azokat nem kergeti ki az udvarról, miként tűri el a házhoz tartozó macskát, miként kapar magának megfelelő meleg fészkelőhelyet a téli hidegekben valamely szalmakazalban, hogyan keresi meg az elkódorgott jószágot, miként védi meg halálra elszántan a gazdát, a kis barátját, ha úgy adódik akár a sárkány ellen is, miként örül egy-egy jó szónak, simogatásnak, hányféle hangon tudja közölni mondandóját, már csak éppen nem beszél, meg ilyesmi. Bobinak, Bodrinak, Bujzinak, Bundás- nak, Csöpinek nevezik ezeket a kutyákat, melyek még sosem hallottak törzskönyvről, nincs nemesi előnevük, mesz- sze visszanyúló családfájuk, egyszerű keverék kutyák ezek, sokan ostobán, helytelenül korcsnak mondják. Csakhogy: ha valahol érvényesül a természetes kiválasztódás, hát köztük igen! Az okosak, a bátrak, az erősek, a kemény körülményekhez alkalmazkodni tudók megmaradnak, tovább szaporodnak, a gyengék elpusztulnak. A Bodrikat, Bundásokat nem ajnározzák, nem dédelgetik, a mínusz húsz fokban ugyanúgy kinn a helyük, mint a kánikulában, esőben, sárban, szélben. Találja meg magának a helyet, tudja, mikor hová menjen, hogy kivédje mindezt, közben résen is legyen, lássa el tisztességgel házőrző feladatát. Minderre alkalmasak is. Szívósak, kemények, legtöbbjük portáját messze kerüli a lopakodó ember, mert tudja, hogy azonnal talpra ugranak, akkora lármát csapnak, hogy a falu összeszalad, és ha elkapják a betolakodót, leszednek róla mindent, ami leszedhető, meg ami nem, azt is. Minderről azért esik most szó, mert elképesztő divat lett nyugati, eddig sohasem látott ebek beszerzése, sétálta- tása, ajnározása. Egyik-másik persze szép is, ügyes is, de azért... Somolyogva hallgatom az egyik történetet. Tisza menti faluban vásárolt magának öreg házat egyik városi polgár, pár napja ott is tanyázott családostul, kemény, félelmes küllemű nyugati származású kutyástul, melyre ránézni is ijesztő. Éjjel ellenben a zárt udvaron álló kocsit feltörték, a benzint leszívták, elvitték, amíg mindenki aludt. A kutya? Az is szunyókált, természetesen benn a szobában, nehogy kinn megfázzon, vagy netán ráhulljon az eső. Lehet, hogy hallotta az idegen érkezését, matatását, de legföljebb ásított egyet és a másik oldalára fordult. Hej, ha Bundás ott lett volna!
