Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-18 / 167. szám
A SZELLEM VILAGA Ősi szerszámok Egy zaire-i lelet nyomán heves vita lángolt fel a régészek között arról, hogy a homo sapiens valóban tudott-e Afrikában már 75-80 ezer évvel ezelőtt igazi szerszámokat készíteni. Az eddig legrégibb csontkés 40 ezer éves, és Európából származik. Zaire-ban többek között szigonyhoz hasonló hegyű, fűrészélű csontszerszámokat találtak. Hasonló történelem előtti eszközök Európában csak 14 ezer évvel ezelőttről ismeretesek. A zaire-i leletek korát különböző módszerekkel határozták meg. Az eredmények összhangban vannak egymással, de a kritikusok arra utálnak, hogy egyik eljárás sem teljesen megbízható. Vagy sok a hibaforrás, vagy indirekt módon történt a kormeghatározás. A régészet legmegbízhatóbb kormeghatározási módszere, a radiokarbon módszer, csak mintegy 50 ezer évig visszamenően ad megbízható eredményeket. Uránellenőrzés Moszkva (MTI) - A moszkvai Kur- csatov Intézetben tárolt 70 kg dúsított, katonai célokra alkalmas uránt az Amerikai Egyesült Államokból ellenőrzik. A raktárhelyiségben infravörös érzékelők jelzik az urántartályhoz közeledő személyek testmelegét, és mozgásdetektorok reagálnak az urántartály legkisebb megmozdítására. Ha az érzékelők jeleznek, automatikusan működésbe lép egy kamera, és felveszi a történteket, egy komputer pedig egyidejűleg tárolja a jeleket. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium az USA-ból bármikor le tudja hívni a komputerben tárolt adatokat. Ugyanígy Oroszország is hozzá tud férni az amerikai Idaho állambán tárolt 130 kg urán ellenőrző rendszeréhez. A két berendezés költsége mintegy 30 (ezer dollár, tehát lényegesen olcsóbbak, mintha helyszíni ellenőröket alkalmaznának. Harcias emberiség Budapest (MTI) - A kutatók eddig úgy vélekedtek, hogy a különféle embercsoportok közötti háborúk, szervezett hadjáratok legfeljebb ötezer évvel ezelőtt jelentek meg először a helyhez kötött, földműveléssel foglalkozó civilizációk már viszonylag bonyolult társadalmi felépítése közepette. Egy ausztrál és egy angol archeológus nemrég végigvizsgált Észak- Ausztráliában több tízezer éves sziklarajzokat, és arra a megállapításra jutott, hogy már a korai gyűjtögető és vadászkultúrákban is előfordulhattak fegyveres konfliktusok. Mint a cambridge-i archeológiái folyóiratban beszámolnak rója, már a legősibb sziklarajzokon !s feltűnnek bumerángot dobó, lándzsákkal egymásra törő embercsoport-ábrázolások. Egyes tízezer éves sziklarajzokon lándzsával megsebesített, illetve Megölt harcosok és a segítségükre siető társaik láthatók. Optikai gyutacs Budapest (MTI) - A robbantásokul eddig pirotechnikai gyújtózsi- nórt vagy elektromos gyutacsot használtak. A Los Alamos National Laboratory tudósai most optikai gyutacsot fejlesztettek ki. Energiaforrásként egy pulzáló ultraibolya lézer szolgál, a gyújtózsi- n°r pedig műanyaggal bevont, szigetelt kvarcszál-hullámvezeték, amelynek vége egy alumíniumle- raezkéhez van rögzítve. Ha a lézert aktivizálják, a fényimpulzus a fé- mig terjed, ami ennek hatására részben elgózölög. A keletkező plazmafelhő visszalökő ereje belövi a lemezkét a robbanóanyagba, ami erre azonnal felrobban. Ennél az optikai gyutacsnál téves Synjtás teljesen ki van zárva: nem leagál az elektromos mezőkre, és esak a lézer bekapcsolásával lehet mtrehozni a robbantáshoz szüksé- , Ses plazmafelhőt. Üzenetek a Voyager-lemezeken Űrbéli hang is hallatszott a Kaláka Folkfesztiválon Voyager - Valja Balkanszka aláírásával Fotók: ÉM-repró Németh Csaba Miskolc (ÉM) - Idén érettségiztek azok, akik a két Voyager űrszonda indításakor születtek. A tudományos küldetés mellett a szondák egyfajta nagykövetek is: a fedélzetükön elhelyezett CD lemezen a földönkívülieknek szánt üzeneteinket hordozzák. A Kaláka Fesztiválon fellépett Valja Balkanszkának, a ro- dopei népzene egyik legjelesebb képviselőjének a hangja is a szondákon utazik. A Voyagerek 1979-ben a Jupiter, 1980-81-ben a Szaturnusz, 1986- ban az Uránusz, 1989-ben pedig a Neptunusz mellett haladtak el. Küldetésük tudományos jelentőségéről csak annyit: a Naprendszer kilenc bolygójának 61 holdja közül huszonhatot a Voyagerek fedeztek fel. A 18 éve úton lévő űrszondák közül a Voyager-1 jelenleg 8,7 milliárd, míg társa „csak” 6,7 milliárd kilométerre jár Földünktől. Az igen gyenge intenzitású rádiójeleik több mint nyolc óra alatt érik el rádiótávcsöveinket. A kutatók remélik, hogy még legalább tíz évig működnek majd a fedélzeti műszerek, s a rádiójeleket is sikerül majd fogniuk. A két, azonos felépítésű szondán a tudományos berendezések mellett titáncsavarokkal rögzítve egy alumíniumborítóba helyezett arannyal bevont rézlemezt is elhelyeztek, mely akár 10 millió év múlva is lejátszható lesz. A nem titkolt szándékkal a földönkívülieknek szánt üzenetet - a The Planetary Society jelenlegi elnöke - a könyveiről és Kozmosz című filmsorozatáról hazánkban is jól ismert -, Carl Sagan és két munkatársa, Timothy Ferris és Anne Dmyan tervezte. A Voyager-lemezeken elhelyezett információk két fő csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba a 120 darab kép, a másikba pedig a különféle hangok tartoznak. A Voyagere- ket indító hordozórakéta képe mellett a Naprendszerünket bemutató kép is megtalálható. Földünket egy, a világűrből készített felvétel mutatja be, de találunk még a légkör szerkezetét és vegyi összetételét, illetve matematikai, fizikai és kémiai képleteket, meghatározásokat is a lemezen. Áz óceánokat, a tengereket, a sivatagokat bemutató képek mellett vannak a DNS (dezoxiribonukleinsav) szerkezetéről, a kromoszómákról és a sejtekről is fotók. Ugyanígy az ember anatómiáját, a nemi szerveket, a szülést, a gyermekeket és a felnőtteket ábrázoló képek is helyet kaptak a növényeket, állatokat (például krokodilt, sast, kutyát) bemutató képek mellett. A kínai nagy fal, a New York-i ENSZ- székház, a sydneyi opera épülete mint emberi alkotások kerültek fel a lemezre. Az ember műszaki alkotásai közül mikroszkópot, vonatot, repülőgépet, hajót, rádióteleszkópot és űrhajóst űrséta közben ábrázoló képek vannak a lemezen. A „hangos” információk csoportját az akkori ENSZ-főtitkár, Kurt Waldheim osztrák politikus szavai nyitják meg: ,A világ 147 országát magába foglaló szervezet, mely a Föld szinte valamennyi emberi lényét képviseli, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáraként köszöntőm Önöket bolygónk népei nevében.” Az akkori amerikai elnök Jimmy Carter köszöntése után 54 földi nyelven elhangzó köszöntő mondatok következnek. Ezek között cseh, magyar, örmény, román nyelvű köszöntések is hallhatók. De különleges afrikai és ázsiai, valamint a már kihalt akkád, hettita, latin és sumér nyelveken is elhangzanak mondatok. Ezt követi 37 különféle természetes és mesterséges eredetű hang. Hallható így az esőcseppek kopogása, egy vulkánkitörés morajlása, madarak csiripelése, kutyaugatás, lónyerítés, egy delfinpár „beszéde”, egy csók hangja és egy újszülött sírása is. A mesterséges hangok között egy traktor és egy teherautó hangja, valamint az Apollo-prog- ram keretében használt Satum-V rakéta dübörgése hallható. Ezeket követi egy EEG (elektroenkefalog- ram) és egy EKG (elektrokardiog- ram) hangosított változata és a Morse-kód. A Voyager-lemezek üzenetének második részét egy másfél órás zenei blokk záija, amelyben klasszikus szimfonikus művek mellett népzenei, dzsessz és rock and roll anyagok is helyet kaptak. A klasszikusok között Bachtól a II. Brandenburgi versenyt, a C-dúr Prelúdiumot és fugát, Mozart-tól a Varázsfuvola, Beethoventől az V. szimfónia egy részletét rögzítették a lemezen. Ez utóbbi érdekessége, hogy a Budapesti Vonósnégyes előadásában hallható. Az ausztrál-bolgár (Valja Balkanszka előadásában), grúz népdalok felvételei mellett Louis Armstrongtól a Melancholy Blues című szám is rögzítésre került. A lemezt Chuck Berry John B. Goode című száma zárja. A fentiek alapján bárki azt hiheti, hogy a komoly szempontok szerint összeállított üzenetet valóban valamely idegen civilizáció lényeivel való kapcsolatfelvétel céljából helyezték el az űrszondákon. Ám nem több ez egy nagyszabású játéknál, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az űrszondák csak a lemezeket vitték magukkal, a lejátszót a megtalálóknak kell megépíteniük, s ehhez csak néhány rajzos információ áll a rendelkezésükre. Gyantában a világ legősibb hangyája Ugyanolyan lábai és antennái vannak, mint társainak, de százmillió évvel megelőzte azokat. Lehet, hogy ő a világ legősibb hangyája. Mellette a vöröses színű borostyán-„pan- teonban” darazsak, atkák, különféle galacsinhajtó bogarak (skarabeu- sok), legyek és szúnyogok, amelyek azzal örvendeztették meg a mai tudományt, hogy a korai krétakorban - azaz 97-112 millió évvel ezelőtt egy szép napon, mikor sétára indultak, beleragadtak a fákból szivárgó gyantába. Két amatőr paleontológus bukkant rá a leletre a spanyol- országi Álavában, mintegy 20 kilométernyire Vitoria városától. Eddig körülbelül ötven példányt találtak tökéletesen megőrzött állapotban, s még hátravan a talált anyag 60 százalékának a vizsgálata. A korai krétakor a nagy dinoszauruszok korszaka volt. Az ekkor keletkezett borostyánrétegek közül csak kettőben találtak rovarokat: a libanoniban és az alaszkaiban. így a vitoriai az első európai lelet. A rovarok vesztét tehát az okozta, hogy a gyantához közeledve beletapadtak abba. A gyanta a lehető legjobb közeg biológiai szerkezetek megőrzésére. Az újabb rétegektől megnövekedett gyantagolyók a földre hulltak, s a bennük rekedt rovarok sértetlenül, háromdimenziós formában maradtak fenn. Az utóbbi években rendkívüli az érdeklődés az ilyen maradványok iránt, mivel a különféle korokból fennmaradt rovarokból sikerült genetikus anyagokat elkülöníteni. A „borostyánba burkolt” rovarok korát geológiai térkép segítségével határozzák meg. A múzeum technikai munkatársai szerint nincs is szükség kémiai vizsgálatokra a borostyán korának megállapítására, mivel már ismeretes annak a geológiai rétegnek a kora, amelyből előkerültek. A vitoriai múzeum most várja a borostyánról infravörös sugárral készített színképmérések eredményeit, hogy összevesse a világ más tájairól érkezett borostyánok adataival. Az Álavában talált megkövült borostyángolyók némelyike akkora, mint egy grépfrút, de ezrével találhatók köztük apróbb darabok is, amelyeknek belsejében 1-5 milliméter nagyságú rovarok alusszák százmillió éves álmukat. (Élet és Tudomány) Sugárzó „lenini fény” Moszkva (MTI) - A moszkvai Vörös téren álló Lenin-mauzóleumban az átlagosnál magasabb a radioaktív sugárzás szintje, de az nem egészségkárosító, mint ahogy egyes moszkvai lapok állították a napokban. Ez derült ki orosz szakemberek közléséből. Az orosz meteorológiai szolgálat azután mérte meg a háttérsugárzást az októberi forradalom vezérének mumifi- kált holttestét közszemlére tevő intézményben, hogy moszkvai lapok megírták: a titkos eredetű erős sugárzás miatt egészségkárosodás kockázatával jár egy mauzóleumlátogatás. A lapok a normális háttérsugárzás több százszorosáról - 6-700 mikroröntgenről - tudtak óránként. A mérések azonban ezt nem igazolták. Összesen húsz helyen kapcsolták be a szakemberek a dozimétert, de a legmagasabb érték sem haladta meg a 23-25 mikroröntgent, ami semmiféle veszélyt nem jelent az egészségre. Az átlagosnál kétszer magasabb sugárzás magyarázata, hogy a falakat borító gránit erősebben sugároz. A mauzóleum és Lenin földi maradványainak sorsa az utóbbi években időről időre vitákat vált ki. Többször is felröppent a hír Moszkvában, hogy bezájják a mauzóleumot, és eltemetik Lenin holttestét, ezt azonban az orosz kommunisták élesen ellenzik. Kifogásolják a mauzóleum bezárásának tervét az azt műkö- dető, a világon egyedülálló kutatóintézet munkatársai is. Az intézet költségvetési támogatását alaposan megkurtították az utóbbi években. Korábban a szovjet mumifikátorok konzerválták többek között a néhai bolgár kommunista vezér, Georgi Dimitrov holttestét és Ho Si Minh vietnami vezető holttestét is, legutóbb Kim ír Szén észak-koreai vezér földi maradványait tartósították. Mikrobák a textilen Az elvégzett vizsgálatok alapján elképzelhető, hogy a turini lepel idősebb, mint ahogyan azt az 1988-as radiokarbon vizsgálat eredményéből eddig feltételezték. Leoncio A. Garza- Valdes és Steve Mattingly, a texasi egyetem tudósai- a lepel textilanyagának vizsgálata közben baktériumokból és gombákból álló le- pedéket fedeztek fel. Szerintük ezek a miko- roorganizmusok olyannyira befolyásolhatták a korábbi életkor-meghatározást, hogy a szakértők a XIII—XIV. századra tették a lepel keletkezésének időpontját. További vizsgálatok során a négy olyan mikrobafajtát találtak a lepel textilanyagán, amelyek az első században Palesztina területén halottak bebalzsamozá- sához használt kénetekben életképesek, (gy a a turini lepel keletkezésének ideje mégis a Krisztus utáni első századra tehető. Védett himlővírus Budapest (MTI) - Egy átfogó nemzetközi kampány eredményeként az Egészségügyi Világszervezet illetékesei még 1980-ban hírül adták, hogy a régebben nagy járványokat okozó himlővírusok eltűntek Földünkről. Csak egy amerikai és egy orosz kutatóintézetben őriznek belőlük egy-egy tenyészetet illetve mintát, hátha szükség lehet rájuk a későbbi kutatómunkában. Az Egészségügyi Világszervezet végrehajtóbizottsága nemrég összeült, hogy határozzon sorsukról. Ismét elhalasztották a két mintában őrzött kórokozók végleges kiirtását, amely egyébként az első eset lett volna, hogy az ember tudatosan és véglegesen eltüntet egy élő szervezetet, egy fajt bolygónkról. A szakemberek azért szavaztak a végleges kiirtás ellen, mert szerintük előfordulhat, hogy az élő himlóvírusok tanulmányozása még bővítheti ismereteinket más vírusok jobb megismerése szempontjából. A mintákban őrzött kórokozók elpusztítását egyébként 120 fokos gőzzel hajtják majd végre. Hogy mikor? Erről a jövő évi tanácskozáson döntenek.
