Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-18 / 167. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1995, Iúlius 18«, Kedd _APROPÓ Büdös határ Filip Gabriella Százhúsz pont?! Ilyen nincs is. Illetve van. Persze ritkaságnak számít, ha egy felvételiző eléri a maximális pontszámot. De az már tényleg képtelenségnek tűnik, hogy valahol ennyi lenne a felvételi ponthatár. Pedig itt van előttünk fehéren-feketén: több tanárképző főiskolán százhúsznál húzták meg a határvonalat. Egerben például tizenöt szakpár esetében is ilyen magasra állították a mércét. Ha tehát egy adott szakot - tegyük fel - tizenöt hellyel hirdettek, a felvételizők közül legalább tizenöten maximális pontot vittek a középiskolából, és a felvételin is kifogástalanul teljesítettek. Azt hihetnénk, ezekre a „százhuszas "szakokra csupa zseni jelentkezett. Vagy nagyon gyenge volt az írásbeli feladat, ráadásul a szóbelizte- tő tanárok sem kérdeztek semmi nehezet. Bár intézményenként, szakonként másféle a felvételi - és így a számok nem feltétlenül fejezik ki a különbségeket -, ennek ellenére elgondolkodtató, hogy például egyetlen agrár felsőoktatási intézményben sem volt 120 a felvételi ponthatár. A gazdasági felsőoktatásban is hasonló a helyzet. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 111, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán eggyel kevesebb, 110 a felvételi ponthatár. Vagy vegyük a bölcsészkarokat: az ELTE orosz szakára 104, a magyarra ugyancsak 104 ponttal lehet bejutni, az angolnál 110, a németnél 115 a ponthatár. A legmagasabb a régészet esetében megállapított 117. Ezzel szemben Egerben 120 pont kell az angol-orosz szakhoz. (Szombathelyen 106, Nyíregyházán 102, Szegeden 98, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán 89 is elég.) Az egri főiskolán ugyancsak 120 a felvételi ponthatár az angol-technika, az ének-zene-karvezetés, a földrajz-rajz, a francia-orosz (és még további tíz) szakon. Egy-két hasonló példa más tanárképzőkön is van, de Egerben a legszembetűnőbb ez a szigorúság. Vagy nevezzük inkább elv- telenségnek. Hiszen - mint kiderült - ezeket a szakokat szeptembertől nem indítják. A Bokros-csomagból adódó költségtakarékossági program részeként elbocsátanak oktatókat, és íme, csökkentik a hallgatói létszámot is. Mit sem törődve azzal, hogy éppen növelni kellene a felsőoktatásban résztvevő diákok számát. És úgy tűnik, abból sem csináltak gondot, hogy - elbújva a bűvös százhuszas ponthatár mögé - csapták a felvételizőket. A lényegen persze nem sokat változtat, de becsületesebb lett volna, ha időben megmondják: nem tudják indítani a szakot. Az HBO és a Szamba Koltai Róbert Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (ISB) - Először fordul elő, hogy egy Magyarországon sikeres magántelevízió kop- rodukciós partnerként műküdik közre egy magyar játékfilm létrehozásában. Az HBO első kelet-európai ilyen jellegű szerződése Koltai Róbert Szamba című filmjére született meg, melynek forgatása augusztusban kezdődik Ti- szaújvárosban és Budapesten. Az HBO a Magic Media-hoz és a Hunnia Stúdióhoz csatlakozik társproducerként, s a szerződés értelmében elsőbbségi és kizárólagosjogot szerez a Szamba előfizetéses tévécsatornán történő bemutatására az Egyesült Államok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország területén. Barbalics Péter, a Magic Media ügyvezetője kifejtette, hogy e „kitüntető társulást” nyilván elsősorban annak köszönhetik, hogy annak idején 1991-ben az HBO magyarországi indulásakor Koltai Róbert volt a ,/elvezető arc”, s az is sokat nyomhat a latban, hogy előző filmje, a Sose halunk meg hatalmas közönségsikert aratott A Sose halunk meg-et az HBO amerikai tévéforgalmazásra is megvásárolta. „A pataki tanítóképzőnek jó az árfolyama” Méhes László Sárospatak (ÉM) - A gyakorló pedagógusok esetében előrejel- zett munkanélküliség felveti a pedagógusképző főiskolák további sorsának kérdéseit is. Többek között erről beszélgettünk Komáromy Sándorral, a sáróspataki Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatójával. • A sárospataki főiskola felvételi rendszere egyetlen egy pontban tér el az ország más főiskoláitól, ez évtől ugyanis nem lehetett hozzánk átjelentkezni. Csak azokat fogadtuk - 320-an jelentkeztek, közel kétszeres volt a túljelentkezés akik eleve sárospataki diákok akartak lenni. Pataknak folyamatosan jó az „árfolyama”, egyenletes a jelentkezők száma, ami számunlü’a azt is jelzi, hogy nem folytatunk rossz színvonalú képzést. Szeptembertől 171 új elsős kezdi meg tanulmányait nálunk. Ez a tavalyi évhez viszonyítva mintegy tíz százalékkal több jelöltet takar. □ A pedagógusképző főiskolák markáns profilváltását - amiről nemrégiben az itteni kollégiumavató ünnepségen Papp Lajos államtitkárhelyettes is említést tett - Sárospatakon miként értelmezik? • Profilbővítésről lehet inkább szó, mint profilváltásról. A több száz éves hagyománnyal rendelkező pataki tanítóképzés mindenképpen megmarad. Viszont a tanítói szakmához kapcsolható egyéb posztgraduális és kiegészítő képzésben, sőt, olyan regionális igények kielégítésében is szeretnénk közreműködni, amelyek nem feltétlenül a tanítóképzéshez kapcsolódnak. Olyan tevékenységre gondolunk, amelyet a főiskola oktatói kara el tud látni. Fogadni szeretnénk azokat a képzési, átképzési lehetőségeket, amelyek erre a kevésbé preferált régióra nagyon ráférnének. □ Már a következő tanévtől is érzékelhető lesz ez a változás? • Hogy csak egyet említsek: a közoktatási törvényben előírt követelmény lett, hogy az óvodákban a nevelőmunkát csak diplomás óvónők végezhetik. Mi most mintegy nyolcvan középfokon végzett óvónőnek adunk óvodapedagógusi alapképKomáromy Sándor főigazgató Fotó: Laczó József zettséget. Ez is egyfajta regionális igény, hiszen a megyéből, sőt Hevesből és Szatmárból is jelentkeztek erre. Ilyen módon mi is segíthetjük a régió törekvéseit. Létérdekünk, hogy végiggondoljuk lehetőségeinket, amihez természetesen partnereket is keresünk. Most gondolkodunk azon, mit is lehetne még csinálni. □ Várható-e, hogy a néhány éve beindult nyelvi képzéshez hasonlóan a szakosodás felé tolódik el a tanító- képzés? • Nem elégséges információk miatt kerülhetett be a köztudatba az, hogy Patakon változik a képzési profil. Szeretném határozottan megfogalmazni, hogy semmiféle „kistanárképzésben” nem gondolkodunk. A mi feladatunk most alapvetően a négyéves képzés sikeres beindítása és végigvitele. Tehát továbbra is az általános iskola alsó szakaszára képzünk tanítókat, de olyan jogosítványokat is adunk majd a négyéves képzés végén, amelyek - a Nemzeti alaptantervvel összefüggésben - meghatározott műveltségi területeket céloznak meg. Gazdagabb, tartalmasabb képzést szeretnénk megvalósítani. 1999-ben, amikor kiadjuk az első „négyéves” diplomát, a tanítók - reményeink szerint - alkalmasak lesznek egyfelől az akkori magyar közoktatási struktúra kezdő szakaszában az általános tanítói munka elvégzésére, ugyanakkor az első hat osztályban a választott műveltségi terület tanítására is. □ A gazdasági megszorító intézkedések várható következményeinek nyomán nem egy felsőoktatási intézmény segélykiáltását hallhattuk. Sárospatakot miként érinti a felső- oktatás - úgymond - leépítése? • Az Alkotmánybíróság döntése nyomán ma már nem leépítésekről, hanem költségvetési elvonásokról beszélünk. Ennek gyakorlatilag ugyanaz a következménye. Rendkívül aggályosnak tartom ezeket a lépéseket, mert egy bizonyos ponton túl már nem lehet az oktatás minőségét garantálni. Számomra már nem az a kérdés, hány embert kell felmentenem, hanem az, hogy mekkora tételt vonnak el, mert ennek egyenes következménye az intézmény működtetési feltételeinek romlása. A helyzet tehát ugyanaz, mint korábban, csak a megfogalmazás retorikája változott. A pataki főiskolán pillanatnyilag azt a megoldást választottuk, hogy az aktuálisan nyugdíjazható munkatársakat mentjük fel, illetve élünk a korengedményes nyugdíjazás adta lehetőségekkel. Végleges számot még nem tudok mondani, de a tervek szerint szeptembertől ez hat oktatónkat és tizenöt nem oktatói állományban lévő munkatársunkat érinti. Természetesen már ez is zavarja az oktatást. Magasabb óraszámban fogunk tanítani, és a hivatali munka is a csökkenő létszámmal egyenes arányban fog növekedni. Ha ez a folyamat tovább megy, és ’96-ra újabb elvonásokat prognosztizálnak, ez már katasztrofális következményekkel járhat a felső- oktatásban. □ Elképzelhető, hogy a diákok fogják takarítani a kollégiumot? • Nagyon könnyen elképzelhetőnek tartom. Tudni kell azt, hogy a pataki főiskolára nem azok a milliomos gyerekek járnak, akik a kollégiumi díj mellett a várható tandíjat is biztosan meg tudják majd fizetni. Hivatalos helyen máig nem beszélnek arról, miként kívánják - akár kölcsönök felvételével - a hallgatót olyan helyzetbe hozni, hogy lehetősége legyen tanulmányait finanszírozni. Hogy folynak-e ezzel kapcsolatos munkálatok, arról mindenki hallgat. Déryné és kora, vagy munkásművelődés Miskolc (ÉM - DK) - Déryné és kora címmel nyílt kiállítás két hónappal ezelőtt a Diósgyőri vár területén lévő Déryné-ház- ban. A látványos és tanulságos bemutatót azóta már sokan megnézték. Azonban levelet kaptunk Balogh Sándortól, a diósgyőri városvédők elnökétől, aki jobban szeretné, ha Diósgyőr múltjáról láthatnának emlékeket az odalátogatók. A levélben a következőket olvashatjuk: „Mióta a Diósgyőri vár régészeti feltárása és felújítása megtörtént, idegenforgalmi látványossággá vált. Az udvarán lévő Déryné-ház beleolvadt mint a vár tartozéka, és így vonult be a köztudatba. A Déryné-ház azonban nem a vár tartozéka, ez a Koronauradalom egyik történelmi épülete. Diósgyőr illetve a város tulajdona volt és kell, hogy maradjon... Az uradalom még meglévő történelmi épületeit Miskolc város védelme és tulajdona alá kell helyezni. A ház külső tatarozását az akkori területi képviselő végeztette el annak a Herman Ottó Múzeum igazgatója által tett ígéretnek reményében, hogy a ház egyik szobája Diósgyőr kultúrtörténeti emlékeinek kiállító terme lesz. Ennek érdekében leltárilag átadtuk a múzeumnak mindazokat az összegyűjtött és 100 éven át megőrzött történelmi emlékeket, melyek a két világháborút is földben elásva vészelték át. (...) Az általam összegyűjtött történelmi anyagot személyesen ismertem, mivel azok Herczeg Ferenc volt ipari miniszter által adományozott csiszolt üvegbetétes diófa vitrinben voltak tárolva, mely annak idején mint az Ady Kultúrotthon első igazgatója az irodámban állott. Az eltűnt tároló szekrényt, kutatásom eredményeképpen Szirmán egy moziraktárban találtam meg, szétszedve hiányos állapotban, melyet a Herman 0. Múzeum restaurált annak reményében, hogy a Déryné-ház kiállítótermében tölti be eredeti funkcióját. Sajnos nem Dérynéről - a Déryné-házban valósulhatott meg, mivel a múzeum rendelkezése alatt áll és továbbra is idegen történelmi gyűjtemények kiállítását szolgálja. Ezzel nem lehet egyetérteni, hiszen az idelátogató Diósgyőr történelmi múltjával kíván megismerkedni. Ennek érdekében Diósgyőr területi képviselőihez, városunk honatyáihoz kívánok fordulni, hogy vegyék védelmükbe a Déryné-házat és kerüljön vissza jogos tulajdonba...” Vagy mégsem? Megkérdeztük erről illetékes szakemberek véleményét is: Veres László megyei múzeumigazgató és Gyulai Éva, a múzeum munkatársa mondták el véleményüket. Mint megtudtuk, annak idején valóban szó volt arról, hogy keresik az anyag bemutatásának lehetőségét, de konkrétumok nem fogalmazódtak meg. Kiderült, hogy a múzeum tervezett Diósgyőrről szóló kiállítást, de komolyabbat, mint amilyenre Balogh Sándor biztatta őket, aki a munkásszínjátszó egyesületek emlékeit, okleveleit szeretné kiállítani. Ha lesz pénz a még üresen álló szoba berendezésére, akkor ott bemutatkozhatna Diósgyőr, de a munFotó: Dobos Klára kásművelődés abból is kimaradna. Egy Déryné korának megfelelő enteriőrt szeretnének ott kialakítani. Egyébként nem nagyon értik, miért nem örül inkább a diósgyőri városvédők vezetője a Déryné-kiál- lításnak (ahol egyébként a levélben említett bútordarab is látható), hiszen Déryné ott lakott, abban az épületben. A Diósgyőri vár területén pedig minden az állam tulajdona, az a ház is!- Nagyon örülünk, hogy ebben az évben sikerült a Déryné-szobát berendezni, hiszen nem áll rendelkezésünkre túl sok pénz - mondta Gyulai Éva. - Hogy ezt vállaltuk, talán az is szép gesztus a magyar művelődésnek és a nemzeti kultúránknak. Az tény, hogy Balogh Sándor átadott megőrzésre a múzeumnak Diósgyőr munkásművelődési múltjáról szóló anyagot. Ezek meg is vannak, őrzik a raktárban, pont úgy, ahogy a többi tárgyat. Gjadai Éva azt mondja, hogy addig nem szívesen adnák ki a „kezükből”, amíg nincs egy biztos kiállítási lehetőség. Ha van - még ha nem is a múzeum keretei között - örömmel veszik ezek bemutatását. Rockoperák Kazincbarcika (ÉM) - Világhírű musical- és rockopera-részleteket hallhat a közönség a Rockszínház művészeinek előadásában július 19- én, szerdán este 7 órától Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központban. Nagy Anikó, Miklós Tibor, Leskó János, Pacskó Éva és Petrigán Gabriella részleteket adnak elő többek között Az operaház fantomjából, a Miss Saigonból, a Hair-ből, a Jézus Krisztus Szupersztárból és a Sakk című rockoperából. Zenés tanácskozások Esztergom, Tatabánya (MTI) - Két rangos zenei esemény kezdődött hétfőn Komárom-Esztergom megyében. Esztergomban megnyílt a 31. Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem, a tavalyinál jóval több, 16 országból érkezett csaknem 100 résztvevővel. A július 27-én az esztergomi bazilikában sorra kerülő búcsúkoncerttel záruló kurzus célja a gyermekek zenei írás-olvasás-kész- ségének fejlesztése, a Kodály Zoltán nevével fémjelzett, s mára már világszerte elterjedt módszer segítségével. A résztvevők a tanuláson és a gyakorláson kívül megismerkednek a vendéglátó város, a Dunakanyar és Budapest nevezetességeivel is. Az esztergomi nyári egyetemnek 1965 óta eddig a világ 66 országából 3614 hallgatója volt. Multikulturális hatások és nemzeti kisebbségi hagyományok a zeneoktatásban címmel Tatabányán, a Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetben kezdődött háromnapos tanácskozás. A több mint félszáz zenetanár és zenész kurzusát Patricia Shehan Campbell, a washingtoni egyetem nemzetközi hírű tanszékvezető professzora vezeti. Művelődési pályázat Budapest (ÉM) - A Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiuma pályázatot hirdet a helyi tartós közösségek (klubok, társaságok, műkedvelő művészeti csoportok, szakkörök) művelődési tevékenységének támogatására. Egy közösség egy pályázatot adhat be, az igényelhető összeg maximum 200 000 forint. A pályázatnak tartalmaznia kell (maximum 4 oldalban) a pályázó eddigi tevékenységét, illetve elképzelését. A pályázat nevezési díja 50 000 forint igényig 1000 Ft., 50 000 forint feletti igény esetén 2000 Ft. A nevezési díjat az Alap igazgatósága által kiadott pályázati adatlapban található átutalási postautalványon kell befizetni. A feladóvevény másolatát a pályázathoz csatolni kell. A nevezési díjat nem térítik vissza. A pályázatok 1995. szeptember 15-éig beérkezően - egy példányban - nyújthatók be kizárólag postai úton a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának címére (1062 Budapest, Bajza utca 32.). A határidőn túl és a hiányosan vagy pontatlanul kitöltött pályázatokat az igazgatóság érvénytelennek tekinti. A pályázati adatlap személyesen beszerezhető a Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságán, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ügyfélszolgálati irodáján (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.). A kollégium a pályázatokat a benyújtás határidejétől számított 60 napon belül bírálja el, és a döntés meghozatalától számított 15 napon belül értesíti a pályázókat. A támogatás nem használható fel építési jellegű beruházásokra, felújításokra, üzemeltetési kiadásokra, alaptőke-emelésre, illetve harmadik fél részére át nem ruházható. A pályázatokkal kapcsolatban felvilágosítás a Nemzeti Kulturális Alap címén és telefonszámán (322-6808) Lucsánszki Szilvia kollégiumi titkártól kérhető. Anna-bál Miskolc (ÉM) - Anna-bált rendeznek július 28-án (este 7-től hajnalig) a Vasas Művelődési Központban. A vendégek szórakoztatásáról miskolci színészek és táncosok gondoskodnak. A talpalávalót az Uni együttes szolgáltatja. A közönség megválasztja az Anna-bál szépét, és a szerencsések tombolán értékes ajándékokat is nyerhetnek. Érdeklődni, asztalt foglalni a 370-202-es telefonszámon lehet.
