Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-11 / 161. szám
8 B Itt-Hon 1995. Július 11., Kedd _ BORSODI PORTRÉ Bányász volt, szabó maradt Fotó: Knyizsák Ferenc Rudolftelep (ÉM - KS) - A borsodi dombok tövében Rudolftelepen, a szélső házak egyikében él Tölgyesi József nyugdíjas szabómester, aki ősi bányászdinasztiából származik. 1919-ben született Ormospusztán (ma Ormosbánya), de gyerekkorát már Rudolftelepen töltötte. Élete során többször lett volna lehetősége elmennie, de mindig maradt, mert nem akarta itt hagyni a telket, ezt a vidéket. Pedig volt itt nehéz időszak is, volt itt szegénység is a bányászok között, amikor csak heti két napot dolgoztak és más kiegészítést is kellett keresni a megélhetéshez. Iskoláit későn kezdte egy gyerekkori baleset következtében, s ezért tizennégy éves korára végezte el a hat elemit. A bányába nem mehetett sérülése miatt, ezért pincértanuló lett, de ez is nehéz volt számára. Ezért Sajó- szentpéteren szabótanuló lett. Végzős korában egy rudolftelepi szabó maga mellé csábította. Am a régi mester nem adott az évekről igazolást, így hát a három évet az új mesternél is le kellett tudnia. Tizenkilenc éves korában szabadult. Végül szabósegéd lett a rudolftelepi üzemben. Közben elvitték katonának, majd munkaszolgálatra. Onnan haza került, de 1944 novemberében ismét elvitték. A következő év tavaszán sikerült megszöknie és Ovár- ról gyalog indult haza. Megnősült, mestervizsgát tett. Úriszabó oklevelére ma is büszke. Négy évig önálló mester volt, két segéddel és egy tanulóval. Leégett a műhelye, ennek ellenére a KTSZ-be nem akart beállni. S hiába hívták Miskolcra és más helyekre, a telket nem tudta itt hagyni. Elment a bányába, tanfolyamokat végzett, gépkezelő lett, majd egy év múlva mázsamester. Közben műszak után tovább művelte a szabómesterséget is. Felesége a háztartás mellett ebben is segített neki, mert közben ő is kitanulta a szakmát. A bányából ment nyugdíjba. Két felnőtt gyermeke, három unokája és két dédunokája van. Minden korosztálynak: régi anekdoták Szepesi Sándor Elbír vele. Két koma olyan csúnyán összeverekedett a vásáron, hogy a dologból bírósági ügy lett. Jánost - aki szemtanúja volt az esetnek - beidézték tanúnak a törvényszékre, s a bíró megkezdte a kihallgatását:- Ott volt kend a verekedésnél?- Ott voltam, instálom!- Akkor mondja el őszintén, mit látott?- Hát az úgy vót - fohászkodott neki János, - hogy Károly megfogta Eleket, Elek megfogta Károlyt, aztán a Károly néhányszor fejbe verte a kapanyéllel Eleket.- Ezt mind végig nézte kend?- Igenis instálom!- De hát milyen ember kend?! - korholta a bíró, - ha látta, miért nem ment oda segíteni?- Azért instállom, mert láttam hogy a Károly elbír vele egyedül is! - mondotta a tanú mentegetőzve. Éljen meg mindenki. Beteg lett a székely atyafi, akinek az volt az elve, hogy a természet minden bajt meggyógyít. Nem volt bizodalma az orvosokhoz, de a családja addig unszolta, hogy végül mégis elment a doktorhoz, megvizsgáltatni magát. Az orvos sokáig kereste a bajt, majd egy üveg orvosságot rendelt az atyafinak, s előírta, napjában hányszor vegyen belőle. A székely elment, kivette az orvosságot, s ahogy kilépett a patikából, nyomban kiöntötte az egészet a földre. Épp akkor ment arra a barátja, aki rászólt:- Mit csinálsz te azzal az orvossággal?!- Láthatod kiöntöm! - jött a válasz.- Látni látom, csak nem értem! Hát ha úgyis kiöntötted, akkor minek kellett kiváltani azt a méregdrága kotyvalékot?- Hadd el komám! - legyintett a székely, aztán elkezdte sorolni: - Otthon a család addig zaklatott, hogy elmentem megvizsgáltatni magam. A rendelőben kifizettem a vizit díját, hogy éljen meg az orvos is. Onnan elmentem a patikába, oszt kifizettem az orvosság díját, hogy éljen meg a patikus is. Most meg ehelyt kiöntém a földre az orvosságot, hogy éljek meg én is! ORVOSOK Sajószentpéter július 15-16-án (szombat-vasárnap) 24 órás ügyelet. Kossuth út 200. Tel.: 48/345-108. Kazincbarcika felnőttügyelet: Városi Kórház Május 1. út 56. (péntek 17-től hétfő reggel 8 óráig). Tel.: 311-000 Kazincbarcika gyermekügyelet: Május 1. út 13. (szombat-vasárnap 8 és 16 óra között). Tel.: 311-411/322 mellék. Kazincbarcika fogászati ügyelet: Városi Kórház épületében Május 1. út 56. (szombat 8 és 14 óra között). Mezőcsát július 15-16-án Hősök tere 33. (szombaton 7 órától hétfő reggel 7 óráig). Mezőkövesd júliusi 15-16-án Mátyás király út 75. GYÓGYSZERTÁRAK Mezőkövesd július 15-16-án Szent László tér 6. Sajószentpéter július 15-16- án (szombaton 16 órától hétfő reggel 8 óráig) Kossuth út 218. Tel: 48/345-101. Kazincbarcika július 15-16- án Egressy út 3. (szombat-vasárnap 8-16 óráig, ügyelet 16.00 órától reggel 8 óráig). Mezőcsát július 15-16-án Hősök tere 22. (szombaton 16 órától vasárnap reggel 8 óráig délután 16 órától hétfő reggel 8 óráig). Szombat-vasárnap 6-16 óráig a Gyógyszertár rendes nyitva tartással üzemel. Tel.: 352-324 ÁLLATORVOSOK Mezőkövesd július 15-én Jacsó Attila (szombat 9-11 óráig) Ady Endre út 36. Kazincbarcika július 15-16- án Jaczkó Géza (szombat-vasárnap 7.30-8.30 és délután 16.30-18.30 óra között). Berke- nyi út 21. Tel: 315-155 Gyerekek honi rajzasztala A Diósgyőri vár Bari Emese 6 és fél éves, Tardona A tiszaújvárosi Szabadidősport Szervező Iroda az idén is biztosítja az általános iskolás gyerekek nyári sportnapközis foglalkoztatását öt sportágban. Az első turnusban, ami június 12-től 26-ig tartott, közel háromszázan vettek részt. A második június 26-tól július 7-ig tartott és úszásra specializálódott. A mintegy hatvan 7-13 éves korú kisdiákok szakedzők és főiskolások felügyelete alatt végzik feladatukat. A helyi önkormányzat jelentős támogatással segíti a sportnapközit, így a gyerekeknek - a napi kétszeri étkezésért, az utazásért, és a strandbérletért 1500 Ft-ot kell fizetni. Fotó: Laczó József Együtt egymásért a két testvérfalu Cserépfalu (ÉM - Dl) - Oktatásügyünk tükrözi a társadalom gazdasági állapotát, a nevelés-oktatás mai és jövőképét. ,A jövőben az oktatásra fordított költségek nem növekednek (szinte maradnak), ez azonban - figyelembe véve az inflációt - reálértékben mégis csökkenést jelent.” - Jelentette ki Szabó Zoltán államtitkár, egy mezőkövesdi fórumon. Úgy bizony. Nagy gondban vannak, különösen a kisiskolákat működtető önkormányzatok, iskolák vezetői. A magyar oktatásügy kormányszintű vezetői igyekeznek megmagyarázni, hogy miért süllyedt ide a ’70-es évek második felétől az oktatásügy, és hogy jobban kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak azért, hogy a felnövekvő nemzedék ne legyen zavarban, ha egyszer „eljut Európába”. Nem elég manapság a magyarázkodás, a megmagyarázás. Ezt vallják az önkormányzatok, az iskolák vezetői, nevelőtestületei és nem utolsósorban a szülők, akik arra törekednek, hogy minél gazdaságosabban - de színvonalcsökkenés nélkül biztosítsák gyermekük felkészítését. Ezt hangsúlyozza Molnár Józsefhé Cserép- váralja és Kósik István Cserépfalu polgármestere, s ennek gyakorlati bizonyítéka, hogy szeptembertől közösen oldják meg a „két Cserép” felsőseinek iskolázását.- Több évtizedig Tardra jártak a cserép váraljai felsősök. Most azonban ott nagyon megemelkedtek az iskolafenntartási költségek. Nem tudtunk megegyezni. Ezért döntöttünk egy kedvezőbb lehetőség mellett. Az utazási távolság is lerövidül, és mert iskolabuszra pályázatot adtunk be, az utazás is kényelmesebbé válik a gyermekek számára. Majd így a polgármester asszony.- Mindent megteszünk a gyermekekért. Azon leszünk, ne szenvedjen hiányt a két testvértelepülés oktatás ügye. Ezt akarják és támogatják a szülők, a pedagógusok, a nevelőtestületek. „S hogy élni tudjanak a kistelepülések, más területen is szükség van az összefogásra, a közös gondok közös megoldására” - teszi még hozzá Kósik István meggyőződéssel. Őrzik, óvják, védik az államhatárt A határvadászok életre hívása elengedhetetlen volt (3. oldal) ______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________i A TARTALOMBÓL Piaci zsongás Nem a korábban megszokott látványt nyújtotta július 1-jén, a tiszaújvárosi használtcikk-piac. A kereskedők megérkeztek ugyan, de áruikat nem kínálták, sőt ki sem pakoltak. Az ok: a piacfelügyelet bódéjának ajtajára kiragasztott hivatalos hirdetmény volt, amely azt tudatta, hogy megszűnik az új termékek árusítása. Kilenc órára már jókora tömeg gyűlt össze a bejáratnál. Mindenki mondta a magáét. (2. oldal) Egység és másság A mezőkövesdi galériában megnyitott tárlaton Koscsó László tusrajzait, Ur- bán Tibor pedig montázsokkal fűszerezett festményeit mutatta be. Ahogyan kifejezik magukat, az különböző, de amit elmondanak, az nagyon is hasonló. Korunkról mindketten csak rosz- szat tudnak mondani. Koscsó megrajzolt madárszárnyai újra és újra feltűnnek a képeken, de Urbán festményei sem oldják a műélvezők szorongásait. Akár azt a címet is adhatnók kiállításának: „Víziók, lidérces álmok.” Ehelyett a művész „Kívül-belül” címet adta alkotásainak. (4. oldal) Hídvég az ütközetben Hétszázötven évvel ezelőtt a Sajó, a Hernád és a Hejő ártere összefüggő mocsaras területet alkotott, s erdőkben gazdag volt. Béla király csapatai a Sajó jobb partján táboroztak, amelynek egyetlen hídját nem rombolták le, hanem ezerfőnyi őrséget állítottak mellé. E hídon szándékoztak átkelni, hogy a bal parton Sajóhídvég és Köröm területén megütközzenek a tatárokkal. (5. oldal) Fazola kutatásai Az 1765-70 között megindított rövid lejáratú iparpártolás nyomán a magyar vasgyárak fokozták termelésüket, új vaskőbányákat tártak fel, modem vasgyárak is alakultak. Mindez még a felvidéki vasgyáraktól távoleső Dunántúlon is veszélyeztette az osztrák vas eddigi piacait. A bécsi udvar rendkívüli vámkedvezményekben részesítette a Magyarországra szállító osztrák vaske- reskedóket, melynek hatására a stájer vas elárasztotta a magyar piacokat. (5. oldal)
