Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-11 / 161. szám

8 B Itt-Hon 1995. Július 11., Kedd _ BORSODI PORTRÉ Bányász volt, szabó maradt Fotó: Knyizsák Ferenc Rudolftelep (ÉM - KS) - A borsodi dombok tövében Rudolftelepen, a szél­ső házak egyikében él Tölgyesi József nyugdíjas szabómester, aki ősi bá­nyászdinasztiából származik. 1919-ben született Ormospusztán (ma Ormosbá­nya), de gyerekkorát már Rudolftele­pen töltötte. Élete során többször lett volna lehetősége elmennie, de mindig maradt, mert nem akarta itt hagyni a telket, ezt a vidéket. Pedig volt itt ne­héz időszak is, volt itt szegénység is a bányászok között, amikor csak heti két napot dolgoztak és más kiegészítést is kellett keresni a megélhetéshez. Iskoláit későn kezdte egy gyerekko­ri baleset következtében, s ezért tizen­négy éves korára végezte el a hat ele­mit. A bányába nem mehetett sérülé­se miatt, ezért pincértanuló lett, de ez is nehéz volt számára. Ezért Sajó- szentpéteren szabótanuló lett. Végzős korában egy rudolftelepi szabó maga mellé csábította. Am a régi mester nem adott az évekről igazolást, így hát a há­rom évet az új mesternél is le kellett tudnia. Tizenkilenc éves korában sza­badult. Végül szabósegéd lett a rudolf­telepi üzemben. Közben elvitték kato­nának, majd munkaszolgálatra. On­nan haza került, de 1944 novemberé­ben ismét elvitték. A következő év ta­vaszán sikerült megszöknie és Ovár- ról gyalog indult haza. Megnősült, mestervizsgát tett. Úriszabó oklevelé­re ma is büszke. Négy évig önálló mes­ter volt, két segéddel és egy tanuló­val. Leégett a műhelye, ennek ellené­re a KTSZ-be nem akart beállni. S hi­ába hívták Miskolcra és más helyek­re, a telket nem tudta itt hagyni. El­ment a bányába, tanfolyamokat vég­zett, gépkezelő lett, majd egy év múl­va mázsamester. Közben műszak után tovább művelte a szabómesterséget is. Felesége a háztartás mellett ebben is segített neki, mert közben ő is kitanul­ta a szakmát. A bányából ment nyug­díjba. Két felnőtt gyermeke, három unokája és két dédunokája van. Minden korosztálynak: régi anekdoták Szepesi Sándor Elbír vele. Két koma olyan csúnyán összeverekedett a vá­sáron, hogy a dologból bírósá­gi ügy lett. Jánost - aki szem­tanúja volt az esetnek - beidéz­ték tanúnak a törvényszékre, s a bíró megkezdte a kihallgatá­sát:- Ott volt kend a verekedés­nél?- Ott voltam, instálom!- Akkor mondja el őszintén, mit látott?- Hát az úgy vót - fohász­kodott neki János, - hogy Ká­roly megfogta Eleket, Elek megfogta Károlyt, aztán a Ká­roly néhányszor fejbe verte a kapanyéllel Eleket.- Ezt mind végig nézte kend?- Igenis instálom!- De hát milyen ember kend?! - korholta a bíró, - ha látta, miért nem ment oda se­gíteni?- Azért instállom, mert lát­tam hogy a Károly elbír vele egyedül is! - mondotta a tanú mentegetőzve. Éljen meg mindenki. Be­teg lett a székely atyafi, akinek az volt az elve, hogy a termé­szet minden bajt meggyógyít. Nem volt bizodalma az orvo­sokhoz, de a családja addig un­szolta, hogy végül mégis elment a doktorhoz, megvizsgáltatni magát. Az orvos sokáig keres­te a bajt, majd egy üveg orvos­ságot rendelt az atyafinak, s előírta, napjában hányszor ve­gyen belőle. A székely elment, kivette az orvosságot, s ahogy kilépett a patikából, nyomban kiöntötte az egészet a földre. Épp akkor ment arra a barátja, aki rászólt:- Mit csinálsz te azzal az or­vossággal?!- Láthatod kiöntöm! - jött a válasz.- Látni látom, csak nem ér­tem! Hát ha úgyis kiöntötted, akkor minek kellett kiváltani azt a méregdrága kotyvalékot?- Hadd el komám! - legyin­tett a székely, aztán elkezdte sorolni: - Otthon a család ad­dig zaklatott, hogy elmentem megvizsgáltatni magam. A ren­delőben kifizettem a vizit díját, hogy éljen meg az orvos is. On­nan elmentem a patikába, oszt kifizettem az orvosság díját, hogy éljen meg a patikus is. Most meg ehelyt kiöntém a földre az orvosságot, hogy éljek meg én is! ORVOSOK Sajószentpéter július 15-16-án (szombat-vasárnap) 24 órás ügyelet. Kossuth út 200. Tel.: 48/345-108. Kazincbarcika felnőttügye­let: Városi Kórház Május 1. út 56. (péntek 17-től hétfő reggel 8 óráig). Tel.: 311-000 Kazincbarcika gyermekü­gyelet: Május 1. út 13. (szom­bat-vasárnap 8 és 16 óra kö­zött). Tel.: 311-411/322 mellék. Kazincbarcika fogászati ügyelet: Városi Kórház épüle­tében Május 1. út 56. (szom­bat 8 és 14 óra között). Mezőcsát július 15-16-án Hősök tere 33. (szombaton 7 órától hétfő reggel 7 óráig). Mezőkövesd júliusi 15-16-án Mátyás király út 75. GYÓGYSZERTÁRAK Mezőkövesd július 15-16-án Szent László tér 6. Sajószentpéter július 15-16- án (szombaton 16 órától hétfő reggel 8 óráig) Kossuth út 218. Tel: 48/345-101. Kazincbarcika július 15-16- án Egressy út 3. (szombat-va­sárnap 8-16 óráig, ügyelet 16.00 órától reggel 8 óráig). Mezőcsát július 15-16-án Hő­sök tere 22. (szombaton 16 órá­tól vasárnap reggel 8 óráig délu­tán 16 órától hétfő reggel 8 órá­ig). Szombat-vasárnap 6-16 órá­ig a Gyógyszertár rendes nyitva tartással üzemel. Tel.: 352-324 ÁLLATORVOSOK Mezőkövesd július 15-én Jacsó Attila (szombat 9-11 óráig) Ady Endre út 36. Kazincbarcika július 15-16- án Jaczkó Géza (szombat-va­sárnap 7.30-8.30 és délután 16.30-18.30 óra között). Berke- nyi út 21. Tel: 315-155 Gyerekek honi rajzasztala A Diósgyőri vár Bari Emese 6 és fél éves, Tardona A tiszaújvárosi Szabadidősport Szervező Iroda az idén is biztosítja az általános iskolás gyerekek nyári sportnapközis foglalkoztatását öt sportágban. Az első turnusban, ami június 12-től 26-ig tartott, közel háromszázan vettek részt. A második június 26-tól július 7-ig tartott és úszásra spe­cializálódott. A mintegy hatvan 7-13 éves korú kisdiákok szakedzők és főiskolások felügyelete alatt végzik feladatukat. A helyi önkormányzat jelentős támogatással segíti a sportnapközit, így a gyerekeknek - a napi kétszeri étkezésért, az utazásért, és a strandbérletért 1500 Ft-ot kell fi­zetni. Fotó: Laczó József Együtt egymásért a két testvérfalu Cserépfalu (ÉM - Dl) - Okta­tásügyünk tükrözi a társada­lom gazdasági állapotát, a ne­velés-oktatás mai és jövőképét. ,A jövőben az oktatásra fordí­tott költségek nem növekednek (szinte maradnak), ez azonban - figyelembe véve az inflációt - reálértékben mégis csökkenést jelent.” - Jelentette ki Szabó Zoltán államtitkár, egy mező­kövesdi fórumon. Úgy bizony. Nagy gondban vannak, különösen a kisiskolá­kat működtető önkormányzatok, iskolák vezetői. A magyar okta­tásügy kormányszintű vezetői igyekeznek megmagyarázni, hogy miért süllyedt ide a ’70-es évek második felétől az okta­tásügy, és hogy jobban kell gaz­dálkodniuk az önkormányzatok­nak azért, hogy a felnövekvő nemzedék ne legyen zavarban, ha egyszer „eljut Európába”. Nem elég manapság a ma­gyarázkodás, a megmagyará­zás. Ezt vallják az önkormány­zatok, az iskolák vezetői, ne­velőtestületei és nem utolsósor­ban a szülők, akik arra töre­kednek, hogy minél gazdaságo­sabban - de színvonalcsökke­nés nélkül biztosítsák gyerme­kük felkészítését. Ezt hangsú­lyozza Molnár Józsefhé Cserép- váralja és Kósik István Cserép­falu polgármestere, s ennek gyakorlati bizonyítéka, hogy szeptembertől közösen oldják meg a „két Cserép” felsőseinek iskolázását.- Több évtizedig Tardra jártak a cserép váraljai felső­sök. Most azonban ott nagyon megemelkedtek az iskolafenn­tartási költségek. Nem tud­tunk megegyezni. Ezért dön­töttünk egy kedvezőbb lehető­ség mellett. Az utazási távol­ság is lerövidül, és mert is­kolabuszra pályázatot adtunk be, az utazás is kényelmeseb­bé válik a gyermekek számá­ra. Majd így a polgármester asszony.- Mindent megteszünk a gyermekekért. Azon leszünk, ne szenvedjen hiányt a két testvértelepülés oktatás ügye. Ezt akarják és támogatják a szülők, a pedagógusok, a neve­lőtestületek. „S hogy élni tud­janak a kistelepülések, más te­rületen is szükség van az összefogásra, a közös gondok közös megoldására” - teszi még hozzá Kósik István meg­győződéssel. Őrzik, óvják, védik az államhatárt A határvadászok életre hívása elengedhetetlen volt (3. oldal) ______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________i A TARTALOMBÓL Piaci zsongás Nem a korábban megszokott látványt nyújtotta július 1-jén, a tiszaújvárosi használtcikk-piac. A kereskedők meg­érkeztek ugyan, de áruikat nem kínál­ták, sőt ki sem pakoltak. Az ok: a pi­acfelügyelet bódéjának ajtajára kira­gasztott hivatalos hirdetmény volt, amely azt tudatta, hogy megszűnik az új termékek árusítása. Kilenc órára már jókora tömeg gyűlt össze a bejá­ratnál. Mindenki mondta a magáét. (2. oldal) Egység és másság A mezőkövesdi galériában megnyitott tárlaton Koscsó László tusrajzait, Ur- bán Tibor pedig montázsokkal fűsze­rezett festményeit mutatta be. Aho­gyan kifejezik magukat, az különböző, de amit elmondanak, az nagyon is ha­sonló. Korunkról mindketten csak rosz- szat tudnak mondani. Koscsó megraj­zolt madárszárnyai újra és újra feltűn­nek a képeken, de Urbán festményei sem oldják a műélvezők szorongásait. Akár azt a címet is adhatnók kiállítá­sának: „Víziók, lidérces álmok.” Ehe­lyett a művész „Kívül-belül” címet ad­ta alkotásainak. (4. oldal) Hídvég az ütközetben Hétszázötven évvel ezelőtt a Sajó, a Hernád és a Hejő ártere összefüggő mocsaras területet alkotott, s erdők­ben gazdag volt. Béla király csapatai a Sajó jobb partján táboroztak, amely­nek egyetlen hídját nem rombolták le, hanem ezerfőnyi őrséget állítottak mel­lé. E hídon szándékoztak átkelni, hogy a bal parton Sajóhídvég és Köröm te­rületén megütközzenek a tatárokkal. (5. oldal) Fazola kutatásai Az 1765-70 között megindított rövid le­járatú iparpártolás nyomán a magyar vasgyárak fokozták termelésüket, új vaskőbányákat tártak fel, modem vas­gyárak is alakultak. Mindez még a fel­vidéki vasgyáraktól távoleső Dunántú­lon is veszélyeztette az osztrák vas ed­digi piacait. A bécsi udvar rendkívüli vámkedvezményekben részesítette a Magyarországra szállító osztrák vaske- reskedóket, melynek hatására a stájer vas elárasztotta a magyar piacokat. (5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents