Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-08 / 159. szám
1995. Túlius 8-, Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 A valósnál kevesebb veszteséget jeleztek Augusztus 10-én kezdődik a diósgyőri kohó felújítása A januárban átadott diósgyőri elektrokemence. Elkészült, de nincs mivel etetni... Fotó: Fojtán László Biztosítás külföldre utazóknak Miskolc (ÉM) - A Garancia Biztosító megkezdte betegség-, baleset-, és poggyászbiztosításának értékesítését külföldre utazók részére. A biztosítás alapján 24 órás magyar nyelvű szolgálattal állnak a bajba került ügyfelek rendelkezésére, és a kórházi ápolást, orvosi és egyéb felmerülő költségeket is megtérítik. Újdonság az utazásibérlet-biztosí- tás, amely a gyakrabban külföldre utazók igényeit elégíti ki. Az új biztosításokat a Garancia fiókjain kívül az OTP valutaellátással foglalkozó fiókjai is árusítják. A munkaidő hasznosítása... Miskolc (ÉM) - A munkaidő 30 százalékát a termelő üzemekben is adminisztratív tevékenységre fordítjuk. Erre a meghökkentő eredményre jutott a Czipin & Partner osztrák termelékenységi tanácsadó cég legutóbbi felmérésében. A munkaidő hasznosítását vizsgáló osztrák szakemberek ezúttal 20 magyar iparvállalatot vettek górcső alá, s úgy találták, hogy (a termelő- egységeket is beleértve) a felhasznált munkaidő közel egyharmada jelentések írásával és olvasásával, megbeszélésekkel és értekezletekkel, adatgyűjtéssel és papírmunkával telik. Az adminisztráció eltúlzá- sában különösen a vezetők jeleskednek, akik munkaidejük 34 százalékát ezzel töltik. Az osztrák tanácsadók elemzéséből kitűnik, hogy Magyarországon sok üzemben a változások ellenére megmaradtak a régi struktúrák: még mindig használják a régről megmaradt formanyomtatványokat, s az adminisztrátorok ragaszkodnak a „bevált” rutineljárások alkalmazásához. A vállalati információáramlást még mindig a „papír szentsége” uralja, és az értekezleteknek inkább „szociális” jellegük, mintsem konkrét céljuk van. „Természetesen nincsen általános érvényű csodaszer a papírmunka csökkentésére, de néhány jól bevált módszert azért tudunk ajánlani” - mondta a felmérés eredményére reagálva Klaus Harrer, az osztrák cég magyarországi ügyvezetője. Növelni kell az agrártermelést Budapest (MTI) - Növelni kell a mezőgazdaság termelését ahhoz, hogy az ország gazdaságát stabilizálni lehessen. Ezt Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára hangsúlyozta a szervezet pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Ugyanott bejelentette azt is, hogy a köztestület július 24-én tartja közgyűlését. E fontos tanácskozásra a Magyar Agrárkamara kidolgozta a magyar agrárszektor növekedési pályára állításának tervét. Az agrárszakértők ebben összegezett véleménye szerint az ország gazdasági helyzete megkívánja, hogy az agárszektor jövedelme is gyarapítsa a nemzetgazdaságot. Az agrárkamara szerint a mezőgazdasági termelést úgy lehetne fellendíteni, ha serkentenék az alapanyag-termelést. Piaci oldalról gyakorlatilag nincs semmiféle korlátja a magyar agrártermékek eladásának. Éppen ezért az alapanyag-termelőket ösztönzni kell, hogy minél több piacképes terméket állítsanak elő, hiszen csak így lehet szállítani az Európai Unió országaiba , és a keleti piacokra is. Az agrár- szakértők szerint az ezredfordulóra hazánk élelmiszerfogyasztása eléri majd az 1989-es szintet, és ez szintén termelésnövekedést igényel. Bulgária: szállítási gondok Szófia (MTI) - Alig kerül idén bolgár és macedón zöldség és gyümölcs a nyugat-európai piacokra. A két országnak ugyanis nincs elegendő pénze és technikai felszereltsége a gyorsan romló termékek, kényszerűségből kerülő úton történő biztonságos célba juttatásához. A Bulgária részéről a Jugoszlávia elleni szankció betartását felügyelő szófiai illetékes elmondta: bár létezett egy elképzelés arról, hogy Bulgáriából Románián és Magyarországon át egy úgynevezett zöld folyósót hoznak létre a termékek szállítására Jugoszlávia kikerülésével, ez | azonban nem valósult meg. Diósgyőr (ÉM - I.S.) - Az Észak- Magyarország információja szerint mind Szabó Zsolt kormány- biztos, mind pedig Szalma István, a Diósgyőri Acélművek (DAM) Kft. vezérigazgatója kételkedik abban, hogy új kormánydöntés születik a borsodi vaskohászatról. Arról van szó, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél elkészült anyag (Észak-Magyarország 1995. július 4.) tárcaközi egyeztetésre kerül, s a kohászati reorganizációról szóló korábbi kormányhatározatokat hozzáigazítják a megváltozott körülményekhez, a „Bokros-csomaghoz”. Egy biztos: egy határozott igen, vagy egy határozott nem, talán régen megoldotta volna a kohászat ügyét... Most még, és még mindig minden képlékeny, továbbra is a bizonytalanság az úr. Bár egy éven belül három kormánydöntés, -határozat született a borsodi acélipar reorganizációjáról, három - mint kiderült - végrehajthatatlan döntés. Elsősorban pénzügyileg végrehajthatatlan döntés... Bokros Lajos pénzügyminiszter a közelmúltban, ózdi látogatásakor, megunva azt, hogy állandóan kémek tőle, azt mondta: - A pénzügyminisztérium hajlandó egy nagyobb összeget - akár milliárdokat is - adni az acéliparnak, ha az talpra áll, s nem tekinti többé fejős tehénnek a költség- vetést. Veszteségpótlásra viszont nincs, nem lehet több pénz... Mindenesetre egyelőre van. Muszájból, kényszerűségből. A költség- vetésnek a diósgyőri nagykohó működtetése havi 250 millió forintjába kerül. Ha felújítják, akkor is. Legalábbis 1996. október 31-ig, amíg a tavaly decemberi kormánydöntés értelmében üzemel. Egyébként nem ennyi a mínusz Diósgyőrött, lényegesen több. A DAM Kft. vezérigazgatója, Szalma István mondja:- Áz elmúlt év decemberi kormánydöntésre készült anyag nem valós adatokat tartalmazott, cégünk elődje, a Diósgyőri Nemesacél- művek (DNM) Kft. lényegesen kevesebb veszteséget jelzett a valósnál. Februárban, amikor a DAM megalakult, havi hatszázmillió forint volt a mínusz. Ezt, különböző intézkedésekkel 400-450 millió forintra redukáltuk. Ebből áll 250 milliót a költségvetés, a többit hónapról hónapra halmozzuk... Értesüléseink szerint különben ez az úgynevezett technológiai veszteség egyelőre még nem sodorja veszélybe a DAM működését, de az is biztos: ha a diósgyőriek nem csökkentik tovább költségeiket, a felszámolás szélére érhetnek. Szalma István szerint mindenekelőtt le kell építeni a sok, fölös kapacitást. Budapest (MTI) - A szakemberek felmérése szerint az országban szinte valamennyi fontosabb gyümölcsből kevesebb terem az előző évinél. A növényi kultúrákat fertőzés, és a kedvezőtlen időjárás is sújtotta. Ezt a szaktárca legfrissebb jelentésében Nincs szükség öt hengerműre, meg kell szüntetni az öntecsöntést, és persze egy acélgyártó bázisra kell átállni. A vezérigazgató úgy véli — és véleményét hírek szerint osztja Szabó Zsolt kormánybiztos is -, hogy ez év őszétől már csak a kétszázötvenmillió forintos támogatásra lesz szükségük. Ezt arra alapozza, hogy Diósgyőr - minden ellenkező híresztelés ellenére - dolgozik, rendeléssel ellátott, havonta 43-44 ezer tonna készterméket küld exportra és a hazai piacra. Különben a kohó - a többször módosított — tervekkel ellentétben még sem áll le július 10-én. Az ÁPV Rt. igazgatósága és ügyvezetése elfogadta a felújítás menetrendjét és költségét, ezek alapján vélhetően augusztus 10-én 140 millió forintos költségvetéssel megkezdődik a felújítás. Ez az összeg harmada az eredetileg erre a célra szánt pénznek. Szalma István szerint elébe mentek a Bokros-program azon pontjának, hogy a költségvetés kiadásait csökkenteni kell. Egyébiránt a kohóra szerinte még föltétlenül szüksége van Diósgyőrnek és a magyar iparlehet olvasni, amelyet a megyei földművelésügyi hivatalok adatai alapján állítottak össze. Almából a Dunántúlon közepes termés, míg a szobolcsi térségben a tavalyi termésmennyiség fele várható. Jelentős a fuzikládium és a lisztnak. Ha ugyanis most végleg leállna, akkor temetheti munkahelyét a nagyolvasztó gyáregység több mint két és fél ezer munkása, és veszélybe, mi több, kritikus helyzetbe kerülhet jó néhány olyan iparág és vállalat - például a győri Rába, vagy a diósgyőri gépgyártás amely diósgyőri alapanyagból dolgozik. Kohászati alapanyag-szállítókat ugyanis egyik napról a másikra nem lehet találni. Itt és most a gond a jövő, a kohó nélküli acélgyártás. Bár korábban elkészült és átadták a megduplázott kapacitású elektrokemencét - amely végezetül biztosítaná azt az évi mintegy félmillió tonnányi acélt, amelyre szüksége van a gazdaságnak - de a hulladékelőkészítő (az elektrokemencét minőségi hulladékkal táplálnák) beruházása csúszik. Adva van tehát egy kemence, de üzemeltetéséhez nincs alapanyag. Ha ez megoldódik - tehát ha felépül a hulladékfeldolgozó, és lesz elég hulladék -, akkor Diósgyőrnek is lehet jövője. Lényegesen kevesebb emberrel. Az elbocsátandók jövője viszont már nem kohászati kérdés. harmatfertőzés. Több ültetvényt is jégverés károsított, a megszokottnál erősebb természetes hullást is tapasztaltak a szakemberek. A körténél a gombakártevők miatt kevés lesz a jó minőségű termés. A köszméte betakarítása befejeződött. A termés mennyisége Debrecen térségében - ahol ezt a növényt nagy mennyiségben termelik — az előző évek átlagának 40 százaléka volt. Az áruhiány miatt jelenleg az átvételi ár 55-60 forint körül mozog kilogrammonként a korábbi 35 forintos kilónkénti árral szemben. A málna betakarítása jó ütemben folyik. Az árak 220-260 forint közöttiek kilogrammonként. Piros ribiszkéből a termés gyenge-közepes, a felvásárlási ár 60-70 forint között ingadozik kilogrammonként, a fekete ribiszkéé pedig 50-60 forint kilogrammonként. Tart a meggyszüret is. A termés mennyisége kevesebb az előző éveknél a lényegesen erősebb monília- fertőzés miatt. A felvásárlási ár 40-60 forint kilogrammonként. Az esős időjárás hatására a - középérésű - cseresznyefajták felrepedeztek, és itt is tapasztalható az erősebb moníliafertőzés. A piaci ár a meggy és cseresznye esetében 100-160 forint között ingadozik kilogrammonként. A kajszitermés a becslések szerint az előző évinek csak a fele lesz. Jelentős ugyanis az ültetvények gombás fertőzöttsége. A korai őszibarack szedése folyamatos. Még tart a meggyszüret. A termés mennyisége lényegesen alatta marad az előző évinek. Fotó: Dobos Klára Kedvezőtlen gyümölcstermés-kilátások ÁLLÁSPONT. Farkast emlegetni Marczin Eszter Miközben szinte nincs olyan nap, hogy az illetékesek ne beszélnének a feketegazdaság elleni küzdelem szükségességéről, maga ez a szféra tagadhatatlanul virágzik. Résztvevői pedig feltehetően jókat mosolyognak a sokszor, sokaktól hallott fenyegető mondatokon. Hiszen a döntési kompetenciával bírók egyelőre csak emlegetik a farkast, ám megjelenéséről szó sincs. Az viszont tény, hogy a kutatók a fekete- gazdaság nagyságrendjét továbbra is a GDP 30 százalékára becsülik. Ezek után nem véletlen, hogy egy, a témában jártas szakember a közelmúltban lapunknak nyilatkozva elmondta, a feketegazdaság az a terület, amelyről túl sokat beszélünk, miközben a helyzet megoldásáért nem teszenk semmi érdemlegeset. A gazdaságvédelmi koordinációs bizottság ülésén a napokban újabb fegyvernem bevetéséről tárgyaltak. Az ötlet, mármint a készpénzforgalom visszaszorítása, nem új keletű. Az APEH első embere már hivatalba lépését követően kinyilvánította: javasolni fogják a vállalkozások közötti pénzmozgás banki útra terelését, ami megnehezítené a bevételek eltitkolását, könnyítené viszont az adóhivatal munkáját. Azóta eltelt jó néhány hónap, és az ügy nem mozdult előre. Most, a már említett bizottság ülésén annyi történt, hogy állást foglaltak: az illetékes minisztériumok és kormányzati szervek - a Pénzügyminisztérium, az APEH - dolgozzanak ki javaslatot a megvalósításra. Mondhatjuk persze, hogy addig jó a vállalkozóknak, amíg ez nem következik be. De ennek az éremnek is van másik oldala. A közelmúltban Miskolcon megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen ugyanis maguk a vállalkozók sürgették a fekete- gazdaság megfékezését. Mondván, azok, akik betartják a szabályokat, egyszerűen nem képesek felvenni a versenyt a feketé- zés lehetőségét kihasználókkal. ÁRFOLYAMOK nem volt kötés v minimális vetolAni|Anlat a b'Ok«»rezgőktől a a brókercégek maximális eiaoasiar aianiata ttViti t p 11»■ 11 i nr't W ftttfirttt t J ittVi' i I'mttnTT» írmlfi T*ttTint*t:i ftttt it Mttt ntt tmrtf Hinti 2:>>>>>>5S55§ Tőzsde * Index július 7. 1476,47 +3,44 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. július 7. Pénznem Valuta Vetet Eladás Deviza Középárf. Angol font 199,25 203,13 200.97 Ausztrál dollár 89,18 90,99 89.90 Briga <>s lux.fi k.*437.64 446.24 __ 441,98 . ......... Finn markn 29.19 29,77 29,52 Francia frank 25.77 26 27 ' 26,03 Holland forint 80,32 81.9Ö 81,08 ír fönt 204.54 208,50 206,22 . Japán yen* 145,38 148,30 146,36 Kanadai dollár 91.3 ! 93,09 MM Kuvaiti dinár 417.86 426,12 421,22 Néniét marka 90.03 91.81 90.85 Norvég korona 20.22 20,62 20,43 Olasz líra** 76,93 78,4.1 78.02 . Osztrák schill. 12,80 33,06 12,92 Póriűgáléss.* 85,22 88,88 Spanyol peseta' 103.44 105,44 104.46 Svájci frank 108,50 110,64 109,4?' ? Svéd korona 17.21 17,55 17.42 USA-dollár ^ 124.88 127,30 ECU (KP) 166,23 169*47 1^87 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban*: 100 egység, **: 1000 egység Pénzintézetek irányadó kamatai futamidő 2« 25 36 SS , É *9 ^ * hónap paid. 12 hónap ga/d. £ 4 hónap ins?. 12 hónap msz. S $ bróiap t 12 hónap x éven túli %»«'■ MNB alapk SmtijwU Ban*, ki'rcsknfctmi Kant Ounohmk Ixkarckbxtt
