Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-08 / 159. szám
6 ESZAK'Magyarország Kultúra 1995. Július 8,« Szombat Felvételi ponthatár A ponthatár megállapításakor három tényezőt vesznek figyelembe: a jelentkezők számát, az általuk elért eredményeket, valamint a felvételi irányszámot. Azt a jelentkezőt, illetve átje- lentkezőt, aki a meghatározott ponthatárt elérte, fel kell venni, aki alatta van, azt nem lehet felvenni. A döntés ellen csak jogszabály- sértés esetén lehet fellebbezni a felsőoktatási intézmények vezetőinél. Pontszámát minden felvételiző ismeri, így a közölt táblázat alapján tudhatja, hogy felvették, vagy sem. nappali esti levelező GAZDASÁGI FELSOOKTATASI INTÉZMÉNYEK Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem 111 |ATE Állam és logfudományi Kar közgazdász szak 107 |PTE Közgazdaságtudományi Kar 108 KLTE Bölcsészettudományi Kar közg.tud. képzés 106 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar 110 104 Keresk-i és Gazdasági Főisk. Szolnok kereskedelmi 100 98 vendéglátó és szálloda 100 96 külgazdasági 100 98 Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforg. Főiskola kereskedelmi 106 106 106 vendéglátó és szálloda 106 106 106 idegenfor-i és szálloda 111 111 111 szakoktató, kereskedelmi 80 szakoktató, vendéglátó 78 Külkereskedelmi Főiskola külgazdasági 106 104 nemzetközi kommunikáció angol-francia 106 angol-német 104 angol-olasz 108 angol-orosz 100 angol-spanyol 104 francia-német 105 francia-olasz 107 francia-orosz 120 francia-spanyol 114 német-orosz 111 német-spanyol 110 olasz-spanyol 100 német-olasz 104 orosz-olasz 108 Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest 111 111 111 Salgótarján 100 100 Zalaegerszeg 103 103 Miskolci Egyetem Dunaújvárosi F. Kar gazdálkodási szak 98 Széchenyi István Főiskola üzemgazdász szak 100 70 Körösi Csorna Sándor Főiskola pénzügyi szak 106 90 MŰSZAKI MENEDZSER SZAKOK Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főisk.Kar 90 Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar 110 Gépipari és Automatizálási Főiskola Kecskemét 90 Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 100 Könnyűipari Műszaki Főiskola 90 élsportoló tagozat 83 Széchenyi István Főiskola 100 70 Ybl Miklós Műszaki Főiskola 76 Ybl Miklós Műszaki Főiskola - Debreceni egység építő szakirány 108 ipari szakirány 102 TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAROK |szak, szakpár ELTE JÄTE |PTE KLTE VE Bp. Szeg Pécs Debr Ves7.p Tanári szakok biológia 103 104 107 biológia-fizika * 104 biológia-kémia 96 100* fizika 85 90 98 96 fizika-matematika 102* fizika-kémia 104* fizika-technika 104* földrajz 108 109 100 108 földrajz-mat. 104* informatika 108 102 kémia 85 90 100 100 kémia-körny. 100 matematika 98 100 102 mat.-testnevelés 100* számítástechnika 111 100 technika 92 testnevelés 98 Nem tanári szakok biológus 107 103 107 fizikus 98 104 96 geográfus 112 109 108 geológus 90 geofizikus 92 informat.-könyvt. 100 meteorológus 92 matematikus 108 113 102 * Egyetemi-főiskolai képzés. térképész 101 prog. mat. 108 112 102 prog. mat. lev. 108 közg. progr.mat. 1 17 vegyész 82 90 100 100 Lágyan zsongó, bensőséges áhítat Joseph Haydn-oratóriuma a miskolci minorita templomban Bánhegyi Gabor Miskolc (ÉM) - Joseph Haydn Krisztus hét szava a keresztfán című oratóriumát adta elő a Kovács László vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar a Miskolci Forrás Kórus, a Miskolci Szent Ferenc Kórus, valamint Rieger Magdolna, Bokor Jutta, Bogáti Szabó István és Pálfi László énekművészek közreműködésével július 6-án, csütörtökön este hét órakor a miskolci minorita templomban. Joseph Haydn ezt a művét eredetileg kísérőzenének komponálta egy templomi szertartáshoz. Később a szerzeményt vonósnégyesre és zongorára is átkomponálta, majd egy epigonja „ihletésére” elkészítette az oratórikus változatot is. A Mester ezen oratóriuma a szokatlanul visszafogott, mérsékelt Haydnt varázsolja a befogadó elé, aki a kompozícióját a magasztos célnak rendeli alá. A hangszeres tételek majd mindegyike a klasszikus szonátaformát idézi mind felépítésében, mind pedig hangzásában, csak a gyönyörű korálok nyúlnak vissza a barokk korba, esetenként a gregori- ánum szellemét is megidézve. Nyoma sincs a szélsőségeknek, lágyan zsongó, bensőséges áhítatot, nyugalmat sugárzó zene szól szinte mindvégig, csak a finálé zökkenti ki a hallgatót szilaj temperamentumával, robbanó dinamikájával a csendes szemlélődésből. Könnyen hallgatható és emészthető mű a Krisztus hét szava a keresztfán, és akár az is megkockáztatható, nem ezért a kompozíciójáért szeretjük igazán Haydnt. Nem Feszület Fotó: Laczó lózsef ez az oratórium az, amit vágyunk újra és újra meghallgatni merész, formabontó megoldásaiért, bravúros hangszereléséért, hátbizsergető melódiáiért. Ez az opusz oratóriumként is az, amire eredetileg rendeltetett, egyházi kísérőzene. Mindez azonban nem indokolná feltétlenül azt, hogy a zenészek se szeressék igazán a darabot. Az okkal rengeteget dicsért vonóskar ezúttal meglehetősen közepes teljesítményt nyújtott. A prímek hol elvesztek a templom akusztikájában, hol pedig „rátelepedtek” a zenekari hangzásra, csak a gordonka- és a nagybőgőszólam tudott hozzáido- mulni a helyszín diktálta követelményekhez. A fúvósszekcióból ezúttal a fásokat illeti a dicséret lágy tónusú, szépen ívelő, mívesen formált játékukért. A rézíúvósok az esetek túlnyomó részében a bizonytalan intonáció mellett még egymást is keresték. Mindezért a néhol már- már széteső játékért a legkevésbé sem volt hibáztatható a karmester, hiszen Kovács László ezen az estén is igyekezett minél többet kihozni az előadásból, a nézőtérről azonban gyakorta tűnt úgy, hogy ehhez nem bizonyultak ideális partnernek a zenészek. Az énekművészek közül Rieger Magdolna kissé mezzós teltségű szopránja teljes mértékben uralta az előadást. A róla kialakult kedvező összképen még az sem rontott igazán, hogy néhány hangot picikét alulintonált. Bokor Juttáról és Bogáti Szabó Istvánról nem lehet érdemben nyilatkozni, mert a hangjuk egyszerűen elveszett, a leggondosabb odafigyelés ellenére is csak foszlányokat lehetett elkapni énekükből. Pálfi Lászlóra ugyanez nem mondható el, ő legalább néha megpróbált kiénekelni a zenekari hangzásból, de csak pillanatokra sikerült a kísérlet, utána „megadta magát” a zenészek nyomásának. Amitől azonban mégis méltatható az előadás, az a kórusok jelenléte. Az végig érezhető volt a gyakori kettős hangzásból, hogy a Miskolci Forrás Kórus és a Miskolci Szent Ferenc Kórus még nem énekelt együtt, sőt, az utóbbi társulatnak még azzal is meg kellett „küzdenie”, hogy először szerepeltek a Miskolci Szimfonikus Zenekarral. Az elcsúszott belépésekért viszont bőségesen kárpótolt az a ritkán tapasztalható lelkesedés, amellyel a Szent Ferenc Kórus „belevetette” magát az előadásba. Ha voltak ezen a koncerten igazán emlékezetes pillanatok, az nekik volt köszönhető. Ösztöndíj Miskolc (ÉM) - Ösztöndíjban (havonta kb. 10 000 Ft.) részesülhet egyetemi, főiskolai tanulmányai idejére az a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei római katolikus árva, félárva vagy nagycsaládból származó pedagógusgyerek, aki pedagóguspályára készül. A jelentkező lehet elsős, vagy már felsőéves fiatal. A pályázatokat július 20-ig - a helyi plébános javaslatával - a Mindszenti Római Katolikus Plébániára kell eljuttatni. A borítékra írják rá: „Ösztöndíj”. Karmel-búcsú Miskolc (ÉM) - A Karmelhegyi Boldogasszony ünnepét, a miskolci karmelita templom (Kiss Ernő u. 11/a) búcsúját, július 16-án, vasárnap tartják. Az ünnepi szentmise délelőtt 10 órakor kezdődik, melyet Mons. Juhász Ferenc pápai káplán, egri c. kanonok mutat be. A szentmise után a templom körül ünnepi skapuláré-körmenet lesz. A búcsút megelőzően július 13-tól kezdődően háromnapos lelkigyakorlat lesz - az este fél 6 órakor kezdődő szentmisék keretében -, amelyet Kartal Ernő minorita atya tart. Honismereti tábor Putnok (ÉM) - Honismereti tábort szervez a Gömöri Népfőiskolái Egyesület és a Gömöri Múzeum Baráti Köre július 13-tól 22-ig. A program során a résztvevők - többek között - megismerkedhet a mézeska- lácsos mesterséggel, előadást hallhatnak a paraszti táplálkozásról, önismereti kurzuson, kiránduláson, vetélkedőkön, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Jelentkezni lehet: Gömöri Múzeum, Putnok, Serényi László tér 10. 3630. Csendéletek, tájképek, rektorok... Nyolcvan éve született Csabai Kálmán festőművész Végvári Lajos Nyolcvan éve született Csabai Kálmán, a nagybányai örökség egyik utolsó képviselője. Bár az ország délnyugati tájairól származott, már főiskolai művésznövendék korában elkötelezte magát Miskolc városához. Ezt a kapcsolódást az indokolta, hogy szemléletmódja, vérmérséklete és nézetei alapján az itt létesült művésztelep célkitűzéseivel azonosulni tudott. A nagybányai művésztelep Romániához történt elcsatolása után a Képzőművészeti Főiskola két vezetője, Réti István és Lyka Károly Miskolc környékét tartották alkalmasnak a plein-air festészet művelésére. Nyaranta ide irányították a növendékek legjavát, akik a város mecénási tevékenysége alapján viszonylag gondtalan körük mények között dolgozhattak. A művésztelep vezetésével a nagybányai második generáció egyik jelentős képviselőjét, Benkhard Ágostont bízták meg. Benkhard kiváló művészetpedagógus volt: nem műveivel, de szóbeli instrukcióival, nagy tárgyi tudáson alapuló művészetesztétikai nézeteivel irányította a növendékeit. Elég csak Szalay Lajosra emlékezni, aki — nézetei szerint - sokat köszönhetett Benkhardnak. Ebből az atmoszférából bontakozott ki Csabai Kálmán művészete is. Mestere vezetésével nem csupán a plein-air festészet módszerét sajátította el, hanem azt a művészetetikai magatartást, amelyet valaha Ferenczy Károly fogalmazott meg, s melyet java tanítványai közvetítettek fiatalabb pályatársaik felé. Benkhard esetében nagy jelentősége volt a szenvedélyes művészetpróféta tanításainak is: magáévá tette és tovább plántálta Hollósy ihlett, alkotói magatartását. Csabai Kálmán kiváló féstőtech- nikai tudása segítségével hamarosan a telep egyik fiatal vezető mestere lett. Éredményeit nem csupán szorgalmasan kiformált mesterségbeli tudásának köszönhette, hanem éles szemének, pompás megfigyelő, a valóságot analizálni tudó képességének. így vált tudatos festővé, aki az ekkor már divatos rögtönzések helyett a módszeresség, a megfontolt alakítás eljárásait kísérletezte ki. Személyi adottságai vezették el az impresszionizmus vezető mesterének, Monetnak a tanulmányozásához. Nem stílusát, hanem festői Csabai Kálmán: Liget szemléletmódját, alakítási rendszerét sajátította el. A nagy francia mester nyomán minden képét a természetben, egy meghatározott világítási adottság segítségével festette. Az adott pillanathoz, a világítási körülményekhez való igazodás ebben az időben már kevés művész munkásságára volt jellemző. Csabai azonban mindvégig ragaszkodott és töretlen következetességgel művelte a felismert és egyénivé alakított féstésmódot. Festészetének formálásához némileg hozzájárult a miskolci művésztelep újonnan kinevezett mesterének, Burghard Rezsőnek a példája is. Tőle tanulta meg Csabai a térhatású színek biztos kezelését, amely különösen virágcsendéletein figyelhető meg. Imponáló biztossággal vitte a vászonra a jól megfigyelt színeket és tónusokat, ily módon nem a vonalperspektívával, hanem a színadásban rejlő távlati lehetőségekkel alakította ki munkáit. Életművének fő műfaja a tájkép. Szorgalmasan járta a választott szűkebb haza tájait, hogy új szépségeket fedezhessen fel a bükkerdők ezüstös hangulataiban, a folyami erdők és mezők ragyogó fényességében, vagy a vízpartok párás atmoszféráiban. Jelentős műfaja volt a csendélet is. Jól ismerte és ezért ábrázolni is tudta a virágvázában tömött színes virágokat, anyagszerű hűséggel jelenítette meg a népi köcsögöket, vagy az alátétként alkalmazott kézimunkákat. Megfigyelőkészségének és mesterségbeli tudásának eredményeképp jöttek létre portréi, melyek közül kiemelkedőek a Miskolci Egyetem vezetőit ábrázoló munkái. Csabai Kálmán nem volt a műtermébe zárkózó művész típusa. Mint gimnáziumi rajztanár és az ismeretterjesztő intézmények égjük vezetője, fáradhatatlanul dolgozott a város vizuális kultúrájának fellendítéséért. Előadásokat szervezett és tartott, kezdeményezője volt különböző kiállításoknak. Az ő fáradozása alapján jött létre a sokáig nem méltatott vidéki képzőművészet budapesti bemutatkozása. Egyik kezdeményezője volt a miskolci országos tárlatoknak. Ezeknek a rendezvényeknek az volt a jelentősége, hogy a meghívott művészek munkáinak a segítségével a mindent elöntő „szocreál” stílussal szemben egy szabadabb és jobb minőségű kiállítást tudott kialakítani. Ily módon szerepe volt a magyar hagyomány és az esztétikai minőség fenntartásában. Közéleti és művészeti eredményei alapján tisztelettel emlékezünk személyére és életművére. Kaláka-program MUZSIKÁLÓ UDVAR (Kossuth u. 11.) 10.30 Gyermekfesztivál Gryllus Vilmos, Sebő Ferenc, Muzsay András, Jeszenszky István, Tatros együttes, Kaláka DIÓSGYŐRI VÁR Versenyprogram 15.00 Dalamáris együttes (Kunszentmártoni 15.15 Czabar együttes (Baja) 15.30 Szűcs Miklós (Kunszentmártoni 15.45 Garabonciás együttes (Csorna) 16.00 Zurgó együttes (Budapest) 16.15 Vasvári Tarisznyások (Vasvár) 16.30 Üveges Csirkeszemek (Miskolc) Fesztiválmegnyitó 17.10 Vörös Rébék együttes 17.40 Zyntharew együttes (Jugoszlávia) 18.10 Laokoón csoport 18.50 Valja Balkanska (Bulgária) 19.30 Gryllus Vilmos 20.00 Nagyszamosi zenekár (Románia) 20.40 Gereben együttes 21.20 Yes-Zen-Sky (India-Franciaor- szág-Hollandia-Ausztria-Magyarország) 22.20 The Vital Spark (Skócia) 23.10 Hobo és a Pávatoll 24.00 Moldvai táncház Tatros együttes nroil-EIIWIi, M—■ BELVÁROSI evangélikus templom 11.00 Istentisztelet a fesztivál művészeinek közreműködésével DIÓSGYŐRI VÁR Versenyprogram 15.00 Soka Dalom (Budapest) 15.15 Taverna együttes (Beloiannisz) 15.30 Deme Csaba és a Hegeda együttes (Pécs-Budapest) 15.45 Orliczki Frigyes (Sajószöged) 16.00 Portéka együttes (Tata) 16.15 Balogh-Virágh László (Budapest) 16.30 Csík zenekar (Kecskemét) Fesztivál 17.00 Mark Dearborn (USA) 17.30 Szvorák Katalin és a Hegedős együttes 18.20 Sárközy Gergely 18.50 di Nayer Kapelye (USA-Finnország-Magyarország) 19.40 a Verseny eredményhirdetése és a győztesek bemutatkozása 20.20 Kaláka együttes 21.20 Sebő Ferenc, vendég a Zsarátnok együttes 22.10 John Kirkbride (Skócia) 22.50 Ferenczi György és a Herfli Davidson 24.00 Balkán táncház Zsarátnok együttes Flamenco-kuckó - Sárközy Gergely muzsikál a várban Műsorváltozás lehetséges!
