Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-30 / 152. szám

1995, Túnius 30., Péntek Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Pozitív fordulat nem várható Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj- Zemplén foglalkoztatási helyzetéről tárgyalt többek között a megyei ön- kormányzat tegnap. Gúr Nándor, a megyei munkaügyi központ igazga­tója ismertette, hogyan alakult a térség munkaerőpiaci helyzete az elmúlt öt évben. A jövőt illetően ki­fejtette, pozitív fordulatra nem szá­míthatunk, hiszen komolyabb beru­házásra nincs kilátás, leépítések pedig továbbra is várhatók a bányá­szat, a kohászat, a gépipar terüle­tén, illetve a közalkalmazottak kö­rében. A munkaügyi szervezet szempontjából a legfontosabb fel­adatnak a minőségi munkaközvetí­tést, a kapcsolatrendszer bővítését és az aktív eszközök működtetését tartja az igazgató. Vetőmaggyárat épít a Pioneer Miskolc (ÉM) - Tegnap Budapes­ten sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a világ legnagyobb vető­maggyártója, a Pioneer Hi-Bred Kö- zép-Éurópában elsőként Magyaror­szágon épít vetőmagüzemet. A 15 millió dolláros beruházás célja, hogy a legújabb vetőmag-hibrideket a legmodernebb technológiával ál­lítsák elő. A beruházás egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a ma­gyar felhasználók az exportra gyár­tott termékkel azonos minőségben jussanak vetőmaghoz, valamint hogy ezek felhasználásával jelentős mértékben növekedjen a termésho­zam. Az építkezés Szarvason való­sul meg. A Pioneer egyébként húsz éve van jelen a magyar mezőgazdaságban. Magyarországi tevékenységei kö­zött szerepel a kukorica és a napra­forgó hibrid vetőmagok tesztelése, termelése, és értékesítése. A cég ré­szesedése a honi vetőmagpiacon kö­zel negyven százalékos, éves forgal­ma eléri a 2,5 milliárd forintot. Az idegenforgalom első négy hónapja Budapest (MTI) - A turizmus köz­pontilag regisztrált devizabevétele mintegy 254 millió dollár volt ez év első négy hónapjában. Ez 20 száza­lékkal több az 1994 hasonló idősza­kához képest. Ez idő alatt 10 miihó külföldi látogatott Magyarországra. Május végéig pedig mintegy 13,5 millióan, 8 százalékkal többen ér­keztek, mint egy évvel korábban. Minderről az OIH illetékese tájé­koztatta az MTI-t. A turisták legna­gyobb számban Németországból, Japánból, Svédországból, Francia- országból, Olaszországból valamint a jugoszláv és szovjet utódállamok­ból érkeztek, kisebb arányban Svájcból, az Amerikai Egyesült Ál­lamokból. A szomszédos országok­ból - Ausztria, Szlovákia, Románia - ugyan kevesebb turistát regiszt­ráltak, mint egy évvel korábban, vi­szont a kiesést a kirándulók számá­nak jelentős növekedése részben el­lensúlyozta. A kiutazó magyar tu­risták száma 1995 első négy hónap­jában mintegy 4 millió volt. Kamarai Hírek __ • MAGYARORSZÁG külgazdasá­gi kapcsolatairól és külpiaci helyze­téről tanácsosi tájékoztató sorozatot szervez Budapesten a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal közösen. A Borsod Megyei Kereske­delmi és Iparkamara felhívja tagja­inak figyelmét arra, hogy július 10- én hétfőn Európa, július 11-én Ke- let-Európa, július 12-én az Európán kívüli országok, s július 13-án ugyancsak Európán kívül eső orszá­gok kereskedelmi lehetőségeiről tartanak tájékoztatót. Az exportra termelő cégek és kereskedők szá­mára hasznosítható információkkal szolgálnak majd. « EGYÜTTMŰKÖDÉSI megálla­podás létrehozása érdekében július elején Nigériából küldöttség érke­zik hazánkba. A Nigériai Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésé­ben hazánkba érkező delegáció ma­gyarországi szállítmányozó cégek­kel kívánja felvenni a kapcsolatot, találkozni szeretnének háztartási és ipari termékeket gyártó cégek képviselőivel, valamint papírkeres­kedelemben érdekelt vállalkozók­kal. Érdeklődők jelentkezését vár­jak a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában. Aratási határkörkép Péter-Pálkor Bár tároló van elég, mégis gond lehet a búza raktározásával Hamarosan ez a kép fogadja a határban járókat Fotó: ÉM-archív Balogh Andrea Miskolc (EM) - Hagyomány sze­rint Péter-Pálkor zúgnak fel először a motollák, indulnak meg a földeken a kombájnok. Az idén - az előző napok esős időjárása okán - sok helyen né­hány nappal később kezdődik az aratás. Lesznek ugyanakkor olyan gazdák is, akik ezen a je­les napon ragaszkodnak majd a hagyományokhoz, s ha nem is teljes erővel, de próbavágást vé­gezve gépeikkel megjárják a ha­tárt. Zsiga Gáborral, az FM me­gyei Hivatala vezetőjével az ez évi aratásról beszélgettünk. • Valóban megkezdődött a hajrá, szinte nincs a megyének olyan terü­lete, ahol a szakemberek ne az ara­tás körül gondolkodnának. Borsod- Abaúj-Zemplénben mintegy 118 és fél ezer hektár területen kell beta­karítani a gabonát. A legnagyobb területen, majd 70 ezer hektáron most is őszi búzát vetettek, de a ma­ga 39 ezer hektárával jelentős a ta­vaszi árpa részesedése. □ Hány traktor várt bevetésre? • Nos, a rendelkezésünkre álló ada­tok szerint közel ötszáz. A gépek összetétele, kora azonban meglehe­tősen heterogén képet mutat, és megítélésünk szerint a kombájn­park több mint felének a műszaki állapota sem kielégítő. Összességé­ben egy arató-cséplő gépre 240 hek­tár betakarítandó terület jut, így át­lagos üzemeltetési idővel számolva egy hónapos betakarítással számol­hatnánk. □ Miért ez a feltételes mód,'? • Egyrészt figyelembe kell venni, hogy az eltelt időszak alatt rengeteg csapadék hullott, s ez - bár növelte a termésreményeket, — jelentős ga- zosodást okozott. A gyomirtást már nem lehetett elvégezni, s ez nehezí­ti majd az aratást. Másrészt a szél sok helyen megdöntötte a lábon álló kalászos gabonát, ez is hátráltatja a gyors betakarítást. Harmadrészt pedig az időjárási prognózis szerint könnyen lehet, hogy esőzések miat­ti kényszerű várakozással tarkított lesz a kombájnolás. A felsoroltak to­vábbi öt-hét napos időveszteséget jelenthetnek tehát. □ Bérkombájnok? • A hagyományoknak megfelelően természetesen lesznek. Az persze, hogy melyik termelő kivel szövetke­zik, teljesen egyéni elbírálás kérdé­se. Vannak, áld határon túlról, má­sok a déli megyékből kérnek segít­séget, de térségen belül is van ilyen szövetkezés. Ismereteink szerint azonban még sokaknak kell sürgős intézkedéseket tenni, hogy a bér- il­letve a cserekombájnok fogadásánál minden pontosan zajlódjon. A ma­gángazdálkodók döntő többsége nem rendelkezik saját arató-cséplő géppel, így bérmunkát kénytelenek végeztetni. A bérkombájnolás díjté­telei rendkívül változatosak, hektá­ronként 4500 és 7000 forint közötti­ek. A gazdák többnyire szóban egyeznek meg, s nem kötnek konk­rét szerződést. Sokat segítenek az egyeztetésben a falugazdászok, gaz­dajegyzők. □ Szárítók, gabonatárolók felkészül- tek-e a termény fogadására? • A gazdálkodó szervezetek össze­sen nyolcvanöt szemestermény-szá- rítóval rendelkeznek. Az együttes kapacitásuk - 15 százalék vízelvo­nást feltételezve - 8 és fél ezer ton­na műszakonként. A tervezett, na­ponta levágott területhez képest - ha bekalkuláljuk az esős időjárást - ez bizony kevésnek tűnik. Látszólag kedvezőbb a kép a gabonatárolók­kal. Számításaink szerint a megyei tárolókapacitás összességében bő­ven elegendő kellene hogy legyen a termények elhelyezéséhez. Ennek ellenére e kérdéskör kapcsán ko­moly problémák merülnek fel. A gondot az okozza, hogy azok a gaz­dák, aki 20-30 hektáron termelnek kalászost, a gabonát nem tudják tá­rolni. A bértárolás viszont nehezen oldható meg. A helyzet paradoxona, hogy a termelők keresik a helyet a terményeik elhelyezésére, miköz­ben a nagyobb cégeknek - mint a Borsod Gabona Rt., illetve a hajdani Gabonaipari Vállalat utódszerveze­tei - fölös kapacitásuk lesz. □ Terméskilátások? • Roppant biztatóak. A legutóbbi termésbecslés alapján, búzából hek­táronként. 4,4 tonnás, rozsból 3,6 tonnás, őszi árpából 3,6 tonnás, ta­vaszi árpából 3,9 tonnás, zabból 3 tonnás eredmény várható. □ Felvásárlás? • Most is, miként évek óta többcsa­tornás rendszerben történik. A ter­meltetők, az integrátorok és a sza­kosodott felvásárlók egyaránt izga­tottan várják az aratást. Új szín a felvásárlók palettáján az Abaúj-Ga- bona Kft., ez a társaság jelentős nagyságrendű gabona megvásárlá­sát ígéri. □ Mikor kezdődhet ebben az esz­tendőben az aratás? • A növények érési stádiumát és az időjárást figyelembe véve egy héten belül megkezdődik a repce betaka­rítása, s ezzel párhuzamosan az őszi árpa vágása. A tagdíjfizetés elvéről az agrárkamaránál Miskolc (ÉM - BAM) - Az alakuló ülés óta eltelt időszakot értékel­ték a megyei Agrárkamara kül­döttei tegnap Miskolcon, a Tu­domány és Technika Házában megtartott tanácskozáson. Fábián Gyula elnök beszámolójá­ban elmondta, hogy az eltelt fél év­ben az elnökség kétszer, az ügyve­zető elnökség négyszer ült össze. Munkájuk során többek között egyeztették a tagok gazdasági ka­marák közötti átjelentkezésének mikéntjét, meghatározták a kama­rai tagozatok, szakbizottságok lét­rehozásának szükségességét, állást foglaltak az agrárkamara és a többi kamarák, illetve más mezőgazdasá­gi szervezetek közötti együttműkö­dés alapelveiről, valamint előkészí­tették a mostani küldöttgyűlés elő­terjesztéseit. Elhangzott, a Földművelésügyi Minisztériumtól átruházott felada­tok következtében a kamara mun­kája megnőtt. így június 30-ig még hatan, ám a gazdajegyzők foglal­koztatásával július 1-tól további negyvenhármán dolgoznak majd a köztestületnél. A tanácskozáson a legtöbben a költségvetés tárgyalása kapcsán a tagdíjat érintően szólaltak fel. Töb­ben azt sérelmezték, hogy a kama­rai tagdíj fizetésének alapját, azaz az iparűzési adót a különféle gazda­sági kamarákban más-más szem­pontok alapján vetik ki, s e tekintet­ben a mezőgazdaságban dolgozók járnak a legrosszabbul. Kérték te­hát az agrárkamarát, hogy e kér­désben az érdekképviseleti szerve­zetek álláspontja mellett foglaljon állást. A megyei agrárkamara küldött- gyűlése a továbbiakban módosította a kamara alapszabályát, elfogadta az önkormányzat szabályzatát, s megválasztotta a jelölő bizottság tagjait. Új bankszékház - saját nyereségből Csütörtökön délelőtt új székhazát mutatta be a sajtó képviselőinek a CIB (Central-European Internatio­nal Bank ltd.). A Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. vezetői egy­ben ismertették első féléves ered­ményüket, s a számok nagy előrelé­péseket jeleznek az egy esztendő­vel ezelőttiekhez képest. A CIB és a CIB Hungária Bank Rt. összevont adatai szerint az első féléves adó­zás előtti nyereségük várhatóan 3 milliárd 764 millió Ft. szemben az 1994 első félévi 2 milliárd 459 mil­lióval. Zdeborsky György elnök-vezér- igazgatóelmondta, hogy a székha­zat saját nyereségükből építették. Mivel a bankjuk eddig abszolút nem volt ismert a lakosság körében, a közelmúltban elkezdték reklám- kampányukat. Cserhalmi György színművésszel roppant módon elé­gedettek, hiszen szinte napról .nap­ra lehet érzékelni a kampány ered­ményét. Céljaik között szerepel még a további vidéki terjeszke­dés is. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Surányi György: növekedés várható Budapest (MTI) - Surányi György, az MNB elnöke külföldi újságíróknak adott interjújá­ban kijelentette, hogy a kormány szükségcso­magjának eredményeként jelentős kamat- csökkenést és növekedési rátát vár jövőre - je­lentette az AP. „Ha nem lett volna ez a csomag és ez a kiigazítási program, jövőre súlyos ter­melési visszaesés következne be” - mondta, de nem közölt adatot a jövőre várható növeke­désről. Surányi kifejtette, hogy a szükségcsomag a nettó hiteligényt a hazai össztermék 6 százalé­kára szorítja, ami lehetővé teszi azt, hogy a magánberuházások ösztönzése céljából elégsé­ges mértékben csökkentsék a kamatlábat. El­mondta, hogy a tavalyi háromszázalékos ütem idén 1-2 százalékra lassul. Vannak jelei an­nak, hogy sikeres az árfolyampolitika és az infláció ellenőrzés alatt van - fűzte hozzá. Kö­zölte, hogy az inflációs ráta csökken: március­ban 4 százalék, áprilisban 2,6 százalék, május­ban pedig 2,3 százalék volt. Úgy véljük - tette hozzá - hogy az infláció mérséklődése július 1- jétől felerősödik, amikor a devalválás havi 1,9 százalékról 1,3-ra csökken. Elmondta, hogy jö­vőre a leértékelést mérséklik. Surányi kijelen­tette, hogy az emberek túl nagy figyelmet for­dítanak a magyar adósságteherre, s hogy nincs szükség átütemezésre. Az elmúlt öt év­ben elég jelentősen kiterjesztettük az adósság lejáratát - mondta, s hozzáfűzte, hogy ebben az irányban mozognak majd tovább, s újabb lépéseket tesznek a lejárat elnyújtására. Az ország külső helyzete teljesen szilárd - szögez­te le Sui’ányi. Az adósság szerkezete is szilárd, hiszen a hitelek 90-95 százaléka hosszú távú, átlagosan hatéves lejáratú, s a nettó adósság jelenleg 19 milliárd dollár - mondta. ÁRFOLYAMOK. Budapest (MTI) - 245 üzletben 380,698813 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapes­ti Értéktőzsde tegnap árfolyamértéken. A rész­vények forgalma (208 kötés) névértéken 50,50370 millió forintot, árfolyamértéken szá­molva pedig 114,546953 millió forintot tett ki. Összesen 136 055 darab részvény cserélt gaz­dát. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgal­ma 3,150222 millió forint, a befektetési jegyeké 366 940 forint, a kötvényeké 844 900 forint, a kincstárjegyeké pedig 261,789830 millió forint volt. A részvények körében a legtöbb kötést az EGIS (28), a Pannon Váltó (27), a Soproni Sör­gyár (24) és a Richter 823) papírjában reali­zálták. , Kárpótlási jegyi Tőzsde Index: június 29. 1446,38-10,03 Hivatalos árfolyamok \ Érvényben: 1995. június 29. Pénznem Angol font Ausztrál i Belga frank Finn márka Holland forint Éüümnuii Japán ven* Kanadai d< Kuvaiti dinár Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 197,79 201,67 200.18 ’89,58 91,38 90.66 | 436.86 445,46 * 44041 22.98 23,44 23,19 29.21 29,79 29.52 25,58 26.08 : —28»ÍBI 80,03 81,61 80.78 204,19 208,15 1 206.68 ' 146,75 149.67 148,21 90.97 92,75 91.93 418,08 426,34 422,59 20,13 20,53 20,31 ...................... N orvég korona Os/irak sehilling 12.74 13.00 12.87 Spanyol peseta* 102,61 104,61 " 10342 Svéd korona , 17,18 17,52 17^35 ECU (KP) m25 mil) 166,83 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzintézetek irányadó kamatai Futamidő 20_____2S 3(1 3% AQ 3 hónap gazd. •£ 12 hónap gazri. “ 3 hónap msz. 12 hónap msz. _i 3 hónap Z 12 hónap-1- éven túli ______________________ Hvr.iv MNB alapkamat: 28% jÍM.ít, mhb Ilma ffant, e«t»a*.»n*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents