Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-30 / 152. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. A püspök elköszön Miskolc (ÉM) - Az egri főegyházmegye segéd­püspöke, a Mindszenti templom plébánosa, Kovács Endre az érsek hívására elhagyja plé­bániáját, Egerben lesz helynök. A miskolci hí­vektől a Mindszenti templom búcsúján, Szent Péter Pálkor köszön el. Az ünnepi szentmisét július 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tart­ják, ekkor iktatja be püspök atya plébános utódját, Berkes László apátkanonokot. Kovács Endre püspök úr 1927. november 6- án született Egerbaktán. 1951. április 8-án szentelték pappá. Többek között Egerben és Miskolcon, a martintelepi plébánián volt se­gédlelkész. 1975. február 6-án szentelték püs­pökké. A miskolci Mindszenti plébániának 1980 óta plébánosa. Jelmondata a következő­képpen szól: „In cruce salus” (A kereszt a mi üdvösségünk). Igenek és nemek Kultúra a közgyűlésen Miskolc (ÉM - DK) - Mind a megyei, mind a Miskolc városi közgyűlésen felmerül­tek tegnap oktatással kapcsolatos kérdé­sek. Szó volt nevelési-oktatási intézmé­nyek igazgatói megbízásáról, a közokta­tással összefüggő körzeti jellegű szolgál­tatásokról illetve a Vasgyár térségében működő iskolák átszervezéséről. A megyei közgyűlés első napirendi pontjaként személyi kérdések szerepeltek. Négy intéz­mény igazgatói tisztjéről döntött a testület. Ebből egy okozhatott gondot a „megyeatyák­nak”, hiszen az ózdi Gábor Áron Szakmunkás- képző és Szakközépiskola igazgatói posztjára hárman pályáztak: Bobcsák István, Nagy Bay Imre és Plosz Antal. A kulturális bizottság Nagy Bay Imre mellett tette le a voksát, de volt felszólaló - ózdi lakosként -, aki Plosz Ani­táit ajánlotta a választók figyelmébe, mert mint mondta, ugyanabban az iskolában tanít több éve, és jól ismeri az iskola helyzetét, gondjait. Am mikor a közgyűlés elnöke meg­kérdezte, öt-öt percben meghallgassák-e a pá­lyázókat, a testület tagjai 18 igen, 28 nem sza­vazattal és 5 tartózkodással úgy vélték, van elegendő információjuk a szavazáshoz. Végül 30 igen szavazat szólt a kulturális bizottság ál­tal javasolt Nagy Bay Imre mellett, így minő­sített többséggel ő lett az iskola igazgatója. A többi intézmény élére egy-egy pályázó je­lentkezett. A testület egyöntetűen elfogadta Gál András (Sály, Mozgásjavító Általános Is­kola és Diákotthon), Tóth János (Ózd, Ady Endre Kollégium) és Kormány Pál (Encs Váci Mihály Gimnázium) kinevezését. A közoktatással összefüggő körzeti jellegű szolgáltatásokról Csáki Imre, az oktatási és közművelődési osztály vezetője tartott tájékoz­tatót. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a mai napig nem jelent meg a közoktatási tör­vény módosítása illetve az ahhoz kapcsolódó rendelet, ezért igazából ez ügyben még nem tudnak határozatot hozni. A kulturális bizott­ság is azt javasolta, hogy - nem tartalmi kifo­gások miatt - később téljenek vissza az anyag­ra, s ezt mindannyian el is fogadták. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésén végre lezárult a régóta húzódó vita a Vasgyár térségében működő iskolák átszervezéséről. Az elmúlt néhány évben több alternatív javas­lat született, melyeknek célja az volt, hogy a város aktuális feladatainak a felszabaduló épületekben teremtsen otthont, és biztosítsa az utódintézmények gazdaságosabb működte­tését. Am a racionális változtatásokat akadá­lyozták „holmi” emberi tényezők. Végül - bár még most is nagy vitát váltott ki az ügy, volt aká még mindig tiltakozott, illetve aki azt java­solta, hogy várjanak még egy évet - győzött az anyagi érdek. A tegnapi közgyűlésen kimon­datott a 17. Sz. Általános Iskola jogutód nélkü­li megszüntetése. A (18. Sz.) Fazola Henrik Ál­talános Iskola beköltözik a megszüntetett 17- es épületébe. Ide járnak majd a megszűnt is­kola tanulói is. A 17. Sz. Általános Iskola bükkszentlászlói szlovák nemzetiségi tagisko­lája a továbbiakban a Fazola Henrik Általános Iskola tagiskolájaként működik. A Fazola Henrik Általános Iskola (Miskolc, Kabar u. 12.) épülete használati jogát pedig a város átadja a Gábor Áron Műszaki Középiskolának. ... Hogy „érvényes-e" még a (megszüntetett) 17-es iskolában készült felvételen a gyermeki V? Ha a gyerekek nem is győztek, de talán nem vesztettek... Fotó: Laczó József A világirodalom „hazahozó) a” Németh G. Béla akadémikus gyakori vendég az egyetemen Nagy Zoltán Miskolc (ÉM) - A most 70. szüle­tésnapja alkalmából ország­szerte ünnepelt Németh G. Béla irodalmárok nemzedékeinek mestere. Úgy lett példát terem­tő, hogy sohasem akarta a maga módszereit másokra rákénysze­ríteni. Különböző utakra nyi­tott kilátást, felszabadította a gondolkodó főket. A Miskolci Egyetem tanárai között barátai, kollégái, tanítványai találha­tók, de jól ismerik őt a vezető műszaki professzorok is, akik­kel az akadémia vezető testüle­téiben együtt foglal helyet. An­nak idején nehezen csábították miskolci szereplésre, de mióta először megjelent, gyakori ven­dég városunkban. • Az ember mindig szívesen megy olyan helyre, ahol jó hallgatóság van, ahol szívesen fogadják gondo­latait. Istenem, az egész Magyaror­szág olyan kicsi, hogy a mai közle­kedési eszközökkel szinte egyetlen város az egész ország. így nem külö­nösebb áldozat vidékre jönni, in­kább jó érzés, mondhatnám kitün­tetés, ha az ember vidéken is el­mondhatja néhány gondolatát, avagy néhány kedvenc vesszőpari­páját. □ Nem először jár Miskolcon, már a hatvanas években köszönthettük a Napjaink szerkesztőségében... • Távolról sem először. Már abban a világban is jártam, amikor nagyon ellenőrizték: ki hová megy. Amióta pedig létrejött az egyetem kereté­ben a Bölcsészettudományi Intézet, félévente itt töltök egy pár napot. Úgy látszik állandósult ez a kapcso­lat, már hagyományosan járok vá­rosukba. Eljövök a hét végén, ilyen­kor ismerkedem Miskolccal és kör­nyékével, hétfőn, kedden pedig elő­adásokat tartok az egyetemen, illet­ve a városban és gyakran a Herman Gimnáziumban, amely most már az egyetem gyakorló gimnáziuma. De én máshová is szívesen megyek, ahová meghívnak előadásra. Elein­te féltem Miskolctól, rosszakat hal­lottam róla. Mondták: az egy csú­Németh G. Béla Fotók: ÉM-archív nya város, híján a humán művelt­ségnek. Én kellemesen csalódtam, szépnek tartom a belvárost barokk épületeivel, no meg a város környé­két, Tapolcát, Lillafüredet, a Bük- köt. Korábban is jó híre volt a Mis­kolci Egyetemnek, ez csak öregbe- dett a gazdasági, a jogi és a bölcsész kar beléptével. Már csak így van: a friss alapítású intézmények nyitot- tabbak az újra, mint a régiek. Ä ha­gyomány ugyanis, jóllehet ellenőriz, de ellenáll is gyakran. □ Jelenleg még intézetként működik a bölcsészet... • Nem érzem a különbséget, mi­után minden eshetősége adott, leg­alábbis a felkészültség alapján. Mi­ért ne lehetne az, ami valójában, te­hát egyetemi kar, hiszen azonos rangú diplomát ad. □ A közelségből, a tudományos erők összefogásából is következik Miskolc együttműködése Egerrel. • Magam is úgy gondolom, hogy az egri főiskola kiválóan alkalmas egyetemnek. Eger a kultúrának egyik legszebb városa Észak-Ma- gyarországon, gazdag hagyomány­nyal, csodálatos épülettel, amelyet Esterházy Károly eleve egyetemnek szánt. Ott a Miskolci Egyetem ré­szeként működhetne néhány tan­szék. Egerben a Líceum épületében az egész bölcsész kar nem férne el, de egy része igen. Ez hasznos volna mind Miskolcnak, mind Egernek. □ Németh G. Béla sokoldalú tudós, egyetemi tanár, könyvtárigazgatói székből vonult nyugdíjba. Milyen tervek foglalkoztatják ? • Hát, az én koromban már tervek nehezen vannak, esetleg lehetősé­gek, amelyek hetven év után adód­nak. Csinálnám tovább, amit eddig, inkább a huszadik századra kon­centrálva. Eddig elsősorban a XIX. századdal foglalkoztam, most in­kább a két háború közti évekre és talán az 1948-49-ig terjedő kor­szakra összpontosítanék jobban. □A professzor úr élénken érdeklődik a világirodalom főbb tendenciái iránt is. • A világirodalmat minden magyar irodalmárnak kötelessége ismerni, sokkal jobban is, mint amennyire én ismerem. □ Ehhez hozzátehetjük: Gottfried Benn, vagy Canetti nevét Németh G. Béla írta le először Magyarországon, ő mutatta be őket. Gottfried Bennért évtizedekig harcot vívott, Canettinek megjósolta a Nobel-díjat. • Még valamit ehhez: Thomas Bernhardot is én mutattam be elő­ször. Előbb ezért inkább szidalma­kat kaptam, de később kiderült, hogy mégsem volt olyan kártékony az ilyen irányú munkám, sőt nélkü­lük manapság nemigen lehet világ- irodalomról beszélni. □ Még egy kérdés az egyetemi könyv­tár korábbi igazgatójához. Legutób­bi látogatása során volt alkalma megismerni a Városi Könyvtárat, s annak tudományos részlegét a. Lé- vayt. Milyen benyomásokat szerzett? • A könyvtár léte egy okkal több, hogy a Bölcsészettudományi Intézet karrá legyen, és a két város Miskolc és Eger e réven is összekapcsolód­jék, mert mindkettőnek óriási könyvanyaga van. Ott az érseki könyvtár és a gimnáziumoké, itt pe­dig ez a csodálatos új intézmény a Városi és a Lévay Könyvtár együt­tese, a nagyszerűen megtervezett felújított épületben. Ilyen még az egyetemi városokban is kevés van. Nekünk a pesti egyetemi könyvtár­ban távolról sincs ilyen jó technikai ellátottságunk. Hungarológiai konferencia Bécsben Bécs (MTI) - A bécsi Collegium Hungáriáim és a magyar nagykö­vetség épülete volt a helyszíne szer­dán, a Éodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter védnöksége alatt megrendezett hungarológiai konferenciának. Az egynapos tanácskozáson ne­ves osztrák és magyar tudósok - Horst Haselsteiner, a bécsi tudo­mányegyetem, Moritz Csáky, a gra­zi egyetem történészprofesszora, Jo­hann Seedoch, a burgenlandi tarto- mányos levéltár és könyvtár igazga­tója, Vízkelety András történészpro­fesszor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, Tar- nóy László, a Nemzetközi Hungaro­lógiai Központ igazgatója és Ötvös Péter, a bécsi tudományegyetem finnugor tanszékének magyar ven­dégtanára - tartottak előadást a hungarológia mai helyzetéről. Ez az első rendezvénye annak az előadás- és vitasorozatnak, amely­nek keretében a Nemzetközi Ma­gyar Filológiai Társaság végigláto­gatja a külföldi magyar intézeteket és tudományos műhelyeket. Az a cél, hogy felmérjék a magyarságtu­dománnyal is foglalkozó irodalmá­rok, nyelvészek és néprajztudósok véleményét a magyar hungarológia helyzetéről. Megtudják továbbá, hogy milyen segítséget várnak a külföldi és magyarországi szakmai szervezetektől és intézményrend­szertől, hol és miben javasolnak vál­toztatást az eddigi gyakorlathoz és szempontokhoz képest. Az előadá­sokat követő szakmai beszélgetést Jankovics József irodalomtörté­nész, a nemzetközi Magyar Filoló­giai Társaság főtitkára nyitotta meg. A levezető elnöki tisztet Ger­hard Baumgartner, a bécsi Össze­hasonlító Felsőoktatási Kutatások Intézetének igazgatója töltötte be. Csonkító kődobás a halhatatlanságra Szilágyi Domokos szobrán töltötte ki bosszúját Szatmárnémeti (ÉM - GYG) - Hetekig keresték a szoborcson- kítót Szatmárnémetiben, ahol a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt költő egyetlen szobra áll. Á szobrot alig két esztendővel ezelőtt állították fel közadakozásból, abban a város­ban, ahol Szilágyi Domokos is­kolába járt és érettségizett... Annak idején, már a szobor helyé­nek kijelölése körül hosszadalmas huzavona folyt, mivel a román ható­ságok nem engedélyezték elhelyezé­sét sem az alma mater közelében, sem a város valamelyik központi fekvésű helyén. Szilágyi Domokos (a szegénység miatt fehér betonból kiöntött) szobra így kikerült a város egyik új negyedének parkjába, he­lyesebben parkolójába, ahol az elhe­lyezése utáni „harcizaj” elültével bé­késen figyelhette mind ez idáig a pi­aci sokadalmat. A „mind ez idáig”, a szoborcson­kításig tartó békesség megzavará­sának időpontjáról persze nem tud­ni. Senki nem tudja pontosan, mi­kor történt. Tény, hogy egyik május végi reggelen észrevették, hogy a szobor arcán csúnya sebet ejtett va­laki egy kemény tárggyal, feltehető­en kővel, ami a szobor orrát is meg­csonkította. A város magyar lakos­sága valamint a helyi RMDSZ szer­vezet nyilatkozatban ítélte el a bar­bár cselekedetet, s a felháborodás olyan nagy volt, hogy a rendőrség is kénytelen volt foglalkozni az ügy­gyei. A szoborcsonkítás elkövetőjé­nek vagy elkövetőinek nyomára en­nek ellenére hosszú ideig nem akad­tak, bár a költő néhány régi román barátja, verseinek román fordítója is részt vett a nyomozásban, és a he­lyi román lap, a Gazeta de Nord- Vest is a közvélemény segítségéhez folyamodott. A hivatalos és nem hivatalos erő­feszítéseknek végül június 22-én lett meg az eredménye. A 19 éves Cezar-Petru Pomian nevű román fi­atalember bevallotta, hogy május 28-ról 29-re virradó éjjel ő követte el a szoborcsonkítást, afeletti haragjá­ban, hogy a MADISZ (Magyar De­mokrata Ifjúsági Szövetség) táncos rendezvényén megütötték. Vallo­mása szerint a mulatság helyszíné­ről hazafelé tartva kővel csonkította meg a szobrot, egy elhunyt magya­ron bosszulva meg az élőtől elszen­vedett sérelmet. A megcsúfolt csonka szobor sze­rencsére javítható állapotban ma­radt, s egy Kovács Albert nevű lázá­ri vállalkozó jóvoltából mára már ki is javították. így a költő születés­napján, július 2-án a helyreállított szobor mellett rendezhetik meg azt az ünnepséget, amelynek célja az emlékezésen túl az is, hogy a város lakosai hitet tegyenek egymás tör­ténelmi és kulturális emlékeinek megbecsülése mellett. Az RMDSZ Szatmári Szervezete és a Szatmári Kölcsey Kör közösen kibocsátott programja szerint neves irodalmá­rok, költők, műfordítók vesznek részt a megemlékezésen. A románo­kat Vasile Valér Suciu Szatmár me­gye prefektusa, Comeliu Bállá költő és Paul Drumaru költő, műfordító képviseli. Magyarországról Szakolczay La­jos irodalomkritikus, Faragó Laura énekesnő, valamint a fehérgyarma­ti Erkel Ferenc Vegyes Kar utazik az ünnepségre. A rendezők július 2-án este 6 órára minden érdeklődőt szeretettel várnak. Az emlékező ün­nepségre a belépő mindössze egy szál virág, amit a költő helyreállí­tott szobránál helyezhetnek el Szi­lágyi Domokos tisztelői. TÚNIUS 30-, PÉNTEK Karmester halála London (MTI) - Elhunyt Efrem Kurtz orosz származású karmester. A 94 éves művészt londoni otthoná­ban érte a halál. A mester sok is­mert művésszel dolgozott együtt, köztük az amerikai Isadora Dun- cannel, a modem tánc úttörőjével és az orosz balett jó néhány hírességé­vel. Kurtz Oroszországban szüle­tett, de Nyugaton, leginkább Né­metországban, Angliában és Ameri­kában élt és dolgozott. Nyers-koncert Miskolc (ÉM) - Az alternatív zené­nek több fajtája ismeretes. Vannak a műfajban könnyebben emészthe­tő, de akadnak - úgymond - nyer­sebb hangzású muzsikák egyaránt. A budapesti Nyers zenekar koncert­jét ma, pénteken este 9 órától hall­hatják az érdeklődők a miskolci Vi- an-klubban (a Tokaj szolgáltatóház mellett). A tudásszintmérésről Nyíregyháza (MTI) - Alakuljon bárhogyan is az iskolák oktató-ne­velő munkájával szembeni külső, központi követelményrendszer, az intézmények rendszeres, belső tu­dásszint mérésére mindig szükség lesz. Ezt az érintett szakemberek fogalmazták meg tegnap Nyíregy­házán, az iskolai igazgatóhelyette­sek országos konferenciáján. A tanácskozáson elhangzott: a szín­vonalas képzés megtartása érdeké­ben az iskolák vezetésének a jövő­ben is folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a tanterv követelmé­nyeinek teljesülését. Az osztályok, az évfolyamok, sőt az egész oktatási intézményi-e kiterjedő helyi felmé­rések tapasztalatai alapján, a szük­séges korrekciókat mindig el kell végezni. Ez - amennyiben indokolt - jelenthet azonnali beavatkozást is. A rendszeres értékelésnek ter­mészetesen ki kell terjednie a ta­nárok, tanítók oktatómunkájára, hiszen a szerepük meghatározó, pedagógiai képességük döntő hatá­sú a diákok tudásszintjének alaku­lásában. Mikó és a Beatles Mindhalálig Beatles-álom címmel lemezbemutató koncertet hallgat­hatnak az érdeklődők július 1-jén, szombaton este 9 órától az abaúj- devecseri szabadtéri színpadon (eső esetén Encsen a sportcsarnok­ban). Közreműködnek: Mikó Ist­ván, Forgács Péter, Incze József, Győri Péter, illetve Papp Gyula és Bacsek István. Nagy zabálás után Budapest (MTI) - Marco Ferreri, a Nagy zabálás és sok más Magyaror­szágon is jól ismert játékfilm rende­zője július 16-ától Budapesten for­gat. Á Szegények háza (Maison des pauvres) című alkotás a filmművé­szet és a mozi történetének 100. év­fordulójára készül. Az André Szóts Productions (ASP) gyártotta fran­cia, olasz, magyar koprodukcióban több mint hatezer statiszta és négy­száz színész működik közre, többsé­gében magyar művészek. Á stáb a budapesti filmszínházakban, a mű­velődési házakban, a Zeneakadémi­án, a Néprajzi Múzeumban és - né­hány napot - Indiában forgat. A film történetét ismertető munka az első vetítések idejében kezdődik. Bemutatja az első vetítővásznon látható nyilvános csókot, ízelítőt ad a háborús, valamint a szovjet agitá­ció időszakának filmjeiből. Láthat­juk majd a mozit, ahol szerelmek szövődtek, vagy melegedtek a haj­léktalanok. A film gyártását az Eu- rimages, az Európa Tanács audiovi­zuális programja 1,7 millió francia frankkal támogatja. V 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents