Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-20 / 143. szám

,1995, Június 20., Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Göncz Árpád a köztársasági elnök Az államfő nem ellenzi a közvetlen választás bevezetését Göncz Árpád közvetlenül az eredmény kihirdetése után letette esküjét Villamosipar: 10 év, 600 milliárd forint Budapest (MTI) - A következő 10 évben a villamosenergia-iparban csaknem 600 milliárd forintos fej­lesztést kell végrehajtani- Öt év múlva a berendezések életkora mi­att legalább 2000 megawattnyi erő­művi kapacitást selejtezni kell, és ennek pótlása - 1995. évi árakon számítva - megközelíti a 400 milli­árd forintot. Az áramszolgáltatók­nál a szabályozás és a mérés tekin­tetében, valamint a nyugat-európai rendszerekhez való csatlakozás technikai feltételeinek megteremté­se érdekében van szükség a fejlesz­tésre. A fejlesztés, az ahhoz szüksé­ges tőke nagysága miatt, csak kül­földi befektetők bevonásával oldha­tó meg — mondta Künszler Béla, az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. képviselője, a magyar priva­tizációs társaság hétfői fórumán. Speciális helyzetben a dohányipar Budapest (MTI) - A Dohányipari Dolgozók Szakszervezete (DDSZ) - a szervezet 2600 dolgozót tömörít - első kongresszusát tartja hétfőtől Debrecenben. Lakatos Gyula orszá­gos titkár, a kongresszus megnyitó- ! ját megelőző sajtótájékoztatón el­mondta: a privatizációval 100 szá­zalékban multinacionális cégek ke­zébe került magyar dohányfeldolgo­zás speciális helyzetben van. Az ál­lam ugyanis lemondott többmilliár­dos költségvetési bevételi forrásról. Ugyanakkor a dohányiparban nem volt jelentős létszámleépítés, a dol­gozók pedig lényegesen jobban ke­resnek, mint az ipar más területein. Sajátosnak nevezte a dohányipari szakszervezeteknek a gazdaságpo­litikához való viszonyát is. A Hom-Bokros-program restrikciós gazdaságpolitikája ugyanis a Do­hányipari Dolgozók Szakszervezete vezető testületéiben legalább olyan bírálatot kapott, mint a multinacio­nális cégek vezető szakemberei kö­rében. A DDSZ első kongresszusa arról is dönt, hogy MSZOSZ-tag marad-e a továbbiakban is a tömö­rülés, esetleg felfüggeszti tagságát, vagy kilép a föderációból. Beolvad a Pollack a Janus Paimoniusba Budapest (MTI) - Nem látja aka­dályán a Pollack Mihály Műszaki Főiskola megszüntetéséről szóló fel­sőoktatási törvénymódosítási javas­lat keddi zárószavazásának az Or­szággyűlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottsága. A módo­sítás lehetővé teszi, hogy a főiskola Július 1-jétől a pécsi Janus Pannoni­us Tudományegyetem Műszaki Fő­iskolai Karaként működjön. A két intézmény egyesüléséről a tavalyi év során a tudományegyetem sze­nátusa és a főiskola tanácsa szán­déknyilatkozatban foglalt állást. Miskolciak szegedi emberrablása Szeged (MTI) - Miskolciakat gya­núsítanak az elmúlt hét péntekén elkövetett szegedi emberrablás ügyében. M. F. 26 éves szegedi vál­lalkozót fizikai erőszakkal vették rá, hogy üljön be egy idegen gépko­csiba. Közölték vele, ha nem ad át 500 ezer forintot, akkor Miskolcra Yiszik, ahol fogva tartják. Ez a pénz állítólag kiegyenlítetlen tartozás jniatt járt volna N. G. miskolci vál­lalkozónak. A rendőrség kiszabadí- fötta a férfit, az emberrablóknál fegyvert nem találtak. Az ügynek ukrán gyanúsítottjai is vannak. A Uiagyarok közül kettő a miskolci body-building klubok ismert alakja. N. G. személyesen nem vett részt a bűncselekményben. ^Mozatk • SÚLYOS, sérüléses baleset tör- mnt tegnap tíz órakor Miskolcon a dókai út 10. szám előtt. A 66 éves D. fiborné miskolci lakos, nyugdíjas föltehetően figyelmetlenségből lelé- Pett az úttestre, ahol elütötte őt egy személyautó. A hölgy súlyos, de Ueni életveszélyes sérüléseket szen­vedett. ®ÚORN GYULA magyar kor- föányfő és Franz Vranitzky osztrák kancellár július 7-én a burgenlandi mustban együttműködési megálla­podást ír alá, amely első ízben épül Európai Unió lehetőségeire. Budapest (ISB - HM) - A parla­ment rendkívüli nyári üléssza­kának első napján a 335 érvé­nyesen szavazó képviselő közül 259 mondott igent arra, hogy Göncz Árpád töltse be újabb öt évre a köztársasági elnöki funk­ciót. (folytatás az 1. oldalról) Göncz Ái-pád, eskütételét követő el­ső mondataiban köszönetét mon­dott „baráti ellenfelének” azért, amiért az elvállalva az ellenzék je­lölését, értékes szolgálatot tett a magyar demokráciának. Az állam­elnök egyúttal megköszönte vala­mennyi rá szavazó képviselő bizal­mát, és ígérte, a következő öt évben is csakúgy, mint az elmúlt években saját lelldismeretére hallgatva igyekszik az ország érdekeit szem előtt tartva betölteni közjogi funkci­óját. Bár a választópolgárok most csak közvetetten mondhattak véle­ményt munkájáról, nincs ellenére a közvetlen választás bevezetése - mondta a másodszor is megválasz­tott köztársasági elnök. * A parlament - elsősorban a koalíci­ós többség - bölcsen döntött, mert egy bölcs embert választott. meg köztársasági elnöknek: Göncz Árpá­dot, aki az elmúlt ötéves tevékeny­ségével bizonyított. Bizonyította azt, hogy számára a legfontosabb a nemzet egysége, az ország boldogu­lása. Ezekkel a szavakkal gratulált Horn Gyula miniszterelnök az or­szág újjáválasztott köztársasági el­nökének azon a fogadáson, amelyet Gál Zoltán házelnök adott az állam­főválasztás alkalmából az Ország­ház Delegációs termében. A három ellenzéki párt közös je­löltállítása lendületet adhat a pol­gári Magyarország programjának megvalósulásához - jelentette ki Mádl Ferenc, a Fidesz-MPP, az MDF és a KDNP közös köztársasá­Budapest (MTI) - Az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportja hét­fői ülésén újfent és utoljára fog­lalkozott Bokros Lajos végkie­légítésének ügyével. Nyilatko­zott a témáról Bokros Lajos is. Mindannyian megállapították: az ügy lezárható. A jelenlévő több mint 190 törvény­hozó döntő többsége elfogadta a pénzügyminiszter tájékoztatását, miszerint jótékony célokra ajánlot­ta fel a pénzt - összegezte a történ­teket Szekeres Imre frakcióvezető. Az ülésről távozó Horn Gyula mi­niszterelnök arra a kérdésre, hogy meglátása szerint miként fogadta a frakció a pénzügyminiszter beszá­molóját, lakonikus tömörséggel úgy válaszolt: jól. A frakció a pénzügy­miniszter meghallgatásával az ügyet lezárta. A szabaddemokrata honatyák a frakcióvezető korábbi nyilatkozata­ival egyetértve erősítették meg: ko­rábban sem vonták kétségbe, hogy Bokros Lajosnak jár a végkielégí­tés, és morális aggályok sem fogal­mazódtak meg a pénzügyminiszter­rel kapcsolatosan. Egy közéleti sze­repet játszó ember, a különleges gielnök-jelöltje a választást követő sajtótájékoztatón. Azt is leszögezte: az európai integrációhoz elengedhe­tetlen, hogy erős polgárság alakul­jon ki hazánkban. Örömmel vette tudomásul, hogy az ellenzéki jelölt- állításnak kedvező volt a társadal­mi fogadtatása. Egyelőre nem tu­dott egyértelmű választ adni Mádl Ferenc arra a kérdésre, hogy a jövő­ben milyen közéleti szerepet vállal. Für Lajos, az MDF elnöke arra hívta fel a figyelmet: Göncz Árpád magabiztosságát tükrözte, hogy nem kampányolt megválasztása előtt Mádl Ferenccel szemben. Sza­bó Iván frakcióvezető pedig azt hangsúlyozta, hogy Göncz Árpád megválasztása most nem könyvel­hető el olyan frenetikus sikerként, mint 1990-ben. Szerinte egyébként Göncz kampányolt, de nem a társa­dalom, hanem a parlamenti frakci­ók előtt, mégpedig azzal, hogy a Bokros-csomagot aláírta. Egy korszak zárult le a mostam helyzetben lévő pénzügyminiszter esetében azonban indokoltnak tar­tották, hogy megfogalmazzák: nem mindegy, Bokros Lajos mire hasz­nálja fel végkielégítését. A konkrét esetet az SZDSZ álláspontja szerint le lehetne zárni. Magában a végkie­légítések rendszerében azonban még további változtatásokat tarta­nak fontosnak. Bokros Lajos elmondta, úgy ér­zékelte, a frakció megnyugodott, tagjainak túlnyomó többsége elfo­gadta azt, amit a végkielégítéssel kapcsolatban kifejtett. Azaz azt, hogy sem jogi, sem erkölcsi Inba nem történt, ami hiba történt, az csak kizárólag politikai hiba lehe­tett. A magam részéről lezártam ezt az ügyet - mondta Bokros Lajos. Arra a kérdésre, miért nem mondta meg korábban, hogy ezt a pénzt már befizette egy alapítványba, azt válaszolta: amíg úgy állt a helyzet, hogy többen az ő becsületébe tapos­tak, addig nem akart ezzel előjönni, mert ez mentegetődzésnek hatott volna. Az Ösztöndíj Alapítványt, amelynek a pénzt juttatta, ketten menedzselik a feleségével, és ellene lett volna jóízlésüknek, hogy ebből politikai tőkét kovácsoljanak. elnökválasztással - mondta Szájer József, a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióvezetője. Úgy vélte: a parlamenti pártok altali konszen­zusos elnökválasztás korszaka feje­ződött most be. Egyben reményét fejezte ki, hogy az új alkotmány már a közvetlen elnökválasztásról ren­delkezik majd. A Független Kisgazdapárt elfo­gadja az Országgyűlés döntését, hi­szen alkotmányos demokráciában nem tehet mást, de fájlalja, hogy a törvények sárbatiprásával került sor végül is erre az eljárásra, hiszen megvolt a kellő számú aláírás ah­hoz, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről — nyilatkozta Torgyán József, a Kis­gazdapárt elnöke. A három ellenzé­ki párt ellenjelöltjével kapcsolatban elmondta: ismerős a helyzet. Az ál­lampárti időben, a ’80-as évektől kezdve núndig volt egy ellenjelölt azért, hogy az állampárt jelöltje el­söprő győzelmet arathasson. Az MSZP a közvetlen elnökválasztás híve Budapest (MTI) - Horn Gyula mi­niszterelnök az államfőválasztást követően a Magyar Televíziónak adott nyilatkozatában az MSZP és az SZDSZ szinte egyöntetű szava­zásának tulajdonította a végered­ményt, amely szerinte ismét bebizo­nyította: alaptalanok a párt- és koa­líciószakadásról szóló jóslatok. A beszélgetés során azt is elmondta, hogy a koalíció bármennyire is igye­kezett nemzeti összefogást megva­lósítani a parlamentben, ez sajnos gyakran nem sikerült. Szeretné, ha az ellenzék több megértést tanúsí­tana. Gál Zoltán ehhez kapcsolódva rámutatott: az utóbbi hetekben - különösen a válságkezelő program kapcsán - az ellenzék olyan éles szembenállást mutatott, ami véle­ménye szerint nem indokolt. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy az MSZP a kezdetektől közvetlen el­nökválasztást szorgalmazott; vélhe­tően ezt rögzíti majd az új alkot­mány is. Közölte: bízik abban, hogy az új alkotmány legkésőbb 1997-ben megszületik. Azt tapasztalja ugyan­is, hogy néhány területen az alap­törvény fékezi a piacgazdaság köve­telményeinek érvényesítését, több­féle értelmezésre ad lehetőséget. _HLÁTTÉR: Göncz Árpád életrajza Göncz Árpád 1922. február 10-én születeti Budapesten. Középiskolai tanulmányainak befe­jezése után 1944-ben doktori diplo­mát szerzett a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem Jogi Karán, közben tisztviselőként dolgozott a Földhitel- intézetnél'. Volt időszak, amikor az állástalanok, illetve a segédmunká­sok sorsában osztozott. 1944-ben a Táncsics-zászlóaljban fegyveresen részt vett az ellenállás­ban. 1945-ben a Független Kisgaz­da-, Földmunkás- és Polgári Pártban Kovács Bélának, a párt főtitkárának munkáját segítette, eközben tevé­kenykedett a Független Ifjúság buda­pesti szervezetének vezetőjeként, felelős szerkesztője volt a Nemze­dék című hetilapnak. A párt szétve­rése után állás nélkül maradt, majd 1948-tól segédmunkásként, később lakatosként dolgozott. 1951-től a Talajjavító Vállalathoz került, és közben folytatta tanulmányait is: 1952 és 1956 között négy évet el­végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, diplomáját azonban nem szerezhette meg, mert 1956- ben eltávolították az intézményből. A forradalom idején a Parasztszö­vetségben dolgozott, majd novem­ber 4-e után bekapcsolódott az el­lenállásba. Két évvel később, a Bi- bó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélték. Bün­tetéséből 1963-ban, amnesztiával szabadult. Fogsága idején megtanult angolul, attól kezdve szakíróként, műfordító­ként és szabadfoglalkozású íróként folytatta munkásságát. Az angol iro­dalom kiváló tolmácsolásáért Wheatland-díjat kapott, itthon pedig 1983-ban József Attila-díjjal ismer­ték el tevékenységét. 1989. decem­ber 20-tól 1990. szeptember 11 -ig az írószövetség elnöki tisztét is be­töltötte. Alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövet­ségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. Az 1990. évi or­szággyűlési választásokon az SZDSZ budapesti területi listájának vezetőjeként lett a képviselőház tag­ja, és az új Országgyűlés alakuló ülésén elnökévé választotta. E tiszt­ségében az alkotmánynak megfele­lően ellátta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöki teendőit is. 1990. augusztus 3-án a parlament - 295 szavazattal, 13 ellenében - öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, és ekkor lemondott mandátumáról. Hivatali működése alatt több magyar mozgalom és ren­dezvény fővédnöke lett, és több ha­táron túli egyetem díszdoktorává vá­lasztotta. Számos magas külföldi ki­tüntetésben részesült, megkapta töb­bek között az amerikai Kelet-nyu­gati Tanulmányok Intézetének (ÍEWS) díját is. Nős. Kél fiuk és két leányuk van. Utoljára a végkielégítésről Felsőoktatás: az elvonás kiváltható Dombrovszky Ádam Budapest (ISB) - Hétfőn a rektori és fő­igazgatói konferencia küldöttsége, a hall­gatói képviseletek és a szakszervezetek vezetői tárgyaltak a felsőoktatás jövőjé­ről Bokros Lajos pénzügyminiszterrel és Fodor Gábor művelődési miniszterrel. Közvetlenül a találkozót követően sike­rült elérnünk Kis Papp Lászlót, a Felső- oktatási Dolgozók Szakszervezetének el­nökét. • Kiderült, a pénzügyminiszter úrnak min­denképpen szüksége van a tájékoztatásunkra. Világossá vált, hogy a pénzügyi és a művelődé­si tárca közötti információcsere hagy kívánni­valót maga után. Most első kézből a rektori konferencia, a szakszervezetek részéről adott tájékoztatás alapján mái' olyan képet kapha­tott a magyar felsőoktatásról, amiből kiderül­hetett számára: mi hajiunk arra, hogy egy va­lódi modernizációs program részesei legyünk. □ Hajlik a pénzügyminiszter a változtatásra? • Fölajánlotta segítőkészségét, ha augusztus 20-ig elkészítünk egy olyan csomagot, amely a gondokat hároméves távlatban megoldaná. □ Mit tartalmazna az új „csomag”? • Elsősorban az integrációs törekvéseket, az universitások létrejöttét, a szabad hallgatói oktató választást, egy lényegesen nagyobb szakválasztást, és emellett az igényeknek megfelelő hallgatói létszámemelés lenne még benne. Ha ezt elkészítenénk, akkor a minisz­ter úr hajlandó lenne arra, hogy a 96-ra terve- I zett úgynevezett második ütemet, mely az el­sőhöz hasonló nagyságrendű elvonást helyez kilátásba, átütemezné a 96-os költségvetés­ben. A 96-ra tervezett első ütem megvalósítá­sába sem „szól bele”, tehát azt a hallgatói-ok­tatói arányt, ami a művelődési kormányzat le­iratában szerepel, az Alkotmánybíróság dön­tése alapján nem kötelező betartani. □ Nem az elbocsátások mérlegelését jelenti ez az időnyerés? • Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek elbo­csátások, de lesz arra lehetőség, hogy kapko­dás nélkül átgondolják az intézmények a kö­vetkező hetekben, hogy pontosan mit hajta­nak végre. □ Arról is beszélnek, hogy hiába az Alkotmány- bíróság határozata: az is előfordulhat, hogy az intézményekben maradók nem kapnak bért... • Nem, ez a veszély idén nem áll fenn. A pénz­ügyi tárca 1995-ben nem von meg fizetést. □ De mi van akkor, ha az egyetem az Alkot­mánybíróságra hivatkozva, nem bocsát el okta- tókat-dolgozókat? • Problémája ebből csak jövőre lehet. De min­den egyetemnek gondolkodnia kell azon, hogy a rá jutó pénzelvonást miként valósítja meg. Ä 4,1 milliárdot jövőre irányozták elő, és a 96-os költségvetésben van még egy tétel február 15-i határidővel, ami egy újabb 15 százalékos elvonást jelenthet. De mint mondtam, a mos­tam tárgyalásunkon ennek a második ütem­nek a kiváltására kaptunk a pénzügyminisz­tertől egy határozott igent. _A NAP KÉRDÉSE Ki takarítson? Miskolc (ÉM - MSZ) - A szombaton Miskol­con első ízben megtartott Adidas street- ball (utcai kosárlabda) után sok szemét maradt vasárnap is a belvárosban, ami - a szerkesztőségünket informálok szerint - megütközést keltett az éppen akkor ide lá­togatók körében. Kinek lett volna a köte­lessége a takarítás? - tettük fel a kérdést Székely Lászlónak, a polgármesteri hiva­tal hatósági osztályvezetőjének. Az osztályvezető elmondta: minden rendez­vényhez ők adnak közterület-használati enge­délyt, így tettek a streetball esetében is. Az en­gedély záradékában szerepel, hogy a rendez­vény szervezője köteles a város érintett részét eredeti állapotában, tehát tisztán, kitakarítva visszaadni. Vasárnap este még meglehetősen szemetes képet mutatott a belváros, tehát nyilvánvaló, hogy a szervező nem tett eleget a záradékban foglaltaknak.- Mi ilyenkor a teendő, ki takarít a helyszí­nen?- A város közterület-fenntartó vállalatára vár a feladat. A cég megtehetné, hogy a takarí­tás költségeit a rendezvény szervezőjére terhe­li, ám nehezen bizonyítható, hogy melyik sze­mét származik a streetball résztvevőitől és melyik nem, így valószínű, hogy végül is a vá­ros pénzéből történik a takarítás - válaszolt az osztályvezető. Székely László azt is elmondta: szokás, hogy különböző üzleti tevékenységre (cirkusz, mutatványos) helyet kérő vállalkozóknak úgy adnak engedélyt a területfoglalásra, ha előtte húszezer forint kauciót fizetnek. Ezt akkor kapják vissza, ha tisztán, eredeti állapotban hagyják ott tevékenységük után a terepet. A vasárnapi streetball non-profit vállalkozás volt, nagy tömegeket mozgatott mint tömeg­sport-rendezvény, és ezért olyan közügynek fogható fel, amire a város is áldozhat - például a takarítás költségeivel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents