Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-17 / 141. szám

1995. június 17., szombat LI. évfolyam, 141. szám BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Az ételek negyede kifogásolható Igen intenzívek azok az el­lenőrzések, amelyek alkal­mával a tisztiorvosi szolgálat a vendéglátóhelyeket veszi górcső alá. Találtak néhány szabálytalanságot. (4. oldal) ÉM-hétvége Heti mellékletünkben riport, interjú, tudósítás, irodalmi összeállítás, hétvégi prog­ramajánlat és heti esemény­összefoglaló olvasható. Családias hangulat három évtizede 1965-ben kapuját megnyi- ózdi üzlet köré épült a ké­sőbbi városközpont, az épü­leten kívül történtek érezhe- tapinthatóvá váltak a belül is. (5. oldal) Elsejétől drágábban telefonálhatunk Budapest (MTI) - Július 1-jétől 4,1 százalékkal emeli a telefonbeszélge­tések árait a Matáv. Az idén lehet­séges 10,2 százalékos árnövelésből a vállalat 6,1 százalékot már január 1-jétől érvényesített, a fennmaradó 4,1 százalékkal július 1-jétől kíván élni. Jambrik Mihály, a Matáv pénzügyi ágazati igazgatója pénte­ken kifejtette: az alapdíjakhoz a cég nem kíván hozzányúlni, mivel ez az év elején már megtörtént. Változat­lan marad az esti, az éjszakai ked­vezményes díjazás is. A tarifaeme­lés csupán a normál és csúcsidejű díjakat érinti. Világbanki hitel beruházásokhoz Budapest (MTI) - A Világbank a következő négy évre mintegy 1,3 milliárd dolláros hitelt kíván nyúj­tani magyarországi beruházások fi­nanszírozására. Erről döntött a szervezet ügyvezető igazgatósága, amikor június 15-én elfogadta a Magyarországra vonatkozó ország­stratégiát. A döntést a Magyar Nemzeti Bank pénteken hozta nyil­vánosságra. A Reuter ehhez kap­csolódó híradása szerint a hitelke­retből 400 millió dollárt csak abban az esetben kaphat meg, ha Buda­pest előbb megállapodásra jut a Nemzetközi Valutaalappal. Szlovén határ: leállt a teherforgalom Rédics (MTI) - Magyarország és Szlovénia között megbénult a teher­forgalom, mivel a rédicsi határblo­kád után már Bajánsenyénél sem fo­gadják a Magyarországról érkező kamionokat a szlovén hatóságok. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője péntek reggel arról tájékoz­tatott, hogy Rédicsnél immár 48 órá­ja tart szlovén oldalon a blokád, és több mint 500 kamion torlódott fel a határállomás előtt. Újabban pedig mái- Bajánseriyére sem lehet terelni a teherforgalmat, mert péntek haj­nalban a szlovén hatóságok közöl­ték, hogy túlterheltek, nem tudják fogadni a kamionokat. A személyfor­galom azonban viszonylag zavarta­lan. Jelentések szerint a helyzet pén­tek délutánig nem változott. Nagy Imre Emlékplakett Budapest (MTI) - A Nagy Imre Emlékplakett kuratóriumának ja­vaslata alapján Göncz Árpád köz- társasági elnök pénteken a Parla­ment N ándorfehérvári-termében Nagy Imre Emlékplaketteket adott át. E kitüntetésben részesült: Bor- bándi Gyula író, szerkesztő, az Új Látóhatár című emigráns folyóirat alapító főszerkesztője; Dupka György író, a Magyar Értelmiségiek Kár­pátaljai Közössége elnöke; Halász Péter író, újságíró, a Szabad Európa Rádió volt munkatársa; Horváth Miklós történész, Javorniczky Ist­ván újságíró; Karátson Gábor író; Lugossy István filmrendező; Már­ton László író; Jerzy Michalewszki, a krakkói egyetemi forradalmi bi­zottság alapítója; Sujánszky Jenő mérnök; Tóth István, a Szigethy At­tila Alapítvány vezető személyisé­ge; Varga László erdélyi református lelkész, valamint özv. Háy Gyuláné. Posztumusz Nagy Imre Emlékpla­kettet adományozott a köztársasági e|nök Háy Gyula írónak és Páskán- di Géza drámaírónak, költőnek. Bokros Lajos - száz nap után „A bizalmat nem lehet egy programcsomaggal visszaszerezni" A világ sorsát is alakították 1956 mártírjaira emlékeztek a Magyar Függetlenség Napján Miskolc (ÉM - ME) - Tegnap dél­előtt plenáris üléssel zárult a közgazdászok 33. vándorgyűlé­se. A Miskolc Városi Sportköz­pontban megtartott eseményen elsőként a szekciók vezetői szá­moltak be munkájukról, majd a nagy érdeklődéssel várt pénz­ügyminiszteri előadás követke­zett. Bokros Lajos első száz nap­jának, illetve amerikai látogatá­sának apropóján arról beszélt, hogyan látja ma gazdaságunk helyzetét. Az ország pénzügyeinek irányítója mondandóját amerikai látogatásá­nak, illetve a Nemzetközi Valuta­alappal folytatott tárgyalásainak összegzésével kezdte. Elmondta, a Valutaalap igazgatója a március 12-én nyilvánosságra hozott prog­ramcsomag kapcsán kijelentette: ez még mindig kevés. A várt megálla­podás aláírásának elhalasztását az okozta, hogy az elmúlt két-három évben a IMF-el kötött megállapodá­sok közül hazánk egyetlen, önként vállalt feltételt sem teljesített.- Ez érthető módon bizalomvesz­téshez vezetett - hangsúlyozta a mi­niszter amit nem lehet egyetlen intézkedéscsomaggal, legyen az bár­milyen radikális, megváltoztatni. Ráadásul a fordulat még nem lát­szik, hiszen a fiskális intézkedések- amelyek elfogadásáról a parlament néhány napja döntött-július elsejé­től lépnek életbe, és októberre, no­vemberre derül ki, menynyire hatá­sos a stabilizációs csomag. Az 1996-os költségvetésről szól­va Bokros Lajos leszögezte: kulcs- fontosságú lesz a gazdaság szem­pontjából, s nem csak az idén meg­kezdett folyamatok alakulása mi­att. Úgy vélte, sikerre az államház­tartási reform megkezdése nélkül nem lehet számítani. A tárca első embere a legfonto­sabb rövid távú feladatnak tovább­ra is a folyó fizetési mérleg hiányá­nak csökkentését tekinti, ugyanis Az IMF-nek mindez még kevés - mondta Bokros Lajos pénzügyminisztei a közgazdász-vándorgyűlés záróelőadásában Fotó: Laczó József külső adósságaink mértéke elérte a végső határt. A privatizációval kap­csolatosan kifejtette, jelenleg ez a gazdaság leggyengébb láncszeme. Ézen belül a bankprivatizációt érintve elmondta, arra törekszik, hogy ennek a kormányzati ciklus­nak a végére a Nemzeti Bankon kí­vül egyetlen más pénzintézet se le­gyen állami kézben, az állam ugyanis nem képes e terület szerke­zetátalakítását kemény eszközök­kel végrehajtani. Bokros Lajos végezetül kijelen­tette, komoly eredménynek tekinti, hogy a pénzügyi gazdasági stabili­záció elindult, a jelek szerint az ál­lamháztartási reform időbeni meg­kezdésének feltételei is kialakuló­ban vannak. Budapest (MTI) - Nagy Imre egykori miniszterelnök és már­tírtársai kivégzésének évfordu­lóján, a Magj ai- Függetlenség Napján rendeztek pénteken megemlékezést a rákoskeresz­túri Új köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellájában. Jelen volt Nagy Erzsébet, a 37 éve ki­végzett politikus lánya is. Beszédében Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter kijelentette: az 1956- os forradalom és szabadságharc résztvevői, akik elsőként ütöttek rést a kommunizmus rendszerén, tettükkel nemcsak a magyar törté­nelmet, de a világ sorsát is alakítot­ták. A miniszter megfogalmazása szerint, bár a nagyhatalmi tömbpo­litika áldozatául esett magyar for­radalom elbukott, a felkelés máig érezteti hatását a hazai politikai életben. Oldotta az egykori diktatú­ra keménységét, és ezzel kedvezőb­bé tette a rendszerváltás feltételeit Magyarországon. A szónok kiemel­te: ’56 résztvevői előtt az „emelkedő nemzet” ma is követendő eszméje lebegett. Ez azonban csak úgy való­sítható meg, ha a kormány, a pár­tok, az érdekképviseletek és a tár­sadalmi szervezetek dialógusa nyo­mán „összefog minden hazájáért ag­gódó ember”. A miniszter szerint Az ország vezetői az 1956-os forradalom mártírjainak emlékművénél ezek a célok csak a megbékélés ré­vén érhetőek el, ám ez nem jelenti azt, hogy a forradalom eseményeit „jótékony feledésnek” kellene borí­tania. Vastagh Pál kijelentette: a kormány kötelessége gondoskodni a hősökről és utódaikról. Az ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula mi­niszterelnök és Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke helyezett el közös koszorút az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emlék­művénél. Lerótták kegyeletüket a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvéd­ség képviselői. Koszorút helyeztek el a parlamenti pártok frakcióinak tagjai, a Történelmi Igazságtétel Bi­zottság, a Nagy Imre Társaság, a Recski Szövetség, az 56-os Szövet­ség és számos más, politikai foglyo­kat és a forradalom résztvevőit tö­mörítő szervezet vezetői is. ■KOMMENTÁR Nyárban tatárban Brackó István Az érinthetetlenek, a végső szó ki mondói nyáron nem veszik le a talárt, nem vetkőz­nek fürdőgatyára. Másként és illendőbben fogalmazva: az Alkotmánybíróság elnöke bejelentette, hogy nem mennek szabad­ságra. Dolog van. Illetve dolog lesz, hi­szen a pártok és más civil szervezetek, va­lamint a magánszemélyek kilátásba he­lyezték, hogy a testülethez fordulnak, gyors döntést várva. A törvényesség legfőbb őrei eddig sem panaszkodhattak a tétlenségre, őket iga­zán nem fenyegeti a munkanélküliség ré­me... Legutóbbi, nagy horderejű döntésük például az volt, hogy semmissé nyilvání­tották a kormány felsőoktatásra vonatko­zó, direkt létszámleépítési programját. Igaz, utólag a Fodor Gábor nevével fém­jelzett minisztérium is magyarázkodott (nem ilyen lovat akartunk!), de a taláros testület kimondta: az univerzitás autonó­miája sérthetetlen. Más kérdés, hogy indi­rekt módon - a támogatás kurtításával - az oktatási intézmény kénytelen-kelletlen az anyagi megszorítás miatt oktatóinak egy részétől megszabadulni. Ez sem jó, de legalább törvényes. Demokratikus. Vagy annak a látszatát kelti. A fő probléma persze a kormány stabili­zációs programjának várható megtámadá­sa. A családi juttatások alanyi jogának megvonása, illetve feltételhez kötése; a szellemi produkció 44 százalékos tb-jé- nek bevezetése; az önkormányzati jutta­tások 20 százalékának kézi vezérlése azok az achillesi pontok, amelyeknél az elhíre- sedett Bokros-csomag támadható és ki­kezdhető. Különös ez a még meg sem kezdődött nyár. A napforduló előtt szubtrópusi idő­járás söpört végig az országon. A minisz­terelnök amerikai útjának sikerét sokan vi­tatják, s a bankbotrányoktól hangos az or­szág. Nem lesz kormányszóvivő, s majd a miniszterek magyarázzák a „bi­zonyítványt". A kárpótoltak és a kárpót­lásra várók berzenkednek, az egészség­ügy, az oktatás és a kultúra dolgozói tilta­koznak... Hogy ezekből a hullámokból mennyi jut el az Alkotmánybírósághoz, mint kötelezően tárgyalandó téma, az még a jövő zenéje. Tény az, hogy a legfőbb ta­lárosok nem mennek nyári szabadságra. Mint jeleztük, nem öltenek szabadidős ru­hát, s úszónadrágot. Nem fürödnek a sza­badság boldog, semmittevő örömében, és a Balatonban sem, csak a kezüket mossák, illetve a szennyest igyekeznek tisztára mosni. Tehát nem fürödnek, talán azért, hogy mi ne fürödjünk be. 2002: téli olimpia Salt Lake Cityben! Budapest (MTI) - A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a 104. ülése keretében 1995. június 16-án, pén­teken Budapesten dönt a 2002-es téli ötkari­kás játékok színhelyéről. Ennek megfelelően tegnap a sportvilág érdeklődésének a közép­pontjába került a magyar főváros. A program a kilenc jelentkező közül versenyben maradt pályázó városok utolsó beszámolójával kezdő­dött: Sion, Salt Lake City, Östersund és Qué­bec volt a sorrend, de a szavazásra, illetve az eredmény ismertetésére a késő délutáni, majd az esti órákig kellett várni. Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke 19 óra 25 perckor a Budapest Kongresszusi Központban jelentette be, hogy a versenyt az egyesült államokbeli Salt Lake City nyerte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents