Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-04 / 104. szám

1995» MÁius 4., Csütörtök r~~r Hírek - Tudósítások zz ------- ÉSZAK-Magyarország 3 I Ko nszenzusra jutottak tandíjügyben Új javaslat: idén jogilag bevezetik, de fizetni nem kell Most az a kérdés, hogy a pénzügyminiszter és a kormány rábólint-e erre a - két vizsgaidőszakkal halasztó - javaslatra Fotó: Fojtán László Az egészségügy egyeztetésre vár Budapest (MTI) - Az Egészség­ügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) bízik ab­ban, hogy a népjóléti tárcánál má­jus közepére elkészül az egészség­ügy átalakításának, ezen belül a kórházak leépítésének hosszabb tá­vú koncepciója. A szakszervezet ugyanis csak a minisztérium távlati terveinek ismeretében, az arról folytatandó egyeztetéseket követő­en dönthet arról: feloldja-e a sztrájk­készültséget vagy netán munkabe­szüntetésre szólít fel. Noha a tárca konkrét terveit még nem ismerik, reménykeltőnek találják, hogy az utóbbi hetekben több minisztériumi vezető is úgy nyilatkozott: az egész­ségügyi rendszer átalakítása csak hosszabb távon, többéves folya­matként képzelhető el. Amennyi­ben ezeket a véleményeket a ké­szülő koncepció is megerősíti, és az egészségügyi dolgozók garanciát kapnak arra, hogy nem kerülnek egyik napról a másikra az utcára, a reformot az EDDSZ is támogatni fogja. Parlamenti pártok pénzügyi mérlege Budapest (MTI) - Öt parlamenti párt - az MSZP, az SZDSZ, az MDF, az FKGP és a KDNP - 1994. évi pénzügyi zárómérlege jelent meg ed­dig a Magyar Közlönyben. Közülük a Magyar Demokrata Fórum csak­nem 500 millió forint veszteséggel zárta az elmúlt évet, a Magyar Szo­cialista Párt hiánya 60 millió, a Füg­getlen Kisgazdapárté 37 millió, a Kereszténydemokrata Néppárté pe­dig 7 millió forint. A Szabad Demok­raták Szövetsége viszont 16 millió forintos többlettel zárta az elmúlt esztendőt. A legtöbb bevétele az MDF-nek volt. A bevételekből a leg­kisebb összeget a tagdíjak jelentik. A pártok bevétele leginkább az álla­mi támogatásokból származott. Ezen felül például az MDF 743 mil­lió, az MSZP pedig 167 millió forint hitelt vett fel. Politikai tevékenység­re, választási kampányra az MDF 721 milliót, az MSZP 531, az SZDSZ 375, a KDNP 61, az FKGP pedig 43 millió forintot költött. Holttestet találtak a Szinvában Miskolc (ÉM) - Tegnap délelőtt la­kossági bejelentésre erkeztek ki a rendőrök a miskolci Domus Aruház mögé a Szinva partjához. Egy járó­kelő észlelte, holttest van a vízben. A helyszínelők megállapították, hogy bűntény nem történt. Egysze­rű esetről van szó. Kiderült, S. F. súlyos érrendszeri megbetegedés­ben szenvedett, többször volt már szívinfarktusa. Az, hogy rosszul lett, s úgy esett a Szinvába a férfi, avagy már halála után esett a test a folyóba, csak később derül ki. Mi­ként azt is a boncolás dönti majd el, mi volt a halál oka.-Mozaik Valószínű, hogy nem érkezik meg minden tankönyv szeptemberben az iskolákba, és amit megkapnak, az is 10-15 százalékkal drágább lesz mint az előző évben volt - hangzott el szerdán Balatonfüreden. A Hungexpo Rt. június 13 és 16 között rendezi meg a Kőbányai Vá­sárvárosban a Kommunálexpo Nemzetközi Településfejlesztési Szakkiállítást. Újraindul a január vége óta szüne­telő Reform hírmagazin. A budapes­tiek már csütörtökön, a vidékiek pe­dig pénteken vehetik kezükbe a Re­formot. A lap formátuma és ára a régi marad. A jövőben a Mól Rt. töltőállomása­in is lehet fizetni az OTP Bank által kibocsátott forint-, illetve Euro- card/Mastercard kártyákkal. A nyá­ri forgalom idejére mintegy 40-60 helyen, az év végéig pedig vala­mennyi Mol-kútnál élhetnek az au­tósok ezzel a készpénzkímélő fizeté­si lehetőséggel. A Rendészeti Szervek Védelmi Szolgálata szerda délelőtt meg­kezdte működését. A szervezet fel­adata a rendvédelmi szervek „tisztán tartása”, a működésükhöz szükséges állampolgári közbizalom ^megerősítése és folyamatos ápolása. Budapest (MTI) - A Magyar Szo­cialista Párt képviselőcsoport­jának vezetői és a Hallgatói Ön­kormányzatok Országos Szö­vetségének vezetői szerdán megállapodásra jutottak abban, hogy a felsőoktatási intézmé­nyekben 1995 szeptemberétől jogilag bevezetik a tandíjat, ám a diákoknak csak 1996 február­jától kell azt ténylegesen fizet­niük. Az idén tervezett költség- vetési bevételt ugyanis a hallga­tói támogatások átszervezésé­vel teremtik elő. Minderről Sze­keres Imre frakcióvezető és Szabó László, a HŐK elnöke tá­jékoztatta az újságírókat a más­fél órás eszmecsere után. Szekeres Imre elöljáróban utalt ar­ra, hogy a szocialista képviselőcso­port nem tekinthető a kormányzat részének. Egyfajta közvetítő-jószol­gálati szerepet vállaltak a konzultá­cióval, és szeretnék, ha annak ered­ménye befolyásolná a hallgatóknak a pénzügyminiszterrel folytatandó tárgyalását. A szocialisták elfogadják, hogy ne maradjon a felsőoktatási tör­vényben a hitelrendszerre vonatko­zó korábbi rendelkezés; ennek azon­ban több feltétele is van. Az egyik feltétel az, hogy június 30-ig a kor­mányzatnak, a hallgatói önkor­mányzatoknak és az oktatási intéz­mények vezetőinek közösen ki kell dolgozniuk azt a rendszert, amely­Budapest (MTI) - A négy ellenzé­ki párt frakcióvezetője írásban tájékoztatta Horn Gyula minisz­terelnököt arról, hogy a rádió­zásról és televíziózásról szóló törvény holtpontra jutott hat­párti egyeztető tárgyalásának folytatása érdekében közös le­velet írtak a koalíciós pártok frakcióvezetőinek, Szekeres Im­rének (MSZP) és Pető Ivánnak (SZDSZ). A Szabó Iván (MDF), Torgyán József (FKGP), Isépy Tamás (KDNP) és Szájer József (Fidesz) frakcióvezetők aláírá­sával elküldött levelet Zsig- mond Attila, az MDF média- szakértője hozta nyilvánosságra. A levél első felében áttekintették a médiatöivény előkészítésének eddi­gi főbb szakaszait, különös figye­lemmel az év elején megkezdett hatpárti egyeztető tárgyalásra. Az Budapest (MTI) - Pál László ipari és kereskedelmi miniszter és Hans Wijers holland gazdaságügyi mi­niszter szerdán befejezték budapes­ti tárgyalásaikat Magyarország és Hollandia gazdasági együttműkö­désének fejlesztési lehetőségeiről. A megbeszéléseket követő sajtó- tájékoztatón a tárgyaló felek el­mondták: a két ország kereskedel­mi kapcsolatai és a hollandiai ma­gyar befektetések dinamikusan fej­lődnek. Tavaly a magyar export ér­téke 270,7 millió dollárt tett ki, az importé 443,2 millió dollárt. A hol­land vállalatok eddig 600 millió dol­lár értékű tőkét fektettek be ha­zánkban, az invesztíció értéke az Budapest (MTI) - A magyar ipar termelése 1989 és 1992 között 40 százalékkal csökkent. Az 1992. évi mélypont után azonban, amikor az éves teljesítmény mindössze 65,5 százaléka volt az 1985. évinek, a termelés nö­vekedésnek indult, és tavaly, il­letve az idén, az év első hónap­jaiban is folytatódott. Az ipar- fejlesztés kulcskérdése a terme­lés korszerűsítésében az ipari beruházások élénkítése. Pál László ipari és kereskedelmi mi­niszter szerdán az MTA műszaki tu­dományok osztályának tanácskozá­sán elmondta: az idei évről egyelőre lyel az idén biztosítható az egymilli- árd forintos tervezett költségvetési bevétel. Ez a pénz szerintük a kollé­giumi díjak rendezésével, illetve az ösztöndíjak differenciálásával te­remthető meg. Egyetértenek abban, hogy mindkét esetben csak elvisel­hető mértékű lehet a változtatás. Ha pedig ez a két forrás nem elegen­dő, akkor szóba kerülhet a jegyzet- támogatás is. Ez a kormány számá­ra garancia, hogy hozzájut a pót­költségvetésben tervezett bevételei­hez - hangoztatta Szekeres. A má­sik garancia pedig az, hogy egyezsé­gük értelmében október 31-ig kidol­ellenzéki frakcióvezetők szerint „az előkészítés szempontjából mérföld­kőnek tekinthető a 18 pontos doku­mentum”, a közszolgálati rádiózás alapelveit rögzítő megállapodás, amelyet az ellenzéki pártok frakció­vezetői aláírásukkal is megerősítet­tek. Ezzel szemben a két kormány­zó párt frakcióvezetője a Koalíciós Egyeztető Tanács ülését követően bejelentette, hogy nem úja alá a hatpárti megállapodást. Az ellenzéki pártok frakcióveze­tői a levélben kifejtették: a pártok között elvárható minimális politikai illemszabályok betartása jegyében is magyarázatot várnak, miért nem írták alá a 18 pontos dokumentu­mot. Leszögezték: megítélésük sze­rint a töivény hiánya a mérhetetlen károkat okozó médiaháború nemkí­vánatos folytatásához, és a média ellehetetlenüléséhez vezet. Szerin­tük „újra holtpontra jutott a médiá­idén elérheti a 300 millió dollárt. A magyar kereskedelmi mérleg passzívuma 172 millió dollár volt e relációban, ami 1993-hoz képest 22 százalékos növekedést jelent. Mind­ez abból adódik - szögezték le a tár­gyaló felek -, hogy a holland piac nyújtotta lehetőségeket még mindig kevés magyar vállalat ismerte fel, számukra Hollandia csak kiegészí­tő piacot jelent. Jelenleg mintegy 400 holland tő­keérdekeltségű cég működik ha­zánkban. Pál László elmondta, hogy a közelmúltban hollandiai útja so­rán 15 konkrét projektről tárgyalt holland befektetőkkel, köztük elekt­ronikai együttműködésről, zöldme­csak januári és februári adatok áll­nak rendelkezésre; eszerint az ipari termelés e két hónapban 11 száza­lékkal nőtt. Az exportértékesítés 39 százalékkal bővült. Az agazat tény­leges jövedelemtermelő képessége továbbra is elégtelen, a legjobb terü­leteken sem éri el a 6 százalékot. Az iparpolitika legfőbb célja a modernizáció, a perifériára sodró­dás folyamatának megállítása, a gazdaság innovációs képességének javítása és a hozzáadott érték növe­lése. Az iparpolitikai koncepcióban hangsúlyt: kap az innováció támoga­tása, ennek finanszírozásában az államnak is részt kell vennie. A miniszter szerint a munka­gozzák a tandíj konkrét techniká­ját, annak összes szabályozási és szervezési kérdésével és feltételei­vel, másrészt kidolgozzák az egész hallgatói támogatási rendszer át­alakításának elveit. A megállapodás harmadik része a felsőoktatás fejlesztéséről szóló or­szággyűlési határozattervezetet érinti, amely rögzíti: december 31-ig megtörténik a felsőoktatási tör­vény, valamint a felsőoktatás mű­ködése, fejlődése szempontjából kulcsfontosságú más szabályok mó­dosítása. E határidő betartását mindkét fél igen fontosnak tartja. törvény előkészítése, amiért min­den politikai felelősség a kormány­zó pártokat terheli”. Az ellenzéki pártok frakcióvezetői hatpárti kon­szenzuson nyugvó médiatörvény parlamenti megtárgyalását és elfo­gadását szorgalmazzák a levélben. Ezzel együtt azt a javaslatot terjesz­tették elő, hogy azonnal kezdje meg a Par-lament Giczy György (KDNP) országgyűlési képviselő áltál be­nyújtott, a rádiózásról és a televízi­ózásról szóló törvényjavaslat tár­gyalását, és egyben vállalják, hogy e törvényjavaslatot átdolgozzák a 18 pontos megállapodás alapján. Java­solják továbbá, hogy a 18 pontos megállapodáson túl a további kon­szenzus kialakítását igénylő kérdé­sekben folytatódjanak a hatpárti egyeztető tárgyalások. (Molnár Péter, az SZDSZ média- szakértője bejelentette: pártja kész a hatpárti tárgyalások folytatására.) zős üdülőkörzeti beruházásról, sör­ipari befektetésről és virágkereske­delmi kooperációról. Hozzátette: az optimális 300 millió dolláros hol­land beruházás természetesen csak akkor valósulhat meg az idén Ma­gyarországon, ha a gazdasági kör­nyezet és a szabályozók vonzóvá te­szik Hollandia számára az országot. Wijers miniszter elmondta: a holland kormány támogatja a ma­gyarországi regionális iparfejleszté­si programot. Ennek keretében Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyére iparfejlesztési javasla­tokat dolgoznak ki, és mindkét me­gyében érdeklődnek a konkrét be­fektetési lehetőségek iránt is. helyteremtésben betöltött szerepük miatt indokolt a kis- és középvállal­kozások stabilitásának erősítése, versenyképességük javítása. Egy­idejűleg kívánatos, hogy a magyar ipar minél erőteljesebben integrá­lódjon a nagy nemzetközi társasá­gok rendszerébe. A magyar ipar jö­vőképét elsősorban a modernizációs és egyensúlyjavító intézkedések alakítják. A miniszter véleménye szerint a húzó iparágak - a gépipar és a finomvegyipar - termelése és értékesítése a jövőben tartósan az ipar átlaga fölött lesz. De dinamiku­san fejlődhet a személyautó- és al­katrészgyártás, valamint a gyógy­szeripar is. Az elakadásért a kormánypártok a felelősek Ellenzéki frakcióvezetők levele a médiatárgyalásokról Regionális fejlesztés - holland támogatással Meg kell állítani a perifériára sodródást Az államnak is részt kell venni az ipar fejlesztésében _A FARIAM ENTBŐí Pótköltségvetés a csomagban Budapest (ÉM - B.I.) - A pótköltségvetés - ami mintegy eszenciája a kormány stabilizáci­ós programjának - volt a témája az Ország- gyűlés tegnap délelőtti ülésének. Az expozét - gyér, s egyre fogyó hallgatóság előtt — Akar László tartotta. Az államtitkár a pénzügyminiszter élveit ismertette és erősí­tette meg, hangsúlyozva, hogy a pótköltségve­tés összhangban van a kormány kibontakozá­si törvényjavaslatával. Elismerte, nem szok­ványos ez az előteijesztés, ám nem előzmény nélküli, hiszen az ország gazdasági helyzete és külföldi megítélése romlott, s mindenképpen lépni kellett. Elmondotta, hogy a költségvetési hiány az év első negyedében 146 milliárd fo­rintot tett ki - az éves előirányzat több mint 50 százalékát. Áprilisban a hiány nem nőtt, s ez betudható a tervezett és várható szigorító intézkedéseknek. Kiegészítésként Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke kije­lentette, sok a bizonytalansági tényező az új költségvetésben, mert bravúr kellene a priva­tizációs bevételek teljesítéséhez, valamint a további várható bevételek megszerzéséhez, s a kiadási mérséklések miatti feszültség enyhíté­séhez. A különböző bizottságok szószólói támogat­ták a pótköltségvetést, s azt vitára alkalmas­nak találták. A vezérszónokok sorát Gaál Gyu­la (SZDSZ) nyitotta meg, kifejezve azt a remé­nyét, hogy a pótköltségvetés a gazdasági növe­kedést, a megalapozott és tartós egyensúlyi helyzet kialakulását teremti meg. Barsiné Pa­taki Etelka (MDF) kifogásolta, hogy a Horn- kormány rekordot döntött, mert 8 hópap alatt három költségvetést teijesztett be. Az MDF más programot kínál, ezért az új költségvetést támogatni és elfogadni nem tudják. Keller László (MSZP) kifejtette, hogy nem az 1995-ös költségvetés bukott meg, hanem a körülmé­nyek változtak. Ezért szükséges az ország pénzügypolitikájának átírása. Torgyán József (FKGP) kifogásolta, hogy a szociálisan érzé­ketlen kormány a mulasztások anyagi terheit, a lakosságra terheli, s más, nagyobb hasznot hozó szférákból (feketegazdaság) kevesebb hasznot remél. A törvénytervezetet a kisgaz­dák elutasítják. Csépe Béla (KDNP) draszti­kusnak és aránytévesztőnek ítélte az új költ­ségvetést. Varga Mihály (Fidesz) úgy vélte, hogy a Horn-kormány eddigi működése során tétlennek és tehetetlennek bizonyult, s az or­szág helyzete rosszabbodott. Ennek kétségbe­esett következménye a pótköltségvetés. A délutáni „csomag’-vitában a legnagyobb vihart a szocialista Takács Imre képviselő hoz­zászólása kavarta, aki többek között kijelentet­te: a növekedés és a stabilizáció összeegyez­tethető; az infláció nem természeti csapás; a sok beszéd mellékvagányra tereli a racionális gon­dolatot és a határozott akaratot. Mondandójá­hoz 13 (!) kétperces hozzászólás hangzott el. * Az egészségügyi ellátás ellehetetlenülése kap­csán a szikszói kórház várható sorsát emleget­te föl napirenden kívül a kisgazda Torgyán Jó­zsef. A képviselő szerint őrizni, megtartani kell a Ids egészségügyi intézményeket, így a szikszói kórházat is. Kökény Mihály államtit­kár válaszában az egészségügy racionalizálá­sára hivatkozott, s elmondotta, hogy döntés ebben az ügyben is június végén várható. Szikszó MSZP-s országgyűlési képviselője, Mező István ugyanebben az ügyben már a múlt héten benyújtotta kérdését a népjóléti miniszterhez. Hivatkozik arra, hogy mintegy 60 ezer abaúji maradna kórház nélkül, illetve arra, hogy jól felszerelt a szikszói intézmény. A kérdés azonban idő híján még nem hangoz­hatott el szóban az Országgyűlés előtt. _A NAP KÉRDÉSE Utazhatunk-e az Adriára? Miskolc (ÉM - I.S.) - Az utazási és idegen- forgalmi irodák nyári kínálatának jelen­tékeny százaléka horvátországi út, első­sorban az Adria partjára invitálják az utasokat. Most, hogy a legújabb hírek szerint Horvátországban is kiújultak a harcok, rakétatámadások érik a fővárost, Zágrábot, joggal merül fel a kérdés: mi lesz nyáron, mi lesz az üdüléssel? A különböző utazási irodáknál senki sem tud biztosat.- Az valószínű - mondották érdeklődé­sünkre a képviseleti vezetők -, ha a harcok el­húzódnak, lemondási hullám indulhat el, s ez beláthatatlan következményekkel, károkká járhat. Az utak zöme már elkelt - tudtuk meg. Az irodák eddig jó néhány érdeklődő, aggódó tele­font kaptak, lemondási szándékát konkrétan még senki sem jelezte. Igaz, új jelentkező sem akadt. Egyébként az irodák készek arra, hogy az utasokat ne Horvátországon, hanem Auszt­rián és Szlovémán keresztül szállítsák az Ad­ria partjára, ha a kényszer úgy hozná. Arról ugyanis nincs szó - s bízzunk benne, nem is lesz -, hogy a horvát tengerpartot is ágyúznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents