Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-04 / 104. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1995» MÁius 4., Csütörtök _NOTESZ Hm... Priska Tibor Ötvennyolc-hatvan forintokért vásárol­tunk nemrég narancsot a piacokon, hiszen annyi volt ezekből, hogy Sajót, Hernádot, Hangony-patakot lehetett volna velük re- keszteni. Magyaros büszkeséggel láttuk, miszerint a messzi külországokból érke­ző, valaha olyannyira nagyra tartott déli­gyümölcsé jóval a mi helybéli almánk ára alá esett! Hazai, saját termésünk 80-90 fo­rintokat taksált! Igaz, nem az almát vet­tük, hanem akkor már inkább a narancsot, az olcsóbbat, de ez büszkeségünkön sem­mit sem rontott. Egyszer csak bemondják a székesfőváros­ban, hogy a külországból érkezett áru vámja magasabb leend. Hát leendjen! Mondtuk könnyedén, nem gondolva vé­gig a hallottakat, pedig ezek szerint nem­csak a vám, hanem maga az áru is maga­sabb árú leend. Hiszen senki nem kíván­hatja, hogy a kereskedő fizesse mega több­letet, mikor a vevő is megfizetheti. Mi tör­tént? Másnap reggel még ugyanazok a na­rancsok töppedtek a piacon, amikor is az ötvennyolc-hatvan-hetven forintos árcé­dulákat villámgyorsan átírták 110-120, majd később 130 forintokra. Hm. Mond­tuk magunkban mániákus piacjárók. Ügyes, nagyon is ügyes ötlet azért az áru­ért magásabb árat kérni, melyért még nem fizettek magasabb vámot. De mi lesz így az almával? Mi lesz nemzeti büszkesé­günkkel, melyet ily módon hirtelenjében lekörözött a déligyümölcs? Nem kell félteni magunkat. Pár napja a miskolci Búza téri piacon már 150 forin­tért kínálta az almát egy talpraesett kofa. De lehet már venni 40-50 forintért darab­ját is! Narancs viszont még mindig több van. Egykoron edelényi öreg cimborám, ki szőlőhöz, gyümölcshöz kiválóan értett, így tavasz végén mindig beállított kocsi­jával a Búza térre, összevásárolta nagy- , hqn, olcsón a már töppedt, licskos naran­csot, hazavitte, és kifőzte pálinkának. Nem is akármilyennek! Meg lehetett inni, közben találgatni, ugyan miből van ez? Hát narancsból volt. Öreg barátunk sajnos már az örök lige­tekben ízlelgeti, szagolgatja az ámbra il­latát. De mi lesz ezzel a ménkű sok na­ranccsal 120-ért? Allergizáló fenyők Miskolc (ÉM) - A napos, szeles időjárás hatá­sára több mint tízféle allergiát okozó pollen ke­ring a levegőben. Elvirágzott a nyár, és lassan elvirágzik a nyír is. Az idén több gyertyánpollen van a levegő­ben, mint tavaly ilyenkor. Megjelent a bükkfa és az erdei fenyő virágpora is. Akik a fenyőfé­lék virágporára érzékenyek, most 2-3 hétig ne utazzanak az északi országokba, vagy azokra a hegyvidékekre, ahol ez a fa a természetes nö­vénytakaró - tanácsolják az ÁNTSZ szakem­berei -, mert ott nagyon magas koncentráció­ban száll a pollenjük. Még mindig virágzik a kőris, főleg a mediterrán tájakon, s a vele ro­kon olajfákkal fejtik ki allergizáló hatásukat. Drága fényképek Edelény (ÉM) - Ma reggel hat órától Edelény környékén, valamint a 3-as út mentén, Mező­kövesd térségében fizethet drágán a gyorshaj­tásért néhány autós, délután kettőtől este tízig pedig a Sárospatak környékén, illetve a Mis­kolc belterületén száguldozni kívánók vegye­nek magukhoz az egyébként szükségesnél több pénzt. Az állam nem ad sem gyorsan, sem kétszer Több mint két és fél milliárd forint elnyerésére pályáznak Miskolc (ÉM — U.J) - Borsod- Abaúj-Zemplénből 176 település közel 2,6 milliárd forint elnye­résére készítette el munkáját, amelyet a forráshiányos önkor­mányzatok megsegítését célzó pályázatra nyújtanak be. A Területi Államháztartási és Köz- igazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) egy hónapon belül továb­bítja az anyagokat a Pénzügymi­nisztériumnak. A döntés legköze­lebb a nyár végén születhet meg, az önkormányzatok így legfeljebb kora ősszel juthatnak az oly sok helyen égetően fontos anyagi segítséghez. A szintén pénzügyi, finanszírozási gondokkal küszködő állam tehát nem adja gyorsan, ennek következ­tében kétszer sem a pénzt. Az „ön­hibás pályázatok” benyújtásának határideje április 30-a volt. A tele­pülések gondjait minden szónál ékesebben jelzi, hogy Borsod-Abaúj­Zemplén 356 önkormányzata közül 176 készítette el pályázatát, ponto­sabban május 2-ig ennyi érkezett meg a TÁKISZ-hoz. Az összesítést követően kiderült: a települések összesen 2 milliárd 583 millió 564 ezer forint támogatást remélnek. Jóval beszédesebb ez az adat, ha összehasonlítjuk a tavaly elnyert összegekkel. Az elmúlt esztendőben régiónkból 93 önkormányzat jutott ezen a címen 543 millió 832 ezer fo­rinthoz. Borsod-Abaúj-Zemplén 15 váro­sa közül 9 település számít az álla­mi segítségre. Valamivel több mint 925 millió forintot igényelnek, ami közel ötszöröse a városoknak tavaly adott támogatásnak. A nagyközsé­gek a tavaly kiutalt összeg majd­nem hatszorosát, a 156 község pe­dig az elmúlt esztendei támogatás közel háromszorosát igényli. Mint Kerezsi Lóránttól, a TÁ- KISZ igazgatójától megtudtuk, az önkormányzatok hetek, de inkább hónapok óta munkálkodnak a lehe­tőleg kifogástalan pályázatok elké­szítésén. Nemcsak a vonatkozó tör­vény jogszabályait böngészték át szorgalmasan, hanem konkrét se­gítséget és közreműködést kértek a hivataltól a feladat elvégzésére. Az eligazítást, a tanácsokat természe­tesen megkapták. A TAKISZ szak­emberei a beérkezett anyagokat most alaki, tartalmi és számszaki szempontból felülvizsgálják. A pá­lyázatokhoz mellékletként hozzáfű­zik szakmai véleményüket, de min­den kérelmet továbbítanak a Pénz­ügyminisztérium önkormányzati és területfejlesztési osztályának. Az újabb felülbírálatot követően a tá­mogatások odaítéléséről a pénzügy- és a belügyminiszter közösen dönt majd. A pénz elköltését, nevezete­sen, hogy valóban az igényelt célra használták-e fel a támogatást, az Állami Számvevőszék ellenőrzi. „Kés alá” kerülnek az élősködő növények Májusban kezdik el a kaszálást Miskolcon Fotók: Laczó József Miskolc, Tiszaújváros (ÉM - KJ) - MÉM-rendelet írja elő a gyo­mok irtását, kaszálását a földtu­lajdonosoknak. A virágzás előt­ti kaszálás csökkentheti az al­lergiás megbetegedésekre érzé­kenyek számát. A jó idő beköszöntével egyre több növény indul virágzásnak, melyek­nek pollenjei allergiás megbetege­déseket okozhatnak. Ilyenek lehet­nek többek az úton-útfélen fellelhe­tő gyomok is, amelyek irtását, ka­szálását egy 1988-as MÉM-rendelet kötelező feladatként írja elő. A miskolci polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának cso­portvezetőjétől, Nagyné Novák Évá­tól megtudtuk: a megyeszékhelyen 7,8 millió forintot fordítanak évente a gyomok elszaporodása elleni véde­lemre. Ez kétszeri kaszálásra ele­gendő. Mintegy 1 millió 70 ezer négyzetméteres területet kaszáltat- nak májusban, illetve a szeptember­ben. Az úgynevezett gondozott, par­kosított részekre nem teijed ki ez a munka. Az évi kétszeri kaszálás iga­zából nem elegendő a megelőző véde­kezésre, az időjárás függvényében minimum négyszer kellene kés alá venni az élősködő növényeket. Tiszaújváros szerencsés helyzet­ben van - hallottuk Recskó Péter­től, a városfejlesztési és városüze­meltetési iroda vezetőjétől. A tele­pülés önkormányzatának tulajdo­nában lévő földterületek ugyanis a város belterületén találhatók, s szinte minden négyzetméter parko­sított. A gyepfelületeket a régóta ki­alakult és bevált gyakorlat szerint művelik, gondozzák - évente két al­kalommal. Körülbelül 18 millió fo­rintot fordítanak a parkfenntartási munkálatokra egy évben. A növények tavaszi virágbontá­sa egyelőre kis mértékben érinti az allergiára érzékenyeket - tájékoz­tatott Szűcs László, miskolci házior­vos, akinek páciensei között megje­lentek az első ilyen bajjal küszkö­dök. Az igazi „allergiaroham” azon­ban májusban, júniusban várható, illetve a szeptemberi időszakban. A kaszálással talán még nem késtek el a földtulajdonosok, köztük a zártkertek birtokosai, , akikre ugyanúgy vonatkozik a MEM-ren- delet, mint a jogi személyekre. Építkezve keresik az utat választóikhoz „A kapitalizmus alkalmatlan a társadalmi gondok megoldására" Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - A politikai szer­vezetek közül a legnagyobb múlttal rendelkező Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt a rendszerváltás óta nem tudott érdemlegesen beleszólni a poli­tika alakításába. Most „építkeznek”, keresik tömegbá­zisukhoz az utat, hogy bekerül­jenek a hatalomba, és a kenye­rüket két kezükkel keresők iga­zi szószólóivá válhassanak - nyilatkozta lapunknak a párt országos vezetőségének tagja. Lukács János az MSZDP országos vezetőségének tagja, a régió - Bor­sod-Abaúj-Zemplén és Heves megye- felelőse civilben a Miskolci Egye­tem Szerszámgépek Tanszékének docense. Vele beszélgettünk pártja múltjáról, jelenéről és jövőjéről. □ A rendszerváltás óta két parla­menti és önkormányzati választá­son vagyunk túl. Az MSZDP egyik alkalommal sem tudta megerősíteni pozícióit. Mivel magyarázzák ezt? •Pártunkat azok élesztették fel a rendszerváltáskor, akiket 1948-ban- a kommunista és a szociáldemok­rata párt egyesítésekor - kiszorítot­tak a hatalomból. Ugyanazzal a szellemiséggel akarták folytatni, amivel abbahagyták, figyelmen kí­vül hagyva a negyven év alatt tör­ténteket. A legerősebb érdekcsoport képviselője Petrasovits Anna volt, aki szociáldemokratának mondta magát, de legerőteljesebben a kom- munista-ellenességet hangoztatta, pedig a szociáldemokráciától távol áll a gyűlölködés. Ezt a megnyilvá­nulást a választópolgárok nem is fo­gadták el, ezért nem szavaztak ránk 1990-ben. A stabilizáció 1993- ra datálható. Király Zoltán vezeté­sével egymásra találtak a különbö­Lukács János: A hatalomba akarunk kerülni ző irányzatok, de az újabb választá­sig nem találta meg a párt a szociál­demokrata elveket valló emberek­hez és az ezekkel szimpatizálókhoz az utat. Ott volt a politikai poron­don a magát szociáldemokratának valló MSZP is, amelyik vert állapot­ból ügyes taktikával építette a győ­zelméhez vezető utat. Szociálde­mokrata jelszavakat hirdették, s a választópolgárok bennük láttak erőt és rájuk szavaztak. □ A rendszer- és a kormányváltás a szociáldemokrata párt közreműkö­dése nélkül történt meg. Hogyan be­folyásolja ez az önök politikai straté­giáját? • Az 1988-89-ben bekövetkezett társadalmi változás nagyon dinami­kus volt. Tíz esztendőre való teen­dőt nem volt helyes egy-két év alatt végrehajtani. Egy szűk kör jutott je­lentős vagyonhoz, és a nagy többség csak most döbben rá, hogy a tulaj­donát elveszítette. Mert az állami tulajdon az övé is volt. A szociálde­mokrata párt olyan országot akar, amelyben a többség jól, biztonság­ban él, perspektívája van, egyenlő esélyek illetik meg. A kapitalizmus alkalmatlan a társadalmi gondok megoldására. Mi a szabadság, igaz­ságosság, szolidaritás egységét kép­viseljük. A liberálisok is ezt hangoz­tatják, de ők a három elv közül ki­emelik a szabadságot. A szocialis­ták pedig az igazságosságot és a szolidaritást részesítik előnyben a szabadság rovására. Mi a hármat együtt akarjuk megvalósítani. □ Hogyan, milyen taktikával, mi­lyen eszközökkel, kikkel együttmű­ködve? • A párt előtt most az a feladat, hogy építkezzen, találja meg végre az utat azokhoz, akik vallják a szo­ciáldemokrata eszméket, vagy szimpatizálnak ezekkel. Elsősorban a szakszervezetekkel való szövetsé­get keressük, hiszen velük a Hor- thy-korszakban, a nyilas időszak­ban is együtt harcoltunk. És min­den párttal hajlandók vagyunk együttműködni, amelyik a szociál­demokrácia értékeit elismeri. A Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt az ország legrégibb, most 104 éves politikai pártja. Tagsága a háború után 1 milliós volt, az egyesüléskor 700 ezer. Jelenleg egy kis párt va­gyunk - nagy hagyományokkal. A múltpnkból nem élhetünk meg, de rá építhetünk. A megyében Miskol­con, Kazincbarcikán, Sátoraljaújhe­lyen, Ózdon és környékén vannak szervezeteink. A hatalomba aka­runk kerülni, mert csak ott tudunk a munkásemberekért, a kenyerüket a két kezükkel keresőkért tenni. Programunk megvalósításához leg­inkább pénzre van szükségünk. A szociáldemokraták minden vagyo­nát az egyesüléskor az MDP kapta meg. Nagyon örülnénk, ha az MSZP-töl mint az MDP utódpártjá­tól visszakapnánk a bennünket iga­zolhatóan megillető részt, hogy programunkat a többség érdekében eredményesen képviselhessük. Megszűnik az otthon Sáta (ÉM) - Június 30-án megszű­nik az élet a sátai óvodában és gyer­mekotthonban. A bezárásról a Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Köz­gyűlés döntött. Az otthonban az egészen kicsi gyermekektől kezdve a 18 éves kamaszokig jelenleg het­ven magára hagyott vagy árva álla­mi gondozottat látnak el. Az otthon a műemlék jellegű Fáy-kastélyban működik. Az épület nincs jó állapot­ban, elöregedett a tetőszerkezet, és egyre több hibát fedeznek fel a víz­vezetékrendszerben. Felújítása mi­nimum 30 millió forintot igényelne. A gondozottak egyébként semmi­ben sem károsodnak, mert átköltöz­tetik őket Miskolcra. TIT-es tisztújítás Miskolc (ÉM) - A TIT Borsod-Aba­új-Zemplén Megyei Szervezete má­jus 5-én délután 2 órakor kibővített választmányi ülést tart Miskolcon, a TIT Széchenyi utcai székházában. Ennek keretében beszámoló hang­zik el. az 1990-95 közötti időszak munkájáról, majd új vezetőséget vá­lasztanak. Rekordereknek Rakaca (ÉM) - A Horgász Egyesü­letek B.-A.-Z. Megyei Szövetsége kedvezményes árú területi hor- gászengedélyet ad azoknak a horgá­szoknak, akik a szövetséghez tarto­zó vizeken (Rakaca, Csorba, Hámor, Monok) rekord súlyú halat fognak, és arról igazolólapot kapnak. Az ab­szolút rekorder pedig egy évre kap­hat engedélyt. Érdekérvényesítés Sárospatak (ÉM) - A Bodrog parti városban rendezték meg a Mozgás- korlátozottak Országos Egyesülete háromnapos elnökségi ülését. Chi- kán Csaba elnök vitaindítója után az érdekérvényesítésről, a helyi cso­portok szervezéséről, az egyesüle­tek gazdálkodásáról, a pályázatok módszereiről tárgyaltak a résztve­vők. A tizenhárom városból érkező hetven tisztségviselő munkán kívü­li programjáról a házigazda Dávid Benedek, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete sárospataki egyesületé­nek elnöke gondoskodott. Vegyszereznek Miskolc (ÉM) - A MÁV Rt. Nyír­egyházi Pályafenntartási Főnök­sége a Mezőzombor-Nyíregyháza vasúti vonalon május 5-étól 20-áig vegyszeres gyomirtást végez a kö­vetkező szerekkel: Medálon, Hun- gazin, Frigate, Glialka, Nonit. A kezelt vonalon, a padkán és a ré­zsűn a kaszálás és a legeltetés 14 napig tilos. Pénzforgató ötlet Putnok (ÉM) - Kommunális vál­lalkozások megindítására szánta el magát a város önkormányzata. Ter­veik szerint élelmiszerdiszkontot nyitnak, megindítják a feldolgozást a vágóhídon, és temetkezési részle­get is létrehoznak. A feladatok ellá­tására a putnoki önkormányzat ke­belén belül, a városgondnokság át­szervezésével 20 fős irodát alapíta­nak. A tervezés és az előkészítés már megkezdődött, a vállalkozáso­kat ez év július 1-jén kívánják meg­indítani. Tamás Barnabás, Putnok polgár- mestere érdeklődésünkre elmond­ta, hogy a vállalkozásokat a telepü­lés előtt álló szociális célok elérésére is felhasználják. Számításaik sze­rint a rendelkezésre álló pénz meg- forgatásával körülbelül 15 százalé­kos nyereségre tehetnek szert. A profitot visszaforgatják a szociális keretbe. Erre a pénzre természetesen Putno- kon is nagy szükség van, hiszen Gö- mör központjában egyre magasabb a munkanélküliek száma, és sokan szegényedtek el az elmúlt eszten­dőkben. Ma fogad Borsodszirák (ÉM) - Faragó Péter szocialista párti parlamenti képvi­selő ma délután 5-kor az upponyi kultúrotthonban, 6-kor pedig a sá­tai kultúrotthonban várja fogadó­órára választóit. Új gyes-Megőrültél, Béla? Ilyen nehéz időkben, ami­kor három gyereket nevelünk, elfogadtad a fi­zetésemelést? Rajz: Szmodis Imre

Next

/
Thumbnails
Contents