Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-25 / 122. szám

ZABADIDO Elektronika Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. május 25. A hálózatoktól a látszólagos valóságig Szemelvények az IFABO Budapest 1995 nemzetközi kiállításról Budapest (ISB - M.L.) - A számítástechnikában a szakemberek már nem csupán a helyi, lokális rendszerekben gondolkoznak. Céljuk az országos hálózatok kiépítésén túl egyre inkább a kü­lönböző világméretű hálózatokhoz való csatlakozás, legalábbis erre következtethetünk az idén ötödik alkalommal megrende­zett IFABO Budapest szakkiállításból, amely a számítógépes hálózatokon elérhető információforrások, valamint az ezekkel összefüggő telekommunikációs rendszerek «jegyében” telt el. Egyre nő az elektronikus úton „közlekedő” adatok mennyisége, Jgy a nyilvános és ingyenes Internet világhálózat mellett terjedő­ben van egy úgynevezett integrált szolgáltatású digitális hálózat, az ISDN is. Ez lehetővé teszi, hogy beszédet, számítógépes adato­kat, képet és hangot egyetlen telefonvonalon keresztül továbbít­sunk. Az adattovábbítás sebessége ebben a rendszerben hat­hétszerese a jelenlegi modemes adatátvitelnek. Segítségével megoldható, hogy videokonferencia jöjjön létre, és működik az ISDN-en egy úgynevezett G4-es fax is, amely minőségében és se­bességében nagyságrendekkel múlja felül a jelenlegieket. Hatszoros sebességen A Kodak az utóbbi években - hagyományos fényképészeti termékei mellett ~ a digitális képalkotás, illetve képarchiválás területét vette célba. Stand­járól sajnos hiányzott a cégnek a Canon EOS-1N vázra épített legújabb fej­lesztésű digitális fényképezőgépe. Láthatóak voltak viszont olyan újdonsá­gok, mint a hatszoros sebességű CD író, amely jelenleg a leggyorsabb a vi­lágon, vagy a CD sokszorosító robot. Ez utóbbi 75 lemezt képes egymás útán másolni arra a hatszoros sebességig írható Writable CD lemezre, amelyre a Kodak 100 év garanciát vállal. A Kodak Imagelink 900 szkennercsaládja percenként 120 A/4-es doku­mentum egyidejű szkennelését és mikrofilmezését teszi lehetővé. A rövid távú archiválási igényeknek megfelelő digitális képet és a hosszú távra szánt, mikrofilmképet egyidőben, egy munkafolyamat alatt készíti el a gép. A Kodak szkenneréi közül az Imagelink 500-as prototípusát ez évben először á hannoveri CeBit-en mutatták be, magyarországi „fellépése” így még újdonságnak számít. Ez - félautomatikus lapadagolóval - napi 10-15 ezer egy- és kétoldalas dokumentum kezelésére alkalmas, ami egy közepes méretű pénzintézet igényeit alighanem kielégíti. A Kodak 1580-as hálózati digitális másoló nyomtatója - Macintosh vagy Windows meghajtók támogatásával - szinte korlátlan lehetőséget kínál a kiadványszerkesztőknek. A gép egyébként a kész dokumentum összefűzé- Se*'e, hajtogatására és összetűzésére is képes. Ablak '95-re A Windows operációs rendszerek használta - könnyű, felhasználóbarát »természete” miatt - alighanem a legelterjedtebb a világon. A szoftver leg- njabb generációjával, a Windows 95-tel először az IFABO-n ismerkedhet- tunk meg. Ami a Windows 95 használóinak azonnal feltűnhet az az, hogy ezzel a műszerrel a személyi számítógép használata még egyszerűbbé válik. A számítógéphez kapcsolt modemek, CD-ROM-ok és más perifériás eszközök Paramétereit a rendszer a beépített Plug and Play (szabad fordításban: .aP£s°ld be és használd) technológia segítségével automatikusan állítja be. Windows 95 kínálatában multimédia lehetőség rejtőzik, valamint olyan mönszolgáltatások, amelyek a felhasználót megkímélik attól, hogy a mű­ködés rejtelmeiről a kezelésnél töb­bet kelljen tudnia. A Windows 95 segítségével egy­szerűbbé vált a tájékozódás az infor­máció „országútjain”, hiszen a szoft­vert eleve úgy fejlesztették, hogy al­kalmas legyen közvetlen hálózati kapcsolatok kiépítésére: be lehet lépni vele az Internetbe, csatlakoz­hatunk helyi vagy távolabbi hálóza­tokhoz. A Windows 95 érdekessége még saját fax-szoftvere, amely ha érzé­keli, hogy a fogadóállomáson is Win­dows 95 működik, akkor az előállí­tott dokumentumot nem képként, hanem szövegállományként küldi át, így az a vevő oldalon azonnal szerkeszthető, feldolgozható. Multimédia-tankönyv Az idegen nyelv oktatásában minden bizonnyal hasznos lehet annak a ba­jai szofverfejlesztő csoportnak multimédia CD-ROM sorozata, amely az IFABO-ra készült el. A ClipDIC komplex nyelvoktató program készítőinek az volt a célja, hogy kulcsot adjanak az idegen nyelv legnehezebb eleméhez, a beszélt nyelv megértéséhez. A multimédia-„tankönyv” videoklipeket tar­talmaz, amelyek mindegyikéhez nyelvtani tesztek, fordítási gyakorlatok kapcsolódnak, de használói tallózhatnak a mozgóképek között tartalom és nyelvtani szerkezetek szerint is. A ClipDIC nemcsak a beszédértést segíti, hanem - mikrofonon keresztül - a szoftver ellenőrzi a nyelvet tanuló kiej­tését is. Futurisztikus valóság „Virtuális valóság-show”-val csalo­gatta a látogatókat standjára a Di­gital Magyarország. Az érdeklődők sajátos világba utazhattak egy fejre illeszthető sisak, valamint a japán Kubota cég Denali V620 elnevezésű grafikai szoftverének köszönhetően. Az egyik demonstrációs rendszer a Mars felszínét és egy Mars-terep­járót mutatott be életszerűen. En­nek a változatnak az eredetijét használták egyébként az amerikai űrközpontban a '96-ra tervezett Mars felfedezőmisszió előkészíté­sében. A szoftver épületszimulációs le­hetőségeiről egy másik bemutató tá­jékoztatott. Az érdeklődök egy ha­talmas épületben különféle terme­ken, szobákon „repültek” keresztül. Ezt a szimulátort az amerikai hadse­reg a virtuális valóság oktatási hatékonyságának tanulmányozására hasz­nálta. Az általuk tapasztaltak vezettek el oda, hogy a rendszer alkalmas lett például a terrorista akciók elhárítására való felkészülésben. Távolsági beszélgetés „élőben" Az Intel ProShare videokonferencia-rendszere jövőt ígér a jelenben. Amel­lett, hogy általa még gyorsabbá válik az információk cseréje, a kommuniká­ció személyes jellegét egy audiovideo-rendszer is fokozza. Ennek segítségé­vel a beszélgetőtársak láthatják egymást, így élő szóban cserélhetik ki vé­leményeiket, ötleteiket. Ezen túlmenően a közvetlen összeköttetésbe kerü­lő partnerek - a számítógép képernyőjén keresztül - megtekinthetik egy­más dokumentumait, közösen használhatnak programokat. A rendszer Windows képernyőn az egér használatával működtethető. A videokonfe- rencia-rendszer - amellett, hogy főként az üzleti élet képviselőinek találták ki - a kutatásban és az oktatásban is felhasználható. „Lejárt” vírusölők A Windows 95-re való áttéréssel együtt le kell cseréim a vmisölő programokat. A Windows 3.1-hez készített vírusölők ugyanis nem mű­ködnek a Windows 95 alatt; ezt a Microsoft egyik szóvivője is megerősítette. Ezek ugyanis a 16 bites szoftverek egy olyan csoportját kép­viselik, amelyek visszamenőlegesen nem kom­patíbilisak a Windows 95-tel. Ennek oka, hogy a jelenlegi programok mindegyike a DOS állo- mányrendszerének egy bizonyos pontját, az úgynevezett Interrupt 21-et figyeli, mivel azon minden uj állomány áthalad, A Windows 95 azonban a sajátjával cseréli fel a DOS állo­mányrendszerét, így a programok hiába kere­sik a vírust. „Olyan ez, mintha a vírusölők az ajtót figyelnék, miközben a vírusok az ablakon másznak be” - érzékeltette egy szakértő. A Microsoft nem tervezi víruskereső beépítését a operációs rendszerbe, ezért a felhasználók kénytelenek külső fejlesztőkhöz fordulni. A Symantec például már dolgozik is egy Win­dows 95-specifikus programon (együttműköd­ve a Microsofttal), amely a rendszerszoftver­rel egy időben kerülhet piacra. Hasonló gyor­sasággal akarja megjelentetni termékét a McAfee is. Mindkét gyártó cáfolta azokat a vé­leményeket, melyek szerint a Windows 95 bo­nyolult állományrendszere nem tesz lehetővé a korábbival azonos szintű védelmet. Frissített AS/400-asok Legújabb tervei szerint csak az alacsonyabb kategóriájú AS/400-as modelleket szállítja az IBM PowerPC processzorral - a tervezett idő­pontban, a harmadik negyedévben. Ezek a mo­dellek egyprocesszorosak lesznek; a magasabb kategóriájú és több processzorral üzemelő gé­pek csak 1996 elején kerülnek forgalomba na­gyobb mennyiségben. A PowerPC-re épülő AS/400-asokra azért van szüksége az IBM- nek, hogy megváltoztassa a családiéi kiala­kult „veterán modell” képet, és ledolgozza hát­rányát a UNIX-os hardverekkel szemben. Szak­értők szerint az még sokba kerülhet a Kék Óri­ásnak, hogy eddig nem tudta megjelentetni a felsőbb szintű AS/400-asok új modelljeit. Internet-támogatás Egyszerre több Internet-használathoz szánt terméket jelentett be az Apple. Egyikük az Apple Internet Server Solution for the World Wide Web nevű rendszer, amely Macintosh- alapokon teszi lehetővé új anyagok létrehozá­sát, illetve régiek átformálását a WWW-olda- laknak megfelelően. Az Apple szerint a május­ban forgalomba kerülő kiszolgálók háromszor- négyszer olcsóbbak lesznek a hasonló szintű UNIX-os gépeknél, továbbá a használatuk is egyszerűbb lesz, mivel a fejlesztők C vagy más komplex programozási nyelv helyett Apple- Scriptben dolgozhatnak. A rendszerhez a kö­vetkező szoftvereket mellékelik: MacHTTP (Biap), BEdit (Netscape), Acrobat Pro (Adobe), AppíeSearch, Common Gateway Interfaces, Apple RAID. AppleShare Client for Windows Software, példaoldalak (homepage, katalógus, űrlapok). Iskolák számára adta ki a The Personal In­ternet Solution Bundle-t az Apple. A csomag­hoz Macintosh, modem, Internet-szoftverek és referenciaanyagok tartoznak. Egyebek mellett vele adják a Netscape Navigatort és az Eudora elektronikus levelezőprogramot. A szoftver külön is megvásárolható. Arról is hírt adott az Apple, hogy továbbfejleszti eWorld online szol­gáltatását. Májusban jelenik meg az uj ügyfél, a Golden Gate, amely kepes az elektronikus levelek intelligens feldolgozására, támogatja az összetett multimédiás dokumentumokat is. Augusztusban jön ki saját eWorld-ös WWW- keresőprogramja. K5: csak jövőre Három hónappal elhalasztja a K5 processzor tömeggyártásának kezdetét az AMD, hogy to­vább tesztelhesse a szoftverkompatibilitást, és csökkentse a lapka méretét. Ezáltal a Penti­um osztályú processzor csak 1996 elejétől lesz kapható nagyobb mennyiségben is. Ä későbbi gyártás ellenére a cég reméli, hogy tartam tudja idénre tervezett eladásait, ugyanis fel­futtatja a 486-osok termelését. Ev végére üzembe áll az új gyár, ahol az eddigi 0,5 mik­ronos helyett 0,35-ös technológiával készülnek a lapkak (486-osok és K5-ösök). E technológiá­nak köszönhetően több processzort lehet ki­hozni egyetlen félvezetőszeletből, csökkenthe­tő a K5-ÖS mérete (ami jelenleg mintegy 50 százalékkal nagyobb, mint a Pentiumé), egy­szersmind lehetővé válik a 133 megahertzes K5-ÖS készítése.

Next

/
Thumbnails
Contents