Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-16 / 114. szám

1995. Május 16-, Kedd Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 Negyvenmillió az áramtolvaj októl Nem a szociálisan legrászorultabbak lopják a villamos energiát Korszerű műszerekkel ellenőrzik az órákat Fotó: Farkas Maya Televíziós vitafórum a kórházról Szikszó (ÉM) - A szikszói városi önkormányzat tegnap estére nyil­vános televíziós vitafórumra hívott meg egészségügyi szakembereket, állami vezetőket, a társadalombiz­tosítás és az orvosi kamara képvi­selőit. A parlament alelnöke, G. Nagyné Maczó Ágnes telefonon mentette ki magát, mivel a parla­menti ülésszakot vezette. Részt vett a vitán Várkonyi László, a Népjóléti Minisztérium egészségpolitikai fő­osztályvezetője, Illés Béla, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese, Odor Ferenc, a Csereháti Településszövetség el­nöke és Ráczné Bodnár Lenke, a megyei Egészségbiztosítási Pénztár ^azgatója. A részvevők a szikszói kórház sorsát, a kórházi rendszer átalakítását vitatták meg. A ren­dezvényre szerdai számunkban visszatérünk. Átalakítás előtt áll az ÁNTSZ Budapest (MTI) - A Népjóléti Mi­nisztérium 379 személyt számláló állományát összesen 57-tel kell csökkenteni a kormányhatározat alapján kötelező, összesen 15 száza­lékos létszámleépítés nyomán. A tárcához tartozó Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) mintegy 5800, főállású köztisztviselői gárdáját egyelőre csupán tíz százalékkal csökkentik - nyilatkozta hétfőn a tárca közigaz­gatási államtitkára. Harsányi Lász­ló elmondta azt is, hogy a létszámle­építéssel párhuzamosan megkezdik az ÁNTSZ és a Nemzeti Egészség- védelmi Intézet (NEVI) átalakítá­sát. El kell gondolkodni - tette hoz­zá, hogy kell-e minden városban tisztiorvosi hivatal. A tárca ugyan­akkor szorgalmazza, hogy a megyei tisztiorvosi laborok a jövőben köz­hasznú társaságokként működje­nek, tervezik a hatósági közegész­ségügyi vizsgálatok díjhoz kötését. Alkotmánybíróság: titok az MDF-jelölt Budapest (MTI) - A Magyar De­mokrata Fórum képviselőcsoportja hétfőn döntött arról, hogy kit támo­gat az Alkotmánybíróságba - erről Kónya Imre frakcióvezető-helyettes nyilatkozott. A politikus azonban nem kívánta megnevezni az MDF Jelöltjét, mivel hatpárti egyeztetés ntán dől csak el, hogy a betöltetlen két helyre kiket javasolnak a parla­menti pártok. Á napirendi pontok megvitatása, az interpellációk is­mertetése után a frakció négy tag­ját: Balsai Istvánt, Kónya Imrét, Kutrucz Katalint és Salamon Lász­lót delegálta az alkotmányozást elő­készítő hatpárti bizottságba. ^Mozaik Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke hétfőn - háromtagú delegáció élén ~ Brnóba utazott Otakar Motejlnek, a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bú-ó­sága elnökének meghívására. Ezüst és bronz emlékérmet bo­csát ki a náci koncentrációs táborok felszabadulásának ötvenedik évfor­dulója alkalmából a Magyar Ausch­witz Alapítvány - Holocaust Doku­mentációs Központ, a Nemzeti Kul­turális Alap, a Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus, a Magyar Pénzverő Rt. és a WIMNB Rt. támogatásával. TYan Xuan Anh, a Vietnami Szoci­alista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Margarita González Gamio asz- szony, a Mexikói Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott Nagykövete átadta megbízólevelét Cöncz Árpádnak, a Magyar Köztár­saság elnökének. Ernst Ervin, a Hungalu Magyar Álumíniumipari Rt. igazgatóságá­nak elnöke hétfőn hivatalosan eljut­hatta lemondását az Állami Vagyon­kezelő Rt.-nek. Döntésének hátteré­ben az áll, hogy a többségi tulajdo­nos nincs bizalommal iránta, nem akar együttműködni vele. Mécs Imre, az Országgyűlés Hon­védelmi Bizottságának elnöke hét­főn fogadta a thaiföldi Nemzeti Vé­delmi Akadémia Prateep Klangt- hong főigazgató-helyettes vezetésé­ül Budapesten tartózkodó dele­, nációját. Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - Az ÉMÁSZ a jö­vőben speciális műszerekkel, il­letve az ellenőrök számának nö­velésével igyekszik elejét venni az utóbbi években drasztikusan megnövekedett „szabálytalan áramvételezéseknek”, vagyis az áramlopásoknak. Perjési Zoltántól, az ÉMÁSZ gazda­sági igazgatóhelyettesétől megtud­tuk, hogy területükön is sok a sza­bálytalan áramvételező, akik nem csak a vállalatot, de a társadalmat is megkárosítják. Hiszen az ellopott villamos energia árát valahogyan a többi fogyasztó fizeti meg. Az ÉMÁSZ évek óta nagy energiát for­dít a szabálytalan áramvételezők felderítésére. Csupán 1994-ben 40 millió 200 ezer forint bevételt köny­velhettek el az „áramlopások” elkö­vetőitől behajtott pénzekből. (Az összeg a tarifa mellett a kiszabott büntetésekkel együtt értendő.) Leg­gyakrabban a miskolci üzletigazga­tóság területén találtak szabályta­lan áramvételezőket, akik 14 millió­val károsították meg a vállalatot. „Élen jár” az egri igazgatóság is, ahol 10 milliós kártételre derítettek fényt a vállat szakemberei. A felderítésre egyre több és egyre korszerűbb eszközökkel rendelkez­Budapest (MTI) - A Felsőoktatá­si Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) nem fogadja el a kor­mány múlt heti határozatát, amely szerint a felsőoktatási in­tézményekben augusztus végé­ig 15 százalékos létszámleépí­tést kell végrehajtani. A szakszervezet szerint megalapo­zatlanok a döntéshez felhasznált adatok és számítások. Ezért az FDSZ arra kéri a kormányt, hogy a határozat végrehajtását mindaddig függessze fel, ameddig nincsenek szakmailag alátámasztott adatok a hazai felsőoktatás hallgató-oktató Budapest (MTI) - Az MSZP képvi­selőcsoportja azt javasolja, hogy a három- és többgyermekes családok­nak ezentúl is alanyi jogon járjon a családi pótlék - mondta Tompa Sándor, szocialista frakcióvezető- helyettes azután, hogy az MSZP képviselőcsoportja hétfői ülésén át­tekintette a gazdasági stabilizációs csomaghoz benyújtott módosító in­dítványok egy újabb adagját. A frakció eredetileg a médiatörvény- tervezettel kapcsolatos helyzetet is meg kívánta vitatni, e téma átte­kintését azonban idő hiányában a következő ülésükre halasztották. Arról is döntöttek, hogy a családi pótlék igénylésénél a rászorultságot ne a bruttó, hanem a nettó jövede­lem alapján határozzák meg. A szo­cialista frakció azt javasolja továb­bá, hogy lépcsőzetesen állapítsák Budapest (MTI) - Áprilisban 2,6 százalékkal emelkedtek a fo­gyasztói árak az előző hónap­hoz képest. Az április végéig el­telt egy évben 29,2 százalékkal nőtt az árszínvonal. Összeha­sonlításképpen tavaly április­ban 1,2 százalékkal, az egy év­vel korábbihoz képest pedig 17,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak - hozta nyilvá­nosságra hétfőn a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Az áprilisi áremelkedésből mintegy egy százalék a központi, illetve ön- kormányzati hatósági árintézkedé­sek közvetlen következménye. Ebbe a körbe tartozik a gyógyszerek ár­emelése, a helyi önkormányzatok árhatósági jogkörébe tartozó díj­emelés, vagy a társasházi közös költségek növekedése. A forintleér­nek. A fogyasztásmérő órák leolva­sói havonta ellenőrzik a plomba sér­tetlenségét is. Regisztrálják, ha va­laki - a korábbi hónapokhoz és a háztartásában feltételezhetően használatos elektromos fogyasztású készülékekhez viszonyítva - hirte­len aránytalanul kevesebbet fo­gyaszt. A számítógépes nyilvántar­tás is automatikusan jelzi, ha pél­dául egy korábbi időszakhoz képest drasztikusan csökken a villamos- energia-fogyasztás. Ilyenkor konk­arányairól. Erről Kis Papp László, az érdekképviselet elnöke tájékoz­tatta az újságírókat azt követően, hogy a szakszervezet vezetőit hét­főn - saját kérésükre - fogadta Fo­dor Gábor művelődési miniszter. Kis Papp László beszámolt arról is: egyetértettek a miniszterrel abban, hogy célszerű lenne növelni a hall­gatói létszámot az egyetemeken és főiskolákon. Megjegyezte: a Magyar Rektori Konferencia korábbi állás- foglalásával ellentétben készek tá­mogatni azt az elgondolást, hogy az idénre tervezett 35 ezerhez képest további 5-6 ezerrel növeljék a nap­pali tagozatos hallgatók számát. meg a családi pótlékra való jogo­sultságot. Háromfokozatú skála be­vezetését kezdeményezik: egy bizo­nyos nettó jövedelemhatárig a pót­lék 100 százalékát, majd 70, illetve 30 százalékát folyósítanák. Az összeghatárokat ezután dolgozza ki a Pénzügyminisztérium, és a tárca javaslatait várhatóan még ezen a héten megvitatják az illetékes bi­zottságok. A szocialista képviselők mindemellett azt is szorgalmazzák, hogy a fogyatékos vagy tartósan be­teg gyermekek után másfélszeres családi pótlék járjon. Tompa Sándor beszámolt arról, hogy a frakció 55 szocialista tör­vényhozót felkért módosító indítvá­nyainak visszavonására. A javasla­tok ugyanis a múlt heti bizottsági üléseken nem kaptak megfelelő arányú támogatást. tékelés és a vámpótlék márciusi be­vezetésének hatása közvetlenül a járművek és a déligyümölcsök árá­ban volt mérhető. Áprilisban 1,6 százalékot tettek ki azok az áremelések, amelyek in­dokai közt a hatósági árintézkedé­sek továbbgyűrűzése, illetve a piaci megfontolások együtt szerepelhet­tek. Ez nagyobb a márciusban ta­pasztaltnál, amely - az év eleji havi 2 százalék körüli szint után - meg­egyezett a múlt év egészét jellemző mintegy egyszázalékos havi mér­tékkel. A múlt havi nagyobb növe­kedés összefügg azzal, hogy a már­cius közepi stabilizációs kormány- intézkedések következményei ápri­lisban már az egész hónap folya­mán érvényesültek. Az élelmiszerek korábbi gyors áremelkedése sem márciusban, sem áprilisban nem folytatódott, és a rétan vizsgálják, mi okozta a válto­zást. Egyre gyakrabb, hogy a kör­nyezete jelenti fel a szabálytalanul vételezőt. Az áramtolvajok többségét nem szociális helyzete motiválja - mond­ta Peijési Zoltán. Nem a legrászo­rultabbak választják a megtakarí­tásnak ezt a módját. Aki egyszer áramlopás miatt az ÉMÁSZ ügyfele lett, számíthat arra, hogy ismét és rendszeresen megnézik: mennyit mutat a villanyóra. Fodor Gábor hangsúlyozta: az FDSZ által vitatott kormánydön­tést a tárca jó lelkiismerettel és leg­jobb szakmai meggyőződésével vál­lalni tudja. Hozzátette: a felsőokta­tási intézményekben differenciált létszámleépítés lesz. Ez annyit je­lent, hogy akad olyan egyetem, illet­ve főiskola, ahol nem lesz elbocsá­tás. Emlékeztetett arra, hogy a hall­gató-oktató arány korszerűsítésé­nek kérdése már évek óta napiren­den van, és a tárca minden illetékes szakmai fórummal egyeztetett a té­mában. Ezért senkit sem érhetett derült égből villámcsapásként a kormány döntése - hangsúlyozta. Kell a ratifikáció Budapest (MTI) - A szlovákiai Ma­gyar Koalíció pártjainak egységes véleménye, hogy szükség van a magyar-szlovák alapszerződés mi­előbbi ratifikálására - jelentette ki Bugár Béla, a Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom elnöke a KDNP hétfői frakcióülésének szüne­tében. Bugár az ülés vendégeként tájékoztatta a képviselőket a szlová­kiai magyarok helyzetéről, segítve ezzel felkészülésüket a ratifikáció országgyűlési vitájára. Leszögezte: bármennyire is kritizálták koráb­ban az alapszerződést, az olyan ele­meket tartalmaz önszerveződésük­kel kapcsolatban, amelyeket egyet­len szlovák jogi norma sem. így - ha beépül a jogrendbe - biztosíthatja, hogy a magyarok magyarok marad­hassanak, illetve egyfajta védő­pajzsként szolgálhat számukra. múlt hónapban átlagosan három százalékot tett ki. Az egyéb javak árai ugyanakkor 2,5 százalékkal nőttek. Áz iskolai és óvodai étkezés költségei országosan 5 százalékkal emelkedtek. Többszöröse volt az előző évek áprilisában tapasztalható szezoná­lis árváltozásnak a burgonya és a friss zöldség- és gyümölcsfélék múlt havi 16 százalékos áremelkedése. A gyógyszerek és gyógyáruk - a kül­földi termékek jelentős áremelése nyomán - 8 százalékkal drágultak áprilisban. A ruházati termékek árszínvo­nala 3,3 százalékkal emelkedett, el­sősorban a nyári cikkek drágább megjelenése miatt. Országos átlag­ban 11 százalékkal nőttek a víz-, és 16 százalékkal a csatornadíjak, az egyes helyi önkormányzatok dönté­sei nyomán. „Nem derült égből villámcsapás” A hallgatói létszámemelésben egyetértett a miniszter és az FDSZ Nagycsaládosoknak alanyi jogon Az élelmiszerek csak lassan drágulnak 2,6 százalékkal emelkedtek az árak márciushoz képest _A PARLAMENTBŐL Ki választ elnököt? Budapest (ÉM - B.I.) - Nem tiszta a kép. A televízióban sem. Deutsch Tamás (Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt) a koalíció részéről szégyen- teljes lépésnek tartotta, hogy a TV-Híradó fő- szerkesztőjét posztjáról eltávolították. Horn üzenete, a kormány hadüzenete ez a sajtósza­badság ellen. Egy évvel kerültünk messzebb a rendszerváltozástól és Európától. A képviselő a korábbi kurzus precedensére hivatkozva tilta­kozó kékszalagokat ajánlott föl a kormánypár­ti honatyáknak. Az ezt követő kétperces reagá­lásokban Pető Iván kifejtette, hogy az SZDSZ- nek semmi köze Betlen Jánoshoz, akit nem ki­rúgtak, hanem áthelyeztek. Szabó Iván (MDF) külföldi közvélemény-kutatásra hivatkozva ál­lította, hogy Magyarországon csorbult a szó­lásszabadság. Szekeres István (MSZP) kifejez­te, hogy nincs politikai háttere a személycseré­nek, ez a televízió elnökének jogköre. De nem tiszta a kép a parlamentben annak a kérdésnek a megválaszolásában sem, hogy ki válasszon köztársasági elnököt. Torgyán Jó­zsef (FKGP) a házszabály rendezetlenségére és az Alkotmánybíróság felemásan értelmez­hető állásfoglalására utalt, kifejezve abbéli ag­gályát, hogy ellehetetlenül a népszuverenitás, s a köztársasági elnök közvetlen választása. Elfogadhatatlannak tartja az Országgyűlés al­kotmányi és igazságügyi bizottságának semle­ges válaszát. Kérte, hogy az elutasító határo­zatot a T. Ház vegye le a napirendről, s az alá­írások száma és hitelessége okán a nép közvet­lenül válasszon elnököt. A már- idézett bizott­ság szocialista előadója nem vitatta az aláírás- gyűjtés hitelességét, de kifejezte, hogy népsza­vazással nem kezdeményezhető az alkotmány módosítása, amely a jelenlegi állás szerint azt tartalmazza: a mindenkori elnököt a parla­ment választja. A bizottság kisebbségi vélemé­nyét szintén Torgyán József mondta el, meg­erősítve eddigi érveit, utalva arra, hogy a nép­szerűségvesztés miatt politikai és nem jogi akadályokat állít a kormánypárt, s a koalíció fél a nyilvános megmérettetéstől. A hivatkozá­si alapok (burkolt alkotmányozás, valamint az Alkotmánybíróság véleményének értelmezé­se) nem megfelelőek. Bihari Mihály (MSZP) bonyolult jogi ismer­tetőjében végül is frakciója nevében elutasítot­ta a népszavazást, mondván, a képviseleti de­mokráciából kiindulva, a jelenlegi törvények a parlamenti elnökválasztást kodifikálják. Túl ezen a népszavazási gyűjtőlapon olyan kérdé­sek is szerepeltek, amelyek kizárólag ország- gyűlési hatáskörbe tartoznak. Gál Zoltán el­nök 5 órakor szünetet rendelt el, s összehívta a házbizottságot. A vártnál hoszszabbra nyúlt pauza után a bizottság úgy határozott, a népi- szavazási kezdeményezés, a közvetlen elnök- választási referendum ügyében kedden folyta­tódik a pártok véleményének ismertetése. Ezt követően az Országgyűlés a kiadott na­pirend szerint folytatta munkáját: tárgyalt a hírközlési alapról, a Munka törvénykönyve módosításáról, valamint a környezetvédelem­ről beterjesztett törvényjavaslatról. _A NAP KÉRDÉSE Mikor irtják a szúnyogokat? Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros (ÉM - B.A.) - A szokatlanul csapadékos májusi idő miatt a szakemberek szerint idén több lehet a szúnyog, mint tavaly. Mit tesznek ez ellen az önkormányzatok? Csiger Imre, a miskolci városháza munkatár­sa érdeklődésünkre elmondta: idén is a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állomás nyerte pályázat útján a megbízást a szúnyog lárvájának irtá­sára. Ebben az évben már kétszer szórták meg a jelentősebb élő és holt vizek környékét a ki-1 zárólag csak a szúnyog lárvájára veszélyes szerrel. A tervek szerint, még négy alkalommal végzik el ugyanezt a munkát, amelyre a me­gyeszékhely önkormányzata ebben az évben 2,1 millió forintot szán. A városháza közle­ményben fordul majd a környékbeli kiskertek tulajdonosaihoz, illetve művelőihez, hogy já­ruljanak hozzá a szúnyoglárva-irtás sikeré­hez. Nagy segítséget jelentene ugyanis, ha a kertekben mostanában dézsákba gyűjtött eső­vízre néhány csepp étolajat öntenének, mert így' nem jutnának levegőhöz a lárvák. Mezőkövesden több mint tíz éve nem ren­delt már szúnyogirtást az önkormányzat - tudtuk meg a polgármesteri hivatalban Szászi Bálinttól. Az előző esztendőkben a szárazság miatt nem okoztak gondot a környékbelieknek a szúnyogok. Tiszaújvárosban a biológiai, a légi és az úgynevezett nrelegködképzéses módszer kon- binációjával próbálják elejét venni a szúnyog­inváziónak - tájékoztatott Recskó Péter iroda­vezető. Idén már volt biológiai irtás - mondta az önkormányzati szakember, aki azt is hozzá­tette: a műveletek költségein a városháza osz­tozik a környék jelentősebb ipari üzemeivel. A városra az irtás kiadásainak 65 százaléka há­rul. Azaz évente 3 millió forintot fizetnek azért, hogy ne kelljen vakarózniuk a tiszaújvá- rosi polgároknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents