Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-09 / 108. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Mátus 9-, Kedd __ APROPÓ A tudás ára Horpácsi Sándor Kérdezhetnék, mennyibe kerül a tudás, az egyetemi fel vétel if De most nem a megfoghatatlan, tettenérhetetlen korrupcióról akarok szólni. Ismerősöm meséli, hogy érettségire és egyetemi felvételire készülő gyermeke (jeles tanuló az egyik elitgimnáziumban) eddig százezer forintjába került. Mert az okos (és tehetős) szülő tudja, hogy a gyerek tudásáért neki is áldozatot kell hoznia. Magyarán külön tanárokat kell fogadni (250-600 forintért), akik az iskolában valóban túlterhelt gyereknek megtanítják azt, ami az iskola dolga lenne. Tudom, nyitott kapukat döngetek, évtizedek óta gyakorlat ez. Mindenki tudja, de nem beszélünk róla. Mégis belém nyilall a felismerés: ilyen áron nekem és a testvéreimnek soha nem lett volna diplománk. Apám kis fizetéséből négy gyereket nevelt, s örültünk, ha cipőnk, ruhánk volt, és meg tudtuk venni a villamosbérletet. Most nem minősítem ezt az értelmiséget, csupán egy ma is gyakorta emlegetett szlogent idézek: az esélyegyenlőséget. Tudom, hogy még ma is be lehet tölteni vezető értelmiségi állásokat diploma, sőt érettségi nélkül, mégis fölteszem a kérdést: mi lesz azokkal a szegény vidéki tehetségekkel, akiknek az apjának munkája sincs? A leendő Arany Jánosok, Apáczai Csere Jánosok, Körösi Csorna Sándorok jó (eredményes) iskolák híján - Csokonai szavával szólva - maradnak „kanászok". Mert félreértés ne essék, a fentebbi példám nem azonos azzal az archaikus történettel, amelyben a földbirtokos apuka bekíildöttegy fél disznót, beguríttatott egy hordó bort a „professzor úrnak", hogy a butácska, mihaszna fiacskáját átengedje a vizsgán. Nem, a mai történetek arról szólnak, hogy tehetséges, törekvő és szorgalmas gyerekeket kell különórákkal „megsegíteni" azért, hogy a különben messze nem olyan magas színvonalú egyetemre felvegyék. Egyetemi oktató ismerőseim mesélik megdöbbenve, hogy a hallgatók nem tudnak beszélni, előadni, értekezni, érvelni, az így-úgy bemagolt tudásanyag emésztetlenül folyik át rajtuk. A fiataloknak nincs véleménye, félnek is az önálló véleményalkotástól. Ezt senki nem kéri számon tőlük, erre nem készítik fel őket. A baj az első elemiben kezdődik, a szóképes olvasástanítással. Fiataljaink nem tudnak, nem is szeretnek olvasni. Mostanában hangos a sajtó az iskolavitától. Rengeteg szó esik (helyesen) a pénzről, magáról a tartalomról azonban kevés. Pedig gondolkodó értelmiség, egyáltalán emberek nélkül pedig buta, s főleg szegény marad az ország! Természetvédők Tokaj (ÉM) - A Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában 7 éve működő környezetés természetvédelmi oktatóközpont nemrégiben természetvédelmi hetet rendezett. A kiírt pályázatokra idén nemcsak a megyénkből érkeztek pályamunkák, hanem Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tanintézeteinek diákjai is küldtek alkotásokat. A pályaművek bizonyítják, hogy az ifjúság odafigyel a környezet- és természetvédelmi problémákra, aggódik bolygónk, a Föld sorsa és az élővilág veszélyeztetettsége miatt. A plakátpályázatot három kategóriában értékelték. Az alsósok között első lett Fodor Ri- chárd, Gál Barnabás és Gál Miklós (Hosszú- pályi Ált. Iskola), második Csócsics Vera (Tokaji Ált. Iskola), harmadik Gargya Emese (Hajdúböszörmény 4. Sz. Ált. Iskola). Felsőtagozatos kategóriában első Szepsi Tamás és Horváth Angéla (Hajdúböszörmény, 4. Sz. Ált. Iskola), második Ferda Nóra és Lukács Katalin (Debrecen, Ibolya Úti Ált. Iskola), harmadik Tóth Adrienn (Tokaji Ált. Iskola). Középiskolás kategóriában első Dona Andrea (Tokaji F. Gimnázium), Bobonka Kornél (Debreceni Ref. Koll. Gimnázium), második Kozák Judit (Tokaji F. Gimnázium), Bánóczki Tibor (Tokaji F. Gimnázium), harmadik Nagy Judit (Debrecen, Tóth Á. Gimnázium). A pályázatra beküldött dolgozatokat két kategóriában értékelték. Az általános iskolások közül első lett Török András (Pocsaj, Ált. Iskola), második Sárközi Bernadett (Szerencs, Rákóczi Zs. Ált. Iskola), harmadik Nagy András (Tárcái, Ált. Iskola). Középiskolai kategóriában első Dankó Gábor (Tokaji F. Gimnázium), második Kovács Balázs (Debrecen, Ref. Koll. Gimnázium), harmadik Miskolci Gábor (Miskolc, Gábor Áron Szakközépiskola), Kiss Tamás (Debrecen, Ref. Koll. Gimnázium), Budai Andrea (Debrecen, Tóth Á. Gimnázium). Egy fotóriporter riportfotói Mit csinál a fotóriporter? Egyszerű lenne azt mondani: az újságban megjelenő riportfotókat. De természetesen ez így nem volna igaz. Hiszen egy fotóriporter filmjére is kerülhet olyan kép, amely „több" egy jó riportfotónál. Nemcsak egy helyzetet, történést örökít meg, nemcsak érdekesen megfogalmazott, dokumentatív jellegű felvétel, hanem művészi értékeket is hordoz. Készüljön kórházban, színházban, cigánytelepen, csőrepedésnél, tűzesetnél vagy akár egy sporteseményen - hiszen ezek (és az összes többi lehetséges helyszín) mind a fotóriporter „munkahelye". Szabán Gabriella, a Déli Hírlap fotóriportere archívumában sok ilyen kép található. Ezekből láthatunk mintegy hatvan darabot Miskolcon a Kossuth utcai Mini Galériában tegnap megnyílt tárlaton. Szobafestőből a tájak festője Horváth Kálmán tárlata a Munkácsy Általános Iskolában Miskolc (ÉM - DK) - Amikor három évvel ezelőtt tehetséges cigány gyerekeknek hirdetett rajzpályázatot a Pedagógiai és Közművelődési Intézet, Horváth Kálmán képeit minősítette a legkiemelkedőbbnek a zsűri. Azóta találkozhattunk már munkáival csoportos kiállításokon, önálló tárlaton azonban most mutatja be először alkotásait. Képei a miskolci Munkácsy Mihály Általános Iskolában láthatók.- Utoljára az Áldozat című akva- rellt festettem, az egy elvontabb kép, a színek dominálnak rajta. Nagyon szeretem a színeket - mondja a húszéves fiatalember. Azt meg a szakember mondja, hogy finomak a krétarajzai, kiforrottak az olajfestményei, akvarelltechnikáját meg a „nagyok” is megirigyelhetnék. Igen, az akvarell a kedvence. Azért, mert praktikus, könnyen hozzáférhető. Bár nem egyszerű vele bánni, de mégis úgy érzi, ha ezzel a technikával dolgozik, határtalan lehetőségei vannak. Szerinte ezzel jobban lehet szárnyalni... Az ifjú alkotó Tiszakoródon született, de élete második évét már a nyírbátori csecsemőotthonban élte. Később Baktalórántházára, majd a berkeszi nevelőotthonba került. Itt fedezte fel a maga számára a természetet. Rengeteget barangolt, a fák szerelmese lett. Mind több tájképe díszítette intézeti szobájának falát. Máig is legkedvesebb témája a természet.- Amikor utazom, akkor is mindig bámészkodom. Aztán festek valamit, és sokszor utólag jövök rá, hol is láttam. Már általános iskolás korában is szeretett festegetni, de hat éve érzi úgy, hogy festenie kell. Nem kényszeríti magára a munkát, mondja, csak akkor fest, ha van inspirációja. A szakmai fejlődését segítették a nagy elődök (Munkácsyt, Szinyei Mersét szereti a legjobban, meg azokat, akik bátrak voltak, Picas- sót, Van Gogh-ot, akik mertek újat csinálni abban a világban), és kikérte a véleményét rajztanárainak, ezeket beépítette munkájába. De sokat kellett küszködnie, hogy erre a szintre jusson.- Még nem érzem magam teljesen kiforrottnak, de már tudom azt az irányvonalat, ami felé haladok. Eddig inkább csak az elhivatottság volt meg. Persze nagyon korai lenne azt mondani, hogy életmű van a hátam mögött... Horváth Kálmánnak már van egy szakmája. Az általános iskola után Tiszadobon kitanulta a szobafestő mesterséget. Ott figyelt fel vázlataira az osztályfőnöke, segítője lett tehetsége kibontakozásában. Már akkor is részt vett a tiszadadai alkotótáborban. Ezek a nyári kurzusok erős ösztönzést, biztatást adtak számára. De hogy még közelebb kerüljön a képzőművészethez, beiratkozott a sátoraljaújhelyi 117. Sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolába, ahol most utolsó éves porcelánfestő szakon. Hogy kikerülve az iskolából miből fog megélni?- Nem biztos, hogy a festésből, már csak azért sem, mert nagyon nehezen válók meg a képeimtől. Én is szeretek gyönyörködni bennük. Néha csodálkozom, hogy sikerült így megfestenem, mert elég bonyolultnak tűnik. Az biztos, hogy szeretne leérettségizni, aztán felsőfokú tanulmányokat folytatni. A képzőművészetin, valamelyik tanárképző főiskolán vagy a Színművészetin. Igen, utóbbi terület is érdekli, kapott már Kazinczy-díjat a szépkiejtési verseny országos döntőjén, s ő lett idén a Ratkó József-szavalóverseny győztese is... Horváth Kálmán az első önálló kiállításán Fotó: Dobos Klára Az ember és a tudomány kapcsolata Kosáry Domokos előadása a Magyar Tudományos Akadémián Budapest (MTI) - Kosáry Domokos elnöki megnyitójával hétfőn Budapesten megkezdte 156. közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. A testületet levélben köszöntötte Horn Gyula miniszterelnök. A kormányfő egyebek között megállapította: az országot feszítő problémák megoldása a tudomány elemző, értékelő és ajánlásokat felmutató munkája nélkül aligha lehet sikeres. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet olyan megszorító intézkedéseket követel, amelyek időlegesen érintik a tudomány területét is. „Szeretném azonban biztosítani Önöket, hogy szándékunk szerint ezekkel a megszorításokkal csak az elkerülhetetlenül szükséges módon és mértékben terheljük a tudományt” - zárta levelét Horn Gyula. Kosáry Domokos nyitóbeszédében egyebek mellett az ember és a tudomány kölcsönhatását vizsgálta. Mint mondta: a tudomány fogalma nem szűkíthető le a technikára. A tudósoknak foglalkozniuk kell az ember és a társadalom problémáival is. Szükséges azonban, hogy egyik fő céljuk az emberi élet és alkotóképesség minőségének javítása legyen - hangoztatta Kosáry Domokos. A hazai tudománypolitikáról szólva kiemelte: hosszú távú feladata az, hogy biztosítsa a kutatások politikamentességét, az autonóm intézmények tevékenységének összehangolását és a megfelelő pénzügyi hátteret. Rövid távú feladata szorgalmazni és elősegíteni Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Az akadémia elnöke végül kijelentette: a Magyar Tudományos Akadémia feladata, sőt nemzeti kötelessége, hogy Széchenyi szellemiségét követve a maga eszközével próbáljon küzdeni egy olyan értelmes és megvalósítható jövőkép kialakítása érdekében, amely társadalmunkat tetterőssé teszi. Kosáry Domokos megnyitóbeszédét követően a közgyűlésen kiosztották az idei Akadémiai Díjakat. Az Akadémiai Aranyérmet ezúttal Balogh János biológus, az MTA rendes tagja vehette át, aki a trópusi talajok zoológiái kutatásával vált világszerte elismertté. Akadémiai Díjat összesen 18 tudós kapott. Egyéni elismerésben részesült Vizkelety András irodalmár, a középkori magyarországi kódexkutatásban elért eredményeiért. Diószegi István történész, az Osztrák-Magyar Monarchia 1883 és 1895 közötti időszakát tárgyaló könyvéért; Tél Tamás fizikus, a nem-lineáris jelenségek területén elért eredményeiért, Bognár Sándor, a mezőgazdasági tudomány doktora, a növényvédelmi kutatásban végzett több mint öt évtizedes tudományos munkásságáért; Lévai Imre, a műszaki tudomány doktora, a térbeli fogazatok kapcsolódáselméletének továbbfejlesztésében, valamint az anyagmozgató gépek kutatása terén elért eredményeiért; Sztaricskai Ferenc, a kémiai tudományok doktora, az antibiotikumok szintézisének területén kifejtett kimagaslóan sikeres munkásságáért; Sík Tibor biológus, a molekuláris biológia és genetika területén végzett iskolateremtő munkásságáért; Lamm Vanda jogász pedig a nemzetközi jog területén kifejtett tudományos munkásságáért részesült elismerésben. Továbbtanulóknak Miskolc (ÉM) - A Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet megjelentette az iskolai keretek között működő és a különböző szervezetek által meghirdetett tanfolyamok középfokú képesítési lehetőségeit tartalmazó kiadványt. A tájékoztató elsősorban az érettségizett és a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiataloknak segít a továbbtanulásban. A „Középfokú képzési lehetőségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” című kötetet a középiskolák megkapták, illetve az érdeklődők az intézetben (Andrássy Gyula u. 96.) beszerezhetik. Egyesületi nap Kazincbarcika (ÉM) - Az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár az idén is megrendezi a megyében működő civil szervezetek, köz- művelődési egyesületek találkozóját. A május 19-én, pénteken délután 5 órakor kezdődő rendezvényen műsorral köszöntik a megjelenteket, majd Mezei István szociológus Megtorpant-e a civil szféra? címmel tart előadást, ezt követően Molnár József, a megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke a megyében működő egyesületekről, Nagy Imre, kazincbarcikai alpolgármester pedig az egyesületek közéleti szerepéről beszél. A találkozó résztvevői lehetőséget kapnak a bemutatkozásra: műsorral, rövid előadással, alkalmi kiállítással adhatnak ízelítőt saját munkájukból. A szervezők kérik, hogy az egyesületek május 17-én, szerdán délután 1 óráig jelezzék részvételi szándékukat. Programozók Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hét végén harmadik alkalommal rendeztek a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskolában programozóbajnokságot. A város középiskoláiból tíz 2-2 fős csapat vett részt a szombati vetélkedőn. Az első helyezést a Herman Ottó Gimnázium csapata: Fige Péter és Sztupák Gábor Áttila szerezte meg 85 ponttal. Mindössze egy ponttal maradt le a Földes Ferenc Gimnázium párosa: Gyenes Gábor és Tringel Mihály. A harmadik helyet az Andrássy Gyula Műszaki Középiskola diákjai - Simon Kornél és Ruszkai Tamás - szerezték meg 53 ponttal. Kolumbusz tánca Miskolc (ÉM) - A kazincbarcikai bemutató után május 11-én, csütörtökön este 6 órától a miskolci közönség a Bartók Béla Művelődési Házban láthatja a Danceland Stúdió Dal és tánc című előadását. Stúdióvezető-koreográfus: Leskó János táncművész. Sztárvendég: Csepregi Éva. A műsor a Kolumbusz című táncjátékkal kezdődik, majd Song & Dance címmel világhírű musicalekből (Macskák, Jézus Krisztus szupersztár, Miss Saigon.) összeállított bemutató következik. Csepregi Éva koncertje után Presser-Bach A próba című rockbalettjének részleteivel fejeződik be az előadás. Salome-előadások Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház januárban mutatta be Kamondi Zoltán Oscar Wilde műve alapján írt és rendezett Salome című idő- és színjátékát. A nagysikerű előadás meghívást kapott az idei Színházi Fesztiválra, viszont a különleges színpadi technika miatt csak a miskolci színház Csarnokában tudják bemutatni a darabot. A fesztivál zsűrije június 11-én - zárt körben - tekinti meg az előadást, előtte pedig még három alkalommal: május 31-én, június 1-jén és fián a miskolci közönség is láthatja az idei évad egyik különlegességének számító idő- és színjátékot. BBS-filmek Miskolc (ÉM) - A Balázs Béla Stúdió (BBS) mutatkozik be ma és holnap este 7 órától Miskolcon a Kossuth mozi Hevessy-termében. A kétnapos rendezvény fesztivál jellegű lesz, a filmek közötti szünetekben, illetve a filmek után az érdeklődők találkozhatnak az alkotókkal. Itt lesz többek között: Bollók Csaba, Antal István és Szederkényi Juli.
