Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-09 / 108. szám

A SZELLEM V1LAGA np / A hernyótalpas Cleo Budapest (MTI) - James McLur- kin, huszonkét éves amerikai diák, a Massachusetts Institute of Tech­nology (USA) hallgatója, egy távve­zérelhető robotot készített az egye­tem Mesterséges Intelligencia La­boratóriumában. A robottal az orvo­sok rákos daganatot tudnak keresni a beteg bélcsatornájában, és szö­vetpróbát is vehetnek. A Cleo nevű hernyótalpas jármű hossza, magas­sága és szélessége egyaránt 2,5 cen­timéter. A Cleo vizsgálatait az ed­dig szokásos béltükrözéssel is el le­het végezni, de rendkívül kényel­metlenül, mert egy hosszú csövet kell a páciens testébe bevezetni. A mikrorobottal a vizsgálat sokkal ke­vésbé fájdalmas, és nem olyan ve­szélyes. McLurkin tovább akaija finomítani technikáját, és néhány éven belül egy 1 köbcentiméteres robotot akar kifejleszteni, amely az ember vé­konybelébe és más szerveibe is be tud majd hatolni. Madármosó gép Budapest (MTI) - Francia techni­kusok az autómosó elve alapján szerkesztették meg a készüléket, amellyel meg lehet tisztítani az olajjal szennyezett tengeri madara­kat. A madármosót a hollandiak Anjumban levő madár-mentőállo­máson próbálták ki. Működése igen egyszerű: a madarat egy zsámolyra állítva úgy fogják be a nyakát, hogy teste nagyjából függőleges helyzetű legyen. Ezután a zsámolyt forgásba hozzák, miközben a madárra min­den oldalról zúdul a mosószeres víz. így a kézzel való 30-45 percig tartó mosás helyett mindössze 7 percig tart egy madár megtisztítása. A ma­dármosó kifejlesztését a legnagyobb francia olajvállalat finanszírozza. Direkt katasztrófa Budapest (MTI) - A Sheffieldi Egyetem brit ökológusai szabadföl­di kísérletsorozatba kezdtek, ami­vel azt akaiják kiderítem, hogy a legközelebbi öt évben milyen hatás­sal lesz a klímaváltozás az állat- és növényvilágra. Az angliai Buxton közelében mesterséges ózonlyukat hoztak létre, ám az ultraibolya su­garak nem a Napból, hanem állvá­nyokra szerelt lámpákból származ­nak. Ezenkívül egy 50 négyzetméte­res parcellát szén-dioxiddal el­árasztva mesterséges melegházha­tást idéztek elő, valamint esőzést és mesterséges szárazságot. Fűtött te­rületen enyhe telet szimulálnak, il­letve sűrített levegővel fagyot. Százas szupravezető Budapest (MTI) - Az első szupra­vezető erősáramú kábelt az USA- ban akarják előállítani. Az ameri­kai energiaügyi minisztérium és egy konzorcium tízmillió dollárral finanszírozott tervének célja olyan szupravezető kábel kifejlesztése, amelyen veszteségmentesen történ­het az áramelosztás. Az első prototí­pus 30 méter hosszú lesz, 1997-re pedig egy 100 méteres földbe fekte­tett kábelszakasz megvalósítását tervezik. Minden egy chipen Budapest (MTI) -A Siemens kuta­tóinak - más vállalatok kutatóival együttműködve - a világon elsőként sikerült egy gigahertzes tartomány­ban (giga: milliárd) működő adó-ve­vő minden alkatrészét - az antenna kivételével - egyetlen 5x5 négyzet­milliméteres szilícium-chipen elhe­lyezni. A mai mobil telefonok adó és vevő része több száz építőelemből áll, amelyeket minél kisebb térfo­gatba kell összeszerelni. A chipen alacsony zajszintű erősítők, modu­látorok és demodulátorok, frekven- ciakeverők, oszcillátorok, fáziselto­lok, frekvenciaosztók és teljesít­ményerősítők kapnak helyet. A kü­lönböző funkciók ellátására mint- Ujy 1500 tranzisztor szükséges. A készülők sorozatgyártásáig még to- ( vábbi fejlesztőmunka szükséges. A Logi, avagy a furcsaságok intézete Beszélgetés Cser Lászlóval, a Miskolci Egyetem professzorával A zárt láncú gyártás elve A professzor Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Legalább három­szor fogunk bele a beszélgetés­be, de alighogy megleljük a fo­nalat, máris újra csöng a tele­fon. Az igazgató hol németül, hol angolul, hol magyarul tár­gyal. Magamban megállapítom, hogy a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézeté­nek (az ittenieknek csak a Logi) eme szobája a legkevésbé sem alkalmas a nyugodt diskurzus­ra. Hogy elüssem az időt, terep­szemlét tartok. Pillantásom csakhamar a hely szellemével, no meg gépi berendezésével szö­ges ellentétben álló mütyürö­kön akad meg: márványból kör­bevágott dinoszaurusz, áttetsző anyagból kialakított apró bicik­li... De a beszélgetés során is csupa érdekességre bukkanok. • Nagy előnyt jelent, hogy intéze­tünk az egyetem mellett működik, ahol ötödéven én is előadok. Feltű­nik, ha a sorok között valakinek ér­telmesen csillog a szeme, az ilyen hallgatóknak felajánlom, hogy láto­gassanak el hozzánk, ahol az előtér­ben lévő falitáblán kedvükre válo­gathatnak a diplomatervtémák kö­zött, melyek mindegyike valamely konkrét kutatási témához illeszke­dik, így a hallgatók is megérzik, hogy a diplomamunka értelme nem a vágyott papírok megszerzésében rejlik, hanem a gyakori hasznosít­hatóságban. □ A valódiság, egy adott kutatás szükségessége általában is jellemzi tevékenységüket. Jó példának tar­tom erre az újrahasznosítás (recyc­ling) témakörét. • Intézetünk a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékével közösen - a kelet-euró­pai országokból elsőként - bekap­csolódott a CLEANTECH nevet vi­selő, háztartási gépek újrahasznosí­tásával foglalkozó nemzetközi prog­ramba, amely megkapta az Európai Unió EURÉKA státusát. Nálunk ezek a gépek - csakúgy, mint az autók, melyekre egy külső megbízás alapján szintén kiterjesztjük kuta­tásainkat - az életüket valahol a természet lágy ölén fejezik be. Ez nem csupán a környezetszennyezés miatt jelent problémát, hanem azért is, mert így rengeteg érték megy veszendőbe. S ezalatt nem­csak a még közvetlenül beépíthető alkatrészeket értem, hanem azokat is, amelyek nyersanyagként hasz­nosíthatók. Vannak persze olyan elemeik is, elsősorban a műanya­gok, melyeket nehéz megsemmisí­teni. A deponálás pedig a legdrá­gább dolog a világon. Most gyűjthet- jük gödrökbe, bányaüregekbe, csak éppen egy idő után ezek megtelnek, sőt egyszer csak észrevesszük, hogy mondjuk zöld víz folyik a kutakból. E kérdés megoldása sokáig nem odázható el. □ A nálunk fejlettebb országok mi­ként kezelik a - nevezzük így - sze­metet? • Japánban például minden pilla­natnyilag fel nem használható hul­ladékot az útalapba töltenek be, ezenkívül mesterséges szigeteket építenek belőle. □ Magyarországon vajon miért nem sikerül még csak az üvegek szelek­tált összegyűjtéséig sem eljutnunk? • Na látja, ezt nem tudom. Ez is egyike a csodáknak. A gazdag or­szágok mindent elkövetnek, hogy a szemétből újra értéket varázsolja­nak, míg a szegények kidobják... Mikor Németországban éltem, ötfé­le kukánk volt, ötféle hulladék szá­mára. Az amerikaiak erre találták ki, hogy a németek kedvenc szabad­idős tevékenysége a szemétváloga­tás. Velem megesett, hogy a falu­ban, ahol laktunk, egyszer becsön­getett a szemétszállító azzal, hogy nem szép dolog, hogy a banánhéjat a nem komposztálható anyagok tá­rolójába dobta az akkor még kissrác fiam. No persze ez már túlzás, mint ahogy igaz az is, hogy a környezet­védelmi témát sokszor túllihegik. Az azonban tény, hogy komoly ipari problémát jelent. Ha egy termékkel kapcsolatos összes költséget száz egységnek veszünk, beleértve a gyártási költséget, az egész élete alatti üzemeltetési költségeit, majd megsemmisítésének és újrahaszno­sításának költségét, akkor a legegy­szerűbb tömegterméknél, mondjuk egy csavarkulcsnál 99,99 a gyártási költség. De mondjuk egy számító­gépnél a megsemmisítés és újra­hasznosítás költsége már 3-5 száza­lék; egy hűtőszekrénynél pedig 12. Ez utóbbiból a freont le kell ereszte­ni, szét kell bontani, s további gond, hogy a szállításánál - legalábbis eredeti formájában - jórészt levegőt szállítanak. A svédek már alkal­maznak olyan speciális kamiont, amely begyűjti a hűtőszekrényeket, szétbontja, szétválogatja hatféle anyaggá, s ezeket konténerekbe töl­ti. A zárt láncú gyártás tehát nem azonnal megtérülő, sőt, meglehető­sen költségigényes, de a nyugati előírásoknak és szabványoknak megfelelően egyre inkább piaci fel­tétellé válik. Természetesen a recycling nem kizárólagosan pénz­ügyi, hanem államigazgatási kér­dés is, hiszen az állam feladata a tiszta környezet biztosítása, még utódaink számára is. □ E témán kívül persze sok egyébbel is foglalkoznak (s tekintetem önkén­telenül a mütyürökre vetődik). • Na, például mit gondol, miből van ez a kis bicikli?, Golyóálló ötrétegű páncél üvegből. És mivel vágták ki? Amivel a dinoszauruszt is a már­ványból: vízsugárral. Csodás tech­nológia. Négyezer atmoszféra, és még hozzákevernek valamit. Ezzel mindent lehet vágni az égvilágon. Ennek Amerikában már szervezete van, míg nálunk úgyszólván isme­retlen. Pontosabban a Miskolci Egyetem Bányagépek Tanszékén foglalkoznak vele, csak ők nem ez­zel az ultranagy nyomásúval: be­tont meg téglát vágnak vízsugárral. Erre készítettünk velük és az áram- lástanosokkal egy közös kutatási tervet. Csakhamar jelentkezett egy magyar cég is, s utána már - szó szerint - az udvaron elkapott egy másik, a Taurus. Látja, ezt a ke­mény gumiabroncsot? Alihoz, hogy ezt vizsgálni tudják, el kell szeletel­ni, de úgy, hogy a benne lévő acél­szálak ne sérüljenek, mint a hagyo­mányos furészelésnél. Egy ehhez al­kalmas berendezés készítésének el­ső lépéseként kiadtam diplomaterv- témaként, hogy egy hallgató min­den idevágó irodalmat szerezzen be, és készítsen belőlük egy összefogla­lót. Ha ennek jól eleget tesz, fel is ajánlom neki, hogy maradjon itt, s folytassa onnan a munkát, ahol ab­bahagyta. S nyilván hamarosan ta­lálkozik majd olyan felhasználóval, aki az időközben szerzett tudását méltányolva állást kínál neki. Ez volna az egésznek az értelme, ez a folytonosság. Én segítek sínre tenni a tehetségeket, mint ahogyan ezt velem is tette mesterem és példaké­pem, Gillemot László akadémikus. Ezért szükségesek a külföldi kap­csolatok is, hogy ne okozzon nehéz­séget annak megszervezése, hogy munkatársaim világot lássanak. Ez elengedhetetlenül szükséges az ön­állóságukhoz, ahhoz, hogy képesek legyenek úgymond magukat és a té­májukat is eladni, s a megismert élenjáró ipari kultúrákat Magyar- országon meghonosítani. Ám meg kell vallanom, hogy nem könnyű olyanokat találni, akik a követelmé­nyeknek megfelelnek. A legnagyobb gond az idegen nyelvtudással és az előadókészséggel van. □ Ezt csak a hallgatókra érti, vagy a kollégákra is? Hiszen látom a kimu­tatásukból, hogy meglehetősen sok egyetemi kollégájával áll az intézet szerződéses munkaviszonyban. • Hát... rájuk is, igen. Egyébként nem csupán az egy-egy munkára felkért kutatók szerződésesek, ha­nem például én is. Valamennyi ve­zető kutatót, tudományos munka­társat és doktoranduszt egy évre szóló, időről időre megújított szerző­déssel alkalmazunk. Az az elképze­lésem, hogy ameddig tudjuk, addig minden szakterületen belül meg­próbáljuk megnyerni azt, aki az adott témához a legjobban ért, nem pedig fordítva. A miskolci éppen azért a leghatékonyabb a három magyar Bay Intézet közül, mert ez az egyetem a legkülönbözőbb tudo­mányterületeivel rendkívül széles és megbízható hátteret biztosít. Az üzleti politikánk nem abból áll, hogy azt vállaljuk el, ami most pénzt hoz, hanem azt, ami dicsőséget szerez. Először a nevet kell bevezetnünk, ami később mgjd eladható lesz. □ Megalakulásukkor célul tűzték ki a régió iparának, kis- és középvál­lalkozásainak segítését. Történtek e téren is előrelépések? • Kezdetben inkább arra volt szük­ség, hogy „dübörögjön a léptünk a Lánchídon”. Persze mi voltunk az egér, az elefánt meg ment mellet­tünk, de együtt dübörögtünk. Most már csupa nagy céggel állunk kap­csolatban, olyanokkal legalábbis, amelyekről feltételezhető, hogy még két év múlva is létezni fognak El­képzeléseink szerint az autó-recyc- lingon belül bevonjuk e térség kis­vállalkozóit a szétszerelésbe, mely­nek végeredményeképp még az itte­ni kohászat is nyersanyaghoz juthat­na. E tervünk az előkészítés stádiu­mában van, de annyi biztos, hogy ha sikerül tető alá hozni, akkor egy­szersmind rengeteg kvalifikált mun­kaerőnek lehetne munkát adni. A Bükk tavasza Miskolc (ÉM) - Az mindenki számára ter­mészetes, hogy az év különböző időszakaiban az erdőkben járva más és más virágokkal találkozunk. Ä növénytársulásoknak ezt az időbeli struktúráját, amely minden évben pe­riodikusan megismétlődik, a társulások as­pektusának nevezzük. Egy vegetációs perió­duson belül több aspektus követi egymást. így figyelhetjük meg erdeink tavaszi, nyári, őszi aspektusait. A gyertyános-tölgyesek (amelyek gyakori­ak a Bükk hegységben is) tavaszi aspektusára jellemzőek a hagymás, gumós növények, ame­lyek virágjukat még a fák lombosodása előtt megmutatják. A tavasz első időszakában a tölgyerdókben járva először az odvas- és ujjas keltikék, a pirosló hunyor, bogiáros szellőrózsák tömegé­vel találkozunk. Ez a kép - a tavasz első virág­takarója - azonban már megváltozott. Mos­tanában ritkábban találkozunk virágzó kel- tikékkel, helyüket átveszi a mindenki által kedvelt gyöngyvirág, nagy' területeket bo­rít be a kékes virágú télizöld meténg, a kü­lönböző fogasír-fajok, a kutyatejfélék, a ká­nyazsombor, az olocsán csillaghúr, a szagos- müge. Magyar zergevirág A kutyatej nem ritka, de jellemző Gyertyános-tölgyes a Bükkben Fotók: Dobos Klára Télizöld meténg-L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents