Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-07 / 83. szám

1995» Április 7., Péntek Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Fedor Vilmos magyar érdeket egyeztet Szocialista párti delegáció látogat a jövő héten Erdélybe Fedor Vilmos: Elképzelhetetlen számunkra az alapszerződés az RMDSZ véleményének figyelembe vétele nélkül Fotók: Fojtán László Megszűnő előnyugdíj Miskolc (ÉM) - Idén július 1-jétől megszűnik az előnyugdíj, amely ed­dig a munkanélküliek ellátásának egyik formája volt. A foglalkoztatási törvény értelmében azonban nem maradnak ellátás nélkül azok az idősebb korosztályhoz tartozó mun­kavállalók, akik évtizedeket töltöt­tek el munkahelyükön. Ok, az emlí­tett időponttól, nyugdíj előtti mun­kanélküli segélyt kérhetnek a mun­kaügyi központtól. A nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosult az, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez leg­feljebb három éve hiányzik. Ezenkí­vül legalább 180 napon át munka­nélküli járadékban részesült, és a járadék folyósításának időtartamát kimerítette. Rendelkeznie kell még az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel és részére megfele­lő munkahely biztosítására nincs kilátás. A nyugdíj előtti munkanél­küli segélyt a munkaügyi központ folyósítja. A segély havi összege megegyezik a munkanélküliek jöve­delempótló támogatásának össze­gével, azaz az öregségi nyugdíj min­denkori legkisebb mértékének 80 százalékával - derül ki a munkaü­gyi tárca illetékeseitől kapott tájé­koztatásból. Össz-szövetség Miskolc (ÉM) - A megye nyugdí­jasklubjai tegnap Miskolcon meg­alakították a B.-A.-Z. Megyei Össz- nyugdíjasok Szövetségét, és megvá­lasztották a szervezet tisztségvise­lőit. A szövetség célja, hogy a me­gyében élő 159 ezer nyugdíjas érde­keit - a cégbíróságon is bejegyzett jogi személyként - képviselje, ha­gyományaikat, kulturális életüket színvonalasabbá tegye, s összefo­gással karolja fel a nehéz körülmé­nyek között élő nyugdíjasokat. Holnap...-7 Felszabadulási emléktúrát szervez a Munkáspárt szombaton a Létrástetői Emlékműhöz. Az érdek­lődőket 8.40-kor az 1-es autóbusz csanyiki végállomásánál várják.- A bőr- és hajgyógyászat kapcso­latáról, a hajgyógyászat gyakorlatá­ról és a Rising termékcsalád e terü­leten elért eredményes használatá­ról tartanak konferenciát szomba­ton délután 2 órától a miskolctapol­cai Park Hotelben. Gyújtogatott Sajóbábony (ÉM) - Motoroskapát, metszőollókat és permetezőt loptak el április 5-re virradóan egy Sajóbá­bony környéki hétvégi házból - tud­tuk meg Óvári András őrnagytól, a Miskolci Rendőrkapitányság sajtó- referensétől. Miskolcon, a Forrás­völgyben szintén más hétvégi házát látogatta meg néhány csibész. A tolvajszenvedélyük okozta kár cirka 50 ezer volt, ám fel is gyújtották a házacskát. Utazó elektorok Miskolc (ÉM) - Országos cigány kisebbségi önkormányzatot válasz­tanak vasárnap Szolnokon. A ren­dezvényen elektorként - vagyis vá­lasztóként — részt vesznek vala­mennyi helyi cigány kisebbségi ön- kormányzatának tagjai. A legtöbb ilyen testület Borsod-Abaúj-Zemp- lénben működik, így innen 435 kép­viselő készül Szolnokra. Utazásu­kat a megyei önkormányzat szer­vezte meg, a részletekről tájékoztat­ták az elektorokat, akik a további felvilágosítást településük jegyzőjé­től illetve a megyeházán Soós Ro- landtól szerezhetik be. Más időpont Szerencs (ÉM) - A Magyar Szocia­lista Párt Szerencs Koordinációs Bi­zottságának közleménye szerint Szabó György országgyűlési képvi­selő fogadóórájának időpontját - az érintett miniszterei kinevezésével összefüggő elfoglaltságok miatt - a korábbiaktól eltérően a keddi na­pokra helyezték át. A fogadóórát a miniszter személyi titkára legköze­lebb április 11-én, kedden, délután 2 órától Szerencsen, a Kossuth u. 4. alatt található MSZP irodán tartja meg. Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - Április 11 és 16 között MSZP-s delegáció láto­gat Erdélybe, a deputáció tagja lesz Fedor Vilmos, miskolci szo­cialista parlamenti képviselő is, akit útjuk céljáról kérdeztünk. A politikus elmondta: Látogatásuk legfontosabb célja az MSZP kapcso­latainak erősítése a határon túli magyarsággal és szervezeteikkel, az RMDSZ országos és megyei tes­tületéivel. Különösen fontos és idő­szerű ez azért, mert a jövő hónap­ban a magyar kormány folytatja a hivatalos tárgyalásokat a román kormánnyal az alapszerződésről. A Csintalan Sándor vezette kül­döttség több erdélyi városban talál­kozik az RMDSZ megyei és városi vezetőivel, az értelmiségiek vezető képviselőivel, az RMDSZ önkor­mányzati és parlamenti képviselői­vel, Marosvásárhelyen megbeszélé­seket folytatnak Markó Bélával és Sütő Andrással, látogatásunk utol­só napján pedig Tőkés László püs­pökkel.- Számomra azért is fontosak e találkozók, mert mint parlamenti képviselő a külügyi bizottságon be­lül az alapszerződés előkészítésével foglakozó bizottságnak is tagja va­gyok - hangsúlyozta Fedor Vilmos. - Ezért lényegesnek tartom szemé­lyesen megtudni, hogy az Erdély­ben élő magyaroknak milyen kérdé­seik, kételyeik vannak az alapszer­ződéssel kapcsolatban, amelynek megkötését nagyon fontosnak tart­juk. Ugyanakkor elképzelhetetlen ez a számunkra az RMDSZ vélemé­nyének figyelembe vétele nélkül. A szocialisták mostani útjával Miskolc (ÉM - U.J.) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyű­lés elnöki tisztére jelölt szocia­lista párti politikus, Gyárfás Il­dikó légből kapott ötletnek tart­ja az MDF-frakció nyilatkoza­tát. Mint emlékezetes: a fórum megyei képviselőcsoportja úgy tudja, hogy a miniszterré már kinevezett Szabó György utóda mellé egy gazdasági szakem­bert szándékoznak állítani. • Véleményem szerint - mondotta tegnapi érdeklődésünkre Gyárfás Ildikó, akit pártja a megyei közgyű­lés elnökének jelölt, s akinek jelölésével a megye vezetésében részt vevő pártok is egyet értettek - csupán légből kapott ötletről van szó. Nincs tudomásom róla, hogy bármely fórumon vagy akár a szín­falak mögött szóba került volna egy külön gazdasági tanácsadó munká­ba állítása. Csak megismételhetem, amit már korábban is elmondtam: Szabó György távozásával egy nagy formátumú politikust, kiváló és ta­pasztalt közigazgatási szakembert veszít el Borsod-Abaúj-Zemplén. Természetesen nehezebb lesz nél­kapcsolatban felmerni, hogy ezzel a magyar-szlovák alapszerződés alá­írása után a pártot illetve az MSZP-SZDSZ kormányt ért váda­kat akarják cáfolni: vagyis, hogy nem árulták el a határon túli ma­gyarságot.- Vádoltak bennünket, hogy ko­rábban nem foglalkoztunk a hatá­rainkon túl élő magyarokkal. Ezt konkrétan is cáfolhatom, Íriszen például az MSZP és az RMDSZ kap­csolata sem most kezdődött. Példá­ul az elmúlt év novemberében is jár­tunk Marosvásárhelyen. Most tu­lajdonképpen azt a párbeszédet folytatjuk, amit akkor elkezdtünk. küle, de hitem szerint megbirkó­zunk a feladattal. □ Mire alapozza optimizmusát ? • A megyei önkormányzat hivatalá­ban felkészült és munkabíró szak­emberek dolgoznak. Rajtuk kívül a döntések előkészítésén a megyei közgyűlés kilenc szakbizottságában mind belső, mind külső tagként te­kintélyes szakemberek munkálkod­nak. A döntéseket, határozatokat nem én, egyszemélyben hozom. Er­re a megyei közgyűlés 59 tagot számláló testületé hivatott. Néhány hete a közgyűlésben határozatot fo­gadtunk el a megyei önkormányzat és a gazdasági kamarák együttmű­ködéséről. A kamarák vezetői kész­ségüket fejezték ki a közös munká­ra, ugyanakkor érzékeltették, hogy a válság leküzdése érdekében ők is mozgósítják minden tudásukat és erejüket. U Mi lehet a híresztelés hátterében? •Úgy vélem, a taktikázással Kupa Mihály esélyeit kívánják növelni, egyben gyengíteni az én pozíciói­mat. Nem a valóságos szakmai kér­dések dominálnak, hanem a politi­kai arculat átrajzolására töreked­nek, miután a választásokon hát­Emlékeztetek arra is, hogy az MSZP, a kormány külpolitikájának három alapvető célja van: az euró­pai integráció előkészítése, jószom­szédi kapcsolat a környező orszá­gokkal és mindezekkel együtt a ha­tárokon túl élő magyarság helyzeté­nek, életkörülményeinek javítása. Ez a külpolitika ha úgy tetszik foly­tatása az előző kormány külpoliti­kájának, eltérés „csak” módszeré­ben és stílusában van. Nem „ma- gyarkodni” megyünk Erdélybe, ha­nem a magyarokért: a magyar érde­kek egyeztetéséért - fogalmazott la­punk kérdéseire válaszolva Fedor Vilmos. térbe szorultak. A megyei közgyű­lésbe a régió lakossága huszonkét szocialista képviselőt választott be. A Politikai Együttműködési megál­lapodást aláíró pártok, amelyeket az MDF-frakció gúnyosan „szenzá­ciós négyesként” emleget, a doku­mentumban leszögezik, hogy a tisztségviselői helyek megüresedése esetén az érintett képviselőcsopor­tok tesznek betöltésükre javaslatot, de a jelöléshez az aláíró felek egyet­értése szükséges. Ez a realitás. A négy párt a többséget képviseli a közgyűlésben. □ A megyei közgyűlés a februári ülé­sen határozott az aljegyzői pályázat kiírásáról. A pályázati feltételek sze­rint a leendő aljegyző nemcsak jogi doktor, hanem okleveles közgazdász is lehet. Vajon nem ez a pályázat ad okot a találgatásra? • Az aljegyző az önkoimányzati tör­vény jogszabályai alapján a főjegy­zőt helyettesíti. A kiírás szerint va­lóban lehetne közgazdász is, de még időben is távol vagyunk attól, hogy döntsünk személyéről. Megismét­lem: nincs szó külön gazdasági szakértő kinevezéséről az új köz­gyűlési elnök mellé. .HÍRHÁTTÉR; szigorú-e a büntető ítélkezés Budapest (ISB - HM) - Nincs összhang az évek óta nagy ütemben szaporodó, egyre brutálisabbá váló bűncselek­mények és a büntető ítélkezé­sek szigorúsága között. Legalábbis a közvélemény úgy ér­zi, nem kap megfelelő védelmet sem a rendőrségtől, sem a bírósá­goktól. A legtöbben túl enyhének tartják a kiszabott büntetéseket, nem kevesen pedig a halálbüntetés visszaállításáért emelnek szót. Ehhez képest az Igazság­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára úgy véli: az ítéletek nem mondhatók enyhének, az el­követett cselekményekkel arány­ban állnak a kiszabott büntetések. A bírói ítélkezés elveiről, és a hazai valamint a nemzetközi szankciók összevetéséről Bárd Károly helyettes államtitkár a szabadságvesztés alkalmazásá­nak gyakoriságával kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar bírói gyakorlat a nyugat-európaihoz mérve „szabadságvesztés-centri­kusabb”, azaz több elkövetőt kül­denek börtönbe, és hosszabb idő­re, mint az Európában átlagosan elfogadott. A Büntető törvény- könyv 1993-as módosításával sem vált enyhébbé a Btk. szank­ciórendszere, csupán bővítette a bíró ítélkezési jogkörét, ameny- nyiben tágabb teret hagyott a bí­ráknak arra, hogy az egyre diffe­renciáltabb módon és formában megjelenő bűnözésre megfelelően mérlegelt válaszokat tudjanak adni. A megjelenő új bűncselek­ményekre kiszabható büntetések pedig súlyos szankciók. Az említett 1993-as Btk.-mó- dosítás több cselekmény bünteté­si tételét is felemelte, és továbbra is lehetőséget ad a büntetési tétel felső határának, felével történő megemelésére. így például az életfogytiglanra ítéltek legkoráb­bi szabadon bocsátására a koráb­bi 20 év helyett 25 év múlva ke­rülhet sor. Miközben a közvélemény a büntetések kellő szigorúságát hi­ányolja, az igazságügyi tárca töb­bek között azt vizsgálja: mi az oka annak, hogy Magyarországon - más nyugat-európai államhoz vi­szonyítva - kiemelkedő a szabad­ságvesztésre ítéltek száma. A szak­emberek véleménye szerint ezt sem a bűnözés helyzete, sem pe­dig a jogszabályi kötöttségek nem indokolják. A már említett 1993- as Btk.-módosítás ugyanis meg­engedi a bíróknak, hogy a bünte­tések enyhítésére lehetőséget adó kivételes szakaszt indoklási köte­lesség nélkül alkalmazzák, még­sem élnek vele a bírák gyakrab­ban, mint 1993 előtt. A bíróságok többször alkalmazhatnának a börtönbüntetés kiszabása helyett más szankciót, ezek azonban je­lenlegi büntetési rendszerünkben igen szegényesek. A nyugaton be­vált úgynevezett vádemelés elha­lasztása bizonyos szigorító téte­lekkel súlyosbítva nálunk is beve­zethető lenne csakúgy, mint a kö­zérdekű munka kiszabása, amely büntetési fonna ugyan megtalál­ható a Btk.-ban, ám a hazai bíró­ságon nem sűrűn alkalmazzák. Légből kapták, hogy lesz gazdasági szakértő Gyárfás Ildikó: Van kellő erőnk és szellemi kapacitásunk _ INNEN SZÓLVA A sebesvonat ZSIDAI PÉTER A sebesvonat a Miskolc-Budapest vona­lon közlekedik, műszakváltás után fél órá­val indul. Ez nem az átutazók kedvelt köz­lekedési eszköze. Ingázók, interközség- hálózatok résztvevőinek készült. Persze előbb-utóbb eljut a fővárosba, de addig hosszú a menet. Hatv anig minden állomáson és megálló­helyen megáll. Találkozunk Csincse, Na­gyút, Hort-Csány vasút menti magányá­val. Közelünkbe kerül országunk remegő teste, a szeméttelepek hasaló halmai, amin egy család kapirgál, egy módosabb gazda agyonvágott UAZ-teherautójára gumiab­roncsokat gyűjt, pakol. Mezőcskék, elha­gyott földmozgató traktorok, háztájak in­timitása. A meg-megállókhoz képest a fü­zesabonyi, vámosgyörki állomás közleke­dési csomópontnak tűnik az idő fogságá­ban. Az identitást harsogó bemondó-Kál- Kápolna, Kál-Kápolna -, a sínek sokszo- rozódása ugrás a nagy távolságba. Ami­kor feltűnik a hatvani cukorgyár borzasz­tó kéménye, már könnyebben telnek a per­cek, de még így is majd' három órába te­lik az út. Mert a járat elnevezésében a se­besség nem önmagára utal, hanem egy ha­gyományra a letűnt időből, amikor a se­besség még nem volt azonos a gyorsaság­gal. A sebes voltaképpen a szó eredete, melyet akkor még nem fertőzött meg fel­gyorsult életünk kihívása, a mihamarabb. Ez a vonat úgy nyolcvanas tempóban emészti a kilométereket. A ritka átutazó már elrágcsálta hírlapját, az áprilisi napfényben merítkezik. Ráne­hezedik az alig-múlás. Alkalmi társai a vi­déki létezés sürgő alakjai, tömött cekke- reikkel fújtatnak fel a szerelvényre, isme­rik egymást az átszállóknál, átbeszélnek a műbőrszékek között, kártyáznak, hasítják a szotyolát, duruzsolnak semmit érő kár­pótlási jegyről, földekről, fociról, építke­zésről, Hévízgyörk után egy zöld jelzésre várnak, odébb autók teteje fénylik a roha­násban. Karnyújtásnyira egy mocsárte­temre ömlik a napfény. A sebesvonat semmihez sem hasonlítható, személyvonatnak túl dinamikus, gyorsvo­natnak túl vérszegény lenne. Nem kifeje­zetten hatékony, viszont mégis a klasszikus szolgáltatás megvalósítója a maga félnemű- ségével. És mégis, az átutazó sem panasszal teljes, előre tudta mire adja fejét. Tarisznyá­jába bőséggel pakolt jóreménységből és tü­relemtapaszokból, a pogácsa mellé. Aztán Gödöllő tornyai végre meghozzák a köze­li beteljesülés áhítatát. Nemsokára benne a nagyvilágban, a világfaluban. Közelebb sodródni Európához és közben magyarnak maradni. Talán ez lehet a titka. „Zsarudként lett óriás Míg „Magyar Rendőr"-ként a kutyát sem érde­kelte, „Zsarudként Európa legnagyobb rend­őrújságává nőtte ki magát a népszerű hetilap - számolt be tegnap a Miskolcon megrende­zett „Zsarü'-találkozón a magazin főszerkesz­tője, Leyrer Richard. A száznál több olvasó ér­deklődése mellett zajlott rendezvényen a résztvevők kérdéseire is válaszoltak a lap ve­zető munkatársai. Piknik a parkban Miskolc (ÉM) - Esőbeálló épül a Hejó-liget- ben. A park a miskolciak egyik kedvelt kirán­dulóhelye. Ezt szeretné a város még vonzóbbá tenni - mondta kérdésünkre válaszolva Nagy- né Novák Éva, a városháza csoportvezetője. A PHARE kísérleti program alapjához nyújtot­tak be pályázatot „Kirándulóhely kiépítése piknik lehetőséggel a Hejő-ligetben” címmel. Kaptak 2,5 millió forintot, és ebből most egy esőbeállót építenek: a zsindelyes, térburkolás­sal körülvett építményt zúzalékos bekötőúton közelíthetik majd meg a kirándulók.

Next

/
Thumbnails
Contents