Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-27 / 99. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1995» Április 27», Csütörtök _MOZI Csillagkapu (ÉM-CsM) - Ha valaki csak úgy becsöppen­ne a vetítésre, a Csillagkapu (Stargate) cím menten útba igazítja, mit is fog látni. A nyi­tánynak is felfogható főcímzene pedig azt is megsejteti, milyen minőségben. Az ugyanis igazán kozmikus és szokványos. Tág, nagyze­nekari (és hangos). Sőt, lélekemelőén távolba hívó. De azután a zeneszerző (akinek nevét egyszerűen elhallgatják a filmkészítők) meg­sejteti velünk: a galaxis egyik bolygóján sem fenékig tejfel az élet, a rosszfiúk mindenütt megjelennek. Azután (mármint a főcím után) rögtön Egyiptomba jutunk, ahol valami nagyon érde­keset találnak - 1928-ban. Akkor még csak sejthetjük, ez lesz a csillagkapu. Abban vi­szont mindezek alapján biztosak lehetünk, menten közlik velünk: az ókori egyiptomiak­nak nagyon is sok közük volt a földönkívüliek­hez. És lón! Mert napjainkban fegy kis időug­rás) már van megfelelő tudós (James Spader) és megfelelő katona (Kurt Russell) ahhoz, hogy a kapu megnyíljon, és átjussanak rajta abba a bizonyos másik világba, akinek ura ré­vén létrejöhetett annak idején az egyiptomi kultúra. Innen már csak a látvány van hátra. Némi küzdelem, némi lázadás, és persze némi szere­lem. Rengeteg fantasztikus jelmez, díszlet, ef­fektus és homok, azután meg győz a jó. így is van ez rendjén. Igaz, a „túlbolygó” fényliftje egy kicsit emlékeztet Mr. Bean megérkezései­re, és az sem egészen érthető, hogy lehet egy merevnyelvű őstulok annyira idétlen, hogy a döglesztő sivatagi hőségben hatalmas, csimbó- kos bundát növeszt? De ezek igazán elhanya­golható részletek amellett a fantasztikus él­mény mellett, amit a film jelent. Mondjuk 12 éves korig. A csillagkapu - leletkorában Tiszta forrásból Csökmő (ÉM - S.L.) - A népdalkörök és nép­zenekarok területi minősítőit az elmúlt hét vé­gén rendezték meg a Hajdú-Bihar megyei Csökmőn. A megmérettetésre négy megyéből érkeztek együttesek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét a tállyai népdalkor, a taktaharkányi férfikórus és a tállyai Orbán Balázs Citeraze- nekar képviselte. Mindhárom csoport „arany” minősítést ka­pott. A tállyai népdalkor így most már három hasonló díjjal büszkélkedhet, a citerások pedig most először nyerték el ezt az elismerést. Sót a taktaharkányi férfiakat felterjesztették a kö­zelmúltban alapított Arany Páva-díjra. Fotók a Megyeházán Miskolc (ÉM) - Juhász Miklós fotóművész al­kotásaiból nyílik kiállítás ma délelőtt 10 óra­kor Miskolcon a Megyeháza Galériában. A tár­latot Csáki Imre, a B.-A.-Z. Megyei Önkor­mányzati Hivatal Művelődési és Közoktatási Osztályának vezetője ajánlja a közönség fi­gyelmébe. A megnyitón közreműködnek a Ze­neművészeti Szakközépiskola diákjai. Juhász Miklós: Fahalál Megszorított közoktatás vadhajtásokkal Beszélgetés Báthory Zoltán helyettes államtitkárral Méhes László Miskolc (ÉM) - Báthory Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtit­kára nemrégiben a közoktatás aktuális kérdéseiről és az ön- kormányzatok szerepéről tar­tott előadást a Miskolci Egyete­men az intézményvezetők, vala­mint az önkormányzatok képvi­selői számára. Az előadást köve­tő beszélgetésen kiderült, hogy a minisztérium racionalizálási elképzeléseit másként értelme­zik az érintettek és másként a szaktárca. Báthory Zoltánt tájé­koztatója után szólaltattuk meg. □ Úgy tűnik, és ezt hallgatóságának kérdései és felvetései is megerősítik, hogy a minisztérium elképzelései, az ésszerűsítésre vonatkozó tervek az iskolafenntartók és az igazgatók számára elsősorban az anyagiak megvonását és nem a szakma tartal­mi megújulását jelentik. • A pedagógushallgatók főképpen a status quo fenntartásában érdekel­tek, amit lehet ügy is értelmezni, hogy a pedagógiai minőség megóvá­sa a céljuk. Ugyanakkor az iskola- fenntartók érdeke az, hogy a peda­gógiai minőség lehető legkisebb sé­relme mellett gazdaságosabban működjenek az intézmények. A köz­ponti oktatáspolitika az adott hely­zetben azt szeretné, hogy a pedagó­giai minőség, amennyiben lehet megmaradjon, ehhez pedig irányel­veket, mankókat adjon a helyi okta­tásirányításnak. Szakmai alapokon kell hozzásegítenünk őket a gazda­ságosabb működés eléréséhez. □ Erez-e bizalmatlanságot szakmai részről a közoktatási törvény terve­zett módosításával kapcsolatban? • Alapjában véve egészséges ösztö­ne a pedagógusoknak, hogy nem bíznak a minisztériumban. Ennek ellenére azt mondjuk, hogy amit mi szeretnénk, nem áll szemben azzal, amit ők szeretnének. Mi egy jó okta­tási rendszert szeretnénk. Rend­szert a szó eredeti értelmében, s nem egy ilyen spontán hatásokkal, vadhajtásokkal teli, kaotikus kvázi- rendszert. Ebben nagyon sok a szakmai szövetségesünk. Jelenleg is az a kérdés, meg tudjuk-e győzni a pedagógusokat, , az iskolafenntar­tásban érdekelt önkormányzatokat arról, hogy tudjuk, mit akarunk csi­nálni. Ha mi nem vállaljuk a nép­szerűtlen intézkedéseket, akkor vállalják ezt helyettünk a gazdasági szféra emberei, és akkor itt még na­gyobb baj is lehet. □ Miért kívánja a minisztérium kor­látozni a középiskolák lefelé irányu­ló terjeszkedését? Báthory Zoltán Fotó: Fojtán László • Akárhonnan is nézzük, a pedagó­gia alapvető érdeke a gyerek, és nem az iskola, nem a pedagógus. A gyerekért, a fejkvótáért változatla­nul folyik az egzisztenciális harc, amiben különböző pedagógiai ideo­lógiák jelennek meg. Ezt valami­lyen módon központilag szabályozni szükséges. Most lehet azt mondani, ha az ország gazdaságilag a padlón van, akkor talán mégsem az elsőd­leges, hogy hatosztályos és nyolc- osztályos gimnáziumi osztályok száma növekedjen, hanem az, hogy a középiskolai ellátás lehetősége mindenki számára elérhető legyen. □ Megszüntethetők-e központilag a középiskolák bizonyos profiljai? • Központilag semmi nem szüntet­hető meg, mert az iskolák nem a központhoz tartoznak. □ Es közvetve? • Tulajdonképpen ez a politikai irány. Mi azt vesszük észre, hogy a társadalmi igény az, hogy minél to­vább tartsuk benn a gyerekeket az iskolában. Az iskoláztatásban érde­kelt társadalmi rétegek jó középis­kolát szeretnének, és ehhez meg is találják a pedagógusokat, a gimná­ziumokat, szakközépiskolákat. Ezek az intézmények részben eliti- zálódnak, részben kielégítik azokat a szülői kívánságokat, amelyek je­lentkeznek. Ez tulajdonképpen egy jó irányba menő, de nagyon lassú átalakulás. A meglévőkben általá­ban már most elindult az a folya­mat, amelyet szeretnénk. Egyre ke­vesebb szakmunkás osztály, és egy­re több szakközépiskolai és gimná­ziumi osztály nyílik. □ A minőségi oktatást szolgálja az, ha az anyagi forrásokat egyes isko­láknál koncentrálják, azaz össze­vonják az intézményeket? • Az önkormányzatok abban érde­keltek- ha anyagi feltételeik ehhez megvannak hogy jó pedagóguso­kat foglalkoztassanak, és jó anyagi feltételeket teremtsenek. Abban azonban nem, hogy több tanárt al­kalmazzanak, mint amennyi okvet­lenül szükséges. □ Ez akkor azt jelenti, hogy mégis­csak várható a pedagógus munka- nélküliség? • Ez sajnos nagyon valószínű. De nem is az a kérdés, hogy lesz-e, ha­nem az, hogy milyen mértékű. □ Végeztek már előzetes felmérése­ket? • Ezzel kapcsolatban most készül egy nagy, országos felmérés. Ebből ki fog derülni, körülbelül mi az a fel­esleg, ami a hatályos törvény és a tervezett törvény idevágó paramé­terei alapján kikövetkeztethető. Ezek azonban országos számok, amit helyileg különbözőképpen le­het és kell értelmezni. □ Megyénkben rengeteg a kistelepü­lés, rengeteg kisiskolával. A törvény- tervezet ezeknek az intézményeknek a jövőjét is érzékenyen érinti. • Ez valóban érzékeny pont, politi­kailag is kényes és exponált kérdés. Az évek során kiderült, hogy ezek­nek a kisiskoláknak a működtetése két-háromszor annyiba kerül, mint egy városi vagy középnagyságú köz­ségi hasonló intézményé. De kéte­lyek merültek fel az ott folyó peda­gógiai munka minőségével kapcso­latban is. Erről jelenleg még nincs kialakult oktatáspolitikai elképze­lés, de egy jó iskolabusz-hálózattal, és utalnék itt a Belügyminisztéri­um pályázatára, maguk a kistele­pülések is keresik a társulás lehető­ségeit. Ez közvetve összefügg ezek­nek az iskoláknak a racionális mű­ködésével. □ Kapott-e garanciát a minisztéri­um arra, hogy a felszabaduló pén­zek a jövőben tényleg visszakerülnek a közoktatásba? • Ez a napokban ki fog derülni. Je­lenleg is folynak azok az alkuk, tár­gyalások, amelyek során kapha­tunk majd ilyen garanciákat. A megszorító intézkedéseknek a köz­oktatásra vonatkozó tétele azt mondja ki, hogy az erre fordított összeg nem növekedhet. A mi értel­mezésünk szerint ez azt jelenti, hogy nem is csökkenhet. Abban kell megállapodnunk, hogyan lehet a fennmaradó pénzeket visszafor­gatni. Egyelőre nem tudni mégazt sem, hogy a fejkvóta növekszik-e, vagy pedig valamely külön finanszí­rozással kaphatnák ezt meg az isko­lák. Erre nézve most komoly viták várhatók. Felvételek a megtalált Paradicsomból Magyar Ferenc természetfotói a miskolci Ifjúsági Házban Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Talán a legszebb fotók készülnek a legnehezebben. Persze ezeken a képeken egyál­talán nem látszik a munka ne­hézsége, és az sem, milyen ötletgaz­dagság, türelem szükségeltetik ah­hoz, hogy megláthassuk a gulipánt, a Napba repülő madarakat, a ter­mészet apróbb és nagyobb növény­vagy állatteremtményeit... Bármilyen szép a nyirkos októ­beri hajnal, mégsem lehet túl kelle­mes, ha valaki ilyenkor lessátorból figyeli a vaddisznó nyújtózkodását, a szarvas táplálék után kutatását, ha félig vízben váija a récék érkezé­sét, vékony gallyakon felmászva záija képbe a vércse fiókákat. S ne is beszéljünk arról, hogy bár nem tigrisekről meg oroszlánokról van szó, de néha egy-egy titkait féltő, felháborodott jószág még meg is kergetheti a kíváncsi fényképészt. Magyar Ferenc fotóművész ké­peivel nagyon sok kiállításon illetve újságokban, könyvekben találkoz­hatnak a természetfotók kedvelői. Sőt, diaporáma műsorait is több he­lyen láthatták. Természetesen ezek is mind a természetről szólnak. Leg­emlékezetesebb közülük talán ép­pen az, amelyben munkájába enged bepillantást. (Bátran beszélhetek munkáról, hiszen Magyar Ferenc már több mint egy évtizede szellemi szabadfoglalkozásúként csak ter­mészetfényképezéssel foglalkozik.) Magyar Ferenc: Októberi fények Ez a kedves és szellemes műsor bi­zonyítja, hogy a fotóművész néha el tud feledkezni a képeit általában jellemző komor eleganciáról, derűt is tud a felvételeibe fogalmazni. De a „története” mégis csak a megtalált Paradicsomról szól, a tökéletes szépségről, amiben komolytalan­ságnak ritkán van helye... Hogy remekül ért a kompozíció­hoz, a kép felületének kitöltéséhez, azt Végvári Lajos művészettörté­nész mondta a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban megrendezett kiállításának megnyitóján. És azt is, hogy a művész célja a látvány minél precízebb és minél hatáso­sabb megragadása... Igen, hatásosak ezek a képek. És talán egy kicsit „félrevezetőek”. Hiszen Dsida Jenőt idézik: „Szép a világ, gyönyörű, és nincs hiba ben­ne...” Egy olyan valóságot varázsol elénk, amely nem is biztos, hogy lé­tezik. De - mert tudjuk, hogy egy természetfotós nem alkalmaz „trükköket”, képmódosítási eljárá­sokat - valahol mégis megtalálha­tó. Talán egy nyirkos, októberi haj­nalon... Amerikai vendég Miskolc (ÉM) - Ivón Weinstein, az amerikai nagykövetség kulturális attaséjának helyettese a mai napját a Miskolci Egyetemen tölti. Az ame­rikai vendég a Bölcsészettudományi Intézet angol tanszékének munká­jával ismerkedik meg. Kupa, a díszdoktor Miskolc (ÉM) - Kupa Mihály köz­gazdászt, volt pénzügyminisztert díszdoktorrá avatja a Miskolci Böl­csész Egyesület. Az április 28-án, pénteken délelőtt fél 10-kor kezdő­dő ünnepséget követően Kupa Mi­hály a mai magyar gazdaság pénz­ügyi alapjairól tart székfoglaló előa­dást az egyesület Vasgyár u. 18. szám alatti oktatási épületében (a volt műszaki klubban). Kis nyelvészek Tiszakeszi (ÉM) - Nyelvében él a nemzet címmel a Tiszakeszi Általá­nos Iskola tantestülete vetélkedőso­rozatot szervezett a környékbeli is­kolák tanulóinak részvételével. A 6 fordulós versenyben 13 iskola közel 900 diákja vett részt. Közülük is a legjobb 70 méri össze tudását az áp­rilis 29-én, szombaton megrende­zendő döntőn, ahol a legeredménye­sebben szereplő iskola csapata nye­ri el a Kazinczy-serleget. Oktatásügyi fórum Miskolc (ÉM) - A Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete folytat­ja februárban megkezdett oktatás­ügyi fórumsorozatát, melyet Mis­kolcon a pártok országos oktatás­ügyi szakemberei és helyi oktatás­ügyi szakértők bevonásával szer­vez. A következő fórumot április 28- án, pénteken délután 4 órától tart­ják a Rendezvények Házában (Mis­kolc, Széchenyi u. 107.). A meghí­vott vendég Dobos Krisztina, a Ma­gyar Demokrata Fórum országgyű­lési képviselője, a parlament okta­tási bizottságának tagja. Raffai-tárlat Felsőzsolca (ÉM) - Rafíai Kinga művész-tanár kiállítását április 27- én, csütörtökön délután 3 órakor Fehér Attila polgármester nyitja meg a felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Általános Iskola galériájában. A tárlat május 30-ig hétköznapokon reggel 8 és délután 4 óra között te­kinthetik meg az érdeklődők. Autósgaléria Miskolc (ÉM) - Autósgaléria nyílik Miskolcon április 28-án, pénteken délután 4 órakor. Ez a kezdeménye­zés a magántőke művészetpártolá­sának egyik bizonyítéka. Ebben az esetben nem a művészet kereste szponzorát, hanem a szponzor ke­reste a művészt. A Renault SY-TA Kft. (Sütő J. u. 53.) Máger Ágnes festőművész kiállítását rendezi meg. A megnyitón Czakó Péter és Bundzik István jazzimprovizációit hallhatja a közönség. Az űrkutatásról Miskolc (ÉM) - Űrkutatás: jelen és jövő címmel nyilvános fórumot tart a Magyar Asztronautikai Társaság miskolci csoportja amerikai, orosz, japán és német szakemberek rész­vételével április 28-án, pénteken délután 3 órától Miskolcon, a Tudo­mány és Technika Házában. Kétnyelvű szavalok Sárospatak (ÉM) - Az Árpád Ve­zér Gimnázium és a Brit-Magyar Tár­saság szervezésében április 28-29-én kétnyelvű szavalóversenyt rendez a patató gimnáziumban. A szervezők ez­zel a rendezvénnyel Robert Bums skót költő halálának közelgő 200. évfor­dulójára, valamint a hazai műfordí­tókra szeretnék ráirányítani a fi­gyelmet. A szavalóversenyen - amelyen az elhangzó produkciókat nemzetközi zsűri értékeli majd - az Árpád Vezér Gimnázium diákjai mellett Balatonalmádiból, Miskolc­ról (Földes F. Gimn., Avasi Gimn.), a Kassai Magyar Tannyelvű Gim­náziumból és a Sárospataki Refor­mátus Kollégiumból érkezett kö­zépiskolások is részt vesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents