Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-03 / 79. szám

1995, Április 3,« Hétfő Hírek - Tudósítások ÉSZAK^Magyarország 3 Keleti György Nagy-Britanniában Budapest (MTI) - Keleti György honvédelmi miniszter Malcolm Rif- kind brit védelmi miniszter meghí­vására delegáció élén vasárnap, há­romnapos hivatalos látogatásra utazott Nagy-Britanniába - tájé­koztatta az MTI-t a HM Sajtóirodája. A tervek szerint a kétoldalú katonai kapcsolatokon túlmenően, hazánk integrációs törekvéseiről is tárgyal­nak. Keleti György politikai és kato­nai vezetőkkel, valamint a hadi­iparban érdekelt gazdasági-keres­kedelmi szakemberekkel találko­zik, s meglátogat brit katonai ala­kulatokat is. A KDNP elnöke a híd-szerepről Szombathely (MTI) - A KDNP híd szerepet vállal az ellenzéki pártok között: célja kapcsolataik megszi­lárdítása s az együttműködés, ami­ből nem rekesztik ki a nemzeti érté­kek mentén felsorakozó szervezete­ket sem, az ország érdekében kere­sik például a kapcsolatot az MSZP egy részével, a szakszervezetekkel, a civil szerveződésekkel, valamint a politikától elfordult rétegekkel is - mondta szombaton Giczy György Szombathelyen, ahol pártja megyei tisztújító tanácskozáson vett részt. A kormány gazdasági megszorító intézkedéseiről szólva a KDNP el­nöke azt hangsúlyozta, bármilyen nehéz is a gazdaság helyzete, pártja soha nem hozna olyan döntést, ami veszélyezteti a családok megélheté­sét, a következő generációk életét. A középréteg várható leszakadása a következő kormányoknak jelent majd óriási feladatot, hiszen ennek a rétegnek visszaemelése sokkal többe kerül majd, mint amennyit az intézkedések most a gazdaságnak hozhatnak. Szocialista képviselő utazott Kijevbe Kijev (MTI) - Iváncsik Imre szocia­lista képviselő, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja - a Nyugat-európai Unió Közgyűlése védelmi bizottsága küldöttségének tagjaként - vasárnap Kijevbe utazott. A delegáció négy napot tölt Ukraj­nában, ahol a NYeU és Ukrajna együttműködéséről tárgyal majd az Ukrán Legfelsőbb Tanács (Rada) védelmi és nemzetbiztonsági, vala­mint külügyi bizottságaival. A kül­döttség katonai és repülógépgyártó létesítményeket is felkeres. A miskolci görögök kisebbségi ünnepe Miskolc (ÉM) - A görög nép törö­kök elleni felkelésének 174. évfor­dulója alkalmából ünnepséget ren­dezett a Miskolci Görög Kisebbségi Önkormányzat szombaton este az Ady Endre Művelődési Házban. Az esten - amelyen többek között a Gö­rög Köztársaság konzulja, valamint az Országos Görög Önkormányzat elnöke is részt vett - elsőként a Mis­kolci Görög Kisebbségi Önkormány­zat elnöke, Corbadzoglosz Chrisz- tosz méltatta a görög szabadság- harc jelentőségét, majd felolvasták az ünnep alkalmából Görögország­ból érkezett üdvözleteket. Ezt köve­tően folklórműsort láthattak az egy­begyűltek, amelyen a budapesti Ili- osz tánckar és a Maszkaradesz énekegyüttes lépett fel. Új vezetőséget választott a BIT Szeged (MTI) - Megújította vezető­ségét a Baloldali Ifjúsági Társulás, a Szegeden vasárnap befejeződött háromnapos országos gyűlésén, el­nökévé Simon Gábort, alelnökökké Tóbiás Józsefet, Újhelyi Istvánt és Dómján Katalint választották. Állásfoglalásukban leszögezték: tá­mogatják azt a kormányzati alapel­vet, mely szerint a gazdasági tör­vénykezés kapjon elsőbbséget. A modernizációt a BIT szerint társa­dalmi szerződéssel a lehető legna­gyobb, rászorultságon alapuló szoci­ális biztonsággal kell megvalósíta­ni. A kormánynak ugyanakkor be kell tartania azt az ígéretét, mely szerint a társadalmi párbeszéd kor­mánya kíván lenni, a kommuniká­ció hiánya ugyanis a kormány szavahihetőségét veszélyezteti, társadalmi bázisának elvesztését okozhatja. A döntéshozók kontroll alatt legyenek! Privatizáció - Korrupció címmel rendeztek nyilvános fórumot Budapest (MTI) - A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács „Priva­tizáció - Korrupció” címmel nyilvános fórumot rendezett szombaton. Kemény László, a TÉT társelnöke bevezetőjében elmondta: a nyilvá­nos fórumokon a kormány elképze­léseit kívánják szembesíteni a tár­sadalom véleményével, gondolkodá­sával, hangulatával. Már 1991-ben szerettek volna egy olyan társadal­mi megállapodást kidolgozni, amelynek alapján világossá vált volna, hogy mit jelent az állami tu­lajdon, milyen törvényi feltételek mellett zajlik a tulajdonváltás. Megfogalmazták alkotmányos kéte­lyeiket, amelyre 1991. július 31-e óta nem kaptak választ az Alkot­mánybíróságtól. Kemény László hangsúlyozta: a jelenlegi helyzet­ben, amikor a privatizáció folyama­tának gyorsításáról beszél a kor­mány, még inkább szükség van arra a társadalmi párbeszédre. Lóránt Károly közgazdász a ma­gyarországi privatizációs folyamat súlyos hibájának tartja, hogy az va­gyonfelmérés hiányában kezdődött meg. Szóvá tette, hogy az eredeti el­képzelés szerint a privatizációs be­vétel az államadósság törlesztését, illetve az infrastruktúra fejlesztését szolgálta volna, ma pedig a költség- vetési hiány csökkentését szolgálja. Mocsáry József közgazdász sze­rint a magyarországi privatizációs folyamat nem a tőkefelhalmozást és a beruházások növekedését, hanem a hitelre megvett vállalatok nyere­ségéből való adósságfizetést ered­ményezett, nem egy esetben a ter­melés visszaszorítását, a munkahe­lyek csökkentését hozta magával, a külföldi számára csupán piacszer­zést jelentett. Pataky Péter az ÉTOSZ igazga­tója arra hívta fel a figyelmet, hogy a rossz döntések oka legtöbbször az információ hiánya. Nem történik meg a vevő minősítése. Rajcsányi Péter, az ÁVÜ volt igazgatója szerint a privatizációs és a korrupciós fogalmak összekap­csolódásának oka az Állami Va­gyonügynökség tevékenységének szabályozatlansága, a döntési jo­gok, illetve a regulációs feltételek tisztázatlansága, a magyar bank- rendszer helyzete és a politikai dön­tések szerepe. Hangsúlyozta: a poli­tikai nyomás, amely privatizációs döntéseket befolyásol, korrupcióval összefüggő folyamat. Megjegyezte: nem lehet nem beszélni a már lezaj­lott, úgymond törvénybe nem ütkö­ző, de etikátlan privatizációs folya­matokról, mert túl a meghirdetett kormányprogramon, azok a tények, amelyek például a Matáv, illetve a tejipar privatizációja után tapasz­talhatók az ország erkölcsi romlásá­hoz, hitelességének elvesztéséhez vezetnek. Hiszen - fogalmazott Raj­csányi Péter - ilyen alapon az átlag­polgár nyugodtan gondolkozhat úgy, hogy ha privatizáció során másfél milliárd forint nem számít, akkor az ellopott 10 ezer forint se számítson, Szükség van a nyilvá­nosságra, hogy a döntéshozók kont­roll alatt legyenek és még véletlenül se jelölhessenek felelős pozícióba olyanokat, akik tisztessége megkér­dőjelezhető. Debrecenből gyalogol Körösi Csorna sírjáig Az indulás pillanata. A debreceni Biki Attila nekivág a húszezer ki­lométeres útnak Fotó: Horváth Katalin (HBN) Debrecen (MTI) - Tíz éve tervezi Ázsiát átszelő gyalogútját a 34 éves debreceni Biki Attila, aki vasárnap reggel a Nagytemp­lom elől elindult a másfél évig tartó túrára. A sportember nem mindennapi vál­lalkozását egyedül hajtja végre: a csaknem 20 ezer kilométeres gya­logút Románián, Bulgárián Török­országon, Iránon, Azerbajdzsánon, Türkmenisztánon, Üzbegisztánon, Kazahsztánon és Kínán át vezet. A tervek szerint a tengert Tiencsin- nél, a Po-Haj-öbölben éri el, onnan dél felé tartva az indiai Dardzsiling- ben, Körösi Csorna Sándor sírjánál ér véget a honfoglalás 1100. évfor­dulójára időzített gyalogtúra. Biki Attila napi 30-40 kilométe­res gyaloglással készült a hosszú útra, miközben ajánlóleveleket gyűjtött az útba eső országok baráti társaságaitól, a követségektől, a Magyar Olimpiai Bizottságtól, az OTSH-tól, a Tibet Társaságtól és a Magyar Földrajzi Társaságtól. A több, mint másfél évig tartó gyalogtúra idején sátorban, háló­zsákban alszik, önellátásra, nomád életre rendezkedik be. Mint indulá­sakor elmondta: Törökországban és Kínában két-három naponként va­lószínűleg fedél is kerül a feje fölé. A fiatalember a túráról naplót készít, hazájával pedig az útjába eső mete­orológiai állomások, a Debreceni Eszperantó Szövetség által előre ér­tesített eszperantisták, a követsé­gek és a kereskedelmi kirendeltsé­gek segítségével tart majd kapcso­latot. A vállalkozás szponzorai az út költségeit folyamatosan, az útvonal mentén lévő bankokba utalják. „Aprópénzért frusztrálják a társadalmat” Szabó Iván szerint megalapozatlan a költségvetés Eger (MTI) - A tárgy évi költség- vetés bevételi és kiadási oldala egyaránt teljesen megalapozat­lan volt, hiszen a deficit mérté­ke március közepére elérte a 6 hónapra tervezett szintet - han­goztatta Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke, volt pénzügy- miniszter, azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet pártja Heves me­gyei szervezeténél tett szombati látogatása alkalmából tartottak Egerben. Kijelentette továbbá, hogy az utolsó általa benyújtott költségvetés a nyomasztó terhek ellenére is életké­pes volt, sót hónapról hónapra csök­kent a tervezett deficit, vagyis min­den hónapban jobb helyzetbe került a büdzsé. Ezzel szemben a Horn-ka- binetnek, mintegy 9 hónap elegendő volt a jelenlegi helyzet megteremté­séhez, amit elsősorban a fizetési mérleg szempontjából létfontosságú privatizáció leállása eredményez. Az exminiszter rámutatott, hogy az ország számára csak a privatizáció, a nagy külföldi beruházások jelent­hetik a kiutat. A kormány intézkedéscsomagjá­val kapcsolatban arról szólt, hogy az „aprópénzért frusztrálja a társa­dalmat”, ugyanakkor - emelte ki Szabó Iván - késik az előző kabinet által előkészített lépések végrehaj­tása, például a költségvetés finan­szírozási struktúrájának megvál­toztatása, azaz a kincstárbank fel­állítása a hozzá kapcsolódó közbe­szerzési törvénnyel, holott ez 70-80 milliárdos megtakarítást jelentene egy összegben. A 170 milliárd forin­tos megtakarítás elérése annál is inkább kétséges - hangsúlyozta a politikus -, mert az intézkedéscso­mag inflációgeijesztő hatása a jegy­banki alapkamatok emelkedését hozza magával és ezen keresztül mintegy 40-80 núlliárd forintos költségvetési deficittöbbletet jelent. Egy este „Miskolcért együtt” Alapítványi estet rendezett a „Miskolcért együtt" alapítvány szombaton. Az eseményen Soltész Rudolf, az alapítvány igazgatója és Kobold Tamás polgármester köszöntötte a résztvevőket. A programot a Pro Brass fúvós­együttes műsora tette emlékezetessé. Fotó: Dobos Klára Kárpátalján székel Ungvár (MTI) - Szombaton Ung- váron véget ért a Kárpátok Euroré- gió Tanácsának kétnapos ülése. A várakozásokkal ellentétben a romá­niai régióból nem érkeztek meg az ülésre a tanács tagjai, eljöttek vi­szont Szlovákia szomszédos járásai­nak képviselői. E régió, - mivel a szlovák kormánytól nincs engedélye a teljes jogú tagságra - ezentúl tár­sult tagként vesz részt a Kárpátok Eurorégió tevékenységében. Az ungvári ülésen döntöttek arról, hogy a Kárpátok Eurorégió ezentúl nem társadalmi, hanem professzio­nális alapon működik. Létrehozták a titkárságot, amely két éven át Ungváron székel, ám ez az időtar­tam meghosszabbítható. Módosítot­ták az alapító okiratban foglaltakat, egyebek mellett kialakították a Kárpátok Eurorégió elnöki posztját. Ezt a tisztséget 1995. június 1-tól társadalmi alapon Szerhij Usztyics, a kárpátaljai megyei tanács elnöke tölti be. Kiegészíti a nevét a Fidesz Székesfehérvár (MTI) - A Fiatal Demokra­ták Szövetsége elnökségének az a határozott állásfoglalása, hogy ne változzon meg a párt neve és emblémája. Ugyanakkor a tagság szé­les rétegében felmerült javaslatot támogatva az elnökség azt indítványozza, hogy egészül­jön ki a Fidesz neve Magyar Polgári Párt sza­vakkal. Mindezt Deutsch Tamás alelnök mondta el szombaton délután az MTI tudósí­tójának a Fidesz Országos Választmányának Székesfehérvárott tartó zárt ülése szünetében. A választmány - közölte Deutsch Tamás - a mostani hét végén a párt április 29-30-án tartandó VII. országos kongresszusára készül fel. A testület a párt 1990-94 közötti gazdálko­dását értékelte, elfogadta az idei költségveté­sét, foglalkozott továbbá a Fidesz alapszabály­módosításával. A választmány mintegy húsz, főleg technikai jellegű változtatást javasol majd a kongresszusnak. Ezek egyike lesz a Fi­desz nevének módosítása. A tanácskozáson szó esett a Bokros-féle elő­terjesztésről is. Az intézkedéscsomagot a Fi- desz-választmány szerint egyértelműen elha­markodottan állították össze. A testület ezért frakciója számára ajánlásokat fogalmaz meg; ezeket a Fidesz által kezdeményezett április 12-i parlamenti vitanapon ismertetik részlete­sen. Akkor a frakció nemcsak bírálni fogja a csomagtervet, hanem azt is megfogalmazza, hogy milyen más, a kormány intézkedéseitől jelentősen eltérő megoldásokkal segíthettek volna ténylegesen az ország nehéz gazdasági helyzetén - jelentette ki Deutsch Tamás. Kér­désre válaszolva az alelnök megerősítette: a pártelnöki posztra továbbra is Orbán Viktor az egyedüli jelölt. Csurka: Határkőhöz érkeztünk Szeged (MTI) - Leleplező erejű a március 12-i politikai-gazdasági kormányintézkedés: vilá­gosan megmutatta, kik is vannak hatalmon. Leleplezte e hatalom társadalomidegenségét, a kemény, neoliberális sokkterápiás gazdaság- politikát, amely csak idegen lehet egy szocia­lista párttól. És mégis egy szocialista párt, egy szocialista miniszterelnök hajtja végre, amiből világosan következik, hogy a miniszterelnök nincs hatalmon - jelentette ki Csurka István szombaton Szegeden. A MIÉP elnöke pártja és a Magyar Út Körök fóruma alkalmából tartott sajtótájékoztatón kifejtette: megmutatkozik a jelenlegi helyzetben, hogy ugyanazok alkotják a hatalmat, akik paktumot kötöttek Antall Jó­zseffel, s akik ezt a politikát már húsz éve foly­tatják. A lelepleződés következményeit sem a tár­sadalom, sem a kormány nem látja meg - han­goztatta -, de eljön az idő, amikor közvetlen hatásaik jelentkezni fognak. Éles határkőhöz érkeztünk: a régi módon nem lehet tovább uralkodni, az áldemokrácia című játékot nem lehet tovább játszani, erősebb eszközökhöz kell folyamodni. Véleménye szerint ez a hatalom nem is lesz rest erősebb eszközöket igénybe venni. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztette a társadal­mat: ne hagyja tovább manipulálni magát, ne akkor menjen ki az utcára, amikor a hatalom küldi, hanem amikor úgy érzi, a legtöbbet ér­heti el. A MIÉP a drámaivá vált helyzetben összefogásra szólítja fel a nemzeti erőket - mondta a párt elnöke. Rendkívüli nyári ülésszak Veszprém (MTI) - Nem fejezi be munkáját a parlament június 15-én, amikor véget ér a ta­vaszi ülésszak, hanem várhatóan még július­ban is üléseznek a képviselők - közölte Gál Zoltán szombaton Veszprémben egy sajtóbe­szélgetésen. Áz országgyűlés elnöke elmondta, hogy a rendkívüli ülésszakra azért lesz szükség, mert a kormány stabilizációs programjának megva­lósításához 19 törvénymódosítást kell megsza­vazni. A stabilizációhoz szükséges törvényal­kotást sajátosan kell kezeim, - ugyanis „nor­mális menetben” a javaslatok elfogadása hosszú hónapokba telne, márpedig ahhoz, hogy a változások még ebben az évben megtör­ténjenek és hassanak, ezeket a törvénymódo­sításokat még ebben a ciklusban meg kellene tenni - mutatott rá - hozzátéve: nyilvánvaló­an a kormány joga megfelelően szelektálni a benyújtandó törvényjavaslatok között. Kérdésre válaszolva kitért Gál Zoltán a koalíciós együttműködésre is. Korábban az SZDSZ megpróbált olyan „kint is vagyok bent is vagyok” helyzetet teremteni a maga számá­ra - mondta. Megítélése szerint ez a szabaddemokraták számára sem hozott semmit, tudomása szerint ezért ezt a taktikát az SZDSZ felülvizsgálta - a pártban is voltak meghatározó személyisé­gek, akik ezt nem tartották célravezetőnek -, így ennek ma már kevésbé látni jeleit. Az SZDSZ kiállt a stabilizációs csomag mellett - húzta alá Gál Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents