Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-28 / 74. szám
A SZELLEM VILAGA Az EszaK'Magyarország keddi melléklete * 1995. Március 28. Tudomány A Hold mint hőmérő Budapest (MTI) - Amerikai tudósok azt a halovány fénylést akarják felhasználni az üvegházhatás és a globális felmelegedés mérésére, amelyet Földünk légköre vetít égi kísérőnkre. Földünk ugyanis némileg visszatükrözi a Napból ránk zúduló sugárzást, és ennek egy kis részét a Holdra vetíti. így - persze nagyon kis mértékben - mintegy megvilágítja azt. Ez a halványan derengő fény akkor látszik Földünkről, amikor a Hold vékony sarló alakú, és csak viszonylag kis részét látjuk fényesen. Arizonai és kaliforniai kutatók teleszkóppal és speciális kamerákkal ennek a Föld-fénynek az erősségét mérik. Földünk légkörének visszaverő képességét ugyanis főleg a hóborította területek nagysága és a légkörünkben lévő vízgőzök mennyisége határozza meg. E tényezők viszont a globális hőmérséklettől függnek. 1,1 fokos fólmelegedés például egy százalékkal csökkenti a Földről érkező fény visszatükröződését a Holdról. Pazarló természet Budapest (MTI) - Két kézzel kiszórni az aranyat a kéményen - ezt csak a természet engedheti meg magának! A kolumbiai Andokban működő Galeras vulkán naponta kereken fél kiló aranyat katapultál a légkörbe. Ezt az egyedülálló jelenséget Fraser, az új-mexikói (USA) Los Alamos National Laboratory fóldtantudósa fedezte fel. A kráter peremének vulkáni kőzetében — mint a vizsgálatok megállapították - évente 20 kiló arany rakódik le. Alkoholfelliő London (MTI) - Csillagászok hatalmas mennyiségű alkoholt találtak a világűr egyik távoli csücskén. A felfedezett alkoholból nem kevesebb mint 400 trillió korsó sört lehetne csapolni - olvasható a Times- ban. A felfedezést három brit tudós tette, miközben Hawaii szigetén hatalmas teleszkóppal fürkészték az eget, csillagok születését tanulmányozva. Az alkoholfelhő a nemrég született G34.3 csillagot borítja azAquila csillagképben, a földi sörkedvelőktől „mindössze” 10 000 fényévnyi távolságra. A harkályok lelke St. Louis (MTI) - Az egyesült államokbeli Union Electric áramszolgáltató vállalat szakemberei megelégelték, hogy a harkályok most mái- rendszeresen dollármilliós károkat okoznak a cégnek. Megbízták a World Bird Sanctuary nemzetközi madárvédő egyesületet, hogy végezzen el egy tanulmányt annak megállapítására: a harkályok miért a fából készült villanyoszlopokba vájják inkább fészküket, mint az élő fák törzsébe, vastagabb ágaiba. Azzal, hogy a harkályok véső alakú csőrükkel üregeket vájnak az oszlopba, jelentősen lerontják annak tartószilárdságát. Sok esetben az oszlopból csak egy lyukacsos cső marad. Ebből a Union Electricnek főbb miihó dollár kára származik évente. A vállalat a tanulmányra való felkérés előtt már sok mindent megpróbált, hogy megóvja az oszlopokat: például bevonta azokat ragacsos anyaggal, vagy fémborítást tett fájuk, de a madarak ezeken is átfúrják a csőrüket. Óriáskristályok az űrkemencéből A Miskolci Egyetem munkatársai, néhány kemence és a NASA Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem munkatársaiból álló team sokéves munkával olyan egyedülálló sokzónás kristályosító berendezést fejlesztett ki, amely- lyel mechanikai mozgás nélkül rendkívül jó minőségű nagy méretű kristályok állíthatók elő. Ezek elképzelhető alkalmazása a jelenlegi ipari és katonai célú felhasználásokon is túlmutat. Méltán keltette hát fel a találmány az Egyesült Államok Űrhajózási Hivatalának (NASA) figyelmét, mely szerződést kötött a prototípus síkját laboratóriumában való tesztelésére. Az eddigi, több mint fél éve folyó vizsgálatok maradéktalanul megfeleltek az elvárásnak, s minden azt a feltevést támasztja alá, hogy az űrkemence alkalmas a különböző anyagok irányított kristályosítására az űrben is. Hamarosan megszületik a döntés arról, hogy a miskolci találmány helyet kap-e egy épülőfélben lévő új űrállomáson. Az Alabama állambeli Huntsville- ben lévő NASA amerikai űrközpontban a miskolci úrkemencénél Bárczy Pál és Roósz András, a két feltaláló nemrégiben egy hétig a berendezés elhelyezési variációinak tervén dolgozott. Bárczy Pált, az űr- kemenceprojekt vezetőjét hazatérte után a találmány jelenlegi helyzetéről és tengerentúli élményeiről faggattuk. • Az új űrállomást az amerikaiak és az oroszok közösen hozzák létre, de részt vesznek benne a japánok is. Mi már láttuk az építést, egyik-másik egységben jártunk is. Az egymás mellé sorolt elemek körülbelül 4 méter átmérőjű hengerek, hosszuk egyenként 15-20 méter. Már hozzáláttak az egyes részek, így az amerikai laboratórium belsejének kidolgozásához is, amelybe három, körülbelül egyméteres elem kerül, ez képezi a kemencemodult. Reményeink szerint itt helyeznék el a jelenleg is vizsgált prototípusunk egy módosított változatát. A tesztelés végső határideje ez év augusztusa. Ezt az időpontot nem lehet kivárni az építéssel, ezért kellett már most javaslatot tennünk arra, hogy a készülő egységben milyen módon helyezhető el a kemence, amely eddigi teszteredményei alapján alkalmas az űrbéli felhasználásra. □ A Marshall Space Flight Centreben folyik a tesztelés és az építkezés, Washingtonban születőben a döntés. Miskolcon addig áll az élet? • Szó sincs róla. Végre valódi szponzorra találtunk a DUNAFERR-ben: egyezséget kötöttünk a találmány segítésére. Az általuk felkínált tízmilliós összeg lehetővé teszi legégetőbb gondjaink megoldását. Ezek közül az egyik a prototípus kapcsolódását lehetővé tevő méretváltoztatások számítógépes modellezése, a most kapott - kötetnyi - feltétel teljesítésével. A másik gondunk, hogy nem ismerjük a berendezésünk alkatrészeinek élettartamát. Abban azonban biztosak vagyunk, hogy ilyen huzamos ideig történő megterhelés mellett még a tesztelés ideje alatt cserére lesz szükség. Sürgősen hozzá kellene tehát látnunk a tartalék alkatrész gyártásához, hiszen maga az elkészítés ideje minimálisan három hónap. Ráadásul - spórolós magyar módra - már ezt is az új követelményekhez igazítjuk, hogy a következő berendezésnél is használható legyen... Ha az űrkemencénk soha nem jutna fel az égbe, akkor is kuriózumnak számít, mert különleges kristályokat lehet vele létrehozni földi körülmények között is. Kint- jártunkkor például gőzből való lecsapással eddig soha nem látott méretű kristályt sikerült előállítani, 15 nap alatt... De bárhogyan alakul is a dolgunk a NASA-val, mindenképpen kellene egy saját kemence is itt, Miskolcon. □ Mégis: hogyan alakulhat? • Ha Washmgtonban úgy döntenek, hogy kell a kemence, akkor minimálisan további négy példányt elő kell állítani, amelyek közül egy az űrállomáson lenne, egy másik ezzel szinkronban működne a Földön. A harmadik az úgynevezett „nyúzópéldány”, melyen az összes előírt tesztet kipróbálják; a negyedik pedig a „mutatványpéldány”. Nos, az igazi nagy kihívást az jelenti, hogy mind a négynek hajszálpontosan meg kell egyeznie. Nem hiszem, hogy a legegyszerűbb tárgyból, akár egy kanálból is, sikerült volna eddig Magyarországon négy pontosan egyformát megalkotni... A legérdekesebb mégis az lesz, amikor arról kell dönteni, hogy vagy a gyártás jogát átadjuk Amerikának, és akkor el kell felejteni, hogy,ez a berendezés valaha Miskolcon született; vagy pedig megpróbáljuk megvalósítani, hogy „piros-fehér-zöld zászlóval” működjön odafónt. □ Mi következik most? • Ezt egyelőre nem látom pontosan, azt mondhatnám, csodaváró hangulatban vagyok. Megtettem, amit tudtam, a berendezés kiállta a próbát. Ez hitet ad ahhoz, hogy ami a fejemben van, annak érvényessége a tanszék falain tül is hat. Jó érzés igazolva látni, hogy annak idején helyesen ítéltük meg a tudományág fejlődési trendjét, és saját lehetőségeinket is reálisan becsültük meg. Az elvi elképzelés nyolc évvel ezelőtt született. Azóta, a megvalósítás során, nagyon sokszor ütköztünk olyan akadályba, amely arra utalt, hogy az eredeti koncepción kell változtatni. Jó adag konokság- ra és fanatizmusra volt szükség ahhoz, hogy mégis kitartsunk elgondolásunk mellett. Tavaszi hangok, nyári időszámítással ÉM-reprók Németh Csaba Központi csillagunk, a Nap látszó égi útján (az ekliptikán) haladva március 21-én 3 óra 14 perckor átlépte az égi egyenlítővel való metszéspontját. Ezzel itt, az északi féltekén, a mérsékelt övi zónában 89 nap után véget ért a tél, s kezdetét vette a 92 napig és 18 óráig tartó tavasz. A meteorológiai tavasz mindig március 1-jén nulla órakor veszi kezdetét, a csillagászti tavasz azonban a Nap látszó mozgásának megfelelően egy adott időintervallumon belül változik. Az évszakok váltakozásának fizikai magyarázata egyfelől bolygónk Nap körüli keringésében, másfelől tengelyének a keringési síkkal bezárt 66,5 fokos dőlésében keresendő. Ha a Föld tengelye merőleges lenne a keringési síkra, akkor hazánkban örök tavasz honolna. Napéjegyenlőség A Nap március 21-én pontosan keleten kelt, az egyenlítőn delelt (Miskolcon 41 fok 54 perc magasan), majd nyugaton nyugodott. Az ezt követő napokon csillagunk egyre inkább észak felé húzódik, s egyre nagyobb delelési magasságot ér el... Technokrata világunk mindennapjaiban nem vagyunk közvetlenül ráutalva a tavaszi napéjegyenlőség időpontjának pontos ismeretére. Korszaktól és kultúrától függetlenül azonban őseink életében e nap több ezer éven át meghatározó szerepet foglalt el. S mint sok egyéb periodikusan ismétlődő csillagászati jelenség időpontjához, ehhez is munkájukkal, vallásukkal kapcsolatos fontosabb események időpontját rögzítették. Húsvét, horoszkóp... A szubtrópusi vidékeken a gabona nem sokkal a tavaszi napéjegyenlőség után már beérik, így például Palesztinában a napéjegyenlőséget követő első holdtöltekor kezdődött az Egyiptomi istenek aratás. Ez az ősi palesztinai aratáskezdő ünnep a peszah, vagyis a húsvét volt. Innen ered az a keresztény vallásban a niceai zsinat (i. sz. 325) határozatát ma is követő szabály, miszerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasámap. A március 21-ét követő holdtölte az idén április 15-ére, szombatra esik. Az időszámításunk kezdete előtt élt napistenhívő egyiptomiak hihetetlenül pontos kalendáriumaik révén templomaikat, kultikus helyeiket úgy építhették meg, hogy azok hossztengelye kelet-nyugat irányú volt. így az év két napján, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségek idején napkeltekor a Nap sugarai pontosan a szentélyben álló Ré-szoborra (napisten) estek. Az oltárok napkeletre tájolásának szokása, bár már csak szimbolikus jelleggel, de a keresztény templomok építésénél egészen a legutóbbi időkig fennmaradt. A Nap éves, látszó égi pályája az állatövi csillagképek, a zodiákus háttere előtt vonul végig. Az ókorban az ekliptika és az égi egyenlítő tavaszi metszéspontja (a tavaszpont) a Kos csillagképbe esett. A precesszió folytán a tavaszpont mára már a Halak csillagképbe, közel a Vízöntő határához „vándorolt”. A napjainkban sajnos reneszánszát élő horoszkóp e változást nem követte, így ma is az ókor szintjén áll - ami az egyébként is több ponton való vitathatóságát csak tovább növeli. Nyári időszámítás Napjainkban a tavaszi napéjegyenlőséghez fűződő egyetlen változás életünkben a nyári időszámításra való áttérés. Ez idén március 26-án, vasárnap hajnali két órától lépett életbe. Kevesen tudják, hogy a nyári időszámítás bevezetését a 18. században élt amerikai tudós, Franklin Benjamin javasolta először. A nyári időszámítás bevezetését energiatakarékossági okok, az áttérés időpontjának mindig vasárnapokra tételét pedig praktikussági okok indokolják. Hazánkban először 1941- ben vezették be használatát, ekkor 1949-ig volt érvényben, majd 1954—1957-ig újból alkalmazták. Tizenöt éve pedig folyamatosan használjuk. MIÉRT SÜLLYEDT EL A TITANIC A Titanic 1912. április 14-én összeütközött egy jegheg)-- gyel az Atlanti óceán északi részén, melynek során 1500 ember eleiét veszítette. Az új teória szerint a tűz még akkor ütött ki a szénkamrában, mielőtt a Titanic elhagyta Southampton. A tűzoltók nagy erőkifejtéssel dolgoztak, s hogy minél hamarabb elérjék New Yorkot, a kapitány egy rövidebb utat választott, nem törődve a fenyegető jégtáblákkal. Északi útvonal Déli útvonal, 320 km-rel hosszabb Egy New York-i kutatócsoportnak új gondolata támadt a Titanic elsüllyedésével kapcsolatban, mikor arra a kérdésre keresték a választ, miért ment olyan gyorsan a hajó az úszó jéghegyek között. kamra Kazán AP-grafika Titanic-laboratórium Budapest (MTI) - A Titanic roncsában és a kettétört hajótest mintegy 1 négyzetkilométeres körzetében talált tárgyak értékes, új ismereteket nyújtanak a különböző anyagok mélytengeri körülmények közötti megváltozásáról. 1987, 1993 és 1994 során a búvárexpedíciók összesen 3600 tárgyat hoztak felszínre. A 4 ezer méteres mélység és az ottani szélsőséges körülmények természetesen nyomot hagytak rajtuk: a fan átrágták magukat a puhatestűek, a textil és papír porózussá és törékennyé vált. Rozsda és szervetlen fémvegyületek - a korrózió végtermékei - vonták be a fémtárgyakat. Kanadai tudósok nagy mennyiségű anaerob (oxigén nélkül szaporodóképes) baktériumot mutattak ki ebben a kéregben. Úgy látszik, a baktériumoknak fontos szerepük van a korrózióban. A tenger vizében levő kloridok erősen korrodáló hatásúak. A tengervíz normális körülmények között bázikus kémhatású, ha azonban vasionok oldódnak benne, mint itt a roncs környékén, akkor savassá válik. Ilyenkor a kloridionok nagyobb mennyiségben vándorolnak a fém felületére és gyorsítják a korróziót. A tengervíz nem csak a vasat támadja meg. A réztartalmú ötvözetekben - mint a bronz és sárgaréz - bázikus rézoxid-bevonat képződik. Az ezüsttárgyak felszínén - ha lassan is - rézklorid-bevonat jön létre. A korrózió végtermékeinek kémiai összetételét elektronmikroszkóppal és röntgenspektrométerrel állapították meg. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményei új, különleges korrózióvédelmi módszerek kifejlesztését tették lehetővé. Némelyik tárgy azonban rejtély a tudósok számára. A hajóroncsban egy bronzfurulyát és egy ónedényt is találtak, amelyek szinte vadonatújnak látszottak. Hasonló tárgyra már az Ausztrália partjai előtt 1629-ben elsüllyedt Batavia nevű hajó roncsában is leltek. Ott is találtak egy korróziónak ellenálló, ismeretlen összetételű bronzötvözetet. A leletek további pusztulásának megakadályozására a sókat, de különösen a kloridionokat lehetőleg teljesen el kell távolítani. Fémtárgyaknál ezt elektrolízissel végzik, a kerámiákat és szerves anyagokat elektroforézis- sel tisztítják. Mindkét eljárás lényege, hogy a károsító ionokat elektromos mezővel vándorlásra késztetve távolítják el. Az olyan érzékeny anyagokat, mint a papír és a textíliák, speciális oldatokkal kezelik, hogy a bennük levő lerakódások feloldódjanak és kimoshatóvá váljanak. A Titanicból származó leletek restaurálása már eddig is nagyban elősegítette a különböző anyagok lassú bomlási folyamatainak mélyebb megértését. Az így nyert új ismeretek rendkívül fontosak a víz alatti olajvezetékek, a mérgező anyagokat tartalmazó, tengerbe süllyesztett hordók és az elsüllyedt atom-tengeralattjárók ellenőrzésénél, s így a Titanic roncsa hatalmas kutatólaboratóriumnak tekinthető. A roncs környezetében uralkodó körülményeket ugyanis - 400 atmoszféranyomás, nagyon alacsony oxigéntartalmú, 0 Celsi- us-fokos tengervíz — laboratóriumban ilyen hosszú ideig nem lehet szimulálni.
