Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-28 / 74. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Misztika 1995. Március 28., Kedd „TÖPRENGÉS Érdekes j Priska Tibor Nemrég köszöntünk el véglegesen Gár- dus János tanár úrtól, a Miskolci Egyetem docensétől, akit nem csupán foglalkozása, hanem embersége, szerénysége, rendkívül műveltsége okán is sok ezren ismer- tek-szerettek megyénkben. A világra való nyitottsága, minden iránti érdeklődése gyakorta késztette őt hosszú utazásokra, de szívesen ült le barátaival fehér asztalhoz is, érdekes történetek meghallgatásáért, elmeséléséért, legszívesebben mégis a család körében tartózkodott. Pár napja egy fiatal asszony, éppen ennek a családnak egyik szeretett tagja, a menye jött el szerkesztőségünkbe, hogy átadja az általa írt levelet. A levélről majd mindenki kedve szerint vélekedik. Lesz, ki a történést elolvasva legyint egyet, ugyan már-t mond, lesz, kinek eszébe jut, hogy sok csudálatos dolgok vannak a világon, melyeket föl nem foghat bölcs elménk, talán felidézi személyes történéseit, vagy másoktól hallottakat, melyeket racionális gondolkodással, logikával nemigen lehet megmagyarázni. Még annyit, hogy a tanár úr halála és eme apró történet között néhány percnyi idő múlt el. A levél: „Azon a reggelen egy koppanást hallottam az ablakon. A férjem vette észre a párkányon gubbasztó madarat, kilépett hozzá az erkélyre. Addigra már a gyerek meg én is odahúzódtunk, az üvegen keresztül kíváncsian figyeltük, mi történik. Férjem halkan szólongatta apró vendégünket, majd felé nyújtotta a kezét. Meghökken- ve tapasztaltuk, hogy a madár rezzenéstelenül állja a simogatást, félelemnek nyoma sem látszik rajta. Zoltán újra és újra megsimította tollacskáit, a madár pedig hagyta. Közel álltam és értetlenül néztem a szokatlan jelenetet. Úgy láttam, hogy a madár apró szemében valami szelíd szomorúság bujkál. Biztosan beteg, ezért nem repül el - gondoltuk, és töprengtünk, mit tehetnénk érte. Zoltán a konyhába sietett, hogy valami elemózsiái hozzon neki, viszont a madár nagy meglepetésemre lesimította tolláit, és könnyedén elrepült. Annak a szomorú napnak az estéjén eszembe jutott különös, korai látogatónk. Megemlítettem. Úgy véltük, hogy drága jó apánk jött ily módon el hozzánk - elköszönni." Percnyi töprengés. Percnyi töprengéshez szántuk ezt a levelet azok számára, akik nem sietnek el az ilyen történetek mellett. Ezen az oldalon olyan írásokat közlünk, amelyek tartalma a tudomány mai állása szerint nem igazolható, más esetekben legalábbis vitatható. Miután ezek a kérdések sok embert foglalkoztatnak, igyekszünk kielégíteni ezt az olvasói igényt - de szerkesztőségünk nem azonosul a konkrét, tudományos értékű bizonyítékokat nélkülöző állításokkal. Az oldalt összeállította: M. Szabó Zsuzsa Az emberfejlődés hármas útja Hajdú Gábor Az ezoterikával foglalkozók azt állítják, hogy az elkövetkező időszakban nagyobb változás előtt áll az emberiség, mint az elmúlt, több mint 2100 év óta bármikor. Ugyanis a halak korszakából a vízöntőbe fordult a csillagév, és ez a változás azt jelenti, hogy ez az új asztrológiai korszak alapvető változást eredményez majd az emberi kapcsolatokban, az egyéni életben, a tudati fejlődésben stb. A mai kor embere alig-alig rendelkezik olyan ismeretekkel, amelyek a személyével kapcsolatosak. Pedig a mai kor embere a felnőttkorig átlagosan 14 évig jár iskolába, ugyanakkor e technikainak nevezett korszakban az iskolai oktatás anyagából a legteljesebb mértékben hiányzik az, hogy ki vagyok én, mi a feladatom, hogyan lehet tudatosan a személyiséget fejleszteni, illetve a feladataimat hogyan tudom a legjobban teljesítem. Bármennyire hihetetlenül hangzik is, a korunkban ezekkel az ismeretekkel szinte sehol a világon nem foglalkozik egyetlen általános vagy középiskola tananyaga sem. Ha nem foglalkoznak vele, akkor ezek a kérdések nem is olyan fontosak, gondolná a felszínes szemlélő. De tessék csak mélyebben belegondolni abba, hogy mitjelentenek ezek a fogalmak: Ki vagyok én, milyenek a belső reakcióim, miben hiszek stb., akkor máris itt a válasz a fontosságról. Mert ezek a kérdések határozzák meg, hogyan gondolkodom az élet számos kérdésében, milyen válaszokat adok a kihívásokra, és milyen lesz a viszonyom a környezetemmel, az embertársaimmal. Mire jó ez, mivel jár ez, kérdezhetné valaki. Számos dolog miatt kérdezheti. Ebből csak egyet említek, talán a legfontosabbat. Azt ma már az orvostudomány is elismeri, hogy a betegségek zöme idegi eredetű, arra vezethető vissza. Azaz háttérben ott vannak a lelki okok. Nos, ha ezt belátjuk, abban a pillanatban megértjük, milyen szerepet kap az életünkben az önismeret. Amikor tudatosan fel tudom magamban dolgozni az engem ért benyomásokat, a sikereket és kudarcokat. Mert ekkor a helyükre kerülnek, mondhatni, értelmet kapnak a korábban homályos dolgok. És a nyomasztó, a sikertelen dolgokat nem érezzük majd sorscsapásnak. De ez csak az első lépés, az első lépcső. Hiszen a személyiség, mindenki személyiségének a fejlődése, lényegében három pilléren alapszik. Valószínűleg sokak számára ez is újdonságként hat. De a pozitív misztika tanítása tökéletesen megfogalmazza ennek a látszólag bonyolult rendszernek a kereteit is. E szerint tehát a harmóniára, kiegyensúlyozottságra törekvő ember jól teszi, ha a fizikai állapota mellett törődik az intellektuális fejlesztésével (azaz rendszeresen olvas, tanul), valamint foglalkozik a spirituális fejlesztésével (meditáció) is. Ez tehát a belső harmónia elérésének egyik legsokatígérőbb útja, és ennek az útnak a követése tulajdonképpen nem is olyan nehéz. Hiszen az emberek többsége ma már tisztában van vele, hogy naponta 15-20 perces testmozgás (torna) jótékony hatással van az egészségi állapotára. Az is nyilvánvaló, hogy az intellektuális fejlesztés is lehet céltudatos. Hiszen nem mindegy, hogy a környezetünkből érkező információkból mi az, amit beengedünk a tudatunkba és feldolgozunk, és mi az, amit nem. Hiszen ma már az információ megsokszorozódásával olyan mértékű terhelést kapnánk, amit a szervezetünk, az idegrendszerünk képtelen lenne elviselni egészség- károsodás nélkül. Beszélnünk kell a személyiség- fejlesztés harmadik lábáról, a spiritualitásról is. Ma már az is egyre ismertebb, hogy az ember nevű biológiai lény, a homo sapiens, három részből tevődik össze. Egy fizikai testből, egy szellemtestből (gondolkodás) és a lélekből. Ha elfogadjuk a teljesség elvét, ami alapján a belső harmónia megteremthető, akkor tovább lépve az eddigieken rájövünk, hogy bizony éppen a teljesség érdekében foglalkoznunk kell a spiritua- litással is. Azaz a fizikai edzés és az ismeretanyagok tudatos befogadása mellett a lélek problémáival is foglalkoznunk kell. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan fejlesztjük önmagunkat, tudatosan építkezünk. Erre - mint említettem - igen hasznos eszköz lehet a meditáció. Ugyanis az ÉN és a világ (kozmosz) megismerésében ez egy olyan út, lehetőség, amely más, mine a vallások sokak által ismert passzív befogadó igénye, útja. Ez talán azért fontos, hogy az ember (az egyén) megértse, mindenki külön-külön és együttesen is része a kozmosznak, annak a végtelen univerzumnak, amely szellemből és anyagból áll. Ha átadjuk magunkat annak az útnak, amely a teljesség irányába vezet, akkor ráérzünk ennek az összefüggésére is. Arra, hogy a világ és benne mi, egy hatalmas egész, ez a rendszer tökéletesen befogad bennünket, és ebben minden mindennel összefügg. A meditációnk során megtanulunk olyan rezgéssel élni, hogy ráhangolódhatunk az univerzum rezgésére. Ezzel kozmikus lénnyé válhatunk. Más emberek leszünk, a vízöntő kor egyedei, akik megértik önmagukat, a kort, az embertársaikat és a kozmoszt. A vízöntő kor különleges újszerűsége éppen abban van, hogy úgy változtatja meg a hármasságával a fizikai, a szellemi és spirituális fejlődésünket, belülről valamennyiünket, hogy ezt a megszerzett tudást ki-ki kisugározza a környezetébe. Hihetetlen metamorfózis a Hortobágyon Égerházi Péter A Hortobágy már többször szerepelt a szemtanúk leírásában úgy, mint megmagyarázhatatlan jelenségek helyszíne. Nem csak a nagy ufó-inváziók idején (1989, 1991) érkezett erről a vidékről számtalan bejelentés, de alig múlik el hónap, hogy ne jelentkeznének olyanok, akik a pusztán áthaladva érdekes dolgokkal találkoztak. Ezekben a történetekben általában különböző repülő objektumokról esik szó, amelyek vagy fényesen világítottak, vagy menet közben pulzáltak, vagy pásztázó fénycsóvát bocsátottak le- a földre. A 38 éves debreceni Gál János azonban talán még ezeknél is meghökkentőbb eseménysorról számolt be. Az elmúlt évben július 15-én hajnali három óra körül a 33-as főúton haladt 1200-as Lada gépkocsijával. A mátai lovaspályára vezető elágazás előtt mintegy másfél kilométerrel arra lett figyelmes, hogy mögötte a sötétségből nagy sebességgel közeledik egy fehér fénypont. Először egy /élvak” autóra gyanakodott, amelyiknek egyik lámpája nem ég, majd eszébe jutott, hogy talán egy motoros érkezik észvesztő tempóban. Sokáig ügyet sem vetett a mögötte haladó jelenségre. Hortobágy községet, a lakott területet elhagyva hirtelen kiterjesztett szárnyú madárhoz hasonló alakzat tűnt fel a gépkocsijától balra mintegy tíz méterre, nyolcméteres magasságban. A repülő fácánhoz hasonló valami átsuhant az út fölött, majd a jobb oldali padkától 3-4 méterre egy süllyedő forduló után lejjebb ereszkedett, és repült még vagy 15 métert, de közben már csak fénycsíknak látszott. Néhány pillanat múlva újra feltűnt a csík, majd végleg a semmibe veszett. Mialatt ezt a manővert végezte, Gál János rájött, hogy nem egy élő állatról van szó, mert a háromszög élei halvány-fehér fénnyel világítottak. Ennyi furcsaság után még jobban gyanakodni kezdett, és a mögötte haladó tenyérnyi nagyságú, hosszúkás fényes jelenséget próbálta alaposabban megfigyelni. A következő percek még érdekesebb történéseket hoztak. Esetünk főszereplője, „hátában” a hívatlan kísérővel, a másik irányból érkező autókkal találkozott. Természetesen kíváncsian várta, hogyan reagál a jelenség erre a fordulatra. Nemhiába számított valamilyen reakcióra, mert a szemből közeledők hatására az eddig nem túl erős fehér fény jócskán lemaradva valamivel kisebb narancssárga gömbbé változott. Ez aztán megismétlődött, amikor újabb járművek érkeztek szemközt. A metamorfózis észlelőnknek azt sugallta, hogy valamilyen értelem vezérli az őt követő jelenséget. Ezután hol gyorsítok ta, hol lassította járművét, egy alkalommal pedig keményen beletaposott a gázba. A gépkocsi minden mozgását - beleértve a lökésszerű gyorsulást is - tökéletesen követte a fehér hosszúkás fény. Azaz egy rövid ideig lemaradt, majd megkettőződve tűnt fel ismét. Aztán a Látóképi-tónál újra eltűnt a visszapillantó tükörből. A fényjelenség legközelebb Debrecen külterületén, a balmazújvárosi úti autópiacnál csatlakozott egyedül, majd kisvártatva újra nyoma veszett. Nem végleg, mert amikor észlelőnk a vasúti átjáróhoz ért és lassított, újra megfigyelte a jelenséget, amint a jobb oldali szemaforlámpa mellett elhaladva követte őt, de már kissé sárgás színűén, alkalmazkodva a helyszínt megvilágító nátriumlámpák fényéhez. Húszharminc méter után aztán végleg eltűnt, kétségek között hagyva Gál Jánost, aki azelőtt éppen arról beszélgetett egyik ismerősével, hogy nem nagyon fogadja el ezeket a dolgokat, legfeljebb, ha vele történnek meg. A júliusi eset után szinte hajszálnyira egy hónappal, a Balatonról tartott hazafelé Gál János tizenhárom éves kislányával. Direkt este indultak, arra számítva, hogy a Hortobágyon áthaladva ismét megláthatják - most már ketten - a fényt. Éjfél elmúlt már, amikor az M3-as útról letértek. Poroszló előtt pillantották meg, azaz nem is egyet. A kislány hátrafordulva végig jól megfigyelhette az egymás fölött 15-20 centiméterre elhelyezkedő fehér kerek foltokat, amelyek később egymásba olvadtak. Aztán autók jöttek szembe, 'és eltűnt a „kísérő”. Legközelebb a Hortobágy folyótól egy kilométerre jelent meg újra a szokásos módon. Előbb lehetett vagy 200 méterre, majd szempillantás alatt mögöttük volt. Ismét jött szembe egy kocsi, de meglepetésükre a fény nem vonult hátrább, mint a múltkor. Elekor észlelőnk úgy határozott, most megteszi amit korábban elszalasztott. Megállt, a motor járt és kiszállt. Ekkor a fény elkezdett vízszintesen megnyúlni, majd függőlegesen is kiterjedt. Az így keletkezett egy méterszer harminc centiméteres négyszög színe sárgás lett, és befelé pulzált, miközben egyre élesedő süvítő hangot adott ki magából. A legmagasabb tartománynál hirtelen eltűnt a négyszög, és helyén egy gyönyörű sportkocsi állt. Csodálkozásra nem sok idő maradt, mert a „semmiből” ott termett jármű már el is indult. A kislány szerette volna megnézni jobban, de nem tudta kicsatolni a biztonsági övét. Ezért kibújt belőle, és úgy csúszott át a vezetőülésre. Már éppen ki akart szállni, amikor a sportautó elhúzott mellette. O is megfigyelte, hogy színe bordós-vöröses volt, elől nem égtek lámpái, viszont hátul pirosán világítottak. Feltűnő volt, hogy nincs rendszámtáblája, nagyon kerek volt a hátulja, és mintha nem benzin, vagy dízelmotor hajtotta volna. Rögtön utána vetették magukat, de nem érték utói. Hortobágy után azonban ott várta őket. Gál úr ismét kiszállt, és megismétlődött az előbbi eseménysor, azzal a különbséggel, hogy ekkor a négyszög időnként rövid löketekkel mintha meg akarta volna ijeszteni, majd egy almazöld Lada Niva lett belőle. Ahogyan elhaladt mellettük Hortobágy irányába, egy alakot is megfigyeltek benne, aki mereven ült, de semmi különöset nem lehetett látni rajta. Az ufó-szakíró, Hargitai Károly: „Bizonyosra vehetjük, hogy az energia és az anyag minden további nélkül átalakítható egymásba, hiszen ez történik az univerzumban, amióta világ a világ. Mi mindannyian, és persze a bennünket körülvevő természeti és tárgyi világ is, energiából állunk, áll, ami meghatározott módon terjed, illetve meghatározott frekvenciákon rezeg. Replikátor technológiákkal szinte gyerekjáték energiából anyagot előállítani. Amennyiben egy civilizáció ismeri a gravitációs hullámok mibenlétét, valamint tudja, hogy miként lehet azokat manipulálni, képes kell legyen arra, hogy energiából kívánt formájú anyagot hozzon létre.” Ufók Ukrajnában Kijev (MTI) - Az eset nem most történt meg először, de az országos lapokhoz hozzájutó újságolvasók a napokban láthatták első ízben azt a térképet, amely az ismeretlen repülő tárgyak, illetve az állítólag bennük utazó földöntúli lények ukrajnai kirándulásairól készült. A szemtanúk beszámolóiból és a helyszíni szemlék vizsgálati anyagaiból kirajzolódott kép szerint ufók főleg Ungvár, Ivana-Frankovszk, Nyikolajev és Poltava városai környékén jártak az elmúlt években többször is. A nyugat-ukrajnai Ivana-Frankovszk megye egyik falujában élő 13 éves Natalja egy napos februári délelőttön a kertben sétálgatva hirtelen azt vette észre, hogy a kerti széket valaki csaknem teljesen benyomta a földbe. Azonnal szólt a szüleinek, akik először nein akartak hinni lányuknak. A kihívott szakértők 450 kg-os nyomóerőt állapítottak meg. Egy másik eset a déli kikötővárosnál, Nyikolajevnél történt. Két munkás a parton sétálva fémdarabot talált, már majdnem eldobták, mint használhatatlan vasdarabot, de egyikük még egyszer hozzáütötte egy kőhöz: szikracsóvák pattantak ki belőle. Gondolták, hátha mégis értékes, s ezért elvitték egy helyi ékszerészhez, aki aranyat ugyan nem talált benne, de azt tanácsolta, hogy adják oda a városi kutatóintézetnek elemzésre. Mint kiderült, cériumból, lantánból, neodímiumból és nagyon kevés vasból álló ötvözetről van szó, ám ilyet - legalábbis az ukránok szerint - földi körülmények között nem lehet előállítani. Nyikolajev egyébként arról is híres, hogy ott lakik az az eleddig egyetlen ukrán állampolgár, aki közvetlen közelről látott marslakót. Szvetlána M. (teljes nevét saját kérésére nem adták közre) szerint újév napján, amikor férje és gyermekei távol voltak, hirtelen azt érezte, hogy valaki nagyon erősen nézi a küszöbről. Szavai szerint egy két és fél méteres óriás volt az, akinek szemei úgy égtek, mint a tűz, fején kis antennaszerű kinövések voltak. Az alak rövid szemezés után nyomtalanul eltűnt. Később még kétszer is megjelent, és ettől kezdve az asszony csak egyféle tónusban, hol barnában, hol feketében, hol pedig vörösben látta az embereket. Az egyik herszoni fiatalasszony nemcsak látta az ufókat, hanem kapcsolatba is került velük. Elmondása szerint, az egyik legutóbbi „beszélgetésből” kiderült, hogy az ismeretlenek jótékony hatással voltak Ukrajna lakosságára és az emberiség egészére. Szerveződő ufó-klub Miskolc (ÉM) - Ismét egy miskolci ufó-klub szerveződéséről adhatunk hírt. Eddig négyen jöttek össze, és további érdeklődőket is várnak a Magyar Ufó-kutatási Központ és Alap most alakuló, Majestic 12 nevű miskolci csoportjába. A fő szervező: Homyák László. Címe: Miskolc* Álmos u. 24/b. Ufók pedig vannak „Magam sem hittem az ufók létezésében, míg az alábbi eset meg nem történt velem. 1994. október 1-jén szüreteltem- Á szőlő préselési munkálatait az udvarban végeztem. A munkálatok közben rámsötétedett. Tovább dolgoztam, mert a szomszédom fiirdo- szobaablakából kiszűrődő fénycsóva megvilágította a prést. 18 óra körül elindultam a lakásomba, hogy fm* kapcsoljam a villanyt. Mire beléptem volna, hirtelen nappali világosság árasztotta el a környéket. Kerestem az okát, hogy ki kapcsolhatta fel a villanyt. Eközben vettem észre az égbolton egy fényes sávot, melyben egy kék színű, szivar alakú tárgy haladt északkelettől nyugati irányba. A jelenség a felfedezésem után még körülbelül 5-7 másodpercig volt látható, majd eltűnt. Elekor jött ki a feleségem, akitől érdeklődtem az időpont után, majd körülbelül 3 perc múlva jött meg a fiam (2< éves), aki kérésemre elmondta, hogy fényességet ő is látott, de az okát nem kereste. Kérdezném: Ha nincsenek ufók, akkor mi lehetett? Mi világíthatta meg a földet annyira, hogy fényképezni lehetett volna mellette? Mi halad ilyen gyorsan? Satöbbi.” (írja olvasónk.)
