Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-28 / 74. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Március 28«, Kedd A megtartó szülőföld Edelény (ÉM - FG) - Gyárfás Ágnessel, a Miskolci Bölcsész Egyesület elnökével talál­kozhatnak az edelényiek ma este 6 órától a Városi Rendezvények Háza és Könyvtár által szervezett Hazatérők című sorozat ke­retében a Városi Könyvtárban tartandó mű­soros esten., Gyárfás Ágnes neve összefonódott a miskol­ci bölcsészképzés megindításával. Az ő kezde­ményezésére alakult meg a Miskolci Bölcsész Egyesület, és az ő irányításával folyik ma is az oktatás. Korábban mint könyvtárost és kutatót ismerhettük. Leginkább Miskolc kultúrájával, a város történetével, irodalmi hagyományaival foglalkozott. Több önálló és szerkesztett kötete jelent meg az elmúlt évtizedekben, közel két­száz írása a megyei napilapokban, szakfolyó­iratokban, évkönyvekben, országos lapokban. Történeti jellegű kötetei elsősorban Miskolchoz kapcsolódnak, itt él és dolgozik, viszont szoros szálak kötik Edelényhez is. Édesapja, Gyárfás Samu, Edelény főjegyző­je volt, édesanyja Móga Margit pedig edelényi postamester. Ä szülői ház, a kedves Margit- lak ma is a család tulajdonában van. Innen in­dult el a negyvenes évek végén Gyárfás Ágnes. A miskolci Tóth Pál Református Nőnevelő In­tézetben érettségizett. Egyetemi oklevelet - „osztályidegen” származása miatt - csak 1965-ben szerezhetett az ELTE Bölcsészettu­dományi Karán magyar-könyvtár szakon. Öt évvel később bölcsészdoktor lett. Közel három évtizedig vezetett a B.-A.-Z. Megyei Kórház Központi Orvosi Könyvtárát, tanított az Or­vostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főis­kolai Karának miskolci tagozatán, 1989 óra a Miskolci Bölcsész Egyesület elnöke, 1993-tól az egyesület pszichológiai tanszékének tanára. A ma esti találkozón Laki Lukács László, a Városi Rendezvények Háza és Könyvtár igaz­gatója mond bevezetőt, majd a család történe­téről és a Miskolci Bölcsész Egyesület jelené­ről, jövőjéről beszélget Gyárfás Ágnessel Do­bog Béla költő. Az est műsorában fellép az ede­lényi Hozsánna Vegyes Kar. Az edelényi talál­kozó alkalmából jelenik meg az Eszenyi Mik­lós által szerkesztett, Gyárfás Ágnes munkás­ságát bemutató bibliográfia. „TÁRLAT Sormintamanók szálkás fonalakból Banga-kép a Lillafüred Galériában Lillafüred (ÉM - DK) - Ha Banga nevét halljuk, eszünkbe jut Czakó meg Esterházy. Hiszen Banga Ferenc többször készített il­lusztrációkat műveikhez. Mert olyan hasonló emberek, akik jól értik egymást. Mostanában azonban mintha kevesebbet találkoznánk Banga-alkotásokkal. Persze ha azt veszem, hogy az elmúlt évben a miskolci Golden Wind Galériában mutatott be az alkotó néhány Nőt, Férfit, Állatot és Tárgyat (a művészettörté­nész szerint ezek a „témái”), most pedig a Lillafüred Galériában állította ki munkáit, akkor a miskolci közönség nemigen sírhat a művész után. Festményeket, grafikákat egyaránt látha­tunk a falon, mind jellegzetes, mind valamifé­le karikatúra az emberről. Valami torz, valami szálkás, fegyelmezetlenül fegyelmezett vona­lakkal - már-már sáfárban emberi. De érezhe­tően értünk, nem pedig ellenünk szólnak a nyomatok. Ez attól olyan biztos, hogy bármi­lyen „rondák”, ijesztőek is a figurák, mégsem komorak a képek, sőt, megkockáztatom: derű­sek. Ezt elsősorban - a grafikák - melegbama tónusuknak köszönhetik. Mondják, Bangát Bangává éppen a vonal tette. A Szálkás Vonal. „Ettől - is - lett ő a Ma­gyar Grafikus. A vonallal, hittel, élettel küzdő, a muszájherkulesek késői utóda, aki szörnyű emberkéi mellé még szörnyűbb állatokat és rettegett-rettenetes tárgyakat helyezett a Semmibe. A bangaijegyzet, a banga; kalligrá­fia, a bangai sorsvonal. Szabados Árpád azt nyilatkozta ki egy ízben, hogy ha Banga rajza­it, vonalait késsel vágnánk meg, vér serkedne ki a vágás nyomán. Néha meg úgy tűnt, a Ban­ga-rajzok a papír érdes-sima felületét karcol­ják össze, linómetszeteit mintha egyszálbél- bicskával faragta volna. S mégis, simogatásra váró-vágyó kis töredéksorsok, kis bölcseletek ugrottak ki a szálkák mögül. Áztán a vér kissé megalvadt, az érdesség mellé az édesség is odatáncolt, a könnyhullató-mázsáskönnyű lé­nyekből pici fekete sormintamanókká szelí­dültek a szereplők” - írta róla egy kiállításá­nak apropóján Sinkó István. Hangok a magyar történelemről Nagy Csaba tárogatószóval emlékezik II. Rákóczi Ferencre Filip Gabriella Nyíregyháza (ÉM) - Volt idő, amikor hiába hallgatták volna szívesen az emberek a tárogató édes-bús hangját, nem nagyon szólalhatott meg. Még a hang­szer is gyanús volt. Túlzottan magyarkodónak tűnt. Az or­szágban ma alig több mint fél­száz tárogatós lehet. Többségük idős már, pásztorok, egyszerű falusi emberek, és a negyvenes éveinek elején járó miskolci születésű, Nyíregyházán élő ze­netanár, Nagy Csaba, aki hol­nap délután 5 órától Szeren­csen a Rákóczi-várban tároga­tószóval emlékezik a nagyságos fejedelem születésnapjára. • Ez a hangszer valóban sokáig mellőzött volt. Nyilvános helyeken, ünnepségeken nem nagyon szólal­hatott meg - mondja a művész. — Általános iskolás koromban és a miskolci Zeneművészeti Szakközép- iskolában még én is klarinéton ta­nultam játszani. A nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Főisko­lára jártam, amikor találkoztam a tárogatóval. Tulajdonképpen a tör­ténelemnek és Hársfalvy Péter ta­nár úrnak köszönhetem az első im­pulzusokat. Az ő előadásainak a ha­tására engem is egyre jobban foglal­koztatott a kuruckor, a Rákóczi-sza- badságharc. Ehhez párosult, hogy az ének-zenei tanszéken Danes La­jos népzenekutató a tárogató felé fordította a figyelmemet. így már az első tudományos diákköri dolgoza­tom is erről a témáról szólt. Kovács Ferenc kótaji népi tárogatós díszítő­készségéről utam, az általa játszott dallamokat jegyeztem le. Ekkor már különböző rendezvényeken, fő­iskolai szakesteken egyre gyakrab­ban szólaltathattam meg a tároga­tót. Közben gyűjtöttem az irodal­mat, nagyon sok olyan műre buk­kantam, amelyek a XVII-XVIII. században születtek, és Rákóczi fe­jedelmi udvarában is játszhatták... □ Ez az érdeklődés a történelemnek vagy a zenének szólt? • Mindkettőnek. Azt hiszem, sze­rencsés egybeesés volt, hogy zenei előképzettséggel, alapos történelmi felkészülés után jutottam el a táro­gatóig. A tanárképző befejezését kö­vetően beiratkoztam a debreceni Zeneművészeti Főiskola klarinét szakára. A nyíregyházi zeneiskolá­ban most is klarinétot oktatok, bár már van néhány tanítványom, akik tárogatózni tanulnak. Most is azon vagyok, hogy egyaránt szolgáljam a hangszer újbóli elfogadását és a tör­ténelmi ismeretek elmélyítését. Szeretnék minden általános iskolá­ba eljutni, és rendhagyó órák kere­tében megismertetni a diákokat a Nagy Csaba tárogatóművész tárogatóval. Több tantárgy kapcsán is hallanak ugyan róla, először 4. osztályban egy Krúdy-novellában találkoznak vele, majd történelem- és énekórákon is előkerül, de úgy végzik el az iskolát, hogy soha nem látták, milyen is a tárogató. □ Az utóbbi időben egyre több ren­dezvényen szólal meg a tárogató. De mintha úgy tűnne, inkább csak il­lusztrációként, a történelmi hangu­latmegidézésére használják. • Éppen azért dolgozom, hogy meg­tisztíthassuk a hangszert ettől a portól, az évszázadok során rárakó­dott romantikus máztól. Szeret­nénk minél több fiatallal megismer­tetni a tárogatót, a szerencsi vár, de a vajai is alkalmas lenne arra, hogy zenei központokká váljanak. Vaján egyébként lassan már tíz éve műkö­dik tárogatós zenekar, most is ját­szottunk ott a várban a szombati Rákóczi-ünnepségen. Tavaly a sze­rencsi Rákóczi-várban a Városi Mű­velődési Központtal közösen meg­rendeztük az első országos találko­zót. Az idén májusban újra váijuk ide a tárogatósokat. Azok jelentke­zésére is számítunk, akik nem tud­nak eljönni, hogy elküldhessük ne­kik a tanácskozás anyagát, és egyáltalán tudjunk egymásról. Jö­vőre szeretnénk megemlékezni a tá­rogató megújulásának 100. évfordu­lójáról. A Rákóczi-szabadságharc idején a csatákban is ott volt ez a Fotók: Farkas Maya hangszer, este a tábortűznél a táro­gató hangja hol a sikerről, hol a ku­darcról szólt. A szatmári békekötés után összeszedték az összes hang­szert, hogy hírmondója se maradjon a szabadságharcnak. A millennium idejére esik a tárogató újjászületé­se. Századunkban 1945 után ismét hosszú hallgatás következett, most viszont jó esély van az újbóli újjá­születésre. A ’80-as évek végén még a Hungarotonnál megjelenhetett az első lemezem, majd rövidesen utá­na a második is. Ä kuruckori dalok és a népzenei anyag mellett újabb darabokat is játszom. Kocsár Mik­lós, Farkas Ferenc, Arányi Ascher György is írt tárogatóra zeneműve­ket. Sőt, néhány évvel ezelőtt egy osztrák zeneszerző nagyzenekari apparátusra épített koncertdara­bot jelentetett meg. Tudomásom szerint a bemutatón szoprán sza­xofon helyettesítette a tárogatót. Nagyon szeretném, ha mi is előad­hatnánk ezt a darabot. Egyébként a hangszer iránti érdeklődés erő­södését bizonyítja, hogy két éve egy német hangszergyár felújítot­ta a tárogatót, a frankfurti vásá­ron be is mutatták ezt a - legma- gyarabb - Németországban ké­szült hangszert. De volt már tanít­ványom Norvégiából, sőt felkere­sett egy professzor Oregon Állam­ból is, hogy meg akar tanulni táro­gatózni. Egyesület a bodrogközi művelődésért Sárospatak (ÉM) - A Bodrogköz múltjával és jelenével foglalko­zó szakemberek, lokálpatrióták részéről fogalmazódott meg az igény, hogy e hagyományokban gazdag, de hátrányos helyzetű kistáj szellemi közéletének fel­lendítésére, gazdagítására ala­kuljon közművelődési és tudo­mányos feladatokat vállaló egyesület. A Bodrogközi Műve­lődési Egyesület alakuló ülését március 31-én, pénteken a sá­rospataki Rákóczi Múzeum elő­adójában tartják. A létrehozandó egyesület célja a Bodrogköz gazdasági és szellemi ér­tékeinek feltárása, feldolgozása, közreadása olyan céllal és módon, hogy a szülő- és lakófóldhöz való tartozás érzését erősítse. Működési területe kiterjed e kistáj magyaror­szági és szlovákiai területére, s szol­gálni kívánja a tartalmas, békés és hasznos együttélés ügyét. Az egyesület tagjai lehetnek a Bodrogköz mindkét részében élők, illetve az innen elszármazottak, tu­dományos kutatók, tanárok, lelké­szek, népművelők, gazdasági szak­emberek, önkéntes gyűjtők, tekin­tet nélkül nemzeti hovatartozásuk­ra (magyarok, szlovákok ruszinok, lengyelek és mások). A szervezők várjuk jogi személyek (önkormány­zatok, iskolák, múzeumok, könyv­tárak, levéltárak, művelődési és gazdálkodó intézmények, egyéni vállalkozások) jelentkezését is, akik e tájegység fejlődését, népének sor­sát és kötődését kívánják elősegítem. Az egyesület központjai: Sáros­patak (Rákóczi Múzeum), Pácin (Bodrogközi Kastélymúzeum) és Ki- rályhelmec (Král’ovsky Chlmec; múzeum). Az egyesület munkáját az elnökség irányítja. Tisztségvise­lői: két elnök (magyarországi és szlovákiai), ügyvezető elnök, három alelnök, titkárok, osztályelnökök és osztálytitkárok. A tisztikar megbí­zása négy évre szól. Az egyesület évente közgyűlést tart működési te­rületén; az osztályok a szükségnek és igényeknek megfelelő gyakori­sággal ülnek össze. Áz egyesület tervezett osztályai:- természettudományi és kör­nyezetvédelmi (elsősorban a nö­vény- és állatvilág, a földrajz, a víz- gazdálkodás, a természet- és kör­nyezetvédelem tanulmányozására)- régészeti és műemlékvédelmi (a különböző régészeti korok - külö­nös tekintettel a honfoglalás kora — tanulmányozására, középkori kuta­tásra, műemlékvédelemre)- helytörténeti (a gazdaság- és művelődéstörténet, az egyház- és is­kolatörténet, a helyi irodalmi ha­gyomány, a település- és népiség- történet tanulmányozására)- nyelvi-nyelvjárási (az élő és a történeti nyelvjárás, a regionális köznyelv, a beszélt nyelvek - első­sorban a magyar és a szlovák - köl­csönhatása, a névtani jelenségek ta­nulmányozására)- néprajzi (az anyagi, a szellemi, a társadalmi műveltség történeti és mai jellemzőinek, valamint az etni­kai csoportok együttélésének, egy­másra hatásának tanulmányozására). Fontos szándék a kutatásba, fel­dolgozásba, közreadásba az értel­miségi szerepre készülő ifjúság be­vonása (elsősorban a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola, a Sárospataki Református Kollégium teológiai akadémiája, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főis­kolává nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, az egri ró­mai katolikus Érseki Hittudományi Főiskola, a gimnáziumok, szakkö­zépiskolák növendékeire gondolva). Az egyesület együttműködést épít ki a határ mindkét oldalán mű­ködő művelődési és tudományos egyesületekkel. Működése során ki­adványokat (könyveket, periodikát) ad ki, tanfolyamokat, népfőiskolái programokat, előadásokat szervez a Bodrogközben, s eredményeit is­merteti az egész országban. Az egyesület ösztönözni és támogatni kívánja az öntevékeny népművésze­ti hagyományőrző munkát, a falusi turizmust, a házi vendéglátó szol­gáltatások kiépülését, a háziipari tevékenységet (például szőttesek készítése, élelmiszer-előállítás), kör­utazások, tanulmányutak, idegen- forgalmi események szervezését, a magyar-szlovák kulturális érintke­zést. Az előkészítő bizottság levelezési címe: 3950 Sárospatak, Rákóczi Múzeum. Gömöri muzsika Putnok (ÉM) - A „Szép esti muzsi­ka” című sorozat legközelebbi est­jén, március 29-én, szerdán este fél 6-tól a Putnoki Zeneiskola tanárai - Bukovinszki Péter, Bukovinszki Pe­temé, Kerek István, Kulcsár Ist­ván, Paróczay Gábor, Radnai Ró­bert - adnak koncertet a Gömöri Múzeumban. Tudomány, hit Miskolc (ÉM) - Tudomány, hit, bölcselet címmel tart előadást leg­újabb könyvének bemutatásával Nemesszeghy Ervin S.J., a Magyar Jezsuita Rend tartományfónöke ma, kedden délután 5 órától a Mis­kolci Egyetem B/2 épületének XVII- es előadójában (Kék-terem). A ren­dezvény a miskolci Fényi Gyula Je­zsuita Gimnázium előadás-soroza-' tának negyedik része. Folkpince Miskolc (ÉM) - Boncsér Gábor együttese muzsikál március 29-én, szerdán este 7 órától az Alabárdos étteremben. Ezzel a koncerttel nyit­ja meg kapuit a folkmuzsika kedve­lőit váró avasi „Folkpince”. Elmarad a balett Miskolc (ÉM) - Az Interbalett ’95 rendezvénysorozat keretében az eredeti tervek szerint április 2-án a Kirov Balett mutatkozott volna be a Miskolci Nemzeti Színházban. Az együttes túlterheltsége miatt ezt az előadást lemondták, viszont helyet­te felajánlották Seregi László: Cso­dálatos mandarin, Markó Iván: Trisztán és Izolda, valamint Markó Iván: Boleró című balettjét. A Sacos Public Relations sajtóiroda közlése szerint a Csodálatos manadarin díszlete nem fér el a miskolci szín­padon, így ez az előadás is elmarad. Előkészítő tábor Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egye­tem Gazdaságtudományi és Műsza­ki Kara az MSZP Városi Szervezete támogatásával tavaszi előkészítő tábort szervez a negyedikes közép- iskolások számára. A tábort az MSZP központban tartják (Miskolc, Corvin u. 9.) április 3-tól 7-ig reggel 9 és délután 2 óra között a követke­ző tantárgyakból: matematika, tör­ténelem, közgazdaságtan, könyvvi­tel és fizika. A „táborozást” bejárá- sos módon, ingyenesen biztosítják- A részvételi szándékot jelezni és ér­deklődni a 46/365-lll/Í6-21-es tele­fonszámon Lupsán Beátánál, vagy a 365-111/18-94-es telefonszámon Szilágyi Dezsőnénél lehet. Matematikusok Miskolc (ÉM) - A Földes Ferenc és a Zrínyi Ilona Gimnázium matema­tikatanárainak szervezésében - n Borsodi Sörgyár támogatásával - március 29-én, szerdán délután 3 órától a Zrínyi Ilona Gimnázium­ban rendezik meg a város gimnazis­táinak kiírt Bede Lajos-matemati- kaversenyt. A több mint negyedszá­zados múltra visszatekintő verse­nyen minden Miskolcon működő gimnázium I-IV. évfolyamának 5-5 olyan tanulója vesz részt, akik nem speciális matematikát tanulnak. Kazinczy-napok Miskolc (ÉM) - Szakmai tanácsko­zással vette kezdetét március 24-én az idén húszéves Kazinczy Ferenc Általános Iskolában szervezett Ka- zinczy-iskolanapok című rendez­vénysorozat. A hivatalos megnyitót - a Kazinczy-emléktábla megkoszo­rúzásával - tegnap délelőtt tartot­ták. A népművészeti és regös prog­ramokat a 19. Sz. Bükk Cserkész- csapattal közösen rendezte az isko­la. Szerveztek moldvai táncházat, B. Szabó Éva segítségével az agya­gozással ismerkedhettek a gyere­kek, akiket Kutas István a kisplasz­tika készítés titkaiba avatott be. De népi kismesterségeket is tanulhat­tak a kisiskolások. Az iskolával ma és holnap nyílt tanítási órákon is­merkedhetnek a szülők. Március 30-án megrendezik a Kazinczy-i®" kólák találkozóját, majd délután 3 órától a Kazinczy Iskolaszínház és a meghívott iskolák műsorát láthat­ják az érdeklődők a Rónaiban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents