Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-23 / 70. szám

SZABADIDŐ Az ÉszakAIagyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. Március 23. Házi Gazda Nyulaktól, libáktól a tehenekig Egy gazdálkodó gondolatai állatokról, állattartásról Fotók: Dobos Klára Juhászverseny Hódmezővásárhely (EM) - A DA­TE Állattenyésztési Főiskolai Kar Hódmezővásárhely, a Magyar Juh- tenyésztők és Juhtenyésztő Egyesü­letek Szövetsége, az Agnuscoop Juhtenyésztő Egyesület április 23- án tizenegyedik alkalommal rende­zi meg a Szent György-napi juhász­versenyt a főiskola juhászati tele­pén. A már hagyományos esemény a szakmai tapasztalatcsere és a to­vábbképzésjegyében szerveződik. A felnőtt- és iljüsági kategóriában in­duló versenyzőknek elméleti és gya­korlati feladatokat kell megoldani­uk a juhtenyésztés, takarmányozás, egészségügy, szaporodásbiológia, állat-, gyomnövény- és gyapjúisme- ret témáiból. Be kell mutatniuk a hagyományok ápolásában való jár­tasságukat. (Viselet, eszközök, szo­kások, mesék, történetek, dalok stb.). Jelentkezési határidő: április 10. Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15. Tel: 62/346-466. Keltetés Budapest (EM) - Az állattenyész­tésnek talán az egyik legnehezebb és legtöbb hibalehetőséget tartal­mazó területe a keltetés. Már csak ezért is érdemes tanulmányozni az ebben a témában megjelenő kötete­ket, s ezek közül is a legújabbat, Bo- genfürst Ferenc Keltetés című munkáját. Mondják a téma szakér­tői, hogy a szakma legteljesebb és legkorszerűbb össwifoglalója ez a könyv, amelyben éppúgy megtalálja a számára hasznos tudnivalókat a keltetőüzem vezetője, mint a kis asztali géppel díszbaromfit keltető gazda. Áz első rész a keltetés bioló­giai alapjaival foglalkozik, szól a to­jások keltetés előtti kezeléséről, majd a tényleges keltetésről. A kü­lönböző fajokra vonatkozó speciális tudnivalók után a keltetőgépeket, a keltetőüzem működtetését mutatja be a szerző, majd a naposállatok ke­zeléséről, szállításáról, a naposkori ivarmeghatározásról, a keltetés hi­giéniájáról olvashatunk. „Olvasztó” fehérje Egy egyesült; államokbeli kutató- csoport 1992-ben szabadalmat nyújtott be úgynevezett antifreeze (fagyás elleni) fehéijékkel kapcso­latban. Új-zélandi kutatók most az vizsgálják, hogy a hús fagyasztásá­ból eredő minőségromlás hogyan csökkenthető az ilyen fehérjék se­gítségével. Áz antifreeze fehéijék egyik fontos tulajdonsága az, hogy gátolják a jég ujrakristályosodását. Az újrakristá- lyosodás jelensége a fagyasztott árukon belül fellépő hőmérséklet- gnádiensek következménye, ered­ményeképpen a jégkristályok szá­ma csökken, míg a kristályok átla­gos átmérője nő. A nagyméretű Jégkristályok károsíthatják a membránokat és más struktúrákat u húsban, és ezzel fehérjedenaturá- lódást és a hús víztartó képességé­nek csökkenését okozhatják. Az an­tifreeze fehérjék fagyasztott bá- fanyhúsra gyakorolt hatását vizs­gálva a kutatók azt tapasztalták, n°gy ezek a fehérjék megváltoztat­ják a jégkristályképződést. Ehhez e ég igon alacsony koncentrációban alkalmazni őket. Ä koncentráció nö­velésével az antifreeze hatás is nö- V.ekszik, de a túl magas koncentrá­ló már károsíthatja a sejtszerkeze­tet a húsban. (New Scientist) A gazdasági udvaron és az istállóban Sajóvámos (ÉM - DK) - Nagyszü­lei is itt éltek. De ők csak kicsi­ben gazdálkodtak. Édesapja szülei harangozok voltak, ak­kor vettek volna földet, mikor már be kellett szolgáltatni. Anyai nagyapja nagyon szeret­te az állatokat, de ennyi tehenet ő sem tudott elképzelni a birto­kon. Viszont, amíg lehetett szurkolt („csak egy kicsit fiata­labb lennék, én is segítenék”) Lipták Katalin sajóvámosi gaz­dálkodónak. Annak idején esztergályosnak ta­nult. Bár gondolkodott az állatte­nyésztésen is, szülei azt mondták, az nehéz munka, férfiaknak való. És 14 éves korában az ember még nem tud igazán előre gondolkodni. Hogy az esztergálás sem igazán női feladat? Hát tényleg nem. De most már mégis azt mondja, az állattar­tás közelebb áll hozzá. Az állatok visszaadják a gondoskodást. A tehe­nek például elvárják, hogy mellet­tük legyen az ember elléskor. „Úgy tudnak múrmolni. Szinte kérik, hogy segítsek nekik, nagyon hoz­zám vannak szokva. Mindegyik egyéniség. Azt hinné az ember, hogy csak oktalan állatok. Persze amikor komiszak, előkerül a bot. Nevelni kell őket, de nagyon ragasz- kodóak. Ficánka, a legfiatalabb bor­jú is nagyon kedves, mikor itatom, nem tud nyugodtan állni, állandóan ficánkol, bújik hozzám. Mikor meg­született, rögtön körültáncolta az anyját. Most lesz kethetes. Anyja masnak le nem adná a tejet. De elég, ha a hangomat meghallja, már megnyugszik.” Nyolc évvel ezelőtt nyulakkal Budapest (ÉM) - Annak ellené­re, hogy a legtöbb sertéstartó tudatában van a malackiesés kiváltó okainak, többnyire nem sikerül azt tíz százalék alá szo­rítani. A legtöbb gond a születés utáni két-három napban követ­kezik be, az összes kiesés hat­van százaléka erre az időszakra tehető. Hogy mi az oka ennek a magas aránynak, arra keresi a választ Slezák György mérnök. Első helyen az alacsony születési súly áll. Nagyon fontos momentum az ellető hőmérséklete, amely több­nyire csak a kocának megfelelő, nem az újszülött malacnak. A nür- tingeni (Németország) szakfőiskola részletesen vizsgálta ezt a témát. Megállapították, hogy csak az egészséges malac képes kimagasló teljesítményre a későbbiekben. En­nek az elősegítésére konstruálták meg a meleg levegővel fűtött malac­nevelő bokszot. Ä „malacbúvóláda” 189 centiméter hosszú, 49 centimé­ter széles és ötvenegy centiméter magas. A merev poliuretán testnek köszönhetően higiénikus és nagyon szilárd. A padozata kiváló hőszige­telést nyújtó gumiszőnyeg. A láda tetején két nagyméretű, felnyitható ajtó biztosítja az állandó ellenőrzés lehetőségét. Az ajtó egy átlátszó műanyag függöny, a boksz teljes hosszában. Ez a láda a korábbi ha­sonlóktól abban különbözik, hogy el kezdte, kislibákat, kiskacsákat pe­dig Jászjákóhalmáról hoztak. Ez azért érdekes, mert elmeséli, hogy ezek a kacsák falták a krumpliboga­rat. „Nem tudtuk először, mit sze­retnek úgy a krumplifóldön, csipe­getnek, csipegetnek a vetésnek meg nincs híja... Úgyhogy jó fajta a bio­gazdálkodáshoz.” O és családja azonban mégsem ebben gondolkodtak, ezért eladták a libákat is, nyulakat is. De hogy azért az sem volt veszteséges, azt bizonyítja: a bevételből vették a te­heneket. Először két négy hónapos üszőt, majd egy hónap múlva Pálfa- láról egy tehenet. Annakidején még csak egy nyári szállása volt az álla­toknak, a hétszemélyes istállót ké­sőbb kezdték el felépíteni. Nem hit­ték, hogy egyszer majd tele lesz. Hosszú, bővíthető épületet tervez­tek. Ami szerencse, hiszen jelenleg kilenc tehenük mellett négy vem­hesüszőjük is van. No meg a boijak. Közülük az egyik magyarszürke apaságú, a Mary. „Meg is kérdezte az állatorvos, miért adtunk neki ilyen flancos nevet, hiszen ősi ma­gyar vér csörgedezik bemie, de mondtuk, hogy ez csak a Mariska becézve. Persze, nem fontos nálunk a magyarszürke-vonal, de ennyi szórakozást megengedhetünk ma­gunknak. Nem mondanám kísérlet­nek, inkább csak megfigyeljük, mennyire szilárd a szervezete.” Igen, ez családi vállalkozás, min­denki benne van. Nem is lehetne egyedül. Eleinte a még most 11 éves lánya is mondta, hogy majd segít, folytatja. De miután tapasztalja, hogy nincs vasárnap, ünnep, min­dig kint kell lenni, már kevésbé tet­szik neki. A lovat azonban igencsak van látva egy szabályozott melegle- vegőbefüvó-rendszerrel. így a láda belső hőmérséklete állandó. A ma­lacok többnyire úgy fekszenek ben­ne, hogy orruk a szabadba, a friss levegőre kilóg, tehát arról nem kell a ládában gondoskodni. A malacok csupaszon, zsírtarta­lékok nélkül születnek. Energia- tartalékaik különösen alacsonyak, s ez is elfogy a születést követő pár órában, különösen, ha alacsony a terem hőmérséklete. Ezért a szüle­test követó napokban a láda belső szeretné ő is. Nem munkára ven­nék, hanem lovagolni. A szántás az a gép feladata. Esetleg határszem­lére mehetnének vele. Egyelőre ideiglenes használat­ban van földjük, meg bérelnek is. Szénát, lucernát telepítettek. Van legelőjük is, hiszen ezek a jószágok már nem a falu teheneivel mennek ki, hanem saját területük van. „Ilyen sok tehene senkinek nincs a környéken. így nem vagyunk kötve másokhoz, és nincs messze a terü­let, nem járják el az állatok a tejet.” Amit egyébként háztól ad el, ide jönnek jóformán a falu minden ré­széből. Vannak, akik Miskolcról is kijárnak. Amikor marad, azt feldol­gozza túrónak, tejfölnek. Sok szakkönyvet olvas, de azt gondolja, hogy mindenek előtt sze­retni kell a jószágot, és akkor észre­vesszük azt is, mit igényel. De meg­szervezte itt az ezüstkalászos meg az aranykalászos gazdatanfolyamokat is. Mondja, sokan úgy vannak vele, hogy elvetem a magot, aztán kikel, de szerencsére a többség komolyab­ban is szeretne ezzel foglalkozni. Azt mondja, meg lehet élni az ál­lattenyésztésből, csak olyan magas a beruházási költség, hogy nehéz belevágni. Most aránylag jó ára van a boíjúnak, tejnek, de attól félnek, hogy ez változik. Egyszer hopp, másszor kopp. A befizetéseknél a cégek nem veszik figyelembe, hogy a mezőgazdaságban ciklikus a bevé­tel. Van, hogy minden fillér kimegy, mint a Hét krajcárban, a fiókból söprik össze az aprópénzt... Szeretnék elérni, hogy felvehes­senek valakit, aki segít, és akkor majd nem kell minden nap fél ötkor kelni... hőmérséklete 38-40 Celsius-fok. A klimatizált malacnevelő boksz gazdaságos, 60 W elektromos ener­gia elegendő az ideális hőmérséklet fenntartásához. A malac különböző hőmérsékleteket igényel a nap so­rán: melegebbet, ha alszik, hűvö­sebbet, ha szopik. Amalacok a ko­cák testéhez közel szeretnek pihen­ni, hogy gyorsan tejhez jussanak. A klimatizált fészkeket mindig a ko­cákhoz közel és nyílásával feléjük kell elhelyezni, hogy a malacok meg­hallják anyjuk hívását. Meleg fészek kell a malacoknak Méhészparlament Miskolc (ÉM) - Február végén tartotta éves közgyűlését a Magyar Méhészek Egyesülete B.-A.-Z. Megyei Szervezete. Kőrösy Sándor tájékoztatta lapunkat a találkozóról. Az ülést Saly József megyei elnökhelyettes nyitotta meg majd felkérte a MME megyei el­nökét Pusztafalvi Győzőt a megyei egyesület éves munkájáról szóló beszámoló megtartásá­ra. Az elnök elemezte az egyesület jelenlegi helyzetét. Az egyesület, jó kapcsolatot alakí­tott ki az ausztriai méhészegyesülettel. Auszt­riában a méhészek 95 százaléka egyesületi tag, az egyesület sok és jelentős jogosítvánnyal rendelkezik (pl. engedélyezi a mézbehozatalt Ausztriába, stb.)A gyümölcsöző kapcsolatok ékes bizonyítéka, hogy az ország valamennyi megyéje kapott egy méztöltőgépet. Mivel me­gyénk egyesületi tagsága az országban a leg­nagyobb, így mi két töltőgépet kaptunk - az egyik Miskolcon, a másik Alsóvadászon fog üzemelni. Komoly szervezeti és anyagi gondokkal küzd az egyesület országos szinten is - de me­gyénkben is sajnálatos gondok jelentkeznek. A megyei egyesületi taglétszám nem gyarapo­dik, hanem csökken. Jelenleg 500 méhész tag­ja az egyesületnek, azonban a törzsszám (me­lyet belépésnél kapott a méhész) kilencszáznál több. Sokan elhagyták az egyesületet -, olyan méhészek is kiléptek, akik 150-200 családdal rendelkeznek. Jól működő méhészklubok van­nak Edelényben, Sárospatakon, Szendrőn és Tokajban. A megyei vezetés célkitűzései: a méhészek költségeinek csökkentése: a méh- egészségügyi gondok, problémák megoldása; fejlesztések; továbbképzések szervezése. A második napirend szerint a megyei egyesület pénzügyi helyzetéről adott tájékoztatást Oláh Andor gazdasági felelős. Az előadó elmondta, hogy7 a megyei szervezet működését a belépési és a tagdíjak segítik. Az elmúlt évben a roha­mosan növekvő fenntartási és egyéb költségek késztették a megyei vezetést arra. hogy az egyesületi éves tagdíjat 400 forintról 500-ra emelje. Súlyosbította a megyei egyesület anyagi helyzetét az is, hogy7 84 tagunk nem fi­zette be tagdíját az elmúlt évben. Önálló napirendként is lehetne értékelni László Ferencné méhész hozzászólását, aki kérte a MME vezetését és a jelenlévő méhésze­ket, hogy aláírásgyűjtéssel is tiltakozzanak a mezőgazdasági szaktárca 1994. évi intézkedé­se ellen, mely szerint engedélyezték 344 tonna külföldi méz behozatalát kedvezményes vám­tarifával. Egyesek szerint az illegális mézbe­hozatal 1991 óta meghaladta a 400 tonnát is. Ez azért is felháborító, mert a hazánkban megtermelt méz - különösen az akácméz - egyedülálló, kitűnő minőséggel bír, és komoly nehézségek jelentkeztek az elmúlt években az értékesítések terén. Az aláírás gyűjtése a szü­netben folytatódott és az ülés végére több szá­zan fejezték ki ezzel tiltakozásukat. Méz- és gyógyszerár A kedvező éghajlati adottságok miatt hazánk­ban mindig is népszerű volt a méheszkedés. A szorgos rovaroknak azonban ellenségei is van­nak, amelyeket egyrészt irtani (a kaptárokat fertőtleníteni) kell, másrészt a méhek is gyó­gyításra szorulhatnak. Az állategészségügyi készítmények természetszerűleg penzbe ke­rülnek, s az állatorvosi vagy méhegészségügyi munka, valamint az intézeti vizsgálat is költ­ségigényes. Bicsérdy Gyula, a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem hódmezővásárhelyi Állattenyész­tési Főiskolai Karának főigazgató-helyettese kérdőíves módszerrel mérte fel, hogy mekko­rák a méhészek állategészségügyi kiadásai. Arra kérdezett rá, mennyit költöttek egy év­ben gyógyszerre és fertőtlenítőszerre, mennyi volt a munkadíj és a méhészkedésből (a méz­ből, a virágporból, a viaszból, a propoliszból, a mehpempőből stb.) származó árbevétel, s azt is kiszámította: mennyi állategészségügyi költség jut százforintnyi mézre? Huszonhét méhész ezeregyszázkilec- venny'olc méhcsaládja 1991-ben összesen 6 733 552 forint árbevételt termelt, s az állat- egészségügyi kiadások 548 470 forintra rúg­tak. Száz forint értékű méz 8,33 forint állat­egészségügyi kiadással járt. A felmérésből az is kiderült, hogy az állategészségügyi költség 4-8,5 százalékát teszi ki a munkadíj, ám en­nek csak a fele terheli a méhészt. Áz anyag­költség java részét (81-89 százalékát) a gyógy­szerek ára adja. Habár ez az összeg évről évre nagyobb, ennek az áremelkedés, nem pedig a gyógyszerfelhasználás növekedése az oka. Ézt az ellensúlyozza, hogy a méhészeti termékek ára szintén növekszik, tehát a termelőknek to­vábbra is nyereséges a méhészkedés. (Magyar Mezőgazdaság - L. A.)

Next

/
Thumbnails
Contents