Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-23 / 70. szám
SZABADIDŐ Az ÉszakAIagyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. Március 23. Házi Gazda Nyulaktól, libáktól a tehenekig Egy gazdálkodó gondolatai állatokról, állattartásról Fotók: Dobos Klára Juhászverseny Hódmezővásárhely (EM) - A DATE Állattenyésztési Főiskolai Kar Hódmezővásárhely, a Magyar Juh- tenyésztők és Juhtenyésztő Egyesületek Szövetsége, az Agnuscoop Juhtenyésztő Egyesület április 23- án tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Szent György-napi juhászversenyt a főiskola juhászati telepén. A már hagyományos esemény a szakmai tapasztalatcsere és a továbbképzésjegyében szerveződik. A felnőtt- és iljüsági kategóriában induló versenyzőknek elméleti és gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk a juhtenyésztés, takarmányozás, egészségügy, szaporodásbiológia, állat-, gyomnövény- és gyapjúisme- ret témáiból. Be kell mutatniuk a hagyományok ápolásában való jártasságukat. (Viselet, eszközök, szokások, mesék, történetek, dalok stb.). Jelentkezési határidő: április 10. Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15. Tel: 62/346-466. Keltetés Budapest (EM) - Az állattenyésztésnek talán az egyik legnehezebb és legtöbb hibalehetőséget tartalmazó területe a keltetés. Már csak ezért is érdemes tanulmányozni az ebben a témában megjelenő köteteket, s ezek közül is a legújabbat, Bo- genfürst Ferenc Keltetés című munkáját. Mondják a téma szakértői, hogy a szakma legteljesebb és legkorszerűbb össwifoglalója ez a könyv, amelyben éppúgy megtalálja a számára hasznos tudnivalókat a keltetőüzem vezetője, mint a kis asztali géppel díszbaromfit keltető gazda. Áz első rész a keltetés biológiai alapjaival foglalkozik, szól a tojások keltetés előtti kezeléséről, majd a tényleges keltetésről. A különböző fajokra vonatkozó speciális tudnivalók után a keltetőgépeket, a keltetőüzem működtetését mutatja be a szerző, majd a naposállatok kezeléséről, szállításáról, a naposkori ivarmeghatározásról, a keltetés higiéniájáról olvashatunk. „Olvasztó” fehérje Egy egyesült; államokbeli kutató- csoport 1992-ben szabadalmat nyújtott be úgynevezett antifreeze (fagyás elleni) fehéijékkel kapcsolatban. Új-zélandi kutatók most az vizsgálják, hogy a hús fagyasztásából eredő minőségromlás hogyan csökkenthető az ilyen fehérjék segítségével. Áz antifreeze fehéijék egyik fontos tulajdonsága az, hogy gátolják a jég ujrakristályosodását. Az újrakristá- lyosodás jelensége a fagyasztott árukon belül fellépő hőmérséklet- gnádiensek következménye, eredményeképpen a jégkristályok száma csökken, míg a kristályok átlagos átmérője nő. A nagyméretű Jégkristályok károsíthatják a membránokat és más struktúrákat u húsban, és ezzel fehérjedenaturá- lódást és a hús víztartó képességének csökkenését okozhatják. Az antifreeze fehérjék fagyasztott bá- fanyhúsra gyakorolt hatását vizsgálva a kutatók azt tapasztalták, n°gy ezek a fehérjék megváltoztatják a jégkristályképződést. Ehhez e ég igon alacsony koncentrációban alkalmazni őket. Ä koncentráció növelésével az antifreeze hatás is nö- V.ekszik, de a túl magas koncentráló már károsíthatja a sejtszerkezetet a húsban. (New Scientist) A gazdasági udvaron és az istállóban Sajóvámos (ÉM - DK) - Nagyszülei is itt éltek. De ők csak kicsiben gazdálkodtak. Édesapja szülei harangozok voltak, akkor vettek volna földet, mikor már be kellett szolgáltatni. Anyai nagyapja nagyon szerette az állatokat, de ennyi tehenet ő sem tudott elképzelni a birtokon. Viszont, amíg lehetett szurkolt („csak egy kicsit fiatalabb lennék, én is segítenék”) Lipták Katalin sajóvámosi gazdálkodónak. Annak idején esztergályosnak tanult. Bár gondolkodott az állattenyésztésen is, szülei azt mondták, az nehéz munka, férfiaknak való. És 14 éves korában az ember még nem tud igazán előre gondolkodni. Hogy az esztergálás sem igazán női feladat? Hát tényleg nem. De most már mégis azt mondja, az állattartás közelebb áll hozzá. Az állatok visszaadják a gondoskodást. A tehenek például elvárják, hogy mellettük legyen az ember elléskor. „Úgy tudnak múrmolni. Szinte kérik, hogy segítsek nekik, nagyon hozzám vannak szokva. Mindegyik egyéniség. Azt hinné az ember, hogy csak oktalan állatok. Persze amikor komiszak, előkerül a bot. Nevelni kell őket, de nagyon ragasz- kodóak. Ficánka, a legfiatalabb borjú is nagyon kedves, mikor itatom, nem tud nyugodtan állni, állandóan ficánkol, bújik hozzám. Mikor megszületett, rögtön körültáncolta az anyját. Most lesz kethetes. Anyja masnak le nem adná a tejet. De elég, ha a hangomat meghallja, már megnyugszik.” Nyolc évvel ezelőtt nyulakkal Budapest (ÉM) - Annak ellenére, hogy a legtöbb sertéstartó tudatában van a malackiesés kiváltó okainak, többnyire nem sikerül azt tíz százalék alá szorítani. A legtöbb gond a születés utáni két-három napban következik be, az összes kiesés hatvan százaléka erre az időszakra tehető. Hogy mi az oka ennek a magas aránynak, arra keresi a választ Slezák György mérnök. Első helyen az alacsony születési súly áll. Nagyon fontos momentum az ellető hőmérséklete, amely többnyire csak a kocának megfelelő, nem az újszülött malacnak. A nür- tingeni (Németország) szakfőiskola részletesen vizsgálta ezt a témát. Megállapították, hogy csak az egészséges malac képes kimagasló teljesítményre a későbbiekben. Ennek az elősegítésére konstruálták meg a meleg levegővel fűtött malacnevelő bokszot. Ä „malacbúvóláda” 189 centiméter hosszú, 49 centiméter széles és ötvenegy centiméter magas. A merev poliuretán testnek köszönhetően higiénikus és nagyon szilárd. A padozata kiváló hőszigetelést nyújtó gumiszőnyeg. A láda tetején két nagyméretű, felnyitható ajtó biztosítja az állandó ellenőrzés lehetőségét. Az ajtó egy átlátszó műanyag függöny, a boksz teljes hosszában. Ez a láda a korábbi hasonlóktól abban különbözik, hogy el kezdte, kislibákat, kiskacsákat pedig Jászjákóhalmáról hoztak. Ez azért érdekes, mert elmeséli, hogy ezek a kacsák falták a krumplibogarat. „Nem tudtuk először, mit szeretnek úgy a krumplifóldön, csipegetnek, csipegetnek a vetésnek meg nincs híja... Úgyhogy jó fajta a biogazdálkodáshoz.” O és családja azonban mégsem ebben gondolkodtak, ezért eladták a libákat is, nyulakat is. De hogy azért az sem volt veszteséges, azt bizonyítja: a bevételből vették a teheneket. Először két négy hónapos üszőt, majd egy hónap múlva Pálfa- láról egy tehenet. Annakidején még csak egy nyári szállása volt az állatoknak, a hétszemélyes istállót később kezdték el felépíteni. Nem hitték, hogy egyszer majd tele lesz. Hosszú, bővíthető épületet terveztek. Ami szerencse, hiszen jelenleg kilenc tehenük mellett négy vemhesüszőjük is van. No meg a boijak. Közülük az egyik magyarszürke apaságú, a Mary. „Meg is kérdezte az állatorvos, miért adtunk neki ilyen flancos nevet, hiszen ősi magyar vér csörgedezik bemie, de mondtuk, hogy ez csak a Mariska becézve. Persze, nem fontos nálunk a magyarszürke-vonal, de ennyi szórakozást megengedhetünk magunknak. Nem mondanám kísérletnek, inkább csak megfigyeljük, mennyire szilárd a szervezete.” Igen, ez családi vállalkozás, mindenki benne van. Nem is lehetne egyedül. Eleinte a még most 11 éves lánya is mondta, hogy majd segít, folytatja. De miután tapasztalja, hogy nincs vasárnap, ünnep, mindig kint kell lenni, már kevésbé tetszik neki. A lovat azonban igencsak van látva egy szabályozott melegle- vegőbefüvó-rendszerrel. így a láda belső hőmérséklete állandó. A malacok többnyire úgy fekszenek benne, hogy orruk a szabadba, a friss levegőre kilóg, tehát arról nem kell a ládában gondoskodni. A malacok csupaszon, zsírtartalékok nélkül születnek. Energia- tartalékaik különösen alacsonyak, s ez is elfogy a születést követő pár órában, különösen, ha alacsony a terem hőmérséklete. Ezért a születest követó napokban a láda belső szeretné ő is. Nem munkára vennék, hanem lovagolni. A szántás az a gép feladata. Esetleg határszemlére mehetnének vele. Egyelőre ideiglenes használatban van földjük, meg bérelnek is. Szénát, lucernát telepítettek. Van legelőjük is, hiszen ezek a jószágok már nem a falu teheneivel mennek ki, hanem saját területük van. „Ilyen sok tehene senkinek nincs a környéken. így nem vagyunk kötve másokhoz, és nincs messze a terület, nem járják el az állatok a tejet.” Amit egyébként háztól ad el, ide jönnek jóformán a falu minden részéből. Vannak, akik Miskolcról is kijárnak. Amikor marad, azt feldolgozza túrónak, tejfölnek. Sok szakkönyvet olvas, de azt gondolja, hogy mindenek előtt szeretni kell a jószágot, és akkor észrevesszük azt is, mit igényel. De megszervezte itt az ezüstkalászos meg az aranykalászos gazdatanfolyamokat is. Mondja, sokan úgy vannak vele, hogy elvetem a magot, aztán kikel, de szerencsére a többség komolyabban is szeretne ezzel foglalkozni. Azt mondja, meg lehet élni az állattenyésztésből, csak olyan magas a beruházási költség, hogy nehéz belevágni. Most aránylag jó ára van a boíjúnak, tejnek, de attól félnek, hogy ez változik. Egyszer hopp, másszor kopp. A befizetéseknél a cégek nem veszik figyelembe, hogy a mezőgazdaságban ciklikus a bevétel. Van, hogy minden fillér kimegy, mint a Hét krajcárban, a fiókból söprik össze az aprópénzt... Szeretnék elérni, hogy felvehessenek valakit, aki segít, és akkor majd nem kell minden nap fél ötkor kelni... hőmérséklete 38-40 Celsius-fok. A klimatizált malacnevelő boksz gazdaságos, 60 W elektromos energia elegendő az ideális hőmérséklet fenntartásához. A malac különböző hőmérsékleteket igényel a nap során: melegebbet, ha alszik, hűvösebbet, ha szopik. Amalacok a kocák testéhez közel szeretnek pihenni, hogy gyorsan tejhez jussanak. A klimatizált fészkeket mindig a kocákhoz közel és nyílásával feléjük kell elhelyezni, hogy a malacok meghallják anyjuk hívását. Meleg fészek kell a malacoknak Méhészparlament Miskolc (ÉM) - Február végén tartotta éves közgyűlését a Magyar Méhészek Egyesülete B.-A.-Z. Megyei Szervezete. Kőrösy Sándor tájékoztatta lapunkat a találkozóról. Az ülést Saly József megyei elnökhelyettes nyitotta meg majd felkérte a MME megyei elnökét Pusztafalvi Győzőt a megyei egyesület éves munkájáról szóló beszámoló megtartására. Az elnök elemezte az egyesület jelenlegi helyzetét. Az egyesület, jó kapcsolatot alakított ki az ausztriai méhészegyesülettel. Ausztriában a méhészek 95 százaléka egyesületi tag, az egyesület sok és jelentős jogosítvánnyal rendelkezik (pl. engedélyezi a mézbehozatalt Ausztriába, stb.)A gyümölcsöző kapcsolatok ékes bizonyítéka, hogy az ország valamennyi megyéje kapott egy méztöltőgépet. Mivel megyénk egyesületi tagsága az országban a legnagyobb, így mi két töltőgépet kaptunk - az egyik Miskolcon, a másik Alsóvadászon fog üzemelni. Komoly szervezeti és anyagi gondokkal küzd az egyesület országos szinten is - de megyénkben is sajnálatos gondok jelentkeznek. A megyei egyesületi taglétszám nem gyarapodik, hanem csökken. Jelenleg 500 méhész tagja az egyesületnek, azonban a törzsszám (melyet belépésnél kapott a méhész) kilencszáznál több. Sokan elhagyták az egyesületet -, olyan méhészek is kiléptek, akik 150-200 családdal rendelkeznek. Jól működő méhészklubok vannak Edelényben, Sárospatakon, Szendrőn és Tokajban. A megyei vezetés célkitűzései: a méhészek költségeinek csökkentése: a méh- egészségügyi gondok, problémák megoldása; fejlesztések; továbbképzések szervezése. A második napirend szerint a megyei egyesület pénzügyi helyzetéről adott tájékoztatást Oláh Andor gazdasági felelős. Az előadó elmondta, hogy7 a megyei szervezet működését a belépési és a tagdíjak segítik. Az elmúlt évben a rohamosan növekvő fenntartási és egyéb költségek késztették a megyei vezetést arra. hogy az egyesületi éves tagdíjat 400 forintról 500-ra emelje. Súlyosbította a megyei egyesület anyagi helyzetét az is, hogy7 84 tagunk nem fizette be tagdíját az elmúlt évben. Önálló napirendként is lehetne értékelni László Ferencné méhész hozzászólását, aki kérte a MME vezetését és a jelenlévő méhészeket, hogy aláírásgyűjtéssel is tiltakozzanak a mezőgazdasági szaktárca 1994. évi intézkedése ellen, mely szerint engedélyezték 344 tonna külföldi méz behozatalát kedvezményes vámtarifával. Egyesek szerint az illegális mézbehozatal 1991 óta meghaladta a 400 tonnát is. Ez azért is felháborító, mert a hazánkban megtermelt méz - különösen az akácméz - egyedülálló, kitűnő minőséggel bír, és komoly nehézségek jelentkeztek az elmúlt években az értékesítések terén. Az aláírás gyűjtése a szünetben folytatódott és az ülés végére több százan fejezték ki ezzel tiltakozásukat. Méz- és gyógyszerár A kedvező éghajlati adottságok miatt hazánkban mindig is népszerű volt a méheszkedés. A szorgos rovaroknak azonban ellenségei is vannak, amelyeket egyrészt irtani (a kaptárokat fertőtleníteni) kell, másrészt a méhek is gyógyításra szorulhatnak. Az állategészségügyi készítmények természetszerűleg penzbe kerülnek, s az állatorvosi vagy méhegészségügyi munka, valamint az intézeti vizsgálat is költségigényes. Bicsérdy Gyula, a Debreceni Agrártudományi Egyetem hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Karának főigazgató-helyettese kérdőíves módszerrel mérte fel, hogy mekkorák a méhészek állategészségügyi kiadásai. Arra kérdezett rá, mennyit költöttek egy évben gyógyszerre és fertőtlenítőszerre, mennyi volt a munkadíj és a méhészkedésből (a mézből, a virágporból, a viaszból, a propoliszból, a mehpempőből stb.) származó árbevétel, s azt is kiszámította: mennyi állategészségügyi költség jut százforintnyi mézre? Huszonhét méhész ezeregyszázkilec- venny'olc méhcsaládja 1991-ben összesen 6 733 552 forint árbevételt termelt, s az állat- egészségügyi kiadások 548 470 forintra rúgtak. Száz forint értékű méz 8,33 forint állategészségügyi kiadással járt. A felmérésből az is kiderült, hogy az állategészségügyi költség 4-8,5 százalékát teszi ki a munkadíj, ám ennek csak a fele terheli a méhészt. Áz anyagköltség java részét (81-89 százalékát) a gyógyszerek ára adja. Habár ez az összeg évről évre nagyobb, ennek az áremelkedés, nem pedig a gyógyszerfelhasználás növekedése az oka. Ézt az ellensúlyozza, hogy a méhészeti termékek ára szintén növekszik, tehát a termelőknek továbbra is nyereséges a méhészkedés. (Magyar Mezőgazdaság - L. A.)
