Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-22 / 69. szám

1995. Március 22., Szerda Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Zárszámadások megyeszerte Miskolc (ÉM) - Február második felében megkezdődtek a zárszáma­dó közgyűlések a megye mezőgaz­dasági szövetkezeteinél. A törvény május végét jelöli meg végső határ­időként ezek lebonyolítására, ám a 138 gazdálkodó szervezet 40 száza­lékában már megtartották az érté­keléseket. Az eddigi tapasztalatok szerint azok, akik vertikumban működnek, vagyis a termelést, a feldolgozást és az értékesítést maguk végzik, illet­ve akik jobb finanszírozási helyze­tüknél fogva várni tudnak az érté­kesítéssel, eredményes évet tudhat­nak maguk mögött - tudtuk meg Fábián Gyulától, a MÉSZ megyei elnökétől. Ugyancsak pozitív irány­ban befolyásolják a mérleget a kár­pótlási jegyek. Ez azonban megté­vesztő, ugyanis a címletértéken nyilvántartott jegyek most - leg­alábbis papíron - eredményjavulást okoznak. Köztudott azonban, hogy az árfolyamérték, vagyis amennyi­ért eladhatók ezek a speciális érték­papírok, alig teszik ki a címletérték 20 százalékát. Aj aksz-közgyűlés Miskolcon Miskolc (ÉM) - Az Autójavítók, Al­katrész- és Autókereskedők Szak- szövetsége (Ajaksz) megyei közgyű­lést tart március 25-én szombaton, délelőtt fél kilenctől. A rendezvény helyszíne a miskolci Szemere Ber­talan Szakközépiskola (Ifjúság út 16-20.). A közgyűlésen szó lesz a kamarák és az érdekvédelmi szer­vezetek szerepéről, ismertetik az Ajaksz borsodi szervezetének idei továbbképzési, oktatási tervét, Az egész napos program része egy kiál­lítás, illetve vásár is, amely az autó­javítással és alkatrész-kereskedés­sel foglalkozók érdeklődésére tart­hat számot. A rendezvényre várják azokat is, akik egyelőre nem tagjai az érdekvédelmi szervezetnek. A kukorica mint exportáru Miskolc (ÉM) - Az elmúlt évtize­dekben számottevően megnöveke­dett a búza valamint a kukorica ter­mesztése a világ országaiban. A leg­több kukoricát továbbra is az USA- ban takarítják be, ahol az elmúlt harminc évben a kétszeresére növe­kedett a mennyiség. Számos más, nagy kukoricatermesztő ország is megjelent a piacon, s termékeik nagy hányadát exportcéllal állítják elő. Kína például ötszörösére növel­te e növény termesztését, de a na­gyok között tartják számon Mexikót és Franciaországot is. Korábban Európában a legjelentősebb kukori­catermesztő ország Románia volt, de az infrastruktúra hiánya, vala­mint a gazdaságpolitika hibái miatt a mennyiség a hatvanas évek szín­vonalára esett vissza. Az agrárgazdaság jövőképe Szeged (MTI) - A magyar agrár- gazdaság jövőképét, méginkább an­nak megvalósítását alapvetően a Politikusok fogják meghatározni; azonban ma még nincs jövőkép, stratégia és konszenzus sincs - je­lentette ki Láng István akadémikus kedden a Szegedi Akadémiai Bi­zottság székházában megtartott tu­dományos tanácskozáson. Az vi­szont reményt keltő, hogy már elő­készületek folynak. Ebben nagy szerepe van a tudománynak. Az elő­adó elmondva, hogy az akadémiai Agrártudományok osztálya május­ban tudományos ülést tart. ^Röviden Tárcái község önkormányzata ér­tesíti az érdeklődőket, hogy 1995. űiárcius 25-én, szombaton gyü­mölcsoltó napi állat- és kirakodóvá­sárt tart. Helye: Vásártér (a Sport­tér végén). Előleg felvételére kényszerül a bejéi' megyei mezőgazdasági üze­mek többsége annak érdekében, h°gy el tudja vetni a tavasziakat. A J° minőségű vetőmag beszerzése, a szükséges műtrágya, az üzemanyag es a különféle eszközök beszerzése ugyanis meghaladja az évek óta lik- Vlditási gondokkal küzdő gazdasá- j gok anyagi erejét. Kevesebb jut árvízvédelemre a kelleténél A víz világnapján átadták a Széchenyi-emlékplaketteket Európai árvízvédelmi rendszerek A töltéshosszúságok alakulása 1994-ben Magyarország Tlsza-völgy (m.igy.ir területen) Po-völgy Ukrajna Loire-völgy Forrás: KHVM »4220 ^m 1500 I480 Miskolc (ÉM - I.S.) - Két évtize­de nem volt számottevő árvíz Magyarországon, miközben az Egyesült Államokban, Olaszor­szágban, Németországban, Hol­landiában, Franciaországban emberéletekben, dollármilliár- dokban mérhető az a kár, ame­lyet víz okozott az elmúlt húsz évben. Tegnap, a víz világnapja alkalmából tartott megyei ün­nepségen egy előadáson el­hangzott: a vízgazdálkodás fel­adatkörei egyrészt a vizek hasz­nosításának megteremtésére, másrészt a vizek kártételei elle­ni védekezésre irányulnak. A miskolci Technika Házában meg­tartott rendezvényen Nagy Ferenc, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Évizig) osztályvezetője elmondotta: Magyarországon az ár­vizek és a belvizek által veszélyezte­tett terület 48 ezer négyzetkilomé­terre tehető. Mindent egybevéve, az ország felszínének 52 százalékát, a megművelt földek kétharmadát fe­nyegetik ár- és belvizek. A hazai fo­lyók árterein hétszáz településen két és fél millió ember él. Itt talál­ható a vasutak 32, a közutak 15 szá­zaléka. Az ártereken épült ipari üzemekben állítják elő a nemzeti össztermék több mint harmadát, mintegy 1600 milliárd forint érték­ben. Régiónkban - egészen ponto­san az Évizig területén - az ártéri területen 220 milliárd forint értékű nemzeti vagyon található. Az utóbbi időkben a legnagyobb kárt az 1970-es tiszai árvíz okozta, ekkor 69 településről 95 ezer lakost telepítettek ki. Jelentősebb árvíz hat évvel ezelőtt volt megyénkben, akkor a Hernád mentén, Hernád- szentandrás, Kiskinizs, Bocs nagy­része került víz alá, a kár több száz millió forintban volt mérhető. Ma­gyarország különben - medence jel­legéből adódóan - rendkívül árvíz­veszélyes. Mint grafikonunkból is megállapítható, Európában itt épült ki a leghosszabb (4200 kilo­méter) árvízvédelmi töltésrendszer. Ez 21 ezer négyzetkilométer árterü­letből 20 500 négyzetkilométert mentesít a közvetlen elöntésektől. Az Évizig működési területe kü­lönben négy megye 470 településére terjed ki, csaknem 1800 négyzetki­lométer árteret, több mint 1500 ki­lométer árvédelmi fővonalat fel­ügyel a cég. Bár az állam egyre ke­vesebbet vállal az árvízvédelemből - a költségvetés 1992 óta évente 1,4 milliárd forintot fordít vízkárelhárí­tási feladatokra -, de e területről nem vonulhat ki. Keserű szavak is elhangzottak a víz világnapján: ré­giónkban a védvonalak kiépítettsé­ge az országos átlag alatt van, alig 61 százalékos, csaknem 250 kilomé­ter töltésszakasz magassági és mé­rethiányos, csaknem 100 esetben veszélyesnek találtatott a töltés. A pénzhiány ellenére cirka száz kilo­méteres hosszúságban elkerülhetet­lenek a szabályozási munkák, már csak annál is inkább, mert az elmúlt években jelentős partszakadások vol­tak a tiszalöki vízlépcső felvizén, va­lamint a Hemádon és a Sajón. Az évszázados tapasztalatok azt mutatják: két-három évenként ki­sebb vagy közepes, öt-hat évenként jelentős, tíz-tizenkét évenként rend­kívüli árvizek kialakulása várható. Nálunk ez utóbbi mái’ csúszik... A tegnapi rendezvényen adták át a Széchenyi-emlékplaketteket is: Ba­latoni Klára ötvösművész alkotását Juhász József, a Magyar Hidrológi­ai Társaság elnöke, Pál Ernő, a me­gyei önkormányzat munkatársa és Kun Ferenc, az Évizig gyöngyösi szakaszmérnökségének vezetője kapta meg. Hamarosan számítógépes cégnyilvántartás Budapest (ISB - HM) - Hamaro­san - két. hónapon belül - a filmek, és a fejlett államokban látott tech­nika Magyarországon is alkalmaz­ható lesz. Azaz például egy hivatal illetékes munkatársa, vagy egy gaz­dasági témával foglalkozó lap újság­írója, avagy egy ügyvéd karosszé­kében hátradőlve, s egy-két számí­tógép-billentyűt lenyomva hozzá­juthat az őt érdeklő cég adatához. Ez a lehetőség nem csak az említet­tek kiváltsága lesz, hanem májustól bárki besétálhat majd az Igazság­ügyi Minisztérium erre szolgáló hi­vatali helyiségébe, ahol az eddigiek­nél olcsóbban megkaphatja bármely nyilvántartásba vett cég adatát, függetlenül attól, hogy annak Nyíregyházán, vagy éppen Szege­den van-e a székhelye. A PHARE-segélyből, több éve épülő számítógépes országos cég­nyilvántartó rendszer tavaly július­tól áll a bíróságok szolgálatában, és ez év első félévében tervezik a szol­gáltatásokat bárki számára hozzá­férhetővé tenni. A céginformációs rendszertől jelenleg 160 000 céggel kapcsolatban feltüntetett adatot, bejegyzett jog vagy tény feltárását, illetve azok változásait lehet lekér­dezni. Cégkivonat, cégmásolat és cégbizonyítvány kérhető cégekről, amelyek a bejegyzést teljesítő cégbí­róságon vezetett jegyzékből nyert közhiteles adatok felhasználásával készülnek. A mintegy 140 millió forintos be­ruházás megvalósítására több évvel ezelőtt az Igazságügyi Minisztéri­um kapott megbízást, s most köz- szolgáltató jelleggel kívánják az adatokat bárki számára hozzáfér­hetővé tenni. Az adatok szolgáltatá­sából befolyt összegeket a bíróságok fejlesztésére forgatják vissza. A bankok, a ■ Bankfelügyelet, állam­igazgatási szervek, újságok számára lehet elsősorban hasznos a számító- gépes rendszer nyújtotta gyorsaság. (Napraforgó étolaj (liter) Ecet(2ÜG-os) ! Toavai (10 dkg) Ráma (25 dkg) Sertészsír (50 dkg, dobozos) Tojás (db) Kristálycukor (kg) Asztali só (kg) (Finomliszt (kg) Rizs i„B" fényezetlen! Tej (liter, 2,8 %) Tejföl (2 dl, 20 %) Trappista sajt (kg) Tehéntúró (50 dkg) í Sertésmájkrém (10 dkg/db) Párizsi ( kg) pertéscömb (kg) Hosszúkaraj (kg) Sertésoldalas (kg) (Sertésmáj (ki 0 0 \\ .. je v © 0 © © 14b 140 139 129 129 129 — . 94 IMI 85 89 79 39 41 40 40 — 37 67 63 58 58 55' 85 85 80 98 ...79 8 .20 10 MS imp-00 1IS1 (/■ ­79 85 81 79 79 ...75. 2 5 20 21 20 : 25 j 19 30 30 31,50 33 32 29- 66 69 80 69 79 54 48 52 50 49 49 42 29 HM 36 36 ­32 550 570 535 520 — 519 150 137 152 162 129 28 25 28 29 25- 269 300 324 279 520 530 500 — 499- 540 iMü ( 510 1 499 500 470 480 _ 459- 450 399 430 v. 419 275 300 310 — 269 390 350 ÖS!! ^ 'ó 319 260 269 309 — 279- 90 ; 120 100 99 165 185 203­189 59 64 72 72 69 59 40 35 36 42 39 33 22 25 mu ■tó •..25.: 19 563 484 560 — 449 ■M 241 305 494 476 515 496 480 446 392 418 ! 250 358 Virsli műbélben (kg) ■Fagyasztott egész csirke (kg) Csirkefarhát fagy, (kg) (Csirkeaprólék (kg) Papírzsebkendo (1ÖG db) : WC-papír (2 tekercses) Hypo (liter) (Tomi Sztár (2,4-es) 0107. sz. ABC, Miskolc-Görümböly, Szolárcsik tér 28. © 926. sz. ABC, Testvérvárosok útja 8. © »29. sz. Márka ABC, Klapka Gy. út 9-11.0 Centrum Szupermarket, Széchenyi út 111. © Ik’likátesz üzlet, Jósika út 1. © Platán Unió Diszkont, Szentgvörgy út 3. & Húsipari Vállalat Mintabolt, Fonoda út. © Pásztor Húsbólt, Búza tér, Csarnok oldal ÁLIÁSPONT Pénz beszél... Brackó István Tudom, hogy pénzt csak pénzből lehet csinálni... Mivel okvetlen szükségem volt kétszázezer forintra, nem a szalmazsákot túrtam föl, hanem elballagtam a bankba. Adnak, persze hogy adnak: csak töltsék ki egy csomó papírt, vigyek kezest, terhel­jem meg záloggal a lakásomat, s - biztos, ami biztos - nyújtsak be egy befogadási nyilatkozatot, mely szerint valami jótét lé­lek vendégül lát, ha a pénzintézet kipate- rol otthonomból... Egy frászt! Ám kényte­len voltam belemenni a csőbe, kellett a dohány, s fizettem az időközben meg­emelt kamatú tartozást. Már nem vagyok sáros, azért merem elmesélni a történetet. Ez jutotteszembe, hallgatva a rádió Nyom­kereső című műsorát, amelynek sommá- zata az volt, hogy az állam jobban prefe­rálja azt a pénzintézetet, amely nem he­lyezi ki pénzét, s az alkalmilag megszo­rult polgár, vagy a vállalkozó inkább ve­szi igénybe az adminisztrációmentes uzsorakölcsönt, mint a legális forrást. Megbízható információk szerint a feketepi­acon - ha legalább félmilliós az ügylet - a havi kamat 10 százalék, de óvadékul, ügy­védi okiratban, mobilizálható ingatlant kell felmutatni. Ha valakinek fölös manija van, de nem ért a sefteléshez, fölajánlhatja pén­zét ezeknek a sva re brókereknek, akik ga­rantálják a havi 10, azaz az évi 100 percen­tet, s a tőke visszafizetését. A jó kereskedő harminc nap alatt kétszer forgatja mega pénzt, így akár ad, akár kap, a havi 10 + 20 százalék jó hozam. Mert a közvetítőnek is keresnie kell. A kockázat veszélye nem kizárt, s baljós esetekben nemegy hivatalnokcsönget be, hanem va­lamelyik őrző-védő-behajtó társaság két marcona embere. És akkor nincs mese. A banki alkalmazottak jól keresnek, az új pénzügyminiszter pénteken jelentette be, hogy 400 millió dollárt vett föl az állam­háztartás hiányának finanszírozására. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - 442 üzletben összesen 217,925785 forint forgalmat bonyolított le a tőzsde. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) márc. 21. 1293.02 + 11,32 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. március 21. Valuta Deviza Pénznem Vétel F.ladás Középárf. Angol font 188,52 192,00 189,99 Ausztrál dollar 86.70 88.30 87,01 . Belga frank- 412.86 419.78 115,85 Dán korona 21.26 21,(52 21.45 Finn marka 27,2) 27.67 27,49" Francia terűk ( 23.97 24,39 24,m Holland forint 76,04 77.30 76,66 Ír font 189.00 192.46 190.56 Japan yen 133:82 136.02 135.04 Kanadai dollár 85,44 .87,02 85.23 Kuvaiti dinar 403,68 410,92 406,09 Néniét márka 85.26 66.68 85.94 Norvég korona 19.07 19,39 19,21 Olasz Hm** . ' 68,76 70,16 69,45 Osztrák schill. 12.11 12.31 12.21 Portugál escudo’ 80,53 ; 81.93 81.40 Spanvol peseta 92.65 94.37 93.21 ifͧ frank 102,40 104.10 103,41 Svéd korona 16.46 16.76 16,61 USA-dollar 119.37 121,51 119.96 ECU (KP) ..........154,77 157.49 156.40 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység í Pénzintézetek irányadó kamatai Futamidő .20 25____ 3« 34 -to 3 hónap gazd. ■uj 12 hónap gazd. £ 3 hónap msz. 12 hónap msz,-j 3 Hónap t 12 hónap 1 éven Ildi ^ fíKMV MNB alapkamat: 2B'*« Bndjpe.it Bank, Kcreikwit+ni Bank. Dunabank. Takarékbank

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents