Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-22 / 69. szám

4 ESZAK-Magyarország i_z. . Megyei Körkép 1995, Március 22Szerda _NOTESZ Kategóriák M. Szabó Zsuzsa A kormány március 7 2-ei intézkedési cso­magjáról sokan és sok mindent elmond­tak már. Hogy nem tetszik, hogy tiltakoz­nak, és így tovább... Nem öröm persze, ha az embertől elve­szik azt, amit már megszokott, amit a sa­játjának hitt. Itt van például a családi pót­lék. Most fennen hangoztatják, hogy a szo­ciális juttatások kategóriájába tartozik. Közben pedig napvilágot látnak a kimuta­tások, hogy az egészet a társadalombizto­sítás fizette. A tb pénze pedig a tb-járulék- ból származik, amit minden munkaválla­ló megfizet: közvetlenül a saját bérének tíz százalékát utalja át, munkaadója pedig a bruttó bér 44 százalékát. Meg különben is: szociális juttatáson úgy általában azt értjük, hogy valaki rászorultsági alapon kapja. A családi pótlékra igaz, hogy kap­ta mindenki, akinek gyereke van, tehát: alanyi jogon járt. Egy másik kategória: alanyi jogon. Eddig azt jelentette, hogy az is kapta, aki leper- kálta a világméretekben is óriási tb-járu- lékot, most pedig az fogja kapni, aki nem, vagy alig fizet érte. Mert ha 15 ezer forint­ban szabják meg a jogosultság határát, ez azt jelenti, hogy a viszonylag kis keresetű emberek gyerekei előnyt élveznek, míg az, aki százezreket fizet a társadalombiztosí­tásnak, nem lát vissza a pénzéből semmit, így kerül helyére egy korábbi elnevezés, a családi pótlék valóban szociális juttatás lesz. (Vajon továbbra is a betegbiztosítás pénzből fizetik majd, borzolva ezzel a mind kevesebb táppénzt kapók idegeit?) Gazdagok. Bokros Lajos pénzügyminisz­ter szombaton, a rádió 16 óra című mű­sorában megmagyarázta, ahol egy főre több mint 15 ezer forint nettó jövedelem jut, azok nem szegények, sőt: a tehetősek közé tartoznak. Ismét született egy új ka­tegória, megszűnt a társadalom tagoltsá­ga. Tizenötezer felett mindenki gazdag, alatta elesett, támogatásra szoruló. Bokros úrnak köszönhetően vége az irigylett fel­ső tízezernek, két pólusú társadalom let­tünk. Kimondva mindez milyen egyszerű. Borsodi fórum a hadigondozásról Miskolc (ÉM) - A Magyar Politikai Üldözöt­tek Szövetségének hadigondozottak tagozata március 24-én, pénteken délelőtt fél 10-től tartja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fórumát a megyeháza dísztermében. Az összejövetelen — amelyre minden hadigondozottat várnak - a hadigondozási törvény módosításának lehető­ségeiről, kilátásairól lesz szó. Stílustanfolyam Miskolc (ÉM) - A megyeszékhelyen is több al­kalommal szerveztek már fővárosi szakembe­rek „Átváltoztatjuk” tanfolyamot, hamarosan a helybeli vállalkozók is szakképzett átváltoz- tatóvá válhatnak. A Miskolcon is nagy sikert aratott Stílus és siker című könyv szerzője, Sil­via Rippert úgy tervezi, hogy április 18-19-én személyesen adja át ezen á téren szerzett ta­pasztalatait egy tanfolyamon. Érdeklődni a miskolci 341-366-os telefonszámán lehet. Rubrika- A sírba visz a férjem... Rajzolt az adóívre egy külön rubrikát, és beírta, hogy talált ezer forintot... Rajz: Szmodis Imre Július 1-től szabad lesz a vásár Július 1 -tői jelentősen bővül a vásárt tartók köre Fotók: Farkas Maya Miskolc (ÉM - U.J.) - A feketeke­reskedelem visszaszorítása az új piacszabályozással sem lesz egyszerű feladat. Az illegális árusításnak ugyanis társadalmi (szegénységi) okai is vannak, emellett anyagi indokok is sze­repet játszanak fennmaradásá­ban. Petri Jánosnét, a miskolci Piac és Vásárcsarnok Felügye­lőség intézményvezetőjét a té­mában alkotott kormányrende­let kapcsán kérdeztük meg. A rendelet szerint idén július 1-től bármely gazdálkodó szervezet, ide­értve az egyéni vállalkozókat is, rendezhet vásárt, és tarthat fenn piacot, ha az illetékes jegyző ezt nyilvántartásba vette. Rendfenntartás, ellenőrzés A bejegyzést azonban számos felté­telhez kötik. A kereskedőnek megfe­lelő területtel kell rendelkeznie, és be kell szereznie a szükséges szak- hatósági engedélyeket. A rendelet enyhíti a korábbi, bonyolult engedé­lyezési rendszert, a vállalkozók ré­szére csupán a szabályozás része­ként felsorolt normatív feltételek tel­jesítését úja elő - a jogalkotók szán­déka szerint az esélyegyenlőség biz­tosítására. A szabályozás tartalmaz­za a vásárrendezésre és piacfenntar­tásra jogosultak meghatározását, a nyilvántartásba vételükre vonatko­zó szabályokat. Meghatározza, mi­lyen tevékenység folytatható a vásá­rokon és piacokon. Tisztázza az egyes termékek forgalomba hozataü tilalmát, az árusításra jogosultak kö­rét. Végül belefoglalták a rendfenn­tartásra, az ellenőrzésre, az esetlege­sen szükséges szankciókra vonatko­zó előírásokat. Az Ipari Minisztérium indoklása szerint a vásár és piactartással összefüggő szabályok hiányt pótol­nak. Az intézkedés tiszteletben tart­ja a helyi önkormányzatok autonó­miáját és rendeletalkotási jogát. Lé­nyeges szabály, hogy a helyi önkor­mányzatoknak, amennyiben e témá­ban korábban rendeletet alkottak, azt összhangba kell hozmuk az új előírásokkal. A tevékenység helye szerint illetékes települések jegyzői­nek a működő vásárok rendezőit, pi­acok fenntartóit záros határidőn be­lül, a rendeletnek megfelelően nyil­vántartásba kell venniük. Az indok­lásban megjegyzik: az illegális keres­kedelem visszaszorításában is szere­pet játszhat az új rendelet. Vajon mi­ben segíthet a szabályozás a feketé- zés leküzdésében - kérdeztük Ron­csé Tamásné, ipari minisztériumi fő­osztályvezetőtől.-A vásározónak érdeke lesz a pi­aci rend fenntartása, mert ellenke­ző esetben visszavonhatják az enge­délyét. Az utcai árusítás pedig egyébként is tilos, tehát a feketeke­reskedelemnek egyszerűen nem lesz tere az árusításra. A kiszorítás eredménye természetesen függ az ellenőrzés hatékonyságától. Jogosítvány kell Petri Jánosné véleménye szerint minél több ponton lesz piac, vagy vásár mondjuk Miskolcon, annál nehezebb lesz az ellenőrzés. Á keres­kedőnek, a vállalkozónak egyetlen szempontja van, hogy területére be­engedjen mindenkit, hiszen a hely­pénzt tőle is beszedik. Ma számtalan ember seftel, ad-vesz, mert más megélhetési forrása nincs. Adót nem fizet, áruja bizonytalan eredetű. Ha a rendőrség megjelenik, kámforrá válnak. Körbekerített piacokra, szá­mos jogosítvánnyal felruházott el­lenőrre, összefogásra, közös szán­dékra van szükség a feketézés meg­szüntetésére. Kérdés, van-e hozzá a városnak anyagi ereje, és bátorsága. Visszaállítanák a Szovjetuniót Ukrajnában képviselte a Munkáspártot Teszárovics Miklós Miskolc (ÉM - B.A.) - Az ukrán kommunisták célja a Szovjetu­nió visszaállítása. Erről Teszá­rovics Miklós, a Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a borsod-abaúj-zempléni koordi­nációs bizottság elnöke nyilat­kozott lapunknak. A politikus egyedül képviselte párt­ját az Ukrán Kommunista Párt II. kongresszusán. A 145 ezer tagot számláló ukrán politikai szerveze­tet korábban hazája többi kommu­nista pártjához hasonlóan betiltot-"" ták, de vállalják a jogfolytonossá­got. Március 11-12-én Kijevben tar­tott tanácskozásukon is jelezték, hogy elvileg ez lenne a harmincadik kongresszusuk. Az ukrán KP saját hazájában a legjelentősebb ellenzé­ki erő, a törvényhozás mintegy 400 képviselői helyéből 98 az övék. A kongresszuson megfogalmazó­dott, hogy válságos helyzetbe jutott az ország gazdasága, s ez az állapot együtt jár a társadalmi válsággal is. A gyárak jelentős része egy hónap­ban csak 7-8 napot termel, a dolgo­zók természetesen ennyi nap után kapják a fizetséget is. Az ukrán kommunisták dolgozóellenesnek tartják az ottani magánosítás gya­korlatát, a parlamenti demokráciá­ról pedig azt állítják, hogy nem ad lehetőséget a népnek saját sorsa alakítására — számolt be a tanács­kozáson elhangzottakról érdeklődé­sünkre Teszárovics Miklós. A céljukként a szocializmus visszaállítását megjelölő ukrán kommunisták a gazdaságban a kol­lektív tulajdoni formát tartják elfo­gadhatónak. Programjuk fontos pontja a szociális ellehetetlenülés megakadályozása. A volt szövetségi köztársaságok együttműködésének folyamatos visszaállításával pedig szeretnék elérni a Szovjetunió visszaállítását is. A tanácskozáson arról nem esett szó, ezt mikor tart­ják elképzelhetőnek. Mindenesetre optimisták: „A 70 év nem múlt el nyomtalanul” - fogalmazott Teszá­rovics Miklós, aki megbeszélést folytatott az ukrán KP első titkárá­val, Szimonyenkóval. A négyszem­közti eszmecserén arról esett szó, hogy mind a két fél fontosnak tarta­ná a kölcsönös információcserét. A kétnapos rendezvényen a ma­gyar politikus tájékoztatta a küldöt­teket a Munkáspárt helyzetéről, ar­ról, hogy a legutóbbi választások után is a párt maradt a legjelentő­sebb parlamenten kívüli erő, s hogy az önkormányzatokban sikerült megőriznie, helyenként megerősíte­nie pozícióit. ■AZ OLVASÓ: a tandíj bevezetése elleni mai demonstrációról. Urbán Ferencné (42), hivatalsegéd:- Gondolom, a mostani főiskolások, egyetemisták többségét sem veti fel a pénz. Két gyermekem van, öt- és kétévesek, és egyedül nevelem őket. Szeretném, ha majd to­vább tanulnának, de en­nek anyagi feltételeit a mostani kilátások szerint nemigen tudom vállalni. Nem tudom, mire hasz­nálja fel a kormányzat a tandíjakat. Ha arra, hogy a szerényebb családi háttér­rel rendelkezőket segítsék belőle, akkor egyetértek vele. De ez eddig még nem derült ki. így támoga­tom a demonstrációt. Bora Bernadett (21), egyetemi hallgató:- Ott leszek a demonst­ráción. A szüleim aktív dolgozók, mégis nehéz időszak előtt állunk. Az egyetem nappali és leve­lező tagozatán is tanu­lok. Mindkét helyre kell majd fizetnem? És ha a kétezer forintra az egye­tem még ráteszi a saját, méltányosnak tartott összegét? Fel lehet-e ob­jektiven mérni a családi hátteret. Nem tudom, si­kerül-e biztosítani a tan­díjak célszerűbb fel- használását és tényleg a legrászorultabbak részé­re biztosítani az ösztön­díjakat. Tövis Jánosné (33), könyvelő:- Két gyermekünk van, tizenkettő és hétévesek. Szeretném majd tovább­taníttatni őket, de ha a felsőoktatási intézmé­nyekben a tandíjat beve­zetik, nemigen lesz erre lehetőségünk. Sőt, el­képzelhetőnek tartom, hogy már a középiskolai tanulásért is pénzt kér­nek. És akkor döntenünk kell, hogy vagy az OTP- tartozásunkat fizessük vagy a gyerekeinket ta­níttassuk. Egyetértek a demonstrációval, mert a kétezer forintos tan­díjból lehet akár 6-8 ez­res is. Sóhalmy Péter (22), egyetemi hallgató:- Egyetértek a demonst­rációval, mert úgy tu­dom, hogy a tandíjbevé­telek majdan kizárólag a kormány kasszáját töltik fel, és nem az egyetem bevételeit növelik. Pedig a felsőoktatási intézmé­nyek tanárai alulfizetet­tek, elavultak az oktatási eszközök. Végzős va­gyok, angol tanári sza­kon tanulok, és vannak magántanítványaim. így kiegészíthetem a szüle­imtől kapott pénzt. De aki más szakon tanul, hol találhat a maga szá­mára a tandíj megkere­séséhez munkát? Miskolci városháza Miskolc (ÉM) - A város közgyű­lése következő ülését március 29-én tartja. A szenátorok vár­hatóan ismét számos, a miskolci polgárok életét befolyásoló dön­tést hoznak. Emelik a normát Az 1993-as szociális törvényből adó­dó kötelességük a képviselő-testület tagjainak, hogy évente egyszer megállapítsák az önkormányzati intézmények élelmezési normáit, a fizetendő térítési díjakat. Ennek március 31-éig kell megtörténnie. A tavalyi térítésidíj-emelés óta jelen­tősen emelkedtek az árak - olvas­hatjuk a közgyűlési előterjesztés in­dokló részében -, így az ellátottak élettani sajátosságainak megfelelő élelmezést az adott keretek között már nem lehet biztosítani. Az elő­terjesztő polgármester ezért azt ja­vasolja, hogy április 1-jétől 30 szá­zalékos norma- és térítésidíj-eme- lést szavazzon meg a közgyűlés. A bölcsődékben a napi ellátás 85 fo­rint, a napközi otthonos óvodákban 74, az általános iskolák napközijé­ben 94 forint, az általános iskolai menza 61, a középiskolai 66 forint lesz, a szociális otthonokban napi 143 forint fedezi az élelmezési nyersanyag-költségeket - természe­tesen, ha a javaslatot elfogadja a közgyűlés. Két keresztelő A miskolci szenátoroknak legköze­lebb arról kell határozniuk: egyet értenek-e azzal, hogy a korábbi 8- as Számú Általános Iskola a (Se­lyemréti Általános Iskola, a 49-e.S pedig a Komlóstetői Általános Is-* kola nevet vegye fel. Ha igen, ak­kor a keresztelővel egy időben mó­dosítani kell a két intézmény alapí­tó okiratát. Plusz félmilliárd bevétel Elkészült Miskolc múlt évi gazdál­kodásának zárszámadása. A város tavaly 12,1 milliárd forintos bevé­tellel és 1,3 milliárd forintos hitellel számolt. Végül is 13,5 milliárd fo­rint bevételhez jutott a város, és 1,8 milliárd forint hitelt vett fel. Á bevé­telek félmilliárd forintos túlteljesí­tése főként az önkormányzati bérla­kások értékesítéséből és intézményi bevételek növeléséből származott. A városnak a múlt évről több mint 528 millió forint szabad pénzma­radványa maradt, ennek jelentős részét az idei költségvetési évben használják fel. A többlet hitelt beru­házásokra vette fel Miskolc, közü­lük legjelentősebbnek a Herman Ottó Gimnázium sportkomplexu­mának építését és a villamos sínek cseréjét nevezhetjük. Büdzsé - reform előtt A város idei költségvetését második fordulóban tárgyalják a képviselők, és valószínű hogy el is fogadják. Nemcsak azért, mert ezt kell tenni­ük március utolsó napjáig, hanem mert a módosított változatba beépí­tették azokat az észrevételeket, amelyek az első olvasat tárgyalásá­nál elhangzottak. Miskolcon is meg kell kezdeni a költségvetés reformját, ennek kidol­gozására bizottságot hoz létre a köz­gyűlés. Előkészületeket kell tenni a költségvetés új módszer szerinti tervezésére: a középtávú időszakot átfogó gördülő tervezésre. Raciona­lizálni kell az önkormányzat fel­adatellátását, a város intézményei­nek működését - eldönteni azt, hogy melyek költségeit tudja és akaija fedezni a város, és melyekét nem. Át kell vizsgálni a közszolgál­tatási szervek gazdálkodását, külöy nős tekintettel az önkormányzati támogatás igényére. Új alapokra kell helyezni az önkormányzat va­gyongazdálkodását, a hatékonyabb munka érdekében áttekinteni a pol­gármesteri hivatal működését.

Next

/
Thumbnails
Contents