Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-22 / 69. szám
1995. Március 22», Szerda Megyei Körkép ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 Rendet akar Miskolc (ÉM) - A Rendőri Ezred Zászlóalját kereste fel tegnap délelőtt Kobold Tamás, Miskolc polgármestere. Lukács Ferenc alezredes, a zászlóalj parancsnoka tájékoztatta a rendőri ezred sajátos feladatairól. Elmondta, milyen kapcsolatban fannak a városi rendőrkapitánysággal, miként működnek közre Miskolc közrendjének, közbiztonságának javításában. A jó együttműködésnek köszönhetően - mondta a parancsnok - javult például a helyzet a Zsamain és a Búza téren. Sikerült csökkenteni a lopások számát, és több zsebes került rendőrkézre. Kobold Tamás elismerte a rendőrök erőfeszítéseit, de még határozottabb, erőteljesebb fellépésüket sürgette, mert - mint egyebek között elmondta - a város egész területén rendnek kell lenni. Holnap... ~ Vargáné Kerékgyártó Ildikó a 8. sz. választókerület szocialista országgyűlési képviselője március 23- án délután fél négykor Rakacán a könyvtárban tart fogadóórát. Másnap, március 24-én, pénteken hat órától falugyűlésen vesz részt Hangácson, ahol ezt követően ugyancsak fogadóórát tart az érdeklődők számára. ~ Molnár Pál, a miskolci 5. számú választókerület önkormányzati képviselője március 23-án délután 5 órától fogadóórát tart Tapolcán, a Győri u. 17. szám alatt található volt pártházban. ~ A Miskolci Területi Gondozó- szolgálat 13. számú Gondozási Központjában (Kacsóh Pongrác u. 8 ) Csoport Csaba képzőművész kiállítását nyitják meg március 23-án délelőtt 11 órakor. A tárlat április 4- jg, naponta 9-től délután 4 óráig tekinthető meg.- „Keleti Végeken” címmel rendeznek immár negyedik alkalommal konferenciát Miskolcon március 23-24-én a Tudomány és Technika Házában azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a leszakadó keleti régió súlyos problémáira. A konferencián központi kérdésként szemelnek majd a hátrányos helyzetű térségek valamint a kisebbségek Problémái, illetve a munkanélküliség. Az első nap plenáris előadásokkal kezdődik délelőtt fél 10-kor, délután kettőtől szekcióülések lesznek, Űrig a második napon múhelyprog- ramokon vehetnek részt a meghívottak.- Fogadóórát tart Hámori Zol- tén, a miskolci 17. számú választó- körzet önkormányzati képviselője délután 5 és 7 óra között a Mátyás király utcai iskolában. Öt órától a Korrásvölgy - Árok u. - Bábonyi- uérc térségével, körülbelül háromnegyed 6-tól a Kőporos és a Pacsir- té u. közötti terület fejlesztésével kíván foglalkozni, este 6 óra után Pedig az egyéb jellegű kérdésekkel, észrevételekkel. "" Továbbra is nagy sikerrel működik a megyei TIT és kiadónk által életre hívott Utazók Klubja. Holnap délután 5 órától ismét karosszék- oen ülve utazhatnak azok, akik szedetnek világot látni, szeretik a szép diafelvételeket. A Széchenyi utca M. sz. alatti TIT Kazinczy Klubban ezúttal Breitenbach József tunéziai élményéiről számol be. A ldub minden.érdeklődőt szeretettel vár, abe- épés díjtalan. Nem „megéri, vagy nem éri meg”-kérdés Támogatás reményében adnák át intézményeiket a megyének Gyakorlati foglalkozás a sátoraljaújhelyi mezőgazdasági szakközépiskolában. Az intézményt a város - öt másikkal - át kívánja adni a megyei ön- kormányzatnak. Fotó: Farkas Maya Kovács Judit-Mészáros István Toki«, Sátoraljaújhely (ÉM) - A városi intézmények megyei kézbe adásáról megoszlanak a vélemények. Van olyan település, ahol erkölcsi kérdésnek is tekintik a döntést, míg máshol a város gazdálkodásának egyik alapvető feltételének tartják. A parlament 4,2 milliárd forintos alapot hozott létre az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére. Az alapra pályázatot nyújthatnak be a megszorult települések. A pályázat egyik feltétele, hogy a térségi feladatokat ellátó intézményeiket adják át a megyei önkormányzatnak. Erkölcsi kérdés is Tokaj polgármestere, Májer János nem tartja megoldásnak, hogy a települések adják le intézményeiket a megyének. Mint mondta, egy város még képes a legrejtettebb tartalékait is feltárni annak érdekében, hogy intézményeit megőrizze, működésképességüket biztosítsa, munkahelyeit megtartsa. A megyei ön- kormányzat viszont, amely szintén a tartalékai határán működik, előbb vagy utóbb olyan tragikus intézkedések meghozatalára kényszerülhet, amelyek a helyi szociálpolitikára nem lennének tekintettel.- Ha átadnánk például az egészségügyi gyermekotthont - mondja -, jelentős vagyonától esne el a város, másrészt esetleg száz-százhúsz ember kezébe nyomnák a munkakönyvét. Akkor nem 40 százalékos lenne a munkanélküliség, hanem 60, amelynek a kezelése már nem a megye, hanem a város feladata lenne. Többek között ezért vitatom e dolog jogszerűségét. Arról nem beszélve, hogy a megyei önkormányzat nem függ úgy a választóktól, mint egy képviselő-testület, vagy egy polgármester, a megye egzakt és rideg számítások alapján bezárhat egy intézményt egy településen, s azt mondhatja, átszervezi az ellátottakat. Meg kell tehát nézni, megéri-e a csere. Becslésem szerint az országosan rendelkezésre álló alapra - amelyet egyébként tudomásom szerint 1 milliárddal megkurtítottak a csődbe került önkormányzatok megsegítésére - ma a Magyar- országon működő mintegy 3000 ön- kormányzat be fogja nyújtani a pályázatát. Kíváncsi vagyok, mennyi jut majd egy-egy önkormányzatra. Mi tehát nem mondunk le az intézményeinkről mindaddig, amíg olyan prés alá nem kerülünk, ami miatt szükséges lesz ezt megtenni. A fenntartó neve változik Sátoraljaújhely jegyzője, Fedorné Fráter Zsófia szerint az intézmények leadása nem akarat vagy érzelem kérdése, jóllehet nagyon sokan így közelítik meg.- Csak akkor van esélyünk pályázni erre az alapra, s ezáltal akárhány forintot is elnyerni, ha ezeket a feladatokat leadjuk. A város kép- viselő-testülete csütörtökön tárgyal hat intézményünk átadásáról.- Ennek fejében mennyi támogatásra számítanak az alapból? Megéri a csere?- Ez nem „megéri, vagy nem éri meg”-kérdés, közel 170 millió forint a város hiánya. Természetesen tudjuk, hogy ezt az összeget nem fogjuk megkapni, de akármennyit kapunk, annyival kevesebb hitelt kell fölvennünk 30 százalékos kamatra. Ha most nem pályázunk, nem kapunk semmit, s akkor jövőre már nem 170 millió forint fog hiányozni, hanem több mint 400 millió, ugyanis ezt a 170 milliót kamataival együtt 1 éven belül vissza kell fizetnünk. S akkor még jövőre is fenn kell tartanunk az intézményhálózatot.- Mi a garancia, hogy a megye nem „nyúl bele” az intézményekbe?- Nekik kötelező ellátni ezeket a feladatokat. Egyébként jártunk a megyei közgyűlés elnökénél, a főjegyzőnél is, és abban maradtunk, hogy gyakorlatilag feladatmegszüntetésről szó sem lehet. Ezek az intézmények továbbra is a városban funkcionálnak, egyedül a fenntartónak változik meg az elnevezése. Mi mindenképpen arra törekszünk, hogy a megyével majd olyan megállapodást kössünk az intézmények leadása során, amely a város és az intézményben dolgozók érdekét szem előtt tartja, és természetesen azokét is, akiket ezek az intézmények ellátnak. * A helyi önkormányzat holnapi ülése előtt arról kérdeztük néhány újhelyi oktatási intézmény vezetőjét: tartanak-e a tervezett intézkedésektől, s ha igen, miért? Hogyan látják az általuk irányított intézmény jövőjét? Sajátjának érzi Brandhuber János, a Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója:- Szerintem semmi sem változik az iskolánkat illetően, a megye sem tudna jobban megszorongatni minket, mint a város. Észérvek alapján azt mondhatom: nem fájdalmas a várható intézkedés. Nem úgy érzelmi alapon: ezt az iskolát a város alapította 1911-ben, kereskedelmi képzés céljából, így aztán nem csoda, ha a sajátjának is érzi. Azt remélem, hogy a gyerekeknél, az idejáró diákoknál a változás semmilyen formában nem lesz érezhető. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nálunk öt éven keresztül nem volt jutalomosztás, viszont mintegy húszmilliót fordítottunk fejlesztésre. Ebből ötmilliót pályázaton nyertünk, tízet a térség cégeitől kaptunk szakképzési támogatás címen, míg ötmilliót saját bevételeinkből biztosítottunk ilyen célra. Ugyanakkor a városi önkormányzattól nem kellett igénybe venni támogatást, úgyhogy azt hiszem a megyei önkormányzat legolcsóbb iskolája leszünk. Gondok inkább azoknál az intézményeknél lesznek, ahol magas volt a városi önkormányzati támogatás összege. Daragó Ferenc, a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója:- Nem teljesen új dolog ez, hiszen volt már rá példa, hogy az intézményeink megyei fenntartásúak és irányításúak voltak. A megye ezeket 1979-81 között „adta le” úgy, hogy a szakmai felügyelet ott maradt. Mi lesz velünk most? - kérdezték akkor az igazgatók. Most sokan ismét kétségbe estek, s kérdezik: mi lesz? Az igaz, hogy a megyei önkormányzat sincs erre az új feladatra felkészülve, bizonyára ott is létszámot kell fejleszteni. Szerintem nem lesz olcsóbb a működtetés, hiszen elég, ha csak arra gondolunk, hogy bármilyen kérdésben most már a megyére kell majd telefonálni, ami önmagában is jelentős tételt tesz majd ki. Nem beszélve arról, hogy az újhelyi intézményeket - főleg az utóbbi években - anyagilag támogatni kellett. Adódik a kérdés: ha ez nem lesz meg a későbbiekben, valóban, mi lesz? Két eset lehetséges. Az egyik, hogy finanszíroz a megye, a másik, hogy nem - mert esetleg nem lesz miből -, s akkor következik majd a karcsúsítás, az összevonás, a profiltisztítás. S akkor eldől majd, hogy kellünk avagy sem. Mi lesz a kollégiummal? Istenes Judit, az újhelyi Középiskolai Leánykollégium igazgatója:- Megértjük, hogy a város kényszerhelyzetben van, de a mi kollégiumunk is nehéz helyzetben van: megkezdődött az épület felújítása, melyhez a pénz felét a városi önkormányzat biztosítja. A másik felét pályázaton nyert összeg teszi ki. Ha most átveszi az intézményünket a megyei önkormányzat, nem tudjuk, mi lesz az épülettel, hiszen a fele szét van szedve, s a rekonstrukció decemberben leállt, a fővállalkozó csődbe ment. Az elképzelés szerint a városi vezetés pályázatot akart kiírni új kivitelezőre, ám most nem tudjuk mi lesz. Jelenleg se kivitelező, s a munkálatokhoz szükséges pénz is bizonytalanná vált, ugyanakkor az épület fele szétbontott állapotban van... Nem tudom, a megyei önkormányzat ebben a helyzetben mit tud majd tenni. Mindezért nagy feszültségben élünk, és azt sem tudjuk, hogy a megyei önkormányzat tudja-e biztosítani azt a támogatást, amit eddig a város adott. Véleményem szerint ez az átadás így nem valódi megoldás. Az igazi az lenne, ha az állami normatíva összegét felemelnék. Megáll a gyárnál Miskolc (ÉM) - A Miskolc Városi Közlekedési Részvénytársaság tájékoztatása szerint a 101-es autóbu- ®?°k - kísérleti jelleggel március 27- tél április 9-ig - megállnak a papír- l^ári megállókban is. Kofezsváry Istvántól, az MVK for- j&lmi, műszaki igazgatóhelyettesétéi megtudtuk, a Papírgyárban dolgozók kérésére áll meg a gyorsjárat az üzem megállóiban is. Egyelőre j?zért csak kísérleti jelleggel, hogy elmérjék, hány embert érint ez a Mtoztatás, azaz hányán veszik Jténybe a 101-est munkába illetve Jtazafelé menet a papírgyáriak kö- , A forgalomszámlálás eredményétől teszik függővé, érdemes-e a ßsöbbiekben is megszakítani a Sy°rsjárat útját, s ezzel megnövelni r® menetidejét. HÍRHÁTTÉR: a közalkalmazotti tanácsok megválasztásáról Budapest (ISB - L.V.F.) - A szakszervezeti tisztségviselőknek, közalkalmazotti tanácstagoknak március végéig az üzemi és közalkalmazotti- tanács-választásra készülve létre kell hozniuk a választási bizottságokat. Az üzemi és a közalkalmazotti tanácsok működéséről tartottak konferenciát a hét elején a MTESZ-székházban. A tanácskozás egyik fő célja az volt, hogy az 1993-ban megválasztott üzemi és közalkalmazotti tanácsok eddigi tapasztalatait elemezzék. Ezzel kapcsolatban Vámos István szociológus az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés (ÉTOSZ) szakértője megjegyezte: ,A tanácsok egy része megtalálta saját szerepét, funkcióját, más része tulajdonképpen megalakulása óta vár arra, hogy valaki megmondja: mit kell csinálni.” A konferencia második részében a tavasszal sorra kerülő üzemi- és közalkalmazottitanács-vá- lasztás előkészületeit és szabályait ismertették. A választás következményei nemcsak azzal járnak, hogy lesz-e üzemi tanács, hanem idekötődik a szakszervezeti vagyon végleges felosztása is. Ha egy szervezet nem taija meg május 19-26. között a választást, akkor annak az eredménye nem fog beleszámítani a vagyon- osztozkodásba. A másik következmény, hogy az a szakszervezet köthet kollektív szerződést, közalkalmazotti területen pedig az a szakszervezet vehet részt az ön- kormányzati ágazati és országos érdekegyeztetésben, amelyik az üzemi- és közalkalmazottitanács- választáson reprezentatív eredményt ér el. Ä konferenciára érkezett több mint kétszáz üzemi és közalkalmazotti tanácstagnak, szakszervezeti tisztségviselőnek legsürgetőbb feladata, hogy régióikban nyolc héttel a választás előtt (március végéig) létrehozzák a kötelezően előírt választási bizottságokat. „INNEN SZÓLVA A kis kommandós Udvardy József A kábelvégről egy bizonyos tévécsatornán mostanában kommandósfilmeket vetítenek. Sűrűn. Többet kapunk, kapnak belőle, mint annak idején a cowboytörténe- tekből. A kisiskolás gyermek ül a készülék előtt, és szájtátva bámul, csak néha kortyol egyet a keze ügyébe helyezett kó- lásüvegből. Ez egyrészt rossz, mert a család roppant kellemetlen helyzetben van. Szeretné, ha a gyermek mással is foglalkozna, mint a tévézéssel. Lehetne például beszélgetni, könyvet olvasgatni, rajzolni, vagy éppen kicserélni a teknőcre már rázavarosodott vizet az akváriumban. Ám a fiú a füle botját sem mozgatja. A testi fenyítés eszközével élni (magyarul: megverni) nem igazán a korhoz illő. Másrészt jó is lehet, mert a gyermek hasonlítani kíván a kommandósokhoz. Reggel például nem kéreti magát, hanem gumilabdaként pattan ki az ágyból, légzőgyakorlatokat végez, és indulásra készen elsőként ő várakozik az ajtóban. Délután, amikor még nem megy a film a kábelvégen, arról érdeklődik, miként faraghatna Uzzi géppisztoly egy darab fából, késsel, baltával. Nem heverészik lustán az ágyon, hanem mozogni akar. Mégpedig komolyan. Végigfutja az utcát, de úgy, hogy méreti az időt, amíg a távot megteszi. Fára mászik, igyekezete szerint halkan, macskaügyességgel. Kisebbfajta akadálypályát pakol üres faládákból az udvaron, és úgy ugrál át rajtuk, ahogyan a kommandósfilmekben látta. Persze megtörténik a baj. A gyakorlatozó lába egy akadályugrás közben megbotlik, teste a földre zuhan. A térdek és a könyökök megütődnek. Előbb csak sírás lesz a dologból, aztán segítségkérő kiáltás. A kis kommandósból szipogó gyermek lesz az anyja ölében, akinek a fejét simogatják. Feltehető, hogy a valóságos csatamezőkön is ugyanez történik a harc csitultával, ha megsérül az igazi kommandós. Mert ez az élet rendje. Az áldozatokon is segítenek Miskolc (ÉM - FJ) - Holland rendőrök delegációja érkezett Miskolcra. A küldöttség vezetőjét, A. M. M. Peer ezredest kérdeztük a látogatás apropójáról. □ Immár harmadik esztendeje látogatnak rendszeresen Magyarországra, Borsod-Abaúj- Zemplénbe. Ezúttal mi járatban van nak ? • Elsősorban a magyar rendőrség és a lakosság kapcsolatára vagyunk kíváncsiak, hogy milyen módon próbálnak az itteni kollégák közelebb kerülni az állampolgárokhoz. Véleményem szerint nálunk nyitottabbak az emberek a rendőrséggel szemben. Ügymond segítőkészebbek, sokkal nagyobb bizalommal viseltetnek az egyenruhásokkal szemben. Biztos vagyok benne: Magyarországon is közeledni fognak egymáshoz az álláspontok, ám ez egy hosszabb folyamat. Vitathatatlan, valami már elkezdődött, de az igazi eredményekig évek fognak eltelni. □ A rendőr-állampolgár kapcsolat javítására tippekkel is tud szolgálni? • Már hogyne! Nálunk, Hollandiában például alapelv, hogy a rendőrség ne csupán az elkövető kézre kerítéséért tegyen meg mindent, hanem a bűncselekmény áldozatául esett embereken is segítsen. Tehát a rendőrség szerepe nem csak a bűnüldözésre szorítkozik, igenis foglalkozik a sértettel is. Többek között a bűn- megelőzés eszközeivel. Mert a lakosságnak el kell mondani: mit és hogyan tegyen, hogy ne váljon potenciális áldozattá. Holland rendőrök a megyei főkapitányságon. Az asztalfőn Peer ezredes. Fotó: Fojtán László