Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-22 / 69. szám

1995. Március 22. Sztráj kbizottság alakul az MTV-ben Budapest (MTI) - A Televíziós Ér­dekegyeztető Tanács (TÉT) keddi ülésén sztrájkbizottság létrehozá­sáról határozott, mert a televíziós szakmai és érdekvédelmi szerveze­tek nem tartják indokoltnak a kor­mány által elhatározott ezerfős MTV-s létszámcsökkentést. A TÉT közleménye szerint az ülésen meg­jelent szervezetek - az MTV Közal­kalmazotti Tanácsa, a Televíziós Dolgozók Szakszervezetének El­nöksége és a MÚOSZ televíziós ta­gozata - arra kérik a kormányt, hogy a végrehajtás elrendelése előtt adjon szakszerű tájékoztatást: mi­lyen gazdasági megfontolások indo­kolják az általuk kifogásolt intézke­dések teivbe vételét. A héten létre­hozandó sztrájkbizottságot ugyan­akkor felhatalmazzák a kérdésben való tárgyalásra, továbbá arra, hogy eldöntse, mikor látja bekövet­kezettnek a sztrájkhelyzetet. A TÉT továbbá felkéri az MTV elnö­két, hogy működjék együtt a meg­alakuló sztrájkbizottsággal. Tárcaközi tárgyalás tandíjügyben Budapest (MTI) - A művelődési tárca és a Pénzügyminisztérium kö­zötti tárgyalások eredményeként kedden megállapodás született ar­ról, hogy a felsőoktatási tandíjbefi­zetések 30 százaléka leírható majd az adóból. A pénzügyi tárca a meg­beszéléseken a havi 2000 forintos tandíj bevezetése és a hallgatók mintegy 20 százalékára szociális alapon kiterjedő tandíjmentesség mellett érvelt. A PM ugyanakkor fo­gadókészséget mutatott arra, hogy megvizsgálja annak lehetőségét: az 1996-os költségvetésben a felsőok­tatási fejlesztés külön előirányzat­ként jelenjen meg. Szabó Zoltán, a művelődési minisztérum politikai államtitkára ugyanakkor úgy nyi­latkozott, hogy szerinte a mai de­monstráció nemcsak a tandíj ellen, de a felsőktatásért is zajlik. Fide s z -felszólítások a kabinetnek címezve Budapest (MTI) - A Fidesz-frakció tegnap felszólította a kormányt, ,hogy dolgozza ki a legutóbbi intéz­kedéscsomagjának ellentételezését szolgáló döntéseket, mutassa be az előzetes hatásvizsgálatokat, állítsa vissza a gyermekek után járó adó- kedvezményeket, mérlegelje a csa­ládi adózást, állítsa vissza a bölcső­dei normatívát, ne vezesse be a szakrendelési díjat. A kabinetnek ismertetnie kellene elképzeléseit a tekintetben is, hogy mi lesz azzal a körülbelül 6-7 ezer orvossal és 20 ezer egészségügyi dolgozóval, akik a közalkalmazottak 20 százaléká­nak elbocsátása nyomán kerülnek majd valószínűleg utcára. Kétpárti kapcsolat és a megszorítások Budapest (MTI) - A kormány gaz­dasági megszorító intézkedési cso­magjáról és a szlovák-magyar alap- szerződésről alakítanak ki közös ál­láspontot csütörtökön délelőtt a KDNP székházában a KDNP és a Fidesz vezetői - nyilatkozta', Fü- zessy Tibor, a KDNP ügyvezető el­nöke. Mint elmondta: az első nem hivatalos kétpárti találkozón meg­állapodtak abban, hogy folytatják a megbeszéléseket, ám ezek már nyil­vánosak lesznek. Az ügyvezető el­nök tájékoztatása szerint kedden délután egyeztetett Kövér László­val, és abban is megállapodtak, hogy a két legaktuálisabb témán túl megvitatják a két párt együttműkö­désének gyakorlati lehetőségeit is. MSZP—SZDSZ az alkotmányozásról Budapest (MTI) - Az MSZP szeret­ne több garanciát arra, hogy még ebben a parlamenti ciklusban meg­születhet az ország új alkotmánya; a szabaddemokraták elegendőnek tartják a parlamenti pártok által ki­dolgozott, ám alá még nem írt meg­állapodásban rögzített biztosítéko­kat az új alaptörvény előkészítésé­nek megkezdésére, és kérik a szoci­alista pártot: fontolja meg a megál­lapodás aláírását. Az MSZP elnök­ségé pénteken foglal állást - derült ki a két párt vezető politikusainak | keddi megbeszélését követően. Szerda ~ Hírek - Tudósítások ÉSZAK^Magyarország 3 Jó volt Párizsban magyarnak lenni De az ellenzék szerint rosszabb Szlovákiában a magyarságnak Budapest (MTI) - A Parlament­ben kedden ismét kirobbant az alapszerződés-vita. Ez alkalom­mal napirend előtti felszólalá­sok formájában. A polémiában egyaránt szó esett történelmi jelentőségű áttörésről, illetve a nemzeti érdekek feladásáról. Napirend előtt kért szót Horn Gyu­la. A miniszterelnök hangsúlyozta: az alapszerződés előremutató a ha­tárkérdéseket, illetve a nemzeti ki­sebbségek helyzetét tekintve is. Ezt a jelentőséget felismerve a nemze­tek közössége méltatta: Magyaror­szág csinált valami európait, civili­záltat, előremutatót a súlyos fe­szültségekkel terhes térségben. „Jó érzés volt Párizsban magyarnak lenni” - mondta. Az alapszerződés megfelel an­nak a hármas követelményrend­szernek, amelyet a magyar diplo­mácia tűzött célul maga elé: a szom­szédokhoz fűződő jó viszony ápolá­sát, a határon túl élő magyarság ér­dekeinek képviseletét, az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetősé­gének biztosítását. Igen fontos az alapszerződés abból a szempontból is, hogy megteremti a vállalt kötele­zettségek ellenőrzésének lehetősé­gét; és ezután támaszkodni lehet az EBESZ, az Európa Tanács és az ENSZ dokumentumaiban foglalt szabályokra. Zaklatott régiónkban fennállt annak veszélye: kísérletet tehetnek az átkos emlékű kis-An- tant feltámasztására. Az alapszer­ződés ennek a veszélynek az elhárí­tására is módot ad. A parlamenti frakciók öt-öt perc­ben reagáltak az elhangzottakra. Lehet, hogy jó volt Párizsban magyarnak lenni, de mától Szlová­kiában rossz a magyaroknak - hangsúlyozta Csóti György (MDF), a Parlament Külügyi Bizottságá­nak alelnöke. Az eredmény egy szörnyszülött, az alapszerződés egyik legnagyobb hibája, hogy nem teljesíti a magyar kisebbség kívánságát annak kimondására: a szlovákiai magyarság kulturális értelemben a magyar nemzet ré­sze, és államalkotó tényező Szlo­vákiában. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a Parla­ment Külügyi Bizottságának elnöke kijelentette: pártja támogatja az alapszerződést. A dokumentum alá­írásával a szlovákiai magyarság kö­zelebb került ahhoz, hogy megkap­hassa az autonómiát. A ma elérhető legjobb alapszerződést kötötte meg a kormány. Torgyán József (FKGP) arra kért választ a miniszterelnöktől, hogy miért kellett ilyen kapkodva aláír­nia egy olyan szerződést, amely fel­adja a magyarság évezredes jogait. Nemcsak Meciar miniszterelnök ál­lítja, hogy a kollektív jogok elisme­réséről nincs szó a megállapodás­ban, de Balladur francia miniszter- elnök is így nyilatkozott. Bársony András (MSZP) viszont kétségét fe­jezte ki, hogy ezeréves jogokról való lemondást lehetne emlegetni; meg nem lévő jogról ugyanis nemigen le­het lemondani. Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője javasolta: a ratifikációra csak annak ismereté­ben kerüljön sor, hogy miként telje­sülnek a kisebbségvédő intézkedé­sek. A Fidesz képviselőcsoportja ne­vében Németh Zsolt hangoztatta: a szerződés aláírásával már remé­nyét is elveszti a magyarság. Úgy vélekedett: a koalíciós partnerek „süketek arra a fogalomra, hogy nemzeti érzés”. Az elsők között lehetünk NATO-tagok Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök kedden hivata­lában fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés elnökét, aki abból az alkalomból folytat megbeszélé­seket Magyarországon, hogy májusban a Magyar Ország- gyűlés ad otthont az ÉAK tava­szi ülésszakánák. Karsten Voigt találkozott az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ve­zetőjével is. Horn Gyula és Karsten Voigt tár­gyalásainak központi témája a NA­TO kibővítése volt, és a két politi­kus részletesen megvitatta az újabb tagországok felvételének feltételeit. Az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke szerint a szövetség bővítésének pár­huzamosan kell haladnia az Orosz­országgal való együttműködés szé­lesítésével. A magyar miniszterel­nök rámutatott: Oroszországtól nem lehet függővé tenni a közép-eu­rópai államok NATO-csatlakozását, de Moszkva nem zárható ki semmi­féle európai biztonsági rendszerből. Karsten Voigt: 1997 elején lehet szá­mítani új belépőkre a NATO-ba Horn Gyula reményét fejezte ki, hogy az észak-atlanti szerződés de­cemberi miniszteri tanácsa döntést hoz a NATO-tagsággal kapcsolatos tárgyalások megkezdésének idő­pontjáról. Hazánknak a közgyűlés­ben betöltött társult tagságával kapcsolatban felvetette, hogy Ma­gyarország statusát magasabb szintre, esetleg a teljes jogú tagság szintjére emeljék. Karsten Voigt megerősítette, hogy az ÉAK-ban foglalkoznak ezzel az elképzeléssel. Karsten Voigt szerint 1996 végén, illetve 1997 elején lehet számítani új belépőkre a NATO-ban. Nem biz­tos, hogy Magyarország lesz az első, de az igen, hogy az elsők között lesz. A magas rangú politikus a Honvé­delmi Bizottság elnökének, Mécs Imrének elmondta, szerinte a kato­nai szakértelemmel rendelkező civi­lek bevonására és a polgári ellenőr­zés erősítésére nagy szükség van, egyebek között azért, hogy' átlátha­tó legyen a honvédelem költségveté­se. Mécs Imre ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy véleménye sze­rint a katonai tanintézeteknél is szükség lenne a civil szakértők szá­mának növelésére. A vendég este elutazott hazánkból. Bankszektor: átfogó szabályozás kell Budapest (MTI) - Remélhetőleg a betétesek továbbra is különbséget tesznek az Agrobank, illetve a pénz­intézet vezetői ellen lefolytatott rendőrségi vizsgálat között - mond­ta Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet elnöke keddi sajtó- beszélgetésén. Szerinte kényes te­rület a vállalkozói csoportok tulaj­donszerzése a bankrendszerben. Azonban leszögezte: ha egyik oldal­ról az állam támogatja a magánvál­lalkozásokat, akkor a másik oldalon nem lehet azt megtiltani, hogy a pénzintézeti szektorban különböző magánvállalkozói csoportok esetleg tulajdont szerezzenek. Rusznák Ta­más elképzelhetőnek tartja, hogy esetleg tárca nélküli miniszter alá tartoznának a pénz- és tőkepiacot felügyelő főhatóságok. A természetes szövetség is változhat Budapest (MTI) - Elképzelhető, hogy változik az MSZP és az MSZOSZ szocialista-szociáldemok­rata platformja között egy éve létre­jött megállapodás néhány pontja - hangzott el azután, hogy a szocialis­ta párt vezetői és az MSZOSZ plat­formjának képviselői kedden talál­koztak egymással az MSZP székhá­zában. Csintalan Sándor, a párt alelnöke a találkozót követő tájé­koztatón azt hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak az MSZOSZ, illetve ann ak szocialista-szociáldemokrata platformja természetes szövetsége­se, és az együttműködést a jövőben is fenn kívánják tartani. A keddi megbeszélés egyébként egy sorozat első lépése volt. A következő egyez­tetésre a két szervezet között a jövő hét hétfőjén kerül sor. Paszternák László, a Vasas­szakszervézet elnöke úgy vélte, hogy az egy éve kötött megállapo­dásjó néhány pontja nem teljesült, nem teljesülhetett. Csintalan Sán­dor elismerte, hogy a szocialista párt választási programja és a kor­mányjelenlegi intézkedéstervezetei között jelentős eltérések vannak. Szavai szerint azonban ezt vállalni, és az eltéréseket korrigálni kell. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnö­ke megfogalmazása alapján azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy a párt programjában mi idézte elő a változást. Szerinte egyébként a keddi tanácskozás nyílt hangvételű volt. Elmondta, hogy a hét végére, vagy a jövő hét elejére elkészül az MSZOSZ-nek az a tervezete, amely alternatívát kínál az államháztar­tás hiányának pótlására, illetve csökkentésére. Stabilizálódik az ország devizahelyzete Budapest (MTI) - Két hónap alatt félmilliárd dollárral növekedett a Magyar Nemzeti Bank devizatarta­léka, és így az jelenleg már eléri a 7,3 milliárd dollárt. Jelentős összegű de­viza áramlik az MNB-be annak ha­tására, hogy a fonntleértékelést kö­vetően a spekulációs befektetők visszaváltják külföldi valutakészle­teiket, illetve meggyorsult az export- bevételek beérkezése az országba - nyilatkozta tegnap Hárshegyi Fri­gyes, a Magyar Nemzeti Bank alel­nöke. A Magyarországon működő cégeknek hamarosah lehetőségük lesz arra, hogy exportbevételeiket devizaszámlán helyezzék el. Az ezekkel kapcsolatos kormányrende­let várhatóan egy-két héten belül megszületik. Folyik a devizakódex kidolgozása is. Ennek keretében várhatóan lényegesen egyszerűbbé válik a magyarországi tőkekivitel. Olyan változások várhatók a devizakódex révén, amelyek a pénzrendszer konvertibilitásának szélesítését eredményezik Fotó: Laezó József _A PARLAMENTBŐL Lassú a privatizáció Budapest (ÉM - B. I.) - Kifogta a szelet a parlament tegnapi vitájából a Hom-beszéd, il­letve az arra reagáló hat fólszólalás. Maradt a régi menetrend: kilenchetes huzavona után is­mét a privatizációs törvény előterjesztésen rá­gódtak a képviselők. A kereszténydemokrata Pálos Miklós fölhívta a figyelmet a felemás kárpótlás és a magánosítás viszonyára. Véle­ménye szerint most dől el, hogy kik lesznek a gazdagok és kik szegényednek el, ezért rop­pant fontos a tulajdonváltás nyilvánossága és tisztessége. A magyar népnek joga van tudni, hogy kik és milyen alapon jutnak tulajdonhoz. Göndör István (MSZP) reméli, hogy a tulajdo­nosi struktúra megváltozása segíti a gazdálko­dás hatékonyságát és hozzájárul egy új közép- osztály kialakulásához. Ezzel szemben Tor­gyán József (FKGP) aggályait fejezte ki a kö­zéposztály létrejöttét illetően, mondván, hogy az emberek többsége nem válik vállalkozóvá és tulajdonossá, hanem kiszolgáltatott bér­munkássá vagy munkanélkülivé degradáló­dik. Miklós László (MSZP) hangsúlyozta, hogy egyenlő feltételeket kell teremteni, és a szak­szerű privatizáció párosuljon az ellenőrzés nyilvánosságával. Varga Mihály (Fidesz) kifo­gásolta, hogy a jelenlegi kormány a magánosí­tás ügyében sok időt, s ezzel értéket veszített, mert lassú a privatizáció. Az azonnali kérdések és válaszok órájában a kereszténydemokrata Rusznák Miklós arra volt kíváncsi, hogy nem csorbítja-e a kormány­zat az önkormányzatok autonómiáját. Pusztai Erzsébet (MDF) azt tudakolta, hogy a Népjólé­ti Minisztérium, s általában a kormány mi­lyen alapon és milyen mércével állapítja meg a támogatásokat, jelentő megélhetési létmini­mum alsó határát. Sasvári Szilárd (Fidesz) ar­ról érdeklődött, hogy miért jelent egyre na­gyobb terhet a társadalombiztosítás a munka- vállalóra és a munkáltatóra. A legtöbb kérdést a parlament tegnapi ülé­sén, jelesen hármat, Suranvi György, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke kapta. Szakmai, erkölcsi ügyekről volt szó. Az interpellációk között a legérdekesebb és legpikánsabb ismét a nagy vihart kavart krumpliügy volt. Takács Péter (MDF) hibáztatta a táx'cát az árak meg­duplázódásáért, a rosszkor időzített behozata­li vámok emeléséért, valamint a csak gyanít­ható felvásárlói manipulációért. A tárca veze­tője, Lakos László elismerte ugyan a dolgok szerencsétlen egybeesését, ismertette az im­portkvótákat, továbbá a külföldről beszerzen­dő vetógumó kedvezményes behozatalát. A képviselő nem, az országgyűlés a választ el­fogadta. A parlament megszavazta Szöllősi István­ná (MSZP) képviselő önálló indítványát, mely szerint kivételes és sürgős tárgyalást kért a már korábban benyújtott, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló javaslatához. _A NAP KÉRDÉSÉ Miért demonstrálnak ma az egyetemisták? Miskolc, Sárospatak (ÉM - M.L.) - A kor­mány március 12-i határozata a felsőok­tatási intézmények hallgatóit szeptem­bertől tandíjfizetésre kötelezi. Ezért az OFÉSZ és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége állásfoglalásával egyetértésben ma délután országos meg­mozdulásokat szerveznek az egyetemis­ták és a főiskolások, köztük a Miskolci Egyetem és a sárospataki tanítóképző fő­iskola hallgatói önkormányzata is. Mi lesz a demonstrációk menetrendje? - kér­deztük a szervezőktől.- A kormánydöntés ellen tiltakozó felvonulá­sunk ma délután 3 órakor kezdődik a Miskolci Egyetemen, majd a Centrum Áruháztól a sé­táló utcán keresztül a Vái'osház térre me­gyünk, ahol a hallgatóknak és az érdeklődő szimpatizánsoknak tájékoztató nagygyűlést tartunk a kormány döntésének következmé­nyeiről - hallottuk Szepesi Zoltántól, a Miskol­ci Egyetem hallgatói önkormányzatának elnö­kétől. - Ezt követően átadjuk petíciónkat a vá­ros polgármesterének, Kobold Tamásnak, és kérjük, juttassa el azt az illetékes minisztéri­umhoz. Azt szeretnénk elérni, hogy a kormány visszatéijen eredeti terveihez, azaz a tandíj kérdését csak a felsőoktatás fejlesztésével együtt, tárgyalja, hiszen annak stratégiája má­ig nem tisztázott. Egyes szervezetek megke- restek minket, hogy csatlakoznának a de­monstrációnkhoz, mi azonban mindenféle pár­toskodástól elzárkóztunk, mivel ez nem kor­mányellenes tüntetés! Ma délután két-háro- mezer fő részvételére számítunk, köztük kö­zépiskolásokra is, hiszen tudniuk kell, mi vár rájuk, ha a kormány nem változtatja meg el­képzeléseit.- A sárospataki Comenius Tanítóképző Fő­iskola hallgatói is szerveznek megmozdulást ma délután 3 órakor a főiskola területén - tud­tuk meg Balogh Bélától, a diákönkormányzat képviselőjétől. Mivel azonban későn kértek en­gedélyt a helyé rendőri szervektől, tegnap még nem tudták, kivonulhatnak-e a város utcáira.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents