Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-21 / 68. szám

A SZELLEM VILAGA A kultúra pénze, a pénz kultúrája Életmű-kiállítás Sopron (ÉM) - „Gergácz Berta fes­tőnő élete, mint a virágoké, kibom- ló, perdülő s lehulló szirom - rövid, de arányosan szép volt. Életét és festőpályáját végigtekintve a korai távozás miatt érzett szomorúságun- kat felváltja valami megnyugvás. Az a megnyugvás, amelyet akkor érzünk, ha valami különösen ará­nyos, szép dolgot figyelünk meg, ha valami különösen harmonikus tár­gyat tartunk a kezünkben, vagy mélyen zendülő, szívhez szóló klasszikus zenét ha hallgatunk. Vannak emberek, akiknek belső biztonsága olyan erős, hogy megha­tározza életünknek minden cseleke­detét, akik bármihez nyúlnak, bár­mit tesznek, bármit alkotnak, átitatják azt belső derűvel és har­móniával. Ilyennek látszik Gergácz Berta élete és festészete is. Képein - a keresgélések rövid időszaka után - egy békés, kényes egyensúlyokra épített világ mutatkozik meg, amelyben a világ egyneműségére, a belső és külső világ gomolygó egyen­súlyára figyelhetünk. Amelyben a szív és a kéz együtt mozdul, harmó­niát, mozdulásában egyensúlyt ke­resve. Képein soha nincs zűrzavar, disszonancia, összekuszálódott vo­nal. Valami mély hit sugárzik belő­lük, amely a világ egységére és tel­jességére, örökkévalóságára figyelő ember hite.” - Askercz Éva művé­szettörténész tanulmányában ol­vashatjuk e sorokat, abból az alka­lomból, hogy a soproni Lábas-ház­ban megrendezte Gergácz Berta életmű-kiállítását. A tárlat április 16-ig látogatható. Könyvszalon Párizs (MTI) - Franciaország leg­nagyobb könyvesboltja - ezzel a jel­zővel hirdetik azt a könyvkiállítást, amely az elmúlt héten nyitotta meg kapuit a francia fővárosban. Az év­ről évre megrendezett és sorrend­ben immár 15. könyvszalon persze aligha nevezhető boltnak, ám a >,legnagyobb” jelző kétségkívül meg­illeti, hiszen 22 ezer négyzetméte­ren 1556 kiadó 350 ezer könyvét csodálhatják meg az érdeklődők. A művek legnagyobb része francia nyelven íródott (Éranciaország mel­lett Belgium, Svájc és a kanadai Québec tartomány is számos kiállí­tóval képviselteti magát), de renge­teg spanyol kiadó is eljött a rendez­vényre, hiszen a mostani kiállítás díszvendége Spanyolország. Egyéb­ként a szervezők külön is megemlé­keznek La Fontaine halálának 300. évfordulójáról: számos standon az általa írt, vagy művészetével foglal­kozó műveket állítják ki. Akár hiszed... Budapest (MTI) - Apu, Anyu, Da­te, Bori, Pöszke és Pacsitacsi ka­landjait Janikovszky Éva örökítette nreg történeteiben. A népszerű szer­kő írásainak szereplőivel találkoz­hatnak az érdeklődők - négyévestől akár százéves korig - a Budapest Bábszínház legújabb előadásán. Az "kár hiszed, akár nem... első elő­adását szombaton délután tartot­ták a társulat otthonában, a Szín­ház. a Negyediken stúdióban. A „hi­hetetlen” történéseket Turcsányi Erzsébet, Juhász Ibolya, Gruber hlugó és Kemény István adja elő. danikovszky Éva írásait báb- ®zínpadra alkalmazta, a produkciót , kengyel Pál rendezte. Hidy Peter Budapest (ÉM) - A Kultúraköz­vetítők Kamarája 1990-ben ala­kult azzal a céllal, hogy szolgál­ja és képviselje a magyar kultú­raközvetítés magas színvonalát azáltal, hogy mértékként re­gisztrálja, felmutatja és elemzi a legjobb teljesítményeket, eze­ket tagjai számára követel­ményként állítva, megteremti a szükséges információáramlási feltételeket. A kamara feladata, hogy részt ve­gyen a kommunikáció, az értékköz­vetítés szabadságának, a szakmai intézmények, műhelyek autonómi­ájának megteremtésében, megőrzé­sében. Védendő értéknek a minősé­get, a műveltséget, a nyitottságot ítélik. Eddigi működésük gerincét a különböző helyszíneken és különbö­ző témákban megrendezett szak­mai tanácskozások jelentették. Eze­ken a kultúra-közvetítés olyan problémáit, gondjait beszélték meg melyek megoldásában, civil szerve­zetként részt tudnak és akarnak venni. A témák a rádió-televízió tar­talmi kérdéseitől a hátrányos hely­zetű térségek ellátásán át a könyv jelen magyarországi helyzetének elemzéséig terjedtek, foglalkoztak a család szerepével a kultúraközvetí­tésben, a kultúra és a térszerkezet kapcsolatával. Szombathely (MTI) - Megnyílt a vasi megyeszékhelyen az V. Szom­bathelyi tavaszi tárlat, s vele együtt - születésének 100. évfordulója al­kalmából - Bernáth Aurél Kossuth- díjas festőművész emlékkiállítása. Ezzel az elmúlt szombaton megkez­dődtek a fővárosihoz kapcsolódó Szombathelyi tavaszi fesztivál ese­ményei. A zenei rendezvényei közt szere­pel egy hangverseny, melynek mű­sorát a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár kotta-ősnyomtatványai­ból válogatott zeneművekből állítot­ták Össze. Tolmácsolójuk a Szom­Polgári László Rimaszombat (ÉM) - A Meciar- kormány programja Szlovákiában nyílt sisakkal a nemzetállam kiala­kítását hirdette meg. A nemzetiségi kultúra bástyáit féltve őrző magyar kisebbség még ezek után is remélte, ez a kormány sem lesz mostohább hozzájuk, és legalább a tavalyi pénzkerettel dotálják kulturális te­vékenységét. Az inflációról nem be­szélve a 10,5 milliós dotációs keret éppen hogy csak a talpon maradást biztosította volna. Volna, merthogy az ország költségvetési provizóri­ummal akarta átvészelni az első ne­gyedévet. Amikor Csemadok-ber- kekben már sem előlegre, sem fize­tésre nem futotta a dolgozóknak, Értékkonferenciák sorában ren­dezték meg 1994. április 11-12-én Budapesten A kultúra pénze, a pénz kultúrája elnevezésű tanács­kozást, mintegy 200 résztvevővel. A kamara tagjain kívül meghívták a kulturális intézmények működtető­it, a kulturális vállalkozókat, a kul­turális finanszírozásban érdekelt állami, önkormányzati szakértőket, az üzleti szféra döntéshozóit, a kul­túra-finanszírozás elméleti kutató­it, oktatóit. A pénzvilág és a kultu­rális élet képviselői a nyilvánosság előtt ütköztették nézeteiket, s talál­tak keretet kultúra és pénz egymást feltételező létezése elméleti és gya­korlati kérdéseinek megvitatására. E tanácskozás alkalmas volt arra, hogy „egy asztalhoz” ültessen ban­kárt és múzeumigazgatót, vállalko­zót és könyvtárost egy közös cél: a sokszínű és gazdag kultúra megte­remtése, az intézmények racionális működtetése, szellemi és anyagi tő­ke hasznosulása érdekében. A megkezdett beszélgetést foly­tatni szeretnék, s április 11-12-én másodszor is megrendezik A kultú­ra pénze, a pénz kultúrája tanácsko­zást, ezúttal a nonprofit szféráról. Egyszerre hívják és váiják az alapít­ványok létesítőit és hasznosítóit, fi­nanszírozókat és működtetőket. A kulturális szféra intézményei az el­sők között mérték fel és aknázták ki az alapítványi forma megjelenésé­ben és az egyesülési szabadság ki­bathelyi Régizene Együttes, a Ca- pella Cantorum lesz. Az operák közt Purcell: King Artur, és Donizetti: Don Pasquale című műve szerepel a műsoron a Purcell kórus, a Capella Savaria kamaraegyüttes, a debrece­ni Csokonai Színház énekkarának, valamint a Szombathelyi Szimfoni­kusok előadásában. A musicalked­velők pedig Déry-Presser-Adamis -Poós: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabjában gyönyörködhetnek majd a zalaeger­szegi Hevesi Sándor Színház művé­szeinek előadásában. A programok közt figyelemre­rákérdezték, sürgették a munkához szükséges pénz folyósítását. Mint derült égből a villámcsapás, úgy ér­te a Csemadok központi és járási szerveit a hír, miszerint az „állam­bácsi” nem növeli a keretet, de még a tavalyi összeget is megnyirbálja, s mindössze 1,6 millió koronát utal át negyedévente. Ha ezenkívül még valamit akar a kisebbség, akkor azt az állami költségvetésből fenntar­tott Pro Slovakia Alapítványnál kell megpályázni. A tárca verdiktje egy­ben azt is jelentette, hogy veszélybe kerültek az eddig nagy sikerrel meg­rendezett országos kulturális sereg­szemlék, sőt hamarosan arra is rá kellett ébredni: a rendezvényeket biztosító apparátus sem létezhet a régi formában tovább. Február vé­szélesedésében rejlő lehetőségeket. A hozzájuk érkező adományok foga­dására, gyújtáséra alapítványokat hoztak létre, biztosítva ezzel a la­kossági és vállalati támogatások adómentességét, tanfolyamaik, szakköreik, amatőr csoportjaik je­lentős hányadát egyesületekké ala­kították, s így egyrészt szélesítették társadalmi bázisukat, másrészt si­kerrel indulhattak a különböző pá­lyázatokon. Az egyre szűkülő költségvetési támogatások időszakában ezek a nonprofit formák a már meglevő kulturális intézmények számára mintegy' mentőövként szolgáltak, az újonnan létrejövőknek pedig sok szempontból előnyös és vonzó szer­vezeti alternatívát jelentettek. A továbblépésnek, de sok eset­ben még a túlélésnek is elemi felté­tele, hogy a kulturális szférában működő alapítványok és egyesüle­tek szembenézzenek az előttük tor­nyosuló problémákkal. Égető szük­ség van azokra az eszmecserékre, amelyek a problémák feltárását, a jó és a rossz tapasztalatok megosz­tását, a sikeres és sikertelen kísér­letek elemzését, a közös megoldá­sok és stratégiák kialakítását szol­gálják. A nonprofit szektor költség- vetési támogatottságát és adópoliti­kai kedvezményezettségét is csak professzionálisan szervezett akciók­kal, egységes fellépéssel lehet meg­védeni - visszaállítani. méltó az Első magyar látványtár is, de mellett fellép a 25 éves Savaria Táncklub, lesz bábszínházi nap és nemzetközi néptánctalálkozó, be­mutatkozik a budapesti Komédium Színház társulata Mastrosimone: a Pulóvergyűjtő című darabbal, s ez alkalommal rendezik meg a 24. Du­nántúli tájegységi film- és videó- szemlét, végül pedig folkmisét tarta­nak a Székesegyházában. A fesztivál 8 milliós költségveté­sét a helyi önkormányzat, a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál, és szponzo­rok segítségével tudták előteremte­ni a szervezők. gén a Csemadok országos elnöksége rendkívüli ülésen foglalkozott a fej­leményekkel. A kényszerhelyzetbe került szövetség elöljárósága úgy döntött, hogy dolgozóinak csaknem a felét elbocsátja. Vágyás 54 dolgo­zóból 24-nek mondtak fel, akik há­rom hónapos felmondási idő után távoznak a szövetség kötelékeiből. Március első felében a Csema­dok még egy fillért sem kapott az el­ső negyedévi 1,6 milliós keretből. Arról már tárgyalni sem tudtak, hogy miből és meddig fizetik ki a törvény által megszabott kéthavi végkielégítést. Végh László, a Cse­madok OV főtitkára elmondta, hogy' a több mint 100 központi, járási és regionális rendezvényre eredetileg 17 millió koronát kértek a kulturá­lis minisztériumtól. Mivel kérésük süket fülekre talált, a Pro Slovakia Alapítványhoz fordulnak. Az már most biztosnak látszik, hogy' az idén fennakadások lesznek a rendezvé­nyek időrendi megvalósításával. Például a kassai Kazinczy-napok- kal, és a Tompa Mihály országos vers- és prózamondó verseny meg­rendezésével is. A főtitkár és az or­szágos elnök is azt hirdették, hogy a szövetség talpra állásához lépésvál­tásra van (lesz) szükség. Alihoz, hogy a fáklya ki ne aludjon (nyitott könyvön égő fáklya van a Csema­dok jelvényében - a szerk. megjegy­zése), a Csemadoknak lépnie kell. A helyi önkormányzatok és vállalko­zók segítségén túl állami és nem ál­lami alapítványok támogatását is kérik majd, nem is beszélve a helyi kezdeményezésekről, vállalkozói el­képzelésekről, tervezetekről. Nehéz megjósolni, milyen sors vár az újjáalakult rimaszombati Gömör néptáncegyüttesre ÉM-repró Pulóvergyűjtő, folkmise, látványtár Megrendezetten rendezvények Létszámcsökkentésre kényszerült a Csemadok _TÁRIAT ARS 95 Helsinki (ÉM-DK) - Az első művészeti kiál­lítást Helsinkiben 1961-ben rendezték meg. Ma már persze egészen másról szól a világ művészeinek bemutatkozása, mint akkor. Az alkotásokat reprodukákó album előszavában többek között az a gondolat szerepel, hogy a gazdasági recesszió idején az emberek megkérdőjelezik a kultúra szükségességét. A kiállítást rendezők saját lehetőségeikkel - vagyis éppen a kiállítással - szeretnének elfo­gadható választ adni a kérdésre... Hogy' mennyire elfogadható a válasz, azt mindenki maga döntheti el, aki arra vetődik, vagy az albumot lapozgatja. Ám bevallom, szá­momra a háromszáz oldalas, színes kiadvány­ból nem volt könnyű akár csak ezt a négyet kiválasztani. De talán jellemzőek. Hogy mire? Louis Jammes: Sarajevo Robert Gober: Láb - cím nélkül Antony Gormley: Gondolkodni tanulás Troy Innocent videó-installációja

Next

/
Thumbnails
Contents