Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-21 / 68. szám

10 A SZELLEM VILAGA Katedra 1995 A tankerület hírei- A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium rendelkezése alapján a tankerü­leti oktatásügyi központok felmérést végeznek a nemzetiségi és etnikai nevelési-oktatási in­tézményhálózatról, annak személyi és tárgyi feltételeiről, valamint fejlesztési terveiről. Ezért munkatársaink - az e célra készített kérdőívvel - személyesen keresik fel azokat az intézményeket, amelyekben nemzetiségi okta­tás folyik, illetve ahol a tanulóknak legalább tíz százaléka etnikai kisebbséghez tartozik. Fentiekről levélben tájékoztattuk vala­mennyi önkormányzat jegyzőjét. Ezúton is kérjük az érintett intézmények vezetőit és pe­dagógusait, valamint fenntartóikat a felmé­résben való együttműködésre.- Országos tanácskozást tartottak a tankerületi oktatásügyi központok szakmai testületéi március 18-án, szombaton Budapes­ten. A tanácskozáson elsőként Báthoiy Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára tartott előadást a közok­tatás fejlesztési koncepciójáról. Hangsúlyozta a közoktatás tartalmi fejlesztés alapdokumen­tuma a Nemzeti alaptanterv, melynek másfél hónapos vitája a napokban zárult le. Ezt köve­tően kerül sor a különböző vélemények, javas­latok értékelésére, feldolgozására. Mindezek figyelembe vételével kívánják kialakítani a Nemzeti alaptanterv végső formáját. A fejlesztés kiemelt területeiként említette az állami vizsgák új rendszerének kialakítá­sát, a középiskolai képzés expanzióját, új tan­könyvek és ehhez kapcsolódó programok rend­szerének kiépítését. A tanácskozáson Orosz István, az Or­szággyűlés Oktatási Tudományos, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke a közoktatási tör­vény módosításával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mindenkép­pen tekintetbe kell venni a társadalmi igazsá­gosságot és az esélyegyenlőség biztosítását. Az új elképzelésekre vonatkozóan felhívta a fi­gyelmet arra, hogy el kell kerülni a korai isko­laválasztás kényszerét; a hátrányos helyzetű fiatalokat segíteni kell abban, hogy leszakadá­suk megállítható legyen. A tanácskozáson elszólalt Szőllősi István­ná, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára is. El­sősorban az oktatás pénzügyi helyzetéről, a működési feltételek biztosításának szükséges­ségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szak- szervezet érdekvédelmi harcában egyre in­kább előtérbe kerül a pedagógusállások megóvása, a pedagógus munkanélküliség elkerülése. Az Észak-magyarországi Tankerületi Ok­tatásügyi Központ Szakmai Testületé legköze­lebbi összejövetelét áprilisban tartja, Egerben. Ezen a rendezvényen Nagy József egyetemi tanár tart előadást „az új vizsgarendszer beve­zetésének előkészítése” címmel. Ezt követően aktuális feladatokról tárgyalnak a szakmai testület tagjai. Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ Rákóczi-kollégium Szatmárnémetiben Szatmárnémeti (ÉM - GYG) - Úgy is kezd­hetnénk ezt a néhány soros tudósítást, hogy az autonómiával szemben az ökuméniát hangsú­lyoznánk. Sőt, most, az alapszerződések idején, ame­lyeket semmi nem akadályoz jobban, mint az autonómia, akár különös hangsúlyt is adhat­nánk afeletti örömünknek, hogy Szatmárné­metiben felépül, felépülhet az első olyan kollé­gium, amely a romániai magyar egyházak kö­zös erőfeszítése révén és az angolok támogatá­sával jön létre. No, meg néhány lelkes szatmá­ri ember - köztük ama Bánhidi Antal, legen­dás hírű mérnök-pilóta hagyatékából, aki mint lapunkban is megírtuk, „vagyonát” a szatmári ökumenikus kollégium felépítésére ajánlotta fel. Mondom, akár ujjonghatnánk is a hír hallatán, ha nem tudnánk, hogy a szat­mári „katolikus” gimnázium épületében mind a mai napig a román gimnázium székel, s anélkül, hogy a románok egyetlen iskolaépüle­tet is emeltek volna hetven esztendő alatt eb­ben az iskolavárosban - amely egy időre haj­dan még a sárospatakit is befogadta - azért elég jól elvannak, miközben a magyarok újra iskolát építenek. Ujjongásra tehát nincs ok, csak némi kis örömre, hiszen ahhoz képest, hogy Ligeti László tanár úr, az ősi Református Gimnázi­um tanára a tavaly előtt Balatonszárszón még csak az esélyeket latolgatta egy ökumenikus kollégium felépítésére, most már az alapkő le­tételen is túl vannak. A magyar iskolaépítési lendületnek, szer­vezőképességnek semmi nem tudott ellenáll­ni. Sem a telek kijelölése körül hónapokig tar­tó román akadékoskodás, sem az, hogy szinte üres zsebbe] fogtak a munkához. Helynek jó lett a németi-templomkertje, tervnek a Mako- vecz Imre készsége és hajlandósága, segítség­képp pedig a Tőkés László önzetlen támogatá­sa. A szatmári ökumenikus kollégium, amely Rákóczi nevét veszi fel, így el kezdhet épülni, v. Alapkőletételét százezrek kísérték figyelem­mel határon innen és túl. Az erdélyi magyar szellem hajléka lehet ez az épület is évszáza­dokra - ha csak a románok egyszer ezt is el nem veszik. Megduplázódtak a veszélyeztetettek Kimutatás azon településekről, településkörzetekröl, amelyeken az átlagot meghaladói, arányban iskoláztak be cigánygyermekeket az 1 987/88. tanévben □ összarány □ 1. évfolyam M 8. évfolyam A nyíl a megyei középátlagot mutatja:12,8%) Halmaink Fehér Margit Négyéves tanítási gyakorlattal ren­delkeztem, amikor családi okokból Balassagyarmatra költöztünk, te­hát még pályakezdőnek számítot­tam. Az iskolában, ahová kinevez­tek, rögtön „megajándékoztak” egy, a tantestület által kezelhetetlennek tartott 7. osztállyal, amelyben hét túlkoros cigánygyermek gyakorolta rendületlenül, hogyan lehet a taní­tási órákat lehetetlenné tenni. Elég sikeresen csinálták velem is az első 4-5 nyelvtanórán. Csak összevillant a szemük, s máris egységbe tömö­rültek. Az osztály többi tagja meg vidoran nézte, ebből mi lesz. A lehe­tő legrosszabbat tettem ekkor: röp- dolgozatot írattam, hogy levegőhöz jussak. Közben meg mélyen szé­gyelltem magam. A tehetetlensé­gem nyilvánvaló volt, nekik meg egyáltalán nem számított, hogy hány egyes keiül a naplóba. A másik szaktárgyammal, a rajzzal próbálkoztam azután, hogy együttműködésre bujám őket. Kö­zülük kettő lány volt, anyányiak, nálam jóval súlyosabbak, és már többször is „elháltak”. Rájuk bíztam a rajzszertár kezelését, attól kezdve együtt állítottuk be a csendéleteket, indukciós anyagokat, osztottuk szét a rajztáblákat, rajzlapokat stb. Együtt szerveztük meg az órát. Egy alkalommal a szünetben Balog Eri­ka szorosan mellém állt a tanári asztalnál, vállával, csípőjével hoz­zám törleszkedett. Ezzel hozta a tu­domásomra, hogy elfogadtak, utána már egyikükkel sem volt különö­sebb bajom. A kedvemért még a nyelvtant is tanulni kezdték egy kicsit. Elég nagy hibának tartom, hogy valami megmagyarázhatatlan ál­szemérem miatt nem foglalkozik az oktatásirányítás kellő súllyal és át­fogóan a cigánygyermekek iskoláz­tatásának rengeteg gondjával, bár vannak már olyan központi törek­vések, amelyek problémaccnírikus módon közelítik meg ezt a kérdést. Az iskolai statisztikai adatfelvételi lapokról törölték 1992-ben az elő­menetelükkel kapcsolatos adatok rögzítését. Most, amikor roma ki­sebbségi önkormányzatok alakul­tak, és az érintettek is megfogal­mazzák saját érdekeiket, érthetet­len; miért mondunk le arról az adat­bázisról, amely egy korrekt helyzet- elemzés kiinduló alapja lehetne. A tankötelezettségi törvény tel­jesítésének az egész megyét átfogó helyzetét először az 1987/88-as tan­évben tekintettem át. A tanulólét­szám akkor 98 047 fő volt az általá­nos iskolákban, a cigánygyermekek összaránya pedig 12,8 százalék (12 751 fő). Az iskolarendszeren va­ló továbbjutásuk kudarcait mutat­ta, hogy míg az első évfolyamon a tanulók 18,5 százaléka volt cigány, 8. osztályban az arányuk már csak 8,0 százalék volt. Ennek az évnek a tükre sajnos a többire is általánosít­ható. Az 1987/88-as tanévben mó­dom nyílt az akkori városok és vá­roskörzetek részadatait is tanulmá­nyozni. Ezek azt mutatták, hogy a megyei átlagot jóval meghaladó arányban az alábbi térségekben je­lentek meg a cigánygyermekek a képzési rendszerben: Az utolsó év, amikor tehát még viszonylag részletes adatok álltak rendelkezésre, az 1992/93-as tanév volt. A korábbival összehasonlítva kitűnik, hogy a cigánygyermekek százalékaránya növekedett, 12,8 százalékról 15,9 százalékra. Az egyes évfolyamok tekintetében saj­nos ugyanaz a tapasztalat, mint volt korábban: közülük csak nagyon kevesen jutnak el a 8. osztályig, 7.-re már szinte a felére csökken az évfolyamhoz viszonyított arányuk az 1. osztályos állapothoz képest. Ugyanakkor a veszélyeztetettként nyilvántartott tanulók (akik termé­szetesen nemcsak közülük kerül­nek ki) számaránya is majdnem megduplázódott. Igen nagy bajok vannak tehát az esetükben az isko­la megtartó erejével. A kudarc azonban mégsem há­rítható egyedül az általános iskolá­ra, hiszen az csak a falain belülie­kért vállalhat felelősséget. Meggyő­ződésem, hogy a kérdés nem is csu­pán a pedagógusok esetleges mód­szerbeli hiányosságaiból vagy türel­metlenségéből fakad; sokkal inkább kommunikációs probléma. A min­denkori tantervek nemigen vették figyelembe ezeknek a gyermekek­nek a másságát; azt, hogy a szá­mukra érthetetlen a tananyag jó ré­sze. Ahhoz lehetne ezt a problémát hasonlítani, mint amikor két prog­ramot próbálnak összekapcsolni, amelyek nem egészen kompatibili­sek egymással. Soha, bármilyen jó­szándék vagy igyekezet ellenére sem fog a kommunikációs helyzet létrejönni. Sokáig elenyészően kevés volt az olyan alapozó, felzárkóztató progra­mok jelenléte az oktatási rendszer­ben, amelyek a készségeket, tanulá­si képességeket kialakítják illetve erősítik ezekben a gyermekekben. Jelenleg annak vagyunk tanúi, hogy az iskola helyi nevelési rend­szerében, oktatási programjában szaporodik a számuk. Jó lenne, ha eredményesen működnének, mert különben teljesen hiú ábránd ma­rad az iskoláztatás éveinek minél távolabbi időre való kitolása, egyál­talán a gyermekek megtartása az iskolapadban. A veszélyeztetett és cigánytanulók arányának változásai Borsod-Abaúj- Zemplén megye általános iskoláiban 25.00% 20.00% 15.00% -f 10.00% ­5.00% . 0.00% □ cigánytanulók 1987-ben □ cigánytanulók 1992-ben 1 veszélyeztetettek 1987-ben IS veszélyeztetettek 1992-ben Március 21., Kedd A megyei pedagógiai és közművelődési intézet hírei A megyei közgyűlés döntése ér­telmében az intézet a jövőben a pe; dagógiai és közművelődési szakmai szolgáltatás mellett a szakszolgála­tok koordinálását is ellátja. Ez a te­vékenység az alábbi területekre ter­jed ki:- a gyógypedagógiai tanácsadásra- a tanulási képességet vizsgáló szakértői tevékenységre- nevelési tanácsadásra- beszédjavító vizsgálatokra- továbbtanulási tanácsadásra- konduktív pedagógiai tanácsadásra Megkezdődött az intézet felkészülé­se a megnövekedett feladatok ellá­tására. Befejeződött a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium által elren­delt, engedélyezett iskolai kísérle­tek (speciális programok) megyei áttekintésének első szakasza. A ta­nácsadók összegyűjtött véleménye szerint az innovációk legnagyobb része eredményes. A csak 1-1 tan­tárgyra vonatkozó programok mel­lett különösen fontos az iskolaszer- kezet változását is magukban hor­dozó 6 osztályos gimnáziumok gya- korlati tapasztalatai vagy a szociá­lisan perifériára szorult tanulók esélyeinek növelésére irányuló tö­rekvések (pl. edelényi Alapítványi Munkaiskola, kazincbarcikai Don Bosco Speciális Szakiskola stb). Április 13-án (csütörtökön) Bát­hory Zoltán helyettes államtitkár a közoktatásfejlesztés stratégiájáról tart előadást a megye illetékes ön- kormányzati szakemberei és első; sorban a községi iskolák vezetői számára. A tájékoztató helyszínét később jelölik ki, erről tájékoztatjuk az érdeklődőket. Erősödő munkakapcsolat jellemzi az intézet és az eperjesi módszerta­ni központ együttműködését. A te­vékenység összehangolásának je* lentős állomása volt a két intézet munkatársainak találkozója Eper­jesen, illetve a Borsod megyei Ka- zinczy-iskolák képviselőinek rész­vétele a kassai Kazinczy-napok ren­dezvényein. Az intézmények a jövő­ben a közös továbbképzés különbö; ző formáira szeretnék kiterjesztem a kapcsolatot. E hónap végén újra megjelenik a Fókus? című művelődési és közok­tatási lap 1-2. összevont száma. A bőséges terjedelemben a szerkesz­tők különösen nagy súlyt helyeztek arra, hogy a most folyó NAT-viták- ban kialakított álláspontok közül minél többet tárjanak az olvasók elé. így kifejtették véleményüket ­többek között - Báthory Zoltán he; lyettes államtitkár, Mihály Ottó egyetemi tanár, továbbá or­szággyűlési képviselő, általános es középiskolai tanárok, igazgatók, s más szakemberek. A rendkívül sokszínű vélekedés iz­galmas olvasmánynak tűnhet a kérdéssel foglalkozóknak, de a szü­lök és érdeklődők számára is. Ter­mészetesen megtalálhatjuk e szám' ban a megye fontos művészeti ese­ményeinek kritikáit, könyvismerte­tést, előzetes tájékoztatást a készü­lő Miskolc monográfiáról és egyéb személyesebb hangvételű írásokat is. A lapot id. Kunt Ernő képei il­lusztrálják. A Fókusz előrelátható­lag március végén lesz kapható. Az egészséges gyermekekért Miskolc (ÉM) - A miskolci Mun­kácsy Mihály Általános Iskolában az V-VIII. osztályos tanulók részé­re a napokban az egészséges élet­módot elősegítő foglakozások szer­vezését kezdték meg. Az elsősegély­nyújtás alapjainak elsajátítása er­dőkében, valamint a dohányzás ár­talmairól és a meggondolatlan sze; xuális kapcsolatok során jelentkező veszélyekről. Az osztályfőnökök számára nagy segítséget nyújtanak ehhez a gyermekkörzetben dolgozo védőnők, akik amellett, hogy jól is­merik a tanulókra leselkedő veszé­lyeket, szinte valamennyi gyermek­nek személyes ismerősei is. A tanu­lok először tesztlapokat töltenek ki» amelyek révén felmérik a témával kapcsolatos ismereteiket, majd ezek alapján következnek 8 „testreszabott” foglalkozások.

Next

/
Thumbnails
Contents