Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-21 / 68. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. „KÉPERNYŐ ELŐTT Anna filmje Horpácsi Sándor A film mintha válasz lenne a kormány március 12-i határozataira. A tét a gyerek (negyedik). Legyen vagy ne legyen. Sok vitán vettem részt, sok okosat és- butát olvastam a témáról, a „Herderi jólatról”. Tény, hogy 2000 után több 70 éven felüli lesz, mint harminc éven aluli. A témát tehát nem lehet elbagatellizálni. De most mégsem a bűnbakokat keresném, nem a vitához szólnék hozzá. Elfogadom Esterházy Péter szemléletét, megoldását: a konkrét történet mindig többet mond, mint a legbölcsebb teória. A történelem nélkül nem lehet megérteni ezt a történetet sem. A magyarság utoljára a XIII. században, a tatárjárás előtt volt expanzív. Ekkor - a hajdani gyepűn túl - például Lengyelországban, Moldvában, a Szerém- ségben (ma Szerbia) satöbbi magyar falvak, telepek voltak. A folytatást tudjuk: azóta beszáradunk, morzsolódunk a trianoni határokon belül is. Esterházy története viszont derűs, már-már idilli. Két ember (értelmiségi) szereti egymást, gyerekeik lesznek, három, s élnek ahogy lehet. Márpedig nem nagyon lehet, mert az életünkbe állandóan belepofázik a történelem, az ideológia, a politika. Az arisztokratákéba is, a proletárokéba is. Ahogy a filmben is kimondják, itt mindig megvertek valakit, a verőket is. Olyan történelmi és lelki tehertétel ez, amit csak a következő generációk heverhetnek ki - ha lesznek. Márpedig gyereket vállalni nem lehet jövőkép nélkül. Ezt nem oldja meg sem a gyes, sem a gyed, semminemű szociális juttatás. Sőt! Félő, hogy a csak a pillanatnyi anyagi helyzetre figyelő szociális juttatási rendszer éppen a minőség ellen hat. Anna nem szüli meg a negyedik gyermekét, mert nem akar engedni ebből a minőségből, de a juttatásokért, a létminimumért! megszületik az ötödik, hatodik stb. gyerek a jövőkép és felelősség nélküli rétegekben. S a kör itt be is zárul, mert ezek ugyan nem fogják biztosítani Fekete Gyula kedvenc vesszőparipáját, a munkaerő utánpótlását, újratermelését, hanem a mindig eltartott lumpenizáló réteget. Molnár György filmje természetesen éppen nem erről szól, mégis jó volt nézni a sok krimi, bóvli, kultúrkacat után és között egy mai és emberi történetet. Ha úgy tetszik polgárit, ideológiák nélkül. Pályázat művészeknek Veszprém (ÉM) - Veszprém-Bakony-Bala- ton címmel a Gizella-napok kulturális rendezvénysorozata alkalmából pályázaton vehetnek részt azok a művészek, akiket Veszprém városának hangulata, környezete, a Bakony hegyvonulatai, illetve a festői Balaton ihletett meg. A pályamunkákat a rendezők öt kategóriában - festészet, grafika , szobor (kisplasztika, kerámia és érem), textil (illetve egyéb művészeti ágak), fotó - várják, és kategóriánként három díjat adnak ki. A pályázatra előzetesen március 31-ig lehet jelentkezni levélben, amelyben fel kell tüntetni a mű alkotóját, lakcímét, a mű címét, műfaját, méretét, technikáját, s azt is, hol kívánja munkáját beadni: Veszprémben, a helyőrségi klubban (8200 Veszprém, Zalka M. tér 1.) Burai Gézánénál április 20-21-én; vagy Budapesten, a Magyar Művelődési Intézet épületében (1011 Budapest, Corvin tér 8.), illetve a Szabad Képző- és Iparművészek Országos Szövetsége titkáránál, Kovács Editnél április 22-én délelőtt 10 és délután 3 óra között. A kiállításra nem kerülő anyagokat április 22. és 26. között adják vissza Veszprémben. Matematikai erőpróba Miskolc (ÉM) - Huszonötödik alkalommal rendezték meg a megyében tanuló szakközép- iskolások számára kiírt Bede Lajos matematika emlékversenyt a Gábor Áron Műszaki Középiskolában, amelynek jubileumi megnyitóján részt vettek annak egykori alapítótagjai, Hníz László és Puskás Imréné is. A másod- és harmadéves diákok erőpróbáját 1970-től városi, majd 1984-től megyei szinten rendezik meg. Ä mostani verseny végeredménye a következőképp alakult. A másodikosok iskolák közötti versenyében az első helyet a miskolci Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola szerezte meg az ózdi Bródy Imre Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium és a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendóg- látóipari Szakközépiskola előtt. Az egyéni versenyben: 1. Nagy Judit (Fáy Közg. Szakk.), 2. Ullaga Zita (Berzeviczy Keresk. Szakk.), 3. Kakukk Szabolcs (Bródy Műszaki Szakk.). A harmadikosok iskolák közötti versenyében három éve folyamatosan a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskola diákjai végeznek az első helyen, így az elmúlt évek és a mostani versenyen nyújtott teljesítményük alapján örökre náluk marad a vándorserleg. A második helyet a kazincbarcikai Irinyi János Szakközépiskola szerezte meg, megelőzve az ózdi Széchenyi Közgazda- sági Szakközépiskolát. A tanulók egyéni versenyében: 1. Szabó Gergely (Berzeviczy Szakk.), Faragó Zoltán (Irinyi Szakk.), 3. Sánta Zoltán (Berzeviczy Szakk.). Vonzás és taszítás középiskolás fokon Vegyes gimnáziumok és szakközépiskolák a számítógépben Király Ernő Budapest (MTI) - A középiskola szelektál. Jellege szerint kiválasztja diákjai közül azokat, akik felkészíthetek a magasabb képzésre, a főiskolára, egyetemre. Ezt a szelekciót igazolja a felvételi vizsga. Vagy nem igazolja. Az utóbbi esetben a foglalkozási bizonytalanság első terhével indítja útjára a 18 éves embert. Jóllehet a magyar középiskolai rendszer három típusa - gimnázium, vegyes iskola, szakközépiskola - egyaránt magán viseli a gazdasági rendszer- váltás gondjait, az utóbbi kettőt a korábbi foglalkoztatási szerkezet felbomlása is nyomasztja. A Középiskolák felvételi vizsga- eredményei című könyv összesen 633 középiskola felvételi eredményességét vizsgálja. Ebből 195 a gimnázium - a levonható következtetésekről már korábban beszámoltunk -, ám ezt a számot jelentősen meghaladják a szakközépiskolák, 321 intézmény adatait dolgozták fel. A vegyes iskolák - ezek gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal is rendelkeznek-listája 117 tagú. Neuwirth Gábor főtanácsadóval - a könyv szerkesztőjével - beszélgetünk a vegyes gimnáziumok és a szakközépiskolák felvételi teljesítményéről. A lista hiányos • Két fontos megjegyzést kell előrebocsátani. Az egyik: ezt a három iskolatípust nem lehet együtt vizsgálni, következésképpen nem lenne helyes egyetlen táblázatban való szerepeltetésük sem. Három különböző nehézségű és tananyagú iskolatípusról van szó. Esetükben a felvételi követelmények is másképpen hatnak. A másik: bármely iskola megítélése összetett feladat. A számítógépbe csak azok az adatok kerültek, melyek az iskolák diákjainak a felvételi vizsgán való szereplését mutatják 1990-1994 között. Még egy látszólagos pontatlanságot is tisztázni kell: úgy döntöttünk, hogy azokat az iskolákat, amelyek öt év átlagában diákjaiknak kevesebb mint 10 százalékát küldték a felsőoktatásba, nem szerepeltetjük. □ Általánosságban, természetesen az Önök kritériumai alapján, hogyanjellemezhető a legutóbbi öt esztendő? © Voltaképpen mindegyik iskolatípusból növekvő arányban kerülnek be a felsőoktatásba. Ám ez nemcsak az oktatási színvonal emelkedéséből következik, hanem abból is, hogy több hallgatót vesznek fel a főiskolákra, egyetemekre. Hat évvel ezelőtt például a mostaninál nagyobb számú szakközépiskola tartozott a 10 százalékos határt el nem érők közé. Úgy tűnik, hogy ha nem is öt, inkább hat vagy hét év távlatában megkétszereződött a felsőoktatásba felvettek száma. A legutóbbi vizsgákon 32-33 ezer fiatal jutott be a felsőoktatásba, szemben a fél évtizeddel korábbi 16-17 ezerrel. A szakváltás nem jellemző QEza két iskolatípus, a vegyes gimnáziumok és a szakközépiskolák, jellegüknél fogva a felvételek szempontjából is sajátos áttekintést kívánnak. Az Önök elemzése kiterjed arra is, hogy az egyes iskolatípusokból hol kívánnak továbbtanulni, illetve hol jelentkeznek a kudarcok? ® Nem, így nem elemezzük sem a vegyes, sem a szakközépiskolákat. Természetesnek tartom, hogy minden szakközépiskola a saját képzési profiljának megfelelő intézménybe küldi a gyerekeinek zömét. Ha tehát tudjuk, hogy a gazdasági, műszaki területen jelentősen emelkedett a felvételi keret, akkor értelemszerűnek tarthatjuk, hogy a gazdasági, illetve a műszaki szakközépiskolákból többen kerülnek be. Hangsúlyozom: nem a középiskolák eredményessége miatt, hanem mert a felsőoktatás nyitotta nagyobbra a kapuit. □ Van e arra vonatkozó összehasonlító adat, hogy a szóban forgó középiskolák diákjai érvényesíteni kívánják a képzésük előnyeit. Nevezetesen: ott akarnak továbbtanulni, ahová korábban is tartottak, vagy ahová beiskolázták őket, például agrárképzéssel nem a bölcsészkart, vagy a jogot célozzák meg ? ® Én úgy tapasztalom - merthogy pontos adataink nincsenek -, hogy ritka az olyan diák, aki - mondjuk - a műszaki szakközépiskola harmadik évében jön rá, hogy inkább tanár lenne, és ezért a bölcsészkarra igyekezne. Figyelemre méltó, hogy míg a gimnáziumok esetében a felvételi elutasítás azzal is jár, hogy keresik a máshová bejutás lehetőségét, s nézik, hogy milyen érvényesülési lehetőségeket kínál a jövő, addig a vegyes és a szakközépiskolák diákjai közül kevesebben nem vetítik ki a jelen helyzetet a négy-öt év múlva várható jövőre. □ Látjuk, érezzük, hogy a rendszer- váltás a középkádereket súlyozottan érintette. Leegyszerűsítve, ők azok, akiknek a legkönnyebb szívvel mondják az alkalmazók, hogy nincs rájuk szükség, s ők azok is, akik a legnehezebben jutnak a későbbi érvényesülés reményét ígérő felsősoktatásba. Pedagógusként mi a véleménye erről? Sikerélmény nélkül • Minden szakterületnek megvan az optimális struktúrája. Leegyszerűsítve ez a következő lenne: viszonylag kevés diplomás mérnök, ennél több üzemmérnök sokkal több technikus, nagyságrendekkel több szakmunkás, és a legtöbb a segédmunkás. Ha ez a szerkezet sérül - márpedig nálunk megsérült -, csupán az emberi vonatkozásait nézve is általános rossz hangulat lesz úrrá. Hiszen senki sincs a helyén. Ráadásul nálunk nemcsak azért van gond a középkáderekkel, mert rendszerváltás történt, hanem mert volt vagy tíz év, amikor szünetelt a technikusképzés. Aztán, amikor a nyolcvanas években rájöttek, hogy ez az út nem járható, újra megindították a technikusképző szakközépiskolákat. Ami pedig kérdésének azt a részét illeti, hogy visszahat e a struktúraátalakítás ezekre az iskolákra, azt kell mondanom: a képzési igényekre minden visszahat, ami a gazdasági életben történik. A presztízsvesztéstől az emberi sikerélmény elmaradásáig. Ezek a tényezők azonban nem mérhetők közvetlenül. Csak abban bízhatunk, hogy előbb-utóbb változnak a dolgok, mert a jelenlegi helyzet árt a képzésnek, és ezen túl az országnak. □ Végezetül nézzük az Ön statisztikáit. Mi mutatja, hogy jó, hogy elismerésre méltó egy-egy megye vegyes gimnáziuma, illetve szak- középiskolája? • Minthogy a gimnáziumi listát már ismerik az olvasók, azzal kezdem, hogy elvileg legmagasabb a felvételi arány a gimnáziumokban, alacsonyabb a vegyes iskolákban, és még alacsonyabb a szakközépiskolákban. Ez az iskolatípusoknak a képzési céljából következik. Számos megye táblázatából azonban kitűnik, hogy a valóság más. Vannak olyan szakközépiskolák, amelyek a vegyes iskolák szintjén teljesítenek. Minden iskolánál olvasható az ötéves átlag alapján számított országos helyezési szám, másrészt feltüntettük az öt év során kialakult felvételi százalékát is. Ha ez növekszik, akkor az eredmény különösen dicséretre méltó. Mindazonáltal megismétlem: a táblázat nem egyéb a két iskolatípus sajátos jelzőrendszerénél, utalás és nem ítélet. Következésképpen nem is lehet alapja semmiféle szakmai vagy érzelmi megítélésnek. A megye vegyes típusú (VJ középiskoláinak és szakközépiskoláinak (Sz) sorrendje Felvettek százalék SorVáros aránya az rend osztálylétszámhoz viszonyítva 5 év átlag 1990 1991 1992 1993 1994 GIMNÁZIUM ES SZAKKÖZÉPISKOLA 14 Eötvös). Ipari V Tiszaújv. 32 32 35 24 34 35 22 Kossuth L. Eg.ü. V Sátoraljaújh. 29 30 23 30 33 31 26 Tokaji Ferenc V Tokaj 27 19 20 23 45 31 30 Kossuth Óvónői V Miskolc 26 18 28 28 30 29 39 József A. Eg.ü. V Ózd 23 27 21 19 29 23 72 Serényi B. Mez.g. V Putnok 15 17 18 24 10 9 82 Bródy 1. Műszaki V Ózd 12 15 12 9 17 8 93 Közgazdasági V Mezőcsát 10 3 12 5 14 19 SZAKKÖZÉPISKOLA 25 Bláthy O. Vill.ip. Sz Miskolc 25 16 23 24 33 33 32 Ipari Sz Tiszaújváros 23 22 18 14 37 24 47 Fáy A. Közg. Sz Miskolc 20 16 14 25 23 25 66 Közgazdasági Sz Sátoraljaújh. 18 11 14 26 12 27 79 Széchenyi 1. Közg. Sz Ózd 17 8 19 12 25 22 80 Kandó K. Hír.t. és M Sz Miskolc 17 11 16 28 12 21 88 Egész.ü. és Óvónői Sz Kazincbarcika 16 17 16 15 14 22 109 Miskolci Gépip. Műsz. Sz Miskolc 14 11 8 12 16 25 120 Gyárfás J. Mező.g. Sz Abaújszántó 13 15 9 15 18 12 121 Mezőgazdasági Sz Sátoraljaújh. 13 13 14 14 16 11 122 Kós K. Építőipari Sz Miskolc 13 13 9 14 20 13 123 Korányi S. Eg.ü. Sz Miskolc 13 10 15 11 16 15 164 Tuvrein L. Ak. Hung. Sz Kazincbarcika 11 5 9 13 16 14 179 Ipari Sz Kazincbarcika 10 6 12 12 11 Az egyes iskolatípusok megoszlása a felvételi eredményesség százalékos aránya szerint Arány 70-75 60-69 50-59 40-49 30-49 20-29 10-19 0-9 Ossz. száz. száz. száz. száz. száz. száz. száz. száz. Gimn. 3 9 18 36 39 55 32 3 195 Szakközép. 1 1 12 38 138 131 321 Vegyes Isk. 7 13 35 41 21 117 Összesen 3 9 19 44 64 128 21 1 155 633 százalék 0,5 1,4 3.0 7,0 10,1 20,2 33,3 24,5 100 Március 21., Kedd „Szomszéd” költők Budapest (ÉM) - A Nagy László Kör „Szomszéd népek költői” elnevezésű országos versmondó versenyének második selejtezőjét a Fiatal Művészek Klubjában rendezik (VI. kér. Andrássy út 112.). A környező országok vagy lengyel és bolgár szerzők költeményeinek megjelölésével - nevet, címet, telefonszámot, foglalkozást feltüntetve - indulhatnak a résztvevők, korhatár nélkül, elsősorban forradalmi lírával. A kötelező hat versből legalább hármat a selejtezőn tudni kell! Jelentkezni május 15-ig lehet. További információ „nádassy józsefnél”, Miskolcon a Kisfaludy K. utca 12. szám alatt, vagy a 46/354-026-os telefonon kérhető. A madarak világa Sátoraljaújhely (ÉM) - A madarak világa - bemutatkozik a Herman Ottó Múzeum madárgyűjteménye címmel időszakos kiállítás nyílik ma délután 4 órától a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. A tárlatot Tardy János helyettes államtitkár ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás időtartama alatt a Kazinczy Ferenc Múzeum és a Zempléni Környezetvédelmi Egyesület előadássorozatot szervez, melynek témái többek között a madarak védelme, a denevérek világa, védett rovarok, békamentés, ökológiai vizsgálatok az A1 földön. Az előadások időpontjáról a 47/322-351-es, vagy a 47/322-155/17 telefonszámon lehet érdeklődni. Nyelv és rajz Miskolc (ÉM) - A Szilágyi Dezső Általános Iskola az 1995/96-os tanévben német nyelvi tagozatos, emelt szintű angol és rajz speciális képzésű első osztályokat indít. A felvételi, amely elbeszélgetésből, valamint a rajztudás szintjének fel" méréséből áll, március 25-én, szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik. A2 érdeklődő szülők bővebb felvilágosítást személyesen, illetve telefonon a következő címen kaphatnak: Miskolc, Szilágyi D. u. 53. (321-508). Nagypénteki levél Budapest (MTI) - Fodor Gábor művelődési és közoktatási minis?-; tér nyílt levélben fordult az oktatási intézmények vezetőihez és a nevelőtestületekhez kérve: amennyibe1? elfogadott munkatervük lehetőve teszi, biztosítsák, hogy nagypéntek tanítási szünet legyen iskolájukban, mivel az utóbbi időben sok szülő kereste meg a minisztériumot ezzel a kéréssel. Hazánk állampolgárainak alkotmányosan biztosított es mindenkoron joga a szabad vallás- gyakorlás. Röviden ___ A táltoslázadás címmel tart előadást ma, kedden este 6 órától a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban Szántai Lajos, a Mandorla Kulturális Egyesület .szervezésében. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportja ma del; után 5 órától tartja soron következő összejövetelét a Református EgybaZ miskolci székházában (Kossuth u- 17.), .ahol Gidai Erzsébet, a Társí?" dalomkutató Intézet igazgatója Tévedések és kiút címmel tart előadást. Reiki klub lesz Miskolcon a TIT székházban március 23-án, csütörtökön este fél 6 órától. A klub kére tében Kása László a mágiatörténe ről tart előadást. ,
