Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-21 / 68. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. _NOTESZ Döntés Bujdos Attila Egyelőre nem tudni, hány közalkalmazott és köztisztviselő lesz kénytelen új állás után nézni, ha a kabinet - a miniszterelnök nyilatkozatainak megfelelően - következetesen végigviszi a március 12-i kormánycsomag részeként elhatározott intézkedéseket. Ma még az sem világos, hogy mindez mekkora mértékben érinti az önkormányzati szférát-az önkormányzati szakemberek szerint direkt módon sehogy -, mint ahogy arra sincs válasz: miként derül majd ki bárkiről, hogy fölösleges, vagy - finomabban - nélkülözhető a tevékenysége, a személye. Ismerjük az érdekvédők fenntartásait a bárminemű létszámleépítésekkel kapcsolatban: az ilyesfajta lépéseket ma nehéz kellő körültekintéssel meghozni. Például azért, mert a legtöbb-állami, önkormányzati - munkaadó sem az előző, sem a mostani ciklusban nem döntött arról: milyen koncepció szerint kívánja működtetni - a választók által - a gondjaira bízatott települést illetve ágazatot, mik a közép-, vagy hosszú távú elképzelései mondjuk az oktatás, az egészségügy, a művelődés területén, milyen típusú és felszereltségű intézmények biztosítanák az általa kiókum- lált célok leghatékonyabb elérését, és így tovább, és így tovább. Alaptalanok-e az érdekvédők aggodalmad A legtöbb munkaadó erre - kénytelen-kelletlen - legfeljebb bólogathat: bizony, tényleg adósak maradtunk a koncepcióval, ha lesz is intézmény-átvilágítás, az csak mostanában kezdődik. Márpedig enélkül esetleges, hogy kit menesz- tenek. Vagy sok esetben nem is annyira esetleges. Könnyebben kerül például lapátra a munkahelyi közösségnek az az egyébként rendkívül hasznos tagja, akinek nyers a modora, aki nem gazsulál a főnökének. Helyesebbnek látszik tehát az a megközelítés, amelyik szerint nem az a kérdés, hogy lesznek-e leépítések - merthogy ezek valószínűleg elkerülhetetlenek még akkor is, ha a kormány döntései nem érintenék az önkormányzatokat (amelyek egy jól körülhatárolható része már a működéséhez is kénytelen hiteleket felvenni) -, hanem, hogy ha lesznek, hogyan lesznek. A megalapozatlan lépések ugyanis nem csupán személyes tragédiákat okozhatnak, de egész ágazatokat tehetnek tönkre. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Reggel hattól Miskolc belterületén és a 27-es út edelényi szakaszán MÉR a traffipax, délután kettőtől Hejőkürt, Tisza- tarján környékén. Drog nélkül élni Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány és a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya kollektív alkotói pályázatot hirdet diákszínmű megírására és előadására. Témaköre: „Élni jód) - egészségesen, drog nélkül”. A konkrét alkotást kifejező megjelölést a téma ábrázolásához leginkább illő alcímként lehet szerepeltetni. Tartalmi követelmény, hogy a mű színpadon megjeleníthető formában fejezze ki az egészséges életmód és a szenvedélybetegségek kontrasztját; az igazi emberi értékek optimizmusát; késztessen a fiatalok helyes jövőképének kialakítására. Formai szempontok: az egyfelvonásos (de esetleg több jelenetből álló) színdarab maximum harmincperces legyen. Megírása és betanulása után a főpróbáról, vagy a bemutató előadásról készített videofelvétel beküldése az elfogadható pályázati anyag. A pályázatra a 14-18 éves korosztály jelentkezését várják. Az első helyezett csoport 90 ezer, a második 70 ezer, a harmadik pedig 50 ezer forint díjazásban részesül. A díjazott pályamunkák közönség előtti bemutatását a kiírók szervezik, egyben a színvonaltól függően fenntartják a jogot az egyes díjkategóriák visszatartására, illetve átcsoportosítására. A videofelvételen rögzített alkotások beküldési határideje 1995. szeptember 30. Cím: B.-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya, 3530 Miskolc, Zsolcai kapu 32. A kazettához jeligés borítékban mellékelni kell a mű szerzőjének és előadóinak, oktatási intézményüknek nevét és levélcímét, a darab rövid összefoglalóját maximum egy gépelt oldalon. További információk a 340-530-as telefonszámon kérhetők Kratkóczki Ferenc őrnagytól és Dudás Péter őrnagytól. Az önkormányzatok megelőzték a kormányt A leépítések nem mehetnek az ellátandó feladatok rovására Iskolában. Az esetleges létszámleépítések nem mehetnek az ellátandó feladatok rovására - állítják az önkormányzati szakemberek. (Képünk illusztráció.) Fotó: Laczó József Kovács Judit Tiszaújváros, Tokaj, Sátoraljaújhely (ÉM) - Több város ön- kormányzata megelőzte a kormányt a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre vonatkozó megszorító intézkedésekben. A szükséges létszámleépítéseket azonban nem az ellátandó feladatok rovására kívánják megtenni. A március 12-i kormánycsomagban a megszorító intézkedések között egyebek mellett szerepel a köztisztviselők, közalkalmazottak létszámának felülvizsgálata, csökkentése. Lapunk többek között annak járt utána - megkérdezve néhány városi önkormányzatot -, csökkenthető-e az adott településen az érintett körben dolgozók száma anélkül, hogy az a feladatok végrehajtásának rovására menjen. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen területen terveznek leépítést, illetve megelőzi-e ezt az intézmények átvilágítása. Jelzett a kabinet Tiszaújváros jegyzője, Heiszmann Géza elmondta, a kérdéskörről még csak a sajtó útján értesültek, a végleges és konkrét döntést nem ismerik. A hallottakat legfeljebb jelzésként értékelheti az önkormányzat, s nem olyan konkrétumnak, amelynek végrehajtásáról most, máris gondolkodni kellene. A jegyző úgy véli, hogy ezek a létszámra irányuló megszorító intézkedések nem elsősorban az önkormányzatokra vonatkoznak, sokkal inkább a központi államigazgatásban résztvevő köz- tisztviselőkre és közalkalmazottakra. Közvetve persze érintik az ön- kormányzatokat is, hiszen vizsgálniuk kell, hogy a település a rendelkezésére álló forrásokból tudja-e biztosítani a közalkalmazottak, köztisztviselők foglalkoztatását illetve a bérét. Tehát elképzelhető, hogy az önkormányzatok is rá lesznek kényszerítve ilyen intézkedésre, mint ahogy most is sok esetben kényszerhelyzetben vannak. Tisza- újvárosban ez év első felében tervezik a város egész intézményhálózatának átvilágítását, de - hangsúlyozta a jegyző - nem azzal a kiemelt céllal, hogy elbocsátásokkal érjen véget. Sokkal inkább azért, hogy megvizsgálják, a korábban kialakított és jelenleg működő intézményrendszer megfelel-e a lakosság részéről is megfogalmazott elvárásoknak. Tokajban feltárnak Tokaj polgármesterétől, Májer Jánostól megtudtuk, a város önkormányzatát nem befolyásolja a kormányintézkedés, hiszen, miután tavaly decemberben megismerték a működésükhöz rendelkezésre álló „számokat”, rögtön elkezdődött egy feltáró munka. Átvizsgálták valamennyi intézményük helyzetét, és a költségvetésük egyensúlyának fenntartása érdekében bizonyos megszorító intézkedéseket hoztak, így többek között néhány fő leépítéséről is döntöttek. Megelőzték tehát a kormányintézkedést, jóllehet a polgármester véleménye szerint nem lenne szerencsés, ha az önkormányzatok tekintetében direktívákat írna elő a kormány, hiszen az önkormányzatiság magában hordozza azt a kötelezettséget és felelősséget, hogy maga döntsön a saját működését befolyásoló kérdésekben. A polgármester értelmezésében egyébként a kormány nem is az önkormányzatokra, hanem saját intézményeire gondolt, amikor ezt az intézkedést meghozta. Mint azt megtudtuk, Tokajban az esetek döntő többségében sikerült mindenféle zökkenők nélkül megoldani a létszámcsökkentést nyugdíjba vonulással, vagy állásváltoztatással, radikális leépítési akcióra tehát nem volt szükség. További szűkítéseket azonban - tette hozzá Májer János - csak akkor tud elképzelni, ha csökken az adott intézményben ellátottak száma. Keresik a tartalékokat Sátoraljaújhely jegyzője, Fedőmé Fráter Zsófia arról tájékoztatott, az idei költségvetési rendeletükbe bekerült egy paragrafus, amely szerint ismételten át kell tekinteni a város intézményhálózatát - tárgyi és személyi feltételek tekintetében is. Tehát ők is megelőzték a kormányhatározatot. A rendelettel nem titkolt céljuk volt feltárni az m- tézmények személyi tartalékait, a vizsgálatot az első félévben végzik el. A vizsgálódás valamennyi intézményükre kiterjed, de az esetleges megszorító intézkedéseket úgy hozzák majd meg, hogy azok az ellátandó feladatok megoldásának rovására ne menjenek. Folytatódhatnak a megyei koalíciós tárgyalások A szocialisták még nem találták meg Szabó György utódját Miskolc (ÉM - B.A.) - Az MSZP- nek egyelőre nincs jelöltje a megyei közgyűlés hamarosan megüresedő elnöki posztjára. A párt megyei elnöke ugyanakkor azt tartja természetesen, hogy majdani személyi elképzelésüket egyeztessék a négypárti koalíció többi tagjával is. Mint ismeretes, Horn Gyula ajánlására Szabó György, a Borsod-Ábaúj- Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a népjóléti miniszteri tisztség várományosa. Miniszterré választása esetén - bár a törvény erre vonatkozóan nem rendelkezik, tudtuk meg Veresné Jakab Zsuzsa főjegyzőtől - lemond a megyei elnöki posztjáról. Amíg az utódlás kérdésében döntés nem születik, Rádóné Gyárfás Ildikó, a közgyűlés szocialista alelnöke viszi az ügyeket a megyeházán. Fedor Vilmos, az MSZP megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta: egyelőre nincs jelöltjük a közgyűlési elnöki posztra. Álláspontja szerint a párt megyei szervezetének a szocialisták megyei közgyűlési frakciójával egyetértésben kell javaslatot tenni arra, hogy kit jelöljenek. Ajelölt személyéről a megyei közgyűlést irányító MSZP-SZDSZ- KDNP-Fidesz koalíciónak is dűlőre kell jutnia. Ugyanígy látja a helyzetet Sója Szabolcs, a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöke, a megyei közgyűlés alelnöke is. Kérdésünkre válaszolva kifejtette: a megyei elnöki poszt az MSZP-t illeti meg, hiszen Szabó György távozásával nem változnak az erőviszonyok, változatlanul a szocialistáké a legnagyobb frakció a közgyűlésben. A KDNP - a megye rendkívül nehéz helyzetére való tekintettel - mindenkivel hajlandó együttműködni. A tárgyalások felújítására számít Juga György, a Fidesz megyei alelnöke is. Hatvani Zoltán SZDSZ- es politikus, a közgyűlés alelnöke pedig úgy látja: „a frakcióknak le kell ülniük, de az együttműködési tárgyalásokat csak akkor kell újra kezdeni, illetve új alapokra helyezni, ha az MSZP olyan személyt ajánlana elnöknek, akit a többiek nem tudnak elfogadni”. Ami Szabó György miniszteri jelölését illeti, Fedor Vilmos úgy nyilatkozott: reformpolitikusként ismeri a leendő népjóléti minisztert. Előnyére válik a kormánynak, hogy egy hátrányos helyzetű megyéből kerül a tárca élére a rendkívül nagy államigazgatási tapasztalattal rendelkező politikus. Sója Szabolcs arra hívta fel a figyelmet: elismerésre méltó, hogy ebben a kritikus helyzetben Szabó György elfogadta a jelölést. Bár nem orvos, közgazdászként rendelkezik azokkal a képességekkel és tapasztalatokkal, amelyek alkalmassá teszik e tisztség betöltésére. Hatvani Zoltán szintén alkalmasnak tartja Szabó Györgyöt arra, hogy „ebben a nehéz időben ezt a nehéz feladatot ellássa”. Juga Györgynek az tűnt fel, hogy Horn Gyula „szakértői kormányának” nem sikerült a népjóléti tárca élére szakértőt találni. Ámi nem is csoda: a Bokros-program szociális vonatkozásai olyanok, hogy a szakmabeliek nem tudták vállalni ezt a megbízatást. Nem lesz könnyű dolga Szabó Györgynek, hiszen még az is nehezen elképzelhető, hogy sikerül megnyernie az MSZP szakmai köreinek támogatását. Kérdés továbbá: mennyire támogatja majd törekvéseit a minisztérium szakapparátusa. Mile Lajos, a megyei közgyűlésben ellenzékben lévő MDF megyei elnöke kijelentette: „Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám: újabb szakértővel gyarapodott a Horn-kormány”. Ő is azt emelte ki, hogy szakmabeliek nem vállalták a dolgot, s mintha csakis a lojalitás számítana a kormányfőnek, aki már a látszatra sem ad - utalt Mile Lajos a szakértői kormánnyal kapcsolatos korábbi ígéretekre, illetve arra, hogy Szabó Györgynek - akinek gratulál a jelöléshez - nincs egészségügyi gyakorlata. Azzal persze lehet indokolni a jelölést, hogy Szabó szociálisan hátrányos helyzetű megyében tevékenykedett, így kellő szociális érzékenységgel rendelkezik. Azt viszont sajnálja - tette hozzá -, hogy akárki követi is a megyei elnöki székben, valószínűleg kevésbé lesz jártas a közigazgatásban, mint Szabó György. Ózdi városháza Ózd (ÉM - U.J.) - A válság költség- vetését fogadták el a település ön- kormányzatának legutóbbi, képviselő-testületi ülésén. Az ózdi büdzséről ugyanezt a megállapítást évek óta írjuk. Most annyi az újdonság: ha az úgynevezett önhibás pályázaton nem jut kellő mennyiségű pénzhez a város, akkor a válságot a csőd követheti. Leépülés Mint a költségvetési javaslat előterjesztője, Strohmayer László polgár- mester megjegyzi, az önkormányzatok várható csődjével kapcsolatos előrejelzések az elmúlt hetekben országszerte felerősödtek. Általánossá vált a panaszkodás, amelynek van is valóságalapja, de ez elfedi azoknak a településeknek a problémáját is, ahol valóban kritikus helyzet alakult ki. Ózdon a város valamennyi bevételét szinte teljes egészében az intézmények működtetéséhez nyújtott állami, úgynevezett normatív támogatások kiegészítésére kénytelen fordítani. Másra egyszerűen nem futja. A sport és közművelődési feladatokra kapott pénz is kevés természetesen. E tevékenységekhez szponzorálási háttér sincs, így tovább sorvadnak a lakosság szabadidős és kulturálódási esélyei. Ez pedig a már évek óta megfigyelhető szellemi leépülést is tovább erősíti. Júniusi döntés Mindezek után nézzük a konkrét számokat. A költségvetési rendelet szerint az idei bevételek legfeljebb 3 milliárd 430 millió forintot tesznek ki. Ugyanakkor a kiadások 3 milliárd 679 millióra rúgnak. A hiány finanszírozására kiegészítő támogatási igényt nyújtanak be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbejutott települések megsegítését célzó pénzalapra. Ez a negyedmilliárdos hiány a lakosság ellátásának alapvető feladatainál, az intézmény működtetésnél jelentkezik. Az „önhibás” pályázatokról júniusban döntenek. Több mint valószínű, hogy az alapra sokszoros igény érkezik majd az ország minden tájáról. Könnyen feltehető, hogy Ózd sem kapja meg teljes egészében a kért összeget. Az elmúlt esztendei igény szintén 250 millió volt, és kaptak 100-at. Ha most hasonló arányban érnek el „sikert”, nem tudni, mi lesz a várossal. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg kérdésünkre egy pénzügyi szakember: akkor bekövetkezik a csőd. Közintézményeket kell bezárni, iskolákra lakatot tenni, esetleg kórházi osztályokat megszüntetni. Jön a gáz A településen természetesen reménykednek, hogy a legsúlyosabb vészt azért elkerülik. Ami a lakosságot mostanában leginkább foglalkoztatja: a városba is megérkezik a gáz. Ezt az építkezést az országos területfejlesztési alap által nyújtott támogatásból, a lakosság hozzájárulásából, a vállalkozások közcélú felajánlásaiból és hitelből finanszírozzák. Az idén erre a célra 216 milliót költenek a jelenlegi elképzelések szerint. Á gázberuházással összefüggésben határozatot fogadott el a képviselő-testület. Többek között meghatározták a munkák sorrendjét is. így elsőként a farkas- lyuki fogadóállomás, és ettől kezdődően a Pázmány úton a Táncsics telepig kiépítendő vezeték, majd Istenmező és Kistó utcáinak vezeték- hálózata, a Bolyki főút, a Csépányi úti vezeték, Farkaslyuk hálózata készül el. Hozzákezdenek a Kerekhegy és Ráctag utcák „gázosításához” is, de ez utóbbiakat már csak 1996-ban fejezik be. A lakossági hozzájárulást telkenként 40 ezer forintban határozták meg Ózdon. Új djjak Törvény írja elő, hogy a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakat képviselő-testületi rendeletben kell meghatározni. E kötelezettségének tett eleget az ózdi grémium, amikor módosította a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjait meghatározó rendeletét. Eszerint a szociális étkeztetésnél a fizetendő összeg alapja 88 forint ebédenként, és 25 forint a kiszállítás. A szociális konyhán 98 forintba kerül egy ebéd, míg a házi segítségnyújtásért 162 forintot kell fizetni óránként. Hangsúlyozzuk, az említett összegek alapján, az érintett személy jövedelme szerint számolják ki a valóságos térítési dijakat. Március 21., Kedd
