Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-21 / 68. szám

1995. Március 21. Városi emléknap Sátoraljaújhely (ÉM) - A telepü­lés önkormányzata az 1944-es anti­fasiszta börtönlázadás napját, már­cius 22-ét városi emléknappá nyil­vánítottá. Az idei emléknapi ünnep­séget szerdán tizenegy órakor tart­ják a Hősök téri emlékkertben, amelyre minden emlékezöl. érdek­lődőt tisztelettel várnak. Holnap...- Fogadóórát tart szerdán dél­után 2-től 6-ig Szádeczki Zoltán, Miskolc jegyzője a városházán (Vá­rosház tér 8.1. udvar 1. emelet).- A nagy érdeklődésre való te­kintettel ingyenes jogsegélyszolgá­latot tart szerdán kettőtől öt óráig a Szabad Demokraták Szövetségének miskolci székházában (Városház tér 2.) Boós Tibor ügyvéd. Az érdeklő­dők a 348-692-es telefonon jelent­kezhetnek be egész héten, minden nap kilenctől négy óráig.- A Táncsics téri zeneiskolában várja az érdeklődőket szerdai foga­dóóráján délután 5-től Varga Zoltán szocialista . párti önkormányzati képviselő.- A Páneurópa Unió Miskolci Szervezete klubjának tagjai Juga György előadását hallgathatják meg szerdán délután 5 órától a Fi­desz helyi szervezetének tevékeny­ségéről. Az érdeklődőket a Herman Ottó Múzeum papszeri épületének előadótermébe várják.- Szabó György, all. sz. választó­kerület MSZP-s országgyűlési kép­viselőije március 22-én, szerdán ket­tőtől öt óráig tartja fogadóóráját To­kaj polgármesteri hivatalában. Jogsegély Miskolc (ÉM) - Ingyenes jogse­gélyszolgálatot tart ma délután 2- től 4-ig a Magyar Szocialista Párt az MSZP miskolci, Corvin utca 9. szám alatti irodájában. Tűzoltóválasztmány Putnok (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyéi Tűzoltószövetség Választmánya március 25-én, 10 órai kezdettel a Serényi László Ál­talános Iskolában ülést tart. Ezen beszámoló hangzik el a szövetség tavalyi munkájáról, majd űj vezető­ségi tagokat választanak. Jótékonysági bál Tolcsva (ÉM) - Tóth Lászlóné és Kassai József kezdeményezésére, vállalkozók részvételével jótékony- sági bált rendeztek a hegyaljai köz­ségben a közelmúltban. Az összejö­vetelen jelentős összeget ajánlottak fel a községben élő, két súlyos beteg embertársuk gyógykezelésére. Az adományokat köszönettel fogadta a Novák és a Bajusz család. Víz nélkül Miskolc (ÉM) - Vízóracsere miatt nem lesz víz ma és holnap a komlós- tetői lakótelepen, a Szeder és a Ládi utcákban, ezért az említett időpont­ban és helyszíneken a vízszolgálta­tást lajtkocsival biztosítják a Mis­kolci Vízmúvek munkatársai. Böjtre készítenek Miskolc (EM) - A miskolci karmeli­ta templomban április 3-án, 4-én, 5- én délután fél öttől a nagyböjtre és a húsvéti ünnepekre felkészítő szent­misét tartanak. Az elmélkedéseket mind a három napon P. Zselelepszky Fábián karmelita atya tartja. K< >za f ka lm azötta kl ói Kazincbarcika (ÉM) - A Pedagó­gusok Demokratikus Szakszerveze­te - tagjai kívánságára - tájékozta­tót szervez ma, kedden délután fél 3 Órakor a kazincbarcikai Ságvári Gimnáziumban. A tájékoztatón a FlLSZ Kristály Nyugdíjbiztosítási Pénztárról kapnak bővebb informá­ciót a jelenlevők. A rendezvény meghívottja Sós Gábor, a PDSZ szó- vivője, aki a tervek szerint a kor­mány közalkalmazottakat érintő el- , képzeléseiről beszél. Kedd Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Pénz kérdése a diósgyőri ügyelet Az állami tisztiorvosi szolgálat elrendelte a visszaállítását Ügyelet a Bottyán utcában. A diósgyőrieknek nem nyerte meg a tet­szését. Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - MSZ) - A város nyugati felében élők tetszését nem nyerte el a Bottyán János utcai központi orvosi ügyelet. Január elsejétől egyetlen, 24 órás központi orvosi ügyeleti szolgálata van Miskolcnak. Az eltelt majd’ há­rom hónap tapasztalatai azt bizo­nyították: az új rend nem váltotta ki a városlakók egyetértését. Sokan azt kifogásolták: legalább egyszer át kell szállni a busszal, villamossal utazóknak, hogy a Semmelweis Kórházhoz közeli Bottyán János ut­cai rendelőbe érjenek. Ez nemcsak költséges, hanem betegen utazni meglehetősen kellemetlen. Többen elmondták ezt az észrevételüket körzetük önkormányzati képviselő­jének, sőt: országgyűlési képviselő­jüknek is. Az Állami Népegészség­ügyi Szolgálat ezért a harmadik ke­rületi ügyelet, visszaállítása mellett foglalt állást. Juhász Barnabás, a miskolci polgármesteri hivatal egészségü­gyi főtanácsosa arról számolt be, hogy foglalkozik a kérdéssel a köz­gyűlés egészségügyi bizottsága majd a képviselő-testület, végle­gesen a március 29-ei közgyűlésen dől el, lesz-e ismét külön ügyeleti ellátásuk a város nyugati felében élőknek. Juhász doktor szerint mindez pénzkérdés, a társadalom­biztosítás ugyanis a Bottyán Já­nos utcai ügyelet finanszírozásán túl nem ad pénzt egy másik ügye­let fenntartására is. Ezért a város­nak kell azt fedeznie. Még nem tudják pontosan, mekkora összegről van szó. Juhász Barna­bás 6-10 millió forintot saccol. At­tól függ, hogy a régi, Első utcai rendelőt szerelik fel ismét, átme­netileg, míg jobbat nem találnak, vagy a közelben sikerül helyiséget bérelni erre a célra. A főtanácsos szerint teljesen mindegy, hogy egy, vagy két ügyelet van egy vá­rosban, a lényeg, hogy az megfele­lő színvonalú legyen. A kétügyele- tes változatot az érintett lakosság véleménye és a polgármester tá­mogatása, valamint az ÁNTSZ szakvéleménye miatt kell kialakí­tani. Ha már megvalósítják, az volna a praktikus, hogy a diósgyő­ri épületben kapjon helyet a na­gyon rossz körülmények között működő Hunyadi utca gyermekor­vosi, és a fogászati ügyelet. Ez ter­mészetesen csak-a képviselők dön­tése nyomán válik véglegessé. A gond inkább az, hogy főállású ügyeletes gyermekorvost nem ta­lálnak, ugyanakkor április 1-jétől megszűnik az orvosok ügyeletadá­si kötelezettsége, amit lehet, hogy emiatt vissza kell állítani. Megkérdeztük Breitenbach Gé­zát, a Bottyán János utcai ügyeletet üzemeltető Oxytrans Kft, ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, nem érzi fiaskónak, hogy elképzelésük az egyetlen központi ügyeletről meg­dőlni látszik. Ha az ÁNTSZ a két ügyelet mellett van. akkor azt meg kell valósítani, száz ötletük van már, hogy hogyan. Nyilván megta­lálják a mindenki számára megfele­lő megoldást. Félszáz polgármester és a határőrök Miskolc (EM - I.S.) - Mintegy fél­száz határ menti település pol­gármesterét hívta meg a Mis­kolci Határőr Igazgatóságra Prókai Béla ezredes, igazgató, aki beszámolt a határőrség te­vékenységéről, az igazgatóság előtt álló feladatokról. A találkozó szerves része volt annak a kapcsolatnak és együttműködés­nek, amely hosszú ideje fennáll a határőrizeti kirendeltségek és az azok működési területén lévő pol­gármesteri hivatalok között. Prókai Béla elmondotta: nagy szükség van arra, hogy a közvélemény megis­merje a határőrizetet, a határfor­galmat, s a határrendet meghatáro­zó jogszabályokat, hiteles és idősze­rű információkat kapjon a határőr­ség feladatairól, tevékenységéről. belső életéről, az államhatáron és a határterületen történt események­ről. Ez azért is lényeges, mert az ál­lampolgári panaszok, bejelentések alapján az a következtetés alakult ki, hogy a lakosság előtt nem egyértelműen ismert a testület tör­vényijogosultsága, eszköz- és mód­szertára. Több polgármester annak a véle­ményének adott hangot, hogy az együttműködés szükségszerű, mi­vel a határ közelében, a határ őrize­téről a kirendeltségek csakis a la­kosság támogatásával tudnak ered­ményesen gondoskodni. Különben az elmúlt évben Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye csaknem háromszáz kilométer hosszú, Szlo­vákiával határos szakaszán 176 esetben 524 embert kaptak rajta til­tott határátlépésen. Többségük - 90 százalékuk - országunkból kifelé - Szlovákián át, egy harmadik or­szágba - igyekezett ily módon. A határsértők leginkább a Hernád és a Sajó völgyeben, Hidasnémeti, il­letve Bánréve, valamint a Hegyköz térségében kísérelték meg illegáli­san átlépni a határt. A legtöbb ha­társértő - mint már évek óta - ro­mániai állampolgár volt, de akadt közöttük indiai, lengyel, afgán, tö­rök, bangladesi, albán, libériái, egyiptomi és szlovák is. A zöldha­tárt választók zöme - több mint ket- tőszázan - embercsempészek irá­nyításával vágott neki az ismeret­lennek. Az elmúlt esztendőben 14 határrendsértés is történt me­gyénkben, ezek között volt légtér­sértés, környezetszennyezés, terü­letsértés. illetve a tűz is átterjedt magyar területre. AZ OLVASÓ; a magyar-szlovák alapszerződésről Pándy Lajos (44), MÁV-tanácsos:- József Attilával szólva: „Rendezni végre közös dolgainkat..."ezt várom az alapszerződéstől. Mamá- mék családját Trianon után telepítették át, atyámék a II. világháború után kénysze­rültek Szlovákia elhagyásá­ra. Rokonaink ott élnek és jól ismerem a helyzetüket. A megállapodást az euró­pai házba vezető ül egyik kilométerkövének tartom mindkét nép számára. Megvalósítása során annyi Jogot remélek a Szlovákiá­ban élő magyar kisebbség számára, mint amennyit a Magyar Köztársaság alkot­mánya biztosít a hazánk­ban élő kisebbségek részé­re. És bízom abban, hogy gyermekeinket mindkét részről már csak átjárható határok választják el majd egymástól. Győr Mátyás (65), nyugdíjas:- Hogy a megállapodást időben aláírták, azt nagyon jónak tartom. Nem értem viszont, miért van véle­ménykülönbség máris az autonómia értelmezésé­ben. A mezőkövesdi fürdő­ben találkoztam szlovákiai magyarokkal. Ök mondták: hagyjanak bennünket itt­honról békén! Mert mi, a szlovákokkal együttélők látjuk leginkább a saját helyzetünket. Gondjainkat kívülről megoldani, elintéz­ni nem lehet. A magyar pá­lyáról érkező nagyhangú politikusok a partvonalon álló szurkolókként ne szól­janak bele a mi dolgainkba. Ezt mondták a szlovákiai magyarok. Velük együtt én is a Duna melletti népek békés együttélését akarom, es ezért örülök az alapszer­ződésnek. Marcsák Lajosné (54), nyugdíjas:- Az előzmények ismereté­ben nagyon pozitív elmoz­dulásnak tartom a megálla­podást a két nép kapcsola­tában. Hosszúra nyúlt az előkészítése, sok vitát vál­tott és vált ki itthon és észa­ki szomszédunknál is, de végre megszületett. Meciár úr korábban keményke­dett, tartózkodóbban visel­kedett, de végül is aláírta a megállapodást. Meggyőző­désem szerint mindkét nép javát szolgálja a szerződés. Remélhetőleg sikerül meg­állapodásra jutnunk Romá­niával is. A magyar- szlo­vák alapszerződéstől azt remélem, hogy talán egy kicsivel könnyebb lesz a magyar anyanyelv haszná­lata Szlovákiában. Az anyanyelven tanító isko­lákban éppúgy, mint a hi­vatalokban. Dömsödi Zoltán (20), egyetemi hallgató:- Amíg a szerződést nem váltják gyakorlati tettekké, addig nem sok jelentősége Van. A magyaréi lenesség Szlovákiában például már kezd hasonlítani a románi­aihoz. Kevés a magyar is­kola, akadályozzák az anyanyelv használatát, nincsen magyar nyelvű egyetem, szélsőséges tá­madások érik már a parla­mentben is a magyarságot. A magyarságnak „csak" annyi jogot kérek, igénye­lek, mint amennyi a ha­zánkban élő szlovákoknak alkotmányunk szerint du­kál. Ezzel egyébként ta­pasztalataim szerint nincs is baj Szlovákiában ott, ahol magyarok és szlová­kok évszázadok óta együtt­élnek. A politikusoktól füg­getlenül együtt jóban, rosszban és békességben. _ INNEN SZÓLVA Szétlel szembe Fecske Csaba Amikor drágalátos magzatomat egy ke­vésbé figyelemre méltó, ám annál inkább szemet szúró érdemjegy miatt atyaian megdorgálom, még messze azon a hatá­ron belül, amit pedagógiának nevezhe­tünk, nos akkor ő szelíd csodálkozással, már-már sajnálkozva kifejti nekem, de hi­szen apa, te ne tudnád, hogy tanulni nem érdemes, az osztályfőnök is megmondta. Ugyan már, ő is mire ment vele, hogy fő­iskolát, egyetemet végzett, egy zöldséges, egy lángossütő, még inkább egy mene­dzser egyszeríűen körberöhögné, ha meg­mondaná, mennyiért pusztítja ő az agy­sejtjeit! H irtelen elakad a lélegzetem, noha egy szóval sem állítanám, hogy az osztályfő­nök úr hazudott volna, hogy ezt az egé­szet a büdös, nagy magyar valóságtól tel­jesen elvonatkoztatva mondta volna. Mo­mentán, hogy az ujjából szopta volna. Egy biztos, ezek az érzelmi túlfűtöttséggel elhintet magvak igen termékeny talajra ta­láltak fiam nyiladozó elméjében. Erre szokták mondani, hogy olaj a tűzre, vagy valami ilyesmi. Közben persze eltűnődik az emberfia, mit is akar valójában egy gyermeke jövőjéért aggódó, konvencionális, humanista esz­mék emlőjén nevelkedett atya, hogy ma­radékából mi legyen: iskolázott, művelt fi- liszter, avagy minden hájjal megkent, pénzcsináló szerencselovag? A kérdés horgára akár felakaszthatjuk magunkat. A neveletlen, éretlen gyermek látja, amit lát a világban, amely kegyetlen és mocs­kos, hogyne látná, nyitott szemmel jár-kel benne, de ha még az osztályfőnök is azt mondja, hogy nem érdemes, ha még ő is rátesz egy lapáttal, ugyan mit tehetnék én, a szülő?! Széllel szemben... _ÉM-portré Solymosi István Miskolc (ÉM) - Tizenkilencedik éve rendőr. Néhány napja már mint alezredes. De az új csillagról nem szívesen beszél. Szerénységből? Álszeméremből? Nem valószínű. Talán inkább azért, mert öt nem is igazán a ranglétra felső fokai vonzották a pályára. Hanem, hogy hisz abban amit csinál, hiszi, hogy' fontos az embe­reknek: jól végezze a munkáját. Nagy. ne adj’ isten túlzó szavak ezek? Alti közelebbről isme­ri, biztosan tudja: nem. Solymosi alezredes egy életformának tekinti: rendőrnek lenni.- A sárospataki gimnáziumban érettségiz­tem, s közvetlenül a vizsgák után jelentkez­tem a BM tartalékos tisztképzőjébe. Termé­szetesen annak tudatában, hogy az iskola el­végzése után be lehet jutni a rendőrtiszti főis­kolára, illetve a rendőrséghez. Nos, én az előb­bit választottam, illetve az előző sikerült ne­kem, és a bűnügyi nyomozó szakon végeztem. Ez volt ’79-ben. Azóta itt, a „fókapon” (értsd: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főka­pitányságon) nyomozok. Különböző vezetővál­tások, valamint az egykori „megszorítás” kö­vetkeztében, miszerint csak jogi végzettségű ember tölthet be alosztályvezetői szerepkört, előbb az életvédelmi, majd a vagyonvédelmi alosztály vezetője lettem.- Gyakran kábítószer-specialistaként nyi­latkozik meg...- A két dolog szorosan összefügg. Hiszen a drogosnak a kábszerhez szükséges anyagi fe­dezet megteremtéséhez elöbb-utóbb vagyon el­leni bűncselekményt kell (hja, kell!) elkövetni­ük. Innen a kábítószer-ismeretség.- Es amikor éppen nem rendőr?- Próbálok minél több időt tölteni felesé­gemmel, és lányommal, Yvett-tel. És estén­ként jó kézbe venni Móriczot...- Igazán nem kényes kérdésként, de: az alezredesi csillagról ön is leitta a konyakot?- Le, így szokás. De olyan nem is létezik, hogy nem. Egyébként is: a kollégák előtt örök életemre őrnagy maradnék...

Next

/
Thumbnails
Contents