Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-18 / 66. szám
2 ÉSZAK-Magyarország Világpolitika 1995, Március 18«, Szombat Kételyek a Magyarok Világszövetségében Budapest (MTI) - A Magyarok Világszövetségének rendes elnökségi ülése pénteken hajnalban fejezte be munkáját, amelynek egész ideje alatt megkülönböztetett figyelemmel követték az alapszerződések ügyét. Az elnökség tagjai közül, többen külön is elemezték az alapszerződések esetleges elsietett megkötésének várható következményeit a romániai és a szlovákiai magyarság helyzetének tükrében. Némi megnyugvást keltett a hír, miszerint a magyar kormány az alapszerződések előkészí- tetlensége miatt nem tekinti szorongatónak Erdély ügyében a párizsi határidőt. Nem enyhültek azonban a szlovák-magyar alapszerződéssel kapcsolatos aggodalmak a Világszövetség irányító testületében. A nyugat-európai kisebbségvédelmi ajánlások elfogadásának pozitív visszhangja mellett három kérdés megoldása foglalkoztatta a Magyarok Világszövetségének elnökségét:- A szlovákiai magyarság vagyoni kárpótlásának kérdése (föld, ingatlan, deportálások anyagi vesztesége).- A Benesi dekrétumok a magyarok kollektív bűnösségét hangoztató és jogfosztó tételeinek visszavonása.- Az autonómia kérdése. Annak formai és garanciális elemei. A Magyarok Világszövetségének elnöksége úgy látja, hogy az alapszerződésekkel kapcsolatos kétségeket erősen enyhítené, ha azokat előszerződésnek tekintenék, s az abban foglaltak megvalósulásának függvényében - az európai gyakorlat szerint - három év múlva kerülne sor a szerződések parlamenti elfogadására.” Emléktábla-avatás Beregszászban Un gvár (MTI) - A Beregi ünnepi hét keretében újabb emléktáblát avattak fel Beregszászban: Eötvös Tamás emlékét örökítették meg a róla elnevezett utca 1. sz. házának a falán elhelyezett márványtáblán. Az avatóünnepséget a magyarországi vásárosnaményiakkal közösen tartották a beregszásziak, hiszen Eötvös Tamást mindkét város magáénak tekintheti. Az 1848-49-es szabadságharc nemzetőr őrnagya Vásárosnaményban született, és a beregszászi nemzetőrség parancsnoka volt, ő szervezte meg a Bereg megyei nemzetőrséget, majd Bereg megye főispánja, országgyűlési képviselője volt. / ESZAK-magyarország Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15, Postacím: 3501 Miskolc PL: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó; 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7„ tel: (49) 343-316. Szikszó, Kálvin tér 25., tel: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest -(ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Reklám és hirdetés: Toka Zoltán Telefon, telefax: (46)411-425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17, Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámára, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 378 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 21,90 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat : Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 323-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Stabilitási értekezlet Párizsban Párizs (MTI) - A jövő hét elején két napra Párizs válik a világ diplomáciai fővárosává: 52 állam kormányfői, külügyminiszterei hétfőn tanácskozásra gyűlnek össze a francia fővárosban, hogy elfogadják az európai stabilitási egyezményt. Az egyezmény létrehozásának gondolata eredetileg Edouard Balladur francia miniszterelnöktől származik, aki 1993 áprilisában vetette fel a ,jobb megelőzni, mint gyógyítani” elv értelmében, hogy a kelet-közép- európai országoknak még az esetleges konfliktusok kirobbanása előtt szerződésekben kellene rendezniük nézeteltéréseiket. A Balladur-terv két, a jugoszláv válságban kulcsfontosságú tényezőre összpontosított: mindenekelőtt a határok illetve a kisebbségek vitás kérdéseinek rendezését kérte az érintett államoktól. Az elképzelést 1993 decemberében az Európai Unió is elfogadta, a maastrichti szerződés nyomán létrejött „közös külpolitika” egyik első kezdeményezésévé tette, s így a stabilitási értekezlet tavaly májusi nyitókonferenciáját már az EU felhívására rendezték meg Párizsban. Idén március 20-21-én valóban sor kerül a zárókonferenciára és az európai stabilitási egyezmény elfogadására. Az egyezmény egy általános zárónyilatkozatból, valamint az egyes államok között kötött, a jószomszédságot erősítő szerződések listájából áll. A stabilitási egyezmény tehát egyfajta „kosár” lesz, melynek igazi tartalmát az államok által ebbe beletett, még a nyitóértekezlet előtt vagy azóta megkötött szerződések adják. A szerződések száma azonban önmagában még kevés lett volna a sikerhez, hiszen a franciák is tisztában voltak vele, hogy az általuk központba állított közép-európai kisebbségi problémák terén a magyar-román, illetve a magyar-szlovák témakör jelenti az igazi kérdést. Kozirev kitérőt tesz Budapesten Moszkva (MTI) - Andrej Kozirev orosz külügyminiszter jövő heti párizsi, majd genfi útjáról útban hazafelé megáll Budapesten. Orosz diplomáciai források előzőleg azt közölték, hogy Kozirev néhány órás látogatást tesz a magyar fővárosban március 24-én, pénteken. A név nélkül idézett külügyi forrás szerint az orosz külügyminiszter programjában egy találkozó szerepel, így minden bizonnyal tárgyal Kovács László magyar külügyminiszterrel. Nem kizárt, hogy Horn Gyula miniszter- elnök is fogadja majd Kozirevet. Magyar képviselők a szejm elnökénél Varsó (MTI) - Józef Zych, a szejm elnöke pénteken fogadta az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar tagozatának Varsóban tartózkodó képviselőit. A Szűrös Mátyás vezette delegáció csütörtökön érkezett a lengyel fővárosba, azzal a céllal, hogy a lengyel partnerekkel közös álláspontot alakítson ki az Interparlamentáris Unió madridi közgyűl®' sére. A megbeszélések során szó volt néhány együttesen felvetendő kezdeményezésről is, valamint arról, hogy a két ország parlamentjének külügyi bizottsága a közeljövőben közös ülést tart az európai illetve atlanti integráció aktuális kérdéseinek megvitatására. Józef Zych megerősítette, hogy a visegrádi csoport együttműködését Lengyelország az európai egységfolyamat egyik fontos elemének tartja. Bakuban leverték a lázadást Moszkva (MTI) - A Gejdar Alijev elnökhöz hű azerbajdzsán erők leverték a különleges rendőri egysegek (OPON) lázadását, miután pénteken megostromolták és elfoglalták az OPON bakui laktanyáját. A reggelig tartó tűzharcban életét vesztette a lázadók vezére, Rovsan Dzsavadov, volt belügyminiszter- helyettes. Az Alijevhez hű erők aknavetőket és golyószórókat vetettek be ellenük. A harcokban az első jelentések szerint 8 ember meghalt, 40 megsebesült. Az összecsapás so- ^ rán a környező házak lakói közül is számosán meghaltak. Külföldi vélemények az alapszerződésekről Budapest (MTI) - Eduard Balladur francia miniszterelnök üzenetet küldött Horn Gyula miniszterelnöknek. „Miniszterelnök Ür! Engedje meg, hogy gratulációmat fejezzem ki abból az alkalomból, hogy megállapodás született Magyarország és Szlovákia között az alap- szerződésről. Tisztelettel adózom kormánya nagyvonalúságának és politikai bátorságának, hogy olyan megoldást találtak, amely lehetővé teszi Európában a jószomszédság és a stabilitás előbbrevitelét”. Brüsszel (MTI) - A NATO egyértelműen üdvözli a Magyarország és Szlovákia közötti kétoldalú megállapodás megszületését - közölték a szövetség brüsszeli központjában. A NATO tei-vbe vett kiszélesítésének egyik fontos összetevője a csatlakozó térségek stabilizálása, így egyebek között a kisebbségi konfliktusok kiküszöbölése. Pozsony (MTI) - Vladimír Meciar kormányfő szerint: „A szerződés tartalmi részét tekintve igen bonyolult tárgyalásokat folytattunk. Tekintettel kellett lennünk a fejlemények hazai folyamatára, azokra az aggodalmakra, amelyek szerint a kisebbségek jogai kollektív jogokhoz, autonómiához vezethetnek. A magyar fél hivatkozásában szereplő dokumentumok némelyike bekerült az alap- szerződésbe. Ilyen az ENSZ-deklará- ció, az 1990-es koppenhágai egyezmény és ilyen az Európa Tanács 1201-es számú ajánlása, azzal a kiegészítéssel, hogy a felek kötelesek tiszteletben tartani az egyén emberi és polgári jogait, beleértve a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek jogait is” - mondta Meciar. Pozsony (MTI) - Michal Kovác szlovák köztársasági elnök pénteken levélben üdvözölte Horn Gyulát és Vladimír Meciart, abból az alkalomból, hogy az alapszerződés ügyében meg tudtak állapodni. Pozsony (MTI) - Az előző szlovák kormányfő, a Jozef Moravcík vezette Demokratikus Unió üdvözli a magyar-szlovák alapszerződés ügyében létrejött megállapodást. A nyilatkozat emlékeztet rá, hogy az alapszerződés előkészítésének folyamata még Jozef Moravcík kormánya alatt kezdődött. Pozsony (AP) - A magyar-szlovák alapszerződés megkötéséről elért megállapodás csökkentheti a két ország európai integrációjával kapcsolatos nyugati aggodalmakat - állapította meg az AP amerikai hír- ügynökség. Az AP azt emelte ki, hogy európai és amerikai vezetők illetve diplomaták is nagy nyomást gyakoroltak a magyarokra, valamint szomszédaikra a megállapodások elérése érdekében. Bukarest (MTI) - A pénteki román lapok közül az Adevarul elsőoldalas, négyhasábos indulóanyaga fölött a következők olvashatók: „Magyarország és Románia nem fognak karonfogva menni Párizsba.- A román-magyar szerződést leállította a magyar kisebbség kérdése- Ez olyan realitás, amit nem lehet diplomáciai formulák mögé rejteni.” A párizsi konferencián alighanem a magyar-szlovák alapszerződés aláírása áll majd az érdeklődés középpontjában. Képeinken a két kormányfő, Horn Gyula (jobbra) és Vladimír Meciar (balra). Fotók: ÉM-archív HÁTTÉR: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201, sz. Ajánlása nevelési és oktatási intézmények felállításáBevezetés (Preambulum) Az Európa Tanács jelen jegyzőkönyvét aláíró tagállamai 1. Tekintettel arra, hogy az európai civilizáció gazdagságának és vitalitásának egyik legfőbb forrása a népek és kultúrák változatossága; 2. Tekintettel a nemzeti kisebbségek jelentős mértékű hozzájárulására az európai államok kulturális változatosságához és dinamizmusához; 3. Tekintettel arra, hogy kizárólag az államban élő nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak az elismerése illetve a jogok nemzetközi védelme útján lehet tartósan véget vetni az etnikai ellentéteknek és ezzel hozzájárulni az igazság, a demokrácia, a stabilitás és a béke biztosításához; 4. Tekintettel arra, hogy olyan jogokról van szó, amelyeket bármely személy akár egyénileg, akár másokkal együttesen (joint- ly/en association avec d’autres) gyakorolhat; 5. Tekintettel arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi védelme alapvető részét képezi az emberi jogok nemzetközi védelmének, és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés egyik területét alkotja, a következőkben állapodtak meg: 1. Fejezet - Meghatározás 1. Cikk Ezen Egyezmény (az „Egyezmény” kifejezés ebben a szövegben az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményre utal) értelmezésében a „nemzeti kisebbség” kifejezés az államban élő olyan személyek csoportjára utal, akik: a) az állam területén laknak és annak állampolgárai is; b) hosszú idő óta szoros, tartós kapcsolatban állnak az állammal; c) etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi szempontból megkülönböztető jegyeket hordoznak; d) jelentős számban vannak jelen, bár kisebb a létszámuk az állam vagy az állam egy területének (region/région ) egyéb népességnél; e) fontos feladatuknak tekintik, hogy megőrizzék együttesen azt, ami közös identitásukat jelenti, így kultúrájukat, hagyományaikat, vallásukat vagy nyelvüket. 2. Fejezet - Általános alaielvek 2. Cikk 1. A nemzeti kisebbséghez való tartozás az egyén szabad választásától függ. 2. A nemzeti kisebbséghez való tartozás vállalásából vagy annak elutasításából semmilyen hátrány nem származhat. 3. Cikk 1. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó egyénnek jogában áll teljesen szabadon kinyilvánítani, megőrizni és fejleszteni vallási, etnikai, nyelvi és/vagy kulturális önazonosságát és akarata ellenére nem vethető alá semmiféle asszimilációs kísérletnek. 2. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy egyénileg vagy másokkal társulva (in association/en association) gyakorolhatja jogait és élvezheti azokat. 4. Cikk Minden nemzeti kisebbséghez tartozó egyént megillet a törvény előtti egyenlőség. Tilos a nemzeti kisebbséghez való tartozás miatt a diszkrimináció. 5. Cikk Egy nemzeti kisebbséglakta terület demográfiai összetételét tilos szándékosan ennek a kisebbségnek a hátrányára megváltoztatni. 3. Fejezet - Egyéni jogok (Substantive RIGHTS) 6. Cikk A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek jogukban áll saját szervezetiek) létrehozása, ideértve a politikai pártokat is. 7. Cikk 1. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy joga anyanyelvének szabad használata mind a magánéletben, mind a nyilvánosság előtt szóban és írásban egyaránt. Ez a jog a nyelvnek kiadványokban és az elektronikus sajtóban Való használatára is vonatkozik. 2. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy joga család- és utónevének anyanyelvén történő használata, valamint, joga van család- és utónevének hivatalos elismertetésére. 3. Azokon a területeken, ahol jelentős számú nemzeti kisebbség él, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvűk használatára a közigazgatási hatóságokkal való érintkezéseikben, valamint a bíróságok és igazságügyi hatóságok előtti eljárások során. 4. Azokon a területeken, ahol jelentős számú nemzeti kisebbség él, ezen kisebbséghez tartozóknak jogukban áll a helyi elnevezések, jelzések, feliratok és más hasonló információk anyanyelven történő kihelyezése a közösség számára láthatóan. Ez nem fosztja meg a hatóságokat attól a joguktól, hogy a fenti információkat az állam hivatalos nyelvén vagy nyelvein is feltüntessék. 8. Cikk 1. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelvét megtanulni és az anyanyelvén történő oktatáshoz a kisebbség földrajzi megoszlásának megfelelően elhelyezett alkalmas számú iskolában illetve állami nevelési és oktatási intézményekben. 2. A nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van az állam jogrendszerének keretein belül saját iskolák, ra és működtetésére. 9. Cikk Amennyiben a jelen Jegyzőkönyvben védett jogok megsértése merül fel, a nemzeti kisebbség minden tagjának illetve képviseleti szervének joga van hatékony jogorvoslathoz az állami hatóságok előtt. 10. Cikk Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van ahhoz, hogy az állam területi épségének tiszteletben tartása mellett szabadon és akadálytalanul kapcsolatot tartson fenn másik ország olyan állampolgáraival, akik ezen kisebbség közös etnikai, vallási vagy nyelvi jellemzőiben illetve kulturális identitásában osztoznak. 11. Cikk Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek joguk van ahhoz, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással (önkormányzattal), (appropriate local or autonomus authori- ties/administrations locales ou autonomes appropriées) illetve különleges státussal rendelkezzenek. 4. Fejezet-A Jegyzőkönyv értelmezése 12. Cikk 1. Jelen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az csonkítja vagy korlátozza a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek egyéni jogát illetve a nemzeti kisebbségre vonatkozó kollektív jogokat, amelyeket a Szerződő Állam törvényeiben vagy olyan nemzetközi szerződésben foglaltak, amelynek az Állam részese. 2. Kizárólag az etnikai csoportok védelmére, megfelelő fejlődésük elősegítésére illetve a népesség többi részével egyenlő jogokat és bánásmódot biztosító közigazgatási, politikai, gazdasági, szociális és kulturális, valamint egyéb területeken tett intézkedések nem tekinthetők diszkriminatívnak. 13. Cikk A jelen Jegyzőkönyvben felsorolt jogok és szabadságok gyakorlása teljes mértékben megilleti az állam egészében a többséget, de egy vagy több területen kisebbséget alkok) személyeket. 14. Cikk A jelen Jegyzőkönyvben felsorolt jogok és szabadságok gyakorlása nem korlátozhatja az Állam állampolgárságához kapcsolódó kötelezettségeket és felelősségeket. E jogok gyakorlása azonban csak olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy büntetéseknek vethető alá, amelyeket törvény ír elő, és amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, területi integritás vagy a közbiztonság, a közrend védelme és a bűncselekmény megakadályozása, az egészség vagy erkölcsök megóvása illetve mások jogainak és szabadságainak a védelme érdekében szükségesek. 5. Fejezet - Záró rendelkezések 15. Cikk Az Egyezmény 15. Cikke alapján a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseitől nem lehet eltérni, kivéve az Egyezmény 10. Cikkében foglalt eseteket. 16. Cikk Az Egyezmény 64. Cikke alapján a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseivel kapcsolatban fenntartásnak helye nincs. 17. Cikk A Szerződő Államok a jelen Jegyzőkönyv 1-11 Cikkeit az Egyezmény kiegészítő cikkeinek tekintik és az Egyezmény összes rendelkezése ennek megfelelően alkalmazandó. 18. Cikk A jelen Jegyzőkönyv az Európa Tanácsnak az Egyezményt aláíró tagállamai számára áll nyitva. A Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, illetve el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az Európa Tanács tagállamai csak akkor erősíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá a jelen Jegyzőkönyvet, ha ezt megelőzően vagy egyidejűleg megerősítették az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okmányokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 19. Cikk 1. A jelen Jegyzőkönyv azt követően lép hatályba, mégpedig a következő hónap első napjával, ahogy az Európa Tanács öt tagállama kifejezésre juttatta beleegyezését, hogy a 18. Cikk rendelkezéseinek megfelelően a Jegyzőkönyvet kötelező érvényűnek tekinti. 2. Minden tagállam részére, amely ezt követően fejezi ki beleegyezését a kötelező érvényű elismerésre a Jegyzőkönyv a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezését követő hónap első napján lép hatályba. 20. Cikk Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait; a) minden aláírásról; b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről; c) a jelen Jegyzőkönyv minden egyes hatályba lépési időpontjáról; d) a jelen Jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről. Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.