Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-18 / 66. szám

1995. Március 18. Demonstrálnak az egyetemisták Miskolc (ÉM) - A kormány márci­us 12-i, igen nagy port kavaró hatá­rozata tartalmazza többek között a felsőoktatási intézmények hallgatói által fizetendő tandíj 1995 szeptem­beri bevezetését. Ezzel a kormány minden eddigi megállapodást, ígé­retet felrúgott. A bejelentésre vála­szul az OFÉSZ, a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetsége március 16-i, rendkívüli választmá­nyi ülésén született nyilatkozatá­ban utcai tiltakozó demonstrációra hívta fel a hallgatói önkormányza­tokat. A Miskolci Egyetem hallgatói önkormányzata csatlakozik az or­szágos felhíváshoz, melynek kereté­ben március 22-én, szerdán délután 3 órától tiltakozó utcai demonstrá­ciót szervez. A felvonulás tervezett útvonala: Miskolci Egyetem - Cent­rum Aruház - Városház tér, ahol tiltakozó nagygyűlést tartanak. Egyben kérik Miskolc város lakos­ságát, hogy támogassák békés meg­mozdulásukat. Polgármesteri köszönet Miskolc (ÉM) - Kobold Tamás, Miskolc megyei jogú város polgár- mestere köszönetét fejezi ki Miskolc város polgárainak, hogy „nemzeti ünnepünkön március 15-én közösen és méltósággal emlékeztünk törté­nelmünk sorsfordító eseményére az 1849/49-es forradalomra és szabad­ságharcra.” Levele szerint „orszá­gunk gazdasági helyzete, az ezen változtatni szándékozó döntések, rendelkezések egyre nagyobb terhet rónak a lakosságra, városunk pol­gáraira is. Miskolc város önkor­mányzata és közgyűlése megérti és átérzi az ifjúság, a kisnyugdíjasok, a munkanélküliek, a bérből és fize­tésből élők mindennapi küzdelmét a becsületes megélhetésért. Éppen ezért még nagyobb jelentősége van polgáriasodé városunkban annak, hogy közösen, pártpolitikától elvo­natkoztatva adtuk meg elődeink­nek a tiszteletet.” MDF-választmány — alakuló ülés Budapest (MTI) - A Magyar De­mokrata Fórum újjáválasztott Or­szágos Választmánya szombaton tartja alakuló ülését, amelyen a párt legfelsőbb döntést hozó testüle­té új elnököt és két alelnököt vá­laszt. Csefó Zsolt, az MDF országos főszervezője pénteki tájékoztatása szerint a tisztújítás már mindenhol megtörtént, és március 18-án összeül a 112 tagú - 60 százalékban megújult - választmány is. A terü­leti elv alapján 88 küldöttet delegál­tak a helyi szervezetek, tagjai még a választmánynak a 20 megyei elnök és a parlamenti képviselőcsoport ál­tal választott négy tag. Közalkalmazottak: sztrájk is lehet Budapest (MTI) - A Magyar Köz- tisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete elutasítja a kor- jüány gazdasági megszorító intéz­kedéseit, mert azokat megalapozat­lanul, ellentmondásosnak és nem egy esetben végrehajthatatlannak tartja. E döntések megváltoztatásá- *'a azonnali tárgyalásokat kezdemé- üyeznek a kormányzattal, azok eredménytelensége esetén pedig aktív nyomásgyakorló eszközöket [a sztrájk különböző formái) is fénybe vesznek. A 65 ezer köztiszt- 'öselőt és közalkalmazottat érintő kormányintézkedést a szakszerve- Zet pénteki választmányi ülésén be­csen bírálták. A résztvevők úgy vélték, hogy a válság elkerülését nem a szociális ellátások drasztikus csökkentésével, a köztisztviselők és a közalkalmazottak állásainak Jttegszüntetésével, illetve az ott dolgozók megsarcolásával lehet elérni. Ingyenes jogsegélyszolgálat Miskolc (ÉM) - Ingyenes jogse­gélyszolgálatot tart március 20-án, letfőn délután 4-től 6 óráig a Ke- resztény Szakszervezeti Szövetség jegyei és Miskolc városi elnöksége. , rendezvény helyszínén, a Szak- tervezetek Házában (Miskolc, .ndszent tér 3.) Szabó István jo- 4 Sasz váija az érdeklődőket. Szombat Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Az aggodalom és az öröm hangjai Vélemények a magyar-szlovák alapszerződés megkötéséről Budapest (MTI) - Horn Gyula és Vladimír Meciar bejelentésére, miszerint sikerült megállapod­niuk a magyar-szlovák alap- szerződés szövegében, és azt va­sárnap Párizsban alá is írják, számtalan politikai szervezet, illetve személyiség reagált. Az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága már az aláírás előtt meg­ismerheti a magyar-szlovák alap- szerződés szövegét. A bizottság szombaton délután rendkívüli ülé­sen tárgyalja meg a dokumentumot - mondta pénteken Eörsi Mátyás, a testület elnöke. Eörsi Mátyás ked­vezően értékeli a két alapszerződés ügyében történteket, mert a kor­mány tartotta ígéretét, és mindent megtett azért, hogy jó dokumentu­mokat lehessen tető alá hozni. Hoz­zátette: kétségtelen, hogy ez csak az első lépcső, a továbbiakban a min­denkori szlovák kormány politikai akarata is kell a valódi áttöréshez. Eörsi Mátyás bízik azonban abban, hogy ez a politikai akarat meglesz. A magyar kormány - szögezte le - a maga részéről is mindent megtesz majd a múltban gyakran előfordult konfliktusok elkerülése érdekében. Külügyi álláspont Szent-Iványi István, a Külügymi­nisztérium politikai államtitkára szerint hallatlan eredménynek te­kinthető, hogy a csütörtök éjjel pa­rafáit magyar-szlovák alapszerző­désbe bekerült az a szlovák kötele­zettségvállalás, amely szerint Po­zsony belső jogi normaként fogja al­kalmazni a kisebbségi autonómia elveit. A közép-kelet-európai térség­ben ugyanis eddig még egy állam sem tudta kötelező belső jogi elő­írásként elfogadtatni az Európa Ta­nács 1201-es, a kisebbségi jogokról szóló kiegészítő jegyzőkönyvének el­veit. Hangsúlyozta: a magyar kor­mány mindig abból indult ki, hogy az alapszerződés eszköz és nem cél. A megegyezés a kétoldalú kapcsola­tok megoldásán túlmenően egyrészt hozzájárulhat európai integrációnk felgyorsításához, másrészt a hatá­ron túl élő magyarok sorsán is segít­het. A megállapodás nagy ered­mény, mégsem tekinthető tökéle­tesnek. Az államtitkár értékelése szerint az egyezményben sikerült elérni azt a maximumot, amelyre a mai szlovák vezetéssel szemben egyáltalán törekedni lehetett. A magyarországi ellenzék és a hatá­ron túli magyarság valószínűleg bí­rálni fogja az alapszerződés hiá­nyosságait. Duray Miklós például azt kifogásolta, hogy a megállapo­dásban nem esik szó a Benes-dekré- tum törléséről. Ennek a felvetése azonban irreális lett volna, hiszen Németország is már évek óta ered­ménytelenül próbálkozik a dekré­tum hatályon kívül helyeztetésével: a cseh alkotmánybíróság a közel­múltban éppen egy a Benes-iratot megerősítő döntést hozott. Szlovákiai magyarok A szlovák parlament Magyar Koalí­cióját alkotó pártok vezetői arra hívják fel a figyelmet, hogy „a jelen­legi szlovákiai körülmények közt - tekintettel a kormányprogramra és a kormánykoalíciót alkotó szlovák pártokra - a szerződéstervezet meg­valósítása komoly akadályokba üt­közhet”. „Tudomásul veszik a Horn Gyula és Vladimír Meciar közti megállapodást”. Fontosnak tartják, hogy „a magyar kormány a szlová­kiai magyarság képviselőivel együttműködve a szerződés ratifi­kálása előtt konkrét csomagtervet fogadjon el a szerződés megvalósítá­sáról. Szükségesnek tartják az alapszerződésbe foglaltak évenkén­ti felülvizsgálását, és „amennyiben a szlovák fél nem tartja be vállalt kötelezettségeit, abban az esetben javasolni fogjuk a szerződés felbon­tását”. A nyilatkozatot Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Duray Miklós az Együt­télés Politikai Mozgalom, és A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke írta alá. Ellenzéki kétkedések A Kereszténydemokrata Nép­párt elnöksége és parlamenti kép­viselőcsoportja együttes nyilatkoza­tot adott ki pénteken. E szerint a KDNP fokozott aggodalommal fi­gyeli az alapszerződések megkötése körül kialakult jelenlegi helyzetet. Aggodalmát megerősíti, hogy Ko­vács László külügyminiszter úr pénteki nyilatkozata szerint, a bős-nagymarosi kérdés rendezése nélkül, néhány fogalmazási és tech­nikai finomítás után Párizsban mégis sor kerül az aláírásra. A Ke­reszténydemokrata Néppárt kül- ügyekkel foglalkozó országos alel- nöke, Surján László szerint a jó alapszerződésnek örülni kell, a rossz alapszerződés viszont a nem­zet elleni bűnök közé tartozik. Je­lentős eredménynek tartja, hogy - a híradások szerint - az Éurópa Ta­nács közgyűlésének 1201-es, a ki­sebbségi jogokkal kapcsolatos aján­lása bekerült a dokumentumba. A politikus végezetül ’kijelentette: a ma gyar-szlovák alapszerződés parlamenti ratifikálása előbb Szlo­vákiában kell, hogy megtörténjen. Torgyán József azt fogja javasol­ni a Független Kisgazdapárt vezető testületéinek, hogy nyilvánítsák ki: abban az esetben, ha megnyerik a választásokat, semmisnek fogják tekinteni a magyar-szlovák alap­szerződést. A kisgazda pártelnök szerint a kormány eljárása az alkot­mányba ütközik. Sérti az alaptörvé­nyünket az is, hogy a kormányzat a határon túli magyarság ellenkező véleménye ellenere is alánja a do­kumentumot, pedig az alkot­mányban szerepel: Magyarország felelősséget érez a határokon túl élő honfitársainkért. G. Nagyné Maczó Ágnes leszögezte, hogy egy parla­mentáris demokráciában elfogad­hatatlan eljárás, ha a kormány egy ilyen fontos kérdésben titkolódzik. G. Nagyné Maczó Ágnes rámutatott arra is, hogy a magyar nép megalá­zását jelenti, ha Párizsban kerül sor a szerződés aláírására. Ehhez kap­csolódva a pártelnök leszögezte: ha Horn Gyula mindenáron Párizsban akarja megkötni a kétoldalú doku­mentumot, az olyan, „mintha valaki édesanyja gyilkosával henteregne abban az ágyban, ahol édesanyját meggyilkolták”. Az MDF és az előző kormányzat mindig is kiemelt célként tekintett a Duna-medenceben élő népek meg­békélésére. Szlovákia és Románia esetében nem a határklauzula mi­att nem került sor a dokumentum megkötésére, hanem azért, mert a két országban élő kisebbség szerint nem volt megfelelő a viszony köztük és a többség között. Amennyiben ezen a helyzeten változtat a mosta­ni szerződés, úgy üdvözlendő a do­kumentum megkötése - mondta Je­szenszky Géza demokratafórumos parlamenti képviselő. Jeszenszky Géza hangoztatta: önmagában nincs különösebb jelentősége an­nak, hogy a kormányzat még nem hozta nyilvánosságra az alapszerző­dés szövegét. A külügyi bizottság tagjai ugyanis már megismerked­hettek a különböző tervezetekkel, és remélhető, hogy a kormány be­építette felvetéseiket a dokumen­tumba. A képviselő ugyanakkor re­ményét fejezte ki, hogy a kabinet tiszta vizet önt a pohárba, és az érintettek mielőbb megismerhetik az alapszerződés szövegét. Ader János a Fidesz ügyvezető alelnöke leszögezte: a jelenleg ren­delkezésre álló információk alapján sérelmezhető, hogy a szlovákiai ma­gyar pártokkal nem konzultáltak az alapszerződés részleteiről. Azt is hi­ányolta a dokumentumból Ader Já­nos, hogy nem tartalmaz környezet- védelmi záradékot. Az alelnök sze­rint ez elengedhetetlen lenne két olyan ország esetében, amelyeknek olyan komoly nézeteltéréseik van­nak mint Bős-Nagymaros illetve Mohi. A Fidesz a szlovák-magyar alapszerződéssel kapcsolatos továb­bi lépéseiről a dokumentum részle­teinek ismeretében dönt. Veszteglő teherautóba rohantak Vélhetően nem haladtak gyorsan a „becsapódáskor" Fotó: Fajtán László Biikkúbrány (ÉM) - Műszaki hiba miatt az úttesten veszteglő teher­autóba rohant tegnap délután egy Renault Bükkábrány környékén. Ä személykocsi két utasát, két fiatal lányt, a mentők súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A Renault-t vezető hölgy megúszta sérülések nélkül, csakúgy, mint a pótkocsis szerelvény sofőrje. Az egyik szemtanú elmondása szerint a teherautó defektet kapott, s a szerelésnél nem húzódott le a padkára, hanem az úton vesztegelt. (Megjegyzendő, ekkor még világos volt.) A kerékcsere után a sofőr még mindig nem húzódott le az útról, hanem előbb elsétált az elakadás­jelző háromszögért, és elpakolni ké­szült, amikor a személygépjármű belecsapódott. Vélhetően nem túl nagy sebességgel, hiszen koránt­sem törött annyira össze, mint - hogy stílszerűek legyünk - annak idején a Horn Gyulát szállító Saab. Lapzártánkkor a rendőrség ügyele­té még nem tudott felvilágosítással szolgálni a baleset részletei felől. PSZ-akciósorozat Budapest (MTI) - A Pedagógusok Szakszervezete akciósorozatot hir­det a kormány rövid távú stabilizá­ciós programjának eddig nyilvános­ságra került, a munkavállalók és a társadalom érdekeit súlyosan sértő intézkedési terveivel szemben. A szakszervezet felhívja tagjait: hord­janak kék szalagot annak jeléül, hogy „elutasítják a nemzetközi pénzintézetek követelésére szüle­tett, az érvényes kormányprogram­mal is ellentétes intézkedéseket”. Nyilatkozatuk mindazonáltal leszö­gezi: a Pedagógusok Szakszervezete tárgyalni akar. A lehető legrövidebb időn belül írásban kéri a kormány­tól a rövid táró stabilizációs prog­ram anyagát, hogy elvégezhesse an­nak elemzését, és megtegye saját javaslatait az államháztartási re­form keretében szükséges intézke­désekről. Kevés a katonabér Szeged (MTI) - Az anyagi megbe­csülés hiánya politikai kérdéssé vál­hat a fegyveres testületeknél - e vé­leményét fejtette ki pénteken Póda Jenő. A Parlament Honvédelmi Bi­zottságának MDF-es tagja felkeres­te a Del-Álföldön a fegyveres testü­leteket. Ugv véli, hogy nem lehet to­vább hallgatni az új kormány műkö­dése óta kialakult helyzetről. Jelzi az állapotokat, hogy tegnap a hon­védségi közalkalmazottak kék sza­lagot viseltek, tiltakozásul anyagi háttérbe szorításuk ellen. Csökkenő reálbérrel kell számolni Budapest (MTI) - Bokros Lajos pénzügymi­niszter pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a kormány hét végén eldöntött megszorító in­tézkedéseinek a célja az egyensúlyőrző és fenntartható növekedés biztosítása. Á kabinet el van szánva arra, hogy minden szükséges döntést meghozzon az államcsőd elkerülése érdekében, még akkor is, ha ez nem találkozik a társadalmi partnerek egyetértésével. A ma­gyar gazdaság ugyanis nem bír eltartani egy olyan úgynevezett „koraszülött jóléti államot”, mint amilyen a jelenlegi magyar rendszer. A külföldi eladósodás fő oka, hogy a gazdaság erőforrásaihoz mérten túl sokat költ a szociális ellátásokra. A kormány az intézkedésekről hajlandó tárgyalni a társadalmi partnerekkel. Nem részletezte a tervezett megszorító intézkedése­ket, mivel azokról még további tárgyalások várhatók a népjóléti, illetve a munkaügyi mi­niszterrel. Annyit elmondott, hogy az állam­háztartás hiányát 170 milliard forinttal kíván­ják csökkenteni. Ennek része a társadalombiz­tosítási járulékalap kiteijesztése, vagyis min­den jövedelem bevonása a járulék fizetésbe. Ebből éves szinten 25-26 núlliárd forintos többletbevétel származik, ám az idén a beve­zetés időpontjától függően 12 milliárd forintra lehet számítani. A személygépkocsik fogyasz­tási adója is emelkedik, mégpedig 10 százalék- ponttal. A reálbérek a kormányzati elképzelé­sek szerint az idén 9 százalékkal csökkennek. Összevetve a múlt éri növekedéssel két év át­lagában is csökkenő reálbérekkel lehet szá­molni. A tervezett vámpótlékból a bevétel elér­heti az 56 milliárd forintot. Bokros Lajos sze­rint az idei esztendőre tervezett 150 milliárd forintos privatizációs bevétel már nem teljesít­hető. A családi pótlékkal kapcsolatos megszo­rító intézkedések révén 22-24 milliárd forintos éves megtakarítás várható. Az összes családi- pótlék-kiadás negyedét akarja a kormány megspórolni. A Nemzetközi Valutaalap szakértői is nagyrészt egyetértettek a tervezett kormány­zati intézkedésekkel. A pénzügyi vezetés nem tervezi azt, hogy pótköltségvetést nyújt be a parlamentnek. Bár az előkészített törvénymó­dosításokat annak is lehet tekinteni. Új program kellene Budapest (MTI) - A Fidesz Gazdasági Kabi­netje szükségesnek tartja, hogy a kormány a megváltozott helyzetnek megfelelően új kor­mányprogramot terjesszen be, és készítsen elő pótköltségvetést - hangsúlyozta Varga Mi­hály, a Fidesz alelnöke, a gazdasági kabinet vezetője pénteki sajtótájékoztatóján. A fiatal­demokraták egyébként azt javasolják a kabi­netnek, hogy a szociális-gazdasagi feszültsé­gek növelése helyett lépjen fel határozottab­ban a feketegazdaság visszaszorítása, az álla­mi kintlevőségek behajtása és az ésszerűtlen, pazarló pénzosztogatás ellen. A Fidesz szerint a kormány legutóbbi döntései növelik a terme­lői és a fogyasztói árszintet, az inflációt, vala­mint átlagosan 10-12 ezer forinttal csökkentik egy kétgyermekes család összjövedelmét. A párt gazdasági kabinetjének állásfoglalása szerint nem igaz a miniszterelnök azon állítá­sa, hogy a döntést hosszú hónapok előkészítő munkája előzte meg. Ezt a kijelentésüket arra alapozzák, hogy a nyilatkozatokból kiderült: az Ipari és Kereskedelmi, valamint a Népjólé­ti Minisztérium számára váratlan volt a hír, és azok a szakértők (Ferge Zsuzsa, Kádár Bé­la) is tiltakoztak a döntés ellen, akikre a kor­mány hivatkozott. Újabb tiltakozások a kormánydöntés ellen Budapest (MTI) - Pénteken is tiltakozó állás- foglalásokat tettek közzé szakszervezetek a vasárnapi kormánydöntésre reagálva. A va­sas-elnökség kinyilvánítja: ha a bér- és szociá­lis kérdésekben nem sikerül megfelelő megál­lapodásra jutni, kész minden törvényes esz­közt - közte a nyomásgyakorlás eszközét is - alkalmazni, és erre megteszi a szükséges elő­készületeket. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége határozottan elutasítja azt a restrikciós kormányzati intézkedéssoro­zatot, amely ismét, és már hosszú évek óta so­kadszor, a bérből és fizetésből élők tömegét sújtja. Ha az MSZOSZ a megállapodások lehe­tetlenné válása miatt a szakszervezeti nyo­másgyakorló eszközhöz kénytelen nyúlni, a BDSZ támogatja azt, és részt vesz abban. Az MSZOSZ szövetségi tanácsa kezdemé­nyezi, hogy az Érdekegyeztető Tanács össze­hívására akkor kerüljön sor, amikor a szociális partnerek megismerhették a kormány részle­tes elképzeléseit, számításait kialakíthatták saját elképzeléseiket. Egyúttal kinyilvánítják: amennyiben - a megfelelő számításokkal és hatásvizsgálatokkal alátámasztottan - a bér- és szociális kérdésekben nem sikerül érdemi megállapodásra jutni, illetve az ágazati-szak­mai, munkahelyi szakszervezetek fellépése nem jár eredménnyel, akkor az MSZOSZ kész a nyomásgyakorlás eszközeihez nyúlni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents