Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-14 / 62. szám
6 A ItT'Hon 1995. Március 14., Kedd id. NÉMETH SÁNDORNAK Szalaszendre Boldog névnapot kívánnak: gyermekei és unokái MECZKO JÓZSEF Hernádbűd Közelgő névnapod és születésnapod alkalmából szeretettel köszöntünk: gyermekeid és unokáid KONYHA ISTVÁNRA Szikszó Születésnapod alkalmából nagyon sok szeretettel köszöntünk: lani bátya, Piroska nenje, Mónika és Nagyi MÁRCIUS 8. NŐNAP KISSÉ MEGKÉSVE, DE ANNÁL NAGYOBB TISZTELETTEL KÖSZÖNTÖK VALAMENNYI NYÉSTAI LAKOSÚ LEÁNYT ÉS ASSZONYT. HEGEDŰS GÁBOR, NYÉSTA POLGÁRMESTERE URSZIN ALEXANDRA (Szikszó) 2. születésnapod alkalmából szívből és szeretettel köszöntenek: anya, apa, nagyszüleid és keresztszüleid CÖKiÖRI JÓZSEFET Sziliszón ncvriApjA AlliAlmÁból szeretettel köszöntik az INNOTEAbA Kft. &oJ$OZÓÍ KISS VIKTÓRIA Alsóvadász 4. születésnapod alkalmából szívből köszöntünk, hosszú boldog életet kívánunk: Icu nénjéd és Bálint bátyád. KISS SZILARD Alsóvadász Névnapod alkalmából nagyon sok szeretettel köszöntünk: keresztanyu és keresztapu 1995. Március 14., Kedd ItT'Hon A 3 Hatvanhárommillió forintos hiány Az óvodások térítési díja Szikszón napi 87,40 forint. Mindez Encsen csak 75 forintba kerül. Eofo: Farkas Maya Szikszó (ÉM) - Szikszó város önkormányzatának kép- viselő-testülete február 24- én még fél órát sem fordított az idei költségvetés megtárgyalására. Ennyi idő is elegendőnek bizonyult arra, hogy e nagy horderejű témát egyhangúlag megszavazzák a testület tagjai. Az elkészített írásos anyag az ez évi önkormányzati költségvetés kiadási főösszegét 320 millió 892 ezer forintban állapította meg, a költségvetés bevételi főösszegét pedig 257 millió 680 ezer forintban, azaz a képviselő-testület 63 millió 212 ezer forintos költségvetési hiánnyal számol! Úgy tervezik, hogy saját bevételekből befolyik 13,9 millió forint. Átvett pénzeszközökből és visszatérülésekből 61,78 millió forintra számít az önkormányzat vezetése. Átengedett bevételekből 55,6 millió forintot terveztek be erre az esztendőre. Állami támogatásokból 122,8 millió forintos bevételt irányoztak elő, egyéb bevételekből pedig további 3,6 millió forintot; azaz összesen 257,68 millió forintos bevétellel számol a szikszói önkormányzat. A bevétel és a kiadás mérlege alapján 63 millió 212 ezer forint hiányzik a költségvetésből. A 320 millió 892 ezer forintos kiadási főösszegből 83 millió 313 ezer forintot irányoztak elő a bérekre, a tb-járulékra 36 millió 656 ezer forintot, a dologi kiadásokra 200 millió 923 ezer forintot, fejlesztésekre pedig 32,5 millió forintot. Ä dologi kiadásokra az intézmények 31,9 millió forintot költhetnek, a polgármesteri hivatal összesen 136 millió 515 ezer forintot (ebben a rovatban az igazgatás 49,7 millió forinttal szerepel, a szociálpolitika 48,54 millióval). A fejlesztési kiadások közül energiaracionalizálásra ötmillió forintot szánnak, fejlesztési hitel+kamatra 27 millió forintot. így a polgár- mesteri hivatal dologi kiadásai 169 millió forintra tehetők. Az elfogadott idei költségvetés alapján összességében az intézmények 112,83 millió forintos kiadással számolhatnak, a polgármesteri hivatal mindösszesen 208 millió forintos kiadást tart reálisnak. Működési kiadásokra összesen 288 millió 392 ezer forintot ütemeztek be, fejlesztésire ötmillió és egyéb kiadásokra még további 27,5 millió forintot. A béralapból összesen 56 millió 196 ezer forint jut az intézményekre, az általános iskolára, a gimnáziumra, az óvodára és a művelődési központra. A polgármesteri hivatal erre a célra 27 millió 117 ezer forintot használhat fel. Itt a legnagyobb tétellel - 16,2 millióval az igazgatás szerepel. Az intézmények tb-járuléka 24 millió 726 ezer forintot tesz ki, a polgármesteri hivatalé - ezen belül az igazgatásé 7 millió 129 ezer forint - 11,93 millió forintot. Szikszó város működőképességének biztosítása érdekében az önkormányzat az 1994. évi CrV.Tv.ö.sz. mellékletében közzétett forráshiányos helyi ön- kormányzatok támogatására pályázatot nyújt be a költség- vetési hiány összegével megegyező mértékben. Ä költségvetési hiány csökkentésére az „önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok” számára kiírt pályázatból szükséges - állapítja meg mindezt az írásos anyag - a hiányzó források egy részének a megszerzése. Ugyanakkor a pályázat útján esetlegesen elnyert pénzeszközök sem biztosíthatják az intézményi működésen felüli elengedhetetlenül szükséges felújításokat, állagmegóvásokat. A dologi kiadások között sem tudja biztosítani az önkormányzat egyik intézménye részére sem az inflációkövető támogatást. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekben a képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy az évközi gazdálkodási eredmények ismeretében - az önkormányzat működéséhez szükséges mértékben - lehetőség szerint működési hitelt vegyen fel. A képviselő-testület a költség- vetési címek közötti előirányzat átcsoportosítási jogát a kiadási főösszeg háromszázalékos mértékéig terjedően átruházta a polgármesterre. Az átcsoportosítás indokoltságáról a polgármester negyedévenként beszámol a képviselő-testületnek. Az ennél nagyobb átcsoportosítás a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert az ön- kormányzati vagyon gazdaságos és eredményes működtetésére vonatkozó hatékony intézkedések megtételére. Az önkormányzat fenntartja a pályázatok útján nyert pénzösszeg után járó prémiumok kifizetésének rendszerét. A szikszói önkormányzat gazdasági célszerűségből a konyhát és a karolai üdülőt ez év második negyedévében gazdasági társasággá alakítja. A pályázati feltételeket előzőleg a bizottságok tárgyalják meg. A képviselői és bizottsági díjak kifizetése - az erről szóló szabályozás szerinti mértékben - negyedévente utólag történik. HETI JEGYZET Március 15. Priska Tibor Ama negyvennyolcas március idusa óta vajon emlékeztünk-e olyképpen az évfordulóra, hogy ne a most zajló, vagy éppen előttünk lévő megújulásra hivatkoztunk volnál Nem valószínű. Annyira kiegyensúlyozott éveknek itt, a Kárpát-medencében valójában soha nem örvendezhettünk, hogy ténylegesen megnyugodva, elégedetten tekinthessünk vissza a mögöttünk lévő akár csak nehány esztendőre is. Mondtuk, hogyne ?nondtuk volna, hogy elvégeztük ezt, meg azt, felépítettük emezt, és mindezek a megállapítások valós tartalmat is jeleztek, tapintható, érezhető realitásokat is hordoztak, de: mindig is előttünk állt a változás igénye, sürgetése, a gyakorta valóban forradalmi változás szükségszerűségének hite. A negyvennyolcas március szabadságeszméje azóta is, mindig is élt. Hol ilyen, hol olyan hatalmak ellenében emelkedett föl a piros-fehér-zöld zászló, hol ténylegesen, is, hol gondolatban, eszmeként. Ez az ország, itt a népek hadi útján mindig is rákényszerült létének jelzésére, mindig is kényszerítve volt annak tudatosítására, hogy a szomszédok is, az arrább lévő hatalmak is akként számoljanak: van itt egy nép. A maga kultúrája, szokása, hagyománya, rendje szerint. Ez a rend, élni akarás, ennek a létnek a jelzése pedig mindig is a belső megújulás forrongásától volt feszített. Annak a belső megújulásnak az igényétől, mely hol sikeresen, hol kevésbé sikeresen, de valami módon mindig biztosította, katalizálta az előbbre lépést. Persze, hogy nem annyira, mint szeretnők, nem annyira, mint szükséges lenne, de igenis valamelyest biztosította. Itt, ebben a gyakorta megénekelt szépségű, kicsinyke országban a világ kihívásai mintha erélyesebben, kegyetlenebbül követelnék meg a választ ma is, mint egyebütt. Lehet, csupán mi hisszük így, mindenestre a kihívások naponta érkeznek, próbára tesznek bennünket, nem tűrnek tunyulást, önelégültséget. Ha úgy tetszik, a ma forradalmi változásaiban ugyancsak keményen kell válaszolnunk ezekre a kihívásokra, hazánk léte, szabadsága, függetlensége érdekében. Megkoptatott szavak persze mindezek, hiszen koptattuk elégszer, minden adandó alkalommal, mégis tartalommal bírnak, nagyon is élő, valóságos tartalommal, melynek ilyen vagy olyan formálásáért csakis mi magunk tehetünk. Ebben az országban valahogy soha nem jutott igazából idő a pihenésre, az elégedettségre. A belső megújulás kényszere mindig is munkálkodott. Talán ennek a megújulásnak, továbblépésnek az igényére is gondolhatunk a régi márciusra emlékezve.
